Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-04-30 / 35. szám

Országos tanácskozásunk

a „Szabad Földművesu levelezői konferenciája Szliácson

Németh Aranka

Ha két jóbarát, iskolatárs hoszszabb távoliét után újra találkozik egymással, az első amit kérdeznek: hogy vagy, hogyan telt el az az idő, amióta nem láttuk egymást? Ilyen baráti, sőt úgy is mondhatnánk, hogy családi találkozásnak voltunk szemtanúi az elmúlt szombaton és vasárnap Szliácson. Lapunk szerkesztői találkoztak jó barátaikkal, a levelezőkkel, munkatársainkkal és olvasóinkkal, hogy közösen megvitassák azokat a feladatokat, amelyek a harmadik ötéves tervből hárulnak mezőgazdaságunkra, s hogy elmondják észrevételeiket, kívánságaikat a földművesek lapjával, a Szabad Földművessel szemben, hogy az még hatékonyabban teljesíthesse feladatát.

Közel száz levelező érkezett az ország minden tájáról, Gömörből éppúgy, mint Csallóközből. Egymás után foglalták el helyüket, olvasgattak. Jelen volt Nosko elvtárs a Mezőgazdasági Kiadóvállalat igazgatója, Ján Svec elvtárs, testvérlapunk a „Rol’nícke noviny“ főszerkesztő helyettese, Rubík elvtárs, a „Zemédélské Noviny“ szerkesztője és Nagy

Jenó elvtárs, a Csehszlovák Rádió munkatársa.

Az óra mutatója alig haladt túl a kilencen, amikor Perl elvtárs megnyitotta a konferenciát. Majd Major Sándor elvtárs, lapunk főszerkesztője emelkedett szólásra, hogy megtartsa alapos beszámolóját, amelyben elemezte mezőgazdaságunk mai helyzetét, rámutatott az előforduló hiányosságokra, s részletesen beszélt azokról a feladatokról, amelyek a harmadik ötéves tervből hárulnak mezőgazdaságunkra. A mintegy másfélórás beszámolót a jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták. Nemegyszer helyeslőén bólogattak, majd máskor „nálunk is- ez a baj", é^ hasonló megjegyzéseket lehetett hallani.

A főbeszámolót élénk vita követte. Az első, aki szót kért, Varga elvtárs, a köbölkúti szövetkezet mezőgazdásza volt.

— Mezőgazdaságunk egyre több gépet kap — mondotta Varga elvtárs — és e téren arra kell ügyelnünk, hogy a gépek számával párhuzamosan növekedjék a szakemberek száma is. Ezt kell szem előtt tartaniuk a szövetkezeteknek, de a járási nemzeti bizottság osztályainak is.

Hogy az elmondottakat alátámassza, példának saját szövetkezetét hozta fel, amely ugyanis nemrég német egyetemes traktorokat vásárolt. Amint mondotta, a kellő szakképzettség hiányában az egyes munkagépek átszerelése órák hosszat eltart. Ezért arra kérte a szerkesztőséget, hogy adjanak az újságban nagyobb helyet a gépesítésnek. Hangsúlyozta, hogy szükség lenne a lap terjedelmének bővítésére. Felszólalása végén rámutatott a műtrágyaelosztás terén előforduló hiányosságokra.

Kemény József levelezőnk többek között a szakosítás fontosságáról, valamint az istállózási költségek csökkentéséről beszélt. Elmondotta, hogy tervezőink az istálló tervezésénél nem gondoltak a szakosításra és azok berendezése gyakran nem korszerű.

— Ha az állattenyésztési termékek

termelését "fokozni akarjuk, egészséges állatokra van szükségünk — mondotta' vitafelszólalásában Patus Sándor gútai állatorvos. — Az előzetes tervek azt mutatják, hogy nálunk, Gútán 1962-ig teljesen felszámoljuk a szövetkezetben a fertőző elvetélést. Ennek érdekében mintegy 40 — 50 000 védőoltást hajtottunk végre és 8 — 9000 között mozog a vérvizsgák száma.

Obert János (Málas) a föld termőerejének növeléséről beszélt. Michelberger elvtársnő (Őrsújfalu) beszámolt szövetkezetük fejlődéséről, valamint rámutatott, hogy milyen káros a szövetkezet számára, ha a fiatalok otthagyják a szövetkezetét. Őt követően a fiatalok kértek szót. Méry

kor szólásra emelkedett. De az öröm könnyei voltak ezek, ezt igazolják szavai is.

— Sokat fejlődött a lap — mondotta —, de körülöttem is megváltozott minden szinte napról napra. Oj lakóházak, gyárak nőnek gomba módra, s hogy mi is megköszönjük pártunknak a rólunk való gondoskodást, a párt megalakulása 40. évfordulójának tiszteletére elhatározta a szövetkezetünk, hogy négy év alatt teljesíti a harmadik ötéves terv mutatóit.

Racsko elvtárs a vegyszeres gyomirtásról mondott néhány szót, Motosics elvtárs pedig több olvasmányt, regényt, elbeszélést kért. Kiss Lajos (Andód) a kultúrforradalom betetőA konferencia résztvevői érdeklődéssel figyelik a beszámolót

Versenyeznek a traktorosok

A benyéki szövetkezet traktorosai nemrég versenybe léptek a szocialista munkabrigád büszke cím elnyeréséért. A nyolctagú csoport tagjai, Halász András vezetése alatt, sok értékes vállalást tettek, s hogy csak a legfontosabbat említsük: az állami tervhez viszonyítva 5 %-kal emelik a hektárhozamokat. A csoport tagjai azonban nemcsak dolgozni, hanem művelődni is akarnak. Mindnyájan részt vesznek a pártoktatáson és látogatják a szövetkezeti munkaiskolát is. Nagyon sokat olvasnak; mind politikai, mind szakkönyveket. Negyedévenként pedig közös kultúrelőadásokon vesznek részt. V a h a 1 e c Imre, U h r i n y ák András. Halász Lajos, S z i m c s á k András s a csoport többi tagja is szocialista módon akar dolgozni és szocialista módon akar élni.

A járás területén a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért megindult mozgalom még csak gyermekcipőben jár, de ez még értékesebbé teszi a benyéki traktorosok úttörő munkáját.

Iván Sándor (Kassa)

Rozália elmondotta, hogy hogyan tanulnak, szórakoznak a Tornaijai Mezőgazdasági Középiskola diákjai. Kovács Elvira (Dunaszerdahely) arról számolhatott be, hogy a mezőgazdasági műszaki középiskola diákjai kötelezték magukat, hogy egy-egy tanulót megnyernek a mezőgazdasági tanonciskola számára.

Marikovec elvtárs, aki bíz már nem fiatal, szeme könnyel telt meg, ami-Zólyom is készül május elsejére. A város terein szorgalmas munka jolyt már az elmúlt hetekben is. A lakosok díszítik, csinosítják városukat, de alaposan kivették részüket ebből a munkából az iskolák diákjai is. Képünk az egészségügyi iskola I. osztályának tanulóit ábrázolja a város utcáin levő virágágyak rendezése közben.

(Foto:

Tóth Elemér)

Diiadi Mihály, Bálint János, Koleszár Mihály, Gizella Ignác s a többiek is a környező falvak szövetkezeteiből kerültek az iskolába. Nem haboztak annyi évi kiesés után sem, hogy újra tollat és könyvet fogjanak a kezükbe,

élte a maga megszokott életét, szinte függetlenül a többi községektől.

Csak a felszabadulás után kapott igazán új értelmet a falu élete a kizsákmányolástól mentes szocialista rendszerben. Azóta ez a község mind külsőleg, mind szellemileg gyökeresen megváltozott. Mondhatnánk, hogy 50 év alatt nem épült annyi új lakóház, mint a felszabadulás óta eltelt 16 év során. De még sok mást is sorolhathánk bizonyítékul. Például azt, hogy annak idején a csak pár osztályt végzett szövetkezetesek ma tanulnak, hogy minél nagyobb hasznára lehessenek a szövetkezetnek, szocialista társadalmunknak. Nem egy mezőgazdasági szakember került már ki a községből 1951 óta. Földműveseink szaktudását volt hivatva fejleszteni a most lezárult téli mezőgazdasági iskola is. A szövetkezetesek örömmel tanulnak. Különösen dicséretet érdemelnek Kecsei Gyula, Kovács Béla, Cseh István és Mátyus Lajos, akik az iskola legszorgalmasabb tanulói közé tartoztak.

Szabó Gyula (Jablonica)

zéséről, a ránk háruló feladatokról szólt. Többek között elmondotta, hogy nem tudja megérteni, vajon a szövetkezet vezetői miért vonakodnak attól, hogy a művelődési alapból hangszert vásároljanak a fiataloknak.

— Nagy feladat, felelősség hárul mindnyájunkra, hogy négy év alatt teljesítsük az ötéves tervet — mondotta Henzsel elvtárs. — Több szakemberre van szükségünk. Okvetlen fontos, hogy a szakemberek a termelésben, ne pedig az irodákban helyezkedjenek el. Nem helyes sok idős elvtárs eljárása sem, amikor pálcát tör a fiatal szakemberek fölött, ahelyett, hogy segítőkezet nyújtana nekik. Munkánkban sókat segít a földművesek lapja, a Szabad Földműves, de úgy gondolom, hogy az egyre növekvő feladatok megkövetelik, hogy ez a lap bővített terjedelemben jelenjék meg.

Az Ipolysági Mezőgazdasági Iskola diákja, Kajtor Pál elmondotta, menynyire szeretik a tanulók a földművesek lapját, majd arra kérte a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztőit, hogy tartsanak sajtószemlét a Szabad Földművesből. Takács elvtárs felszólalásában azokról a nehézségekről beszélt, amelyek a rimaszombati járás szövetkezeteiben fordulnak elő. Bírálta a helyi nemzeti bizottságokat, amelyek nem mindenkor állanak feladatuk magaslatán. Végül arról tett említést, milyen fontos, hogy az idősebb szövetkezeti tagok is tovább bővítsék szakmai tudásukat.

Czakó elvtárs arra kérte lapunk szerkesztőségét, hogy többet foglalkozzék a fiatalok életével és gyakrabban közöljön keresztrejtvényt, valamint a lap terjedelme bővítésének fontosságáról tett említést.

Dr. Frideczky Ákos egyetemi tanár a .cukorrépa új egyelési eljárásról beszélt, amely nagyban megkönnyíti a munkát, valamint a teljes gépesítés jelentőségéről szólt. Megemlítette azt is, hogy 1970-ig minden szövetkezetbe jut majd egy mezőgazdasági főiskolát végzett szakember.

Őt követően Szögei elvtárs kért szót, aki többek között ezeket mondotta :

— Szövetkezetünk számos nehézséggel küzdött még nem is olyan régen, de összedugtuk a fejünketv s közösen, a helyi nemzeti bizottság segítségével, mondhatom, csaknem minden nagyobb hibát felszámoltunk. Ma már nálunk egyetlen egy tehenet és anyasertést sem tartanak háztáji gazdaságokon. (Erős taps). Bevezet-Dr. Frideczky Ákos egyetemi tanár

tűk a szilárd bérezést, ami még jobban fokozta a munkakedvet.

— A fiatalok, akik a városba mentek a faluból dolgozni, — mondotta Németh Aranka, - nem veszik észre, hogy a falu is milyen' rohamosan fejlődik és hogy falun is jól el lehet szórakozni.

Sárogh elvtárs a munkaszervezés fontosságáról Tett említést felszólalásában, majd az előző felszólalókkal egyetértve, ő is a lap terjedelmének bővítését kérte.

Danis Ferenc mezőgazdasági mérnök azokról a nehézségekről tett említést, amelyekkel az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola küzd tangazdaság hiányában. Ezután a szakemberek nevelésének fontosságáról tett említést.

Zsebík Sándor, a körtvényesi szövetkezet mezőgazdásza vitafelszólalásában elmondotta, hogy náluk milyen nagy segítséget nyújtanak az asszonyok. Trenka elvtárs (Madar) humorosan, de találóan elmondotta, hogyan sikerült végre Madáron is az iskolás diákokat bevonni a parkosításba. Majd arról a segítségről beszélt, amelyet iskolájuk pionírjai nyújtanak a helyi szövetkezetnek.

Az idős, veterán harcos, Köpönczei Lajos a fiatalok szaknevelésének fontosságáról beszélt. Elmondotta, hogy a fiataloknak nem elég csak mindent elmondani szóban, hanem meg is kell mindent mutatni, mert a fiatal kíváncsi természetű.

Utolsónak Csontos Vilmos költő szólalt felt, s felszólalása után az esti órákban befejeződött az országos konferencia első napja.

A vita során mintegy 36-an szólaltak fel. A felszólalásokat egytől egyig helyszűke miatt még meg sem tudjuk említeni: A vitát összegezve elmondhatjuk, hogy jó és 1 hasznos volt mind a szerkesztőség, mind pedig a levelezőink és külső munkatársaink részére. Másnap csoportokban (szekciókban) azokat a feladatokat vitattuk meg levelezőinkkel, amelyek rájuk hárulnak felelősségteljes, odaadó munkájukban.

Örömmel tölt el bennünket, hogy a konferencián sok volt a fiatal, de nem hiányoztak az idősebb, tapasztalt elvtársak sem. Mindent összegezve, bátran állíthatjuk, hogy országos levelezői konferenciánk igen jól sikerült, jobban, mint az elmúlt években.

Szögei István, az Ipolysági Városi Nemzeti Bizottság titkára

A felszólalások beigazolták Németh Aranka szavait, hogy a falu rohamosan fejlődik, s vele fejlődik a falusi ember is.

Baráti találkozás volt ez, s úgy is búcsúztunk el egymástól, mint régi jó barátok, családtagok:

A viszontlátásra a legközelebbi körzeti, illetve országos konferenciánkon! Németh János

s tanuljanaK, nogy segitnessenea a szövetkezetüknek. Lőrincsik igazgató is elismeréssel nyilatkozott róluk. S ha szorgalmuk nem hagy alább a szövetkezeti tevékenykedésük során sem, akkor azok a szövetkezetek, amelyekben ők dolgoznak, irányítanak, egy-kettőre a legjobbak közé „verekedhetik fel“ magukat. P. L.

Az Uhersky Rrod-i gépgyárban Juracka és Vaculka elvtárs kollektívái közösen vitatták meg a vállalást. Közös vita eredményeként komplexbrigádot létesítettek. Oj, haladó technikai eljárást vezetnek be mindenütt, ahol arra megvannak az előfeltételek. Ennek következtében még ez évben 100 000 koronával csökkentik a gyártási költségeket.

Í5Ü SZÖVETKEZETI TAGOK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK ÉS GÉPÁLLOMÁSOK DOLGOZÖ1! TELJESÍTSÉTEK FONTOS FELADATOTOKAT SZ0CIA- 5a LISTA TÁRSADALMUNK BOLDOG ÉLETÉNEK LÉTREHOZÁSÁBAN! Í5Ö TELJESÍTSÉTEK AZ ELFOGADOTT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSO- gfl KÁT, A SZERZŐDÉSEKET, GYORSAN HOZZÁTOK BE A LEMARADÁST r-'' A HCS- ÉS A TEJ FELVÁSÁRLÁSÁBAN! A TUDOMÁNY ÉS A TECIIOÚ NIKÁ SEGÍTSÉGÉVEL HARCBA A MAGAS HOZAMOKÉRT! KEVESEBB ÉLELMISZERT ÉS TAKARMÁNYT IMPORTÁLJUNK, TÖBBET TER- 35 MELJÜNK IDEHAZA!

m

Sokai segített a szövetkezeti munkaiskola

Jablonica a rozsnyói járás kisebb községei közé tartozik. Szerényen iiúzódik meg a dombok között. Valamikor el volt zárva a világtól, s úgy

A Töketerebesi Mezőgazdasági Mesteriskola folyosóján nagy csend és nyugalom fogadott. Nem tudtam, mire vélni a dolgot, amíg végül is Lőrincsik János igazgató meg nem magyavá7 fa

— Vizsgáznák az öregdiákok. Most adnak számot kétévi munkájukról, a két év alatt szerzett elméleti tudásról.

A vizsgateremben azonban már korántsem uralkodik nyugalom. Mindenki szurkol, először saját magáért, aztán meg a barátjáért, a diáktársáért. Az állattenyésztési szak hallgatóinak egyik csoportja is idegesen várja a pillanatot, mikor kell számot adniuk tudásukról, mikor szólítják őket a zöldasztal mellé. Kisdiákok módjára izgulnak, pedig valamenynyien munkától kérges kézzel nyúltak a könyv és a toll után, hogy gyakorlati tudásukat elmélettel, szaktudással bővítsék.

Néhány perccel a vizsga után