Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-04-12 / 30. szám

Versenyfelhívás A Szenei Állami Gazdaság dunakisjialusi részlege fejőinek hattagú kollektívája versenybe szólította a nyugat-szlovákiai kerület állami gazdaságainak és földmüvesszövetkezeteinek fejőit. A kitűzött cél: 3650 liter tej kitermelése tehenenként. (ky) Fiatalok a földeken Sok helyütt tapasztaljuk, hogy fal­­vaink ifjúsága jó munkával és példás helytállással veszi ki részét a tavaszi munkákból. Az áji szövetkezet fiatal trakto­rosai két műszakban dolgoztak még vasárnap is. Elvetettek 68 hektár árpát, 50 hektár zabot, 10 hektár takarmánykeveréket. Harminc hektár rétet és legelőt feljavítottak. A, fejtrágyázását is ők végezték. Mindez a jó munkaszervezésnek és odaadó munkájuknak köszönhető. A somodi EFSZ fiatal traktorosai a szocialista munkabrigád címért ver­senyeznek. A tavasziak vetésével már végeztek, most a cukorrépa és a ko­rai burgonya alá készítik elő a ta­lajt. A szepsi szövetkezetnek nagy se­gítséget nyújtanak a négyéves mező­­gazdasági gépészeti technikum tanu­lói, akik a szövetkezet földjein dol­goznak, és itt sajátítják el az iskolai munka gyakorlati részét. Radácsi László (Szepsi) ★ ★ ★ Szorgos munka a kertészetben Á nagybalogi EFSZ 'kertészetében szorgalmas munka folyik. Gondos asszonykezek ápolják a zsenge palán­tákat. Óvják, védik az időjárás sze­szélyeitől. A talajmenti fagyok idején bizony fokozott gonddal kellett ügyel­ni a szépen növekvő palántákra. Ezt a munkát végzi már nyolc éve teljes odaadással és szakértelemmel G ä l Jánosné. Már kora tavasztól a szövetkezet kertészetében találjuk. Nem kis része van abban, hogy már­cius 21-én, az első tavaszi napon a kis óvodások és a falu lakosai is hó­napos retket fogyaszthattak a vaj as­­kenyér mellé. A kertészeti csoport az utóbbi évek­ben szép eredményt ért el az uborka­termesztésben. Ehhez nagyban hozzá­járult Ge sk o Mihály csoportvezető hozzáértése és jó munkája. Idén fiatat kertész vette át a veze­tést: Gesko elvtárs tanítványa, M o l­­nár Gyula, aki feleségével együtt azon fáradozik, hogy minél jobb ter­mést s ezzel nagyobb hasznot bizto­sítson a szövetkezetnek. A kertészeti csoport tagjai, Nagy Gyutáné, Simon Istvánná és Pál Istvánná szintén részesei a sikeres zöldségtermesztésnek. Pál Lászlóné (Nagybalog) Emberek és eredmények Az emberek "és az eredmények el­választhatatlanok. A tajti szövetke­zetben az 1959-es évben mindössze 50 mázsa sertéshúst termeltek ki a közellátás részére, ezzel szemben a múlt év már ennek a kétszeresét hozta. A számok mögött önkéntelenül az embereket kutatjuk. Kint, a szö­vetkezet telepén ismerkedünk meg velük. Széles Anna, Molnár Sándorné és Básti Rozália sertésgondozók el­árulják, hogy nem csinálnak ők sem­mi különöset, csak mindennap ugyan­abban az időben megetetik az álla­tokat. — A múlt évben át akartunk térni a száraz önetetésre, de aztán mégis a moslékos etetési módszer mellett határoztunk — mondja Pál István, az EFSZ elnöke. — Ezzel a módszer­rel jó eredményeket értünk el, amelyben nagy része van a három asszonynak, akik nagy odaadással •végzik munkájukat. A malacelválasz­tás terve 13 darab, ezzel szemben, ahogy az első két hónap értékelése mutatja, 15 malacunk lesz kocánként. Ezt a számot természetesen tovább szeretnénk emelni az év végéig. Agóes Vilmos, Ajnácskő Az észak-csehországi kerület egyik legjobb szövetkezete a libochovicei EFSZ, amely ez év januárától a „J ö v ö" nevet viseli. Az állattenyésztés terén elért sikereket öregbíti az is, hogy egy nagyhozamú sertés­fajtát tenyésztettek ki. Ebből a fajtából évente 80 tenyészkocát és kant adnak el a tenyész­állatvásárokon. (CTK) Ä pólyám EFSZ a fejlődés útján Néhány évvel ezelőtt a volt király­­helmeci járás egyik leggyengébben működő szövetkezete a polyáni volt. Amikor 1957-ben az EFSZ elnöke, Matyi János elvtárs lett, gyökeresen megváltozott a szövetkezet és a gaz­dálkodás előző képe. A legnagyobb súlyt az állattenyész­tésre helyezték, de nem hanyagolták el a növénytermesztést sem. Allat-Ismét Szilicén nyaralnak a búcsi növendéküszők tenyésztésük akkoriban olyan ala­csony fokon állt, hogy a fejési átlag egy liter körül mozgott. Hogy a szö­vetkezet ezen a hiányosságon segít­sen, nagy gondot fordított a takar­mányok biztosítására. Ennek az lett az eredménye, hogy a súlygyarapodás és a tejhozam felfelé ívelő irányt kezdett mutatni. Három év alatt egy literről 5 literre nőtt a fejési átlag. Ma az állattenyésztésben szocia­lista munkabrigád dolgozik. A 2. szá­mú tehénistállóban alakult néhány héttel ezelőtt. A szocialista munka­brigád tagjai vállalták, hogy: 1. tehenenként 2100 liter tejet fej­nek ki évente, 2. minden 100 tehéntől 80 borjút választanak el, 3. egyéni tanulással és a szövet­kezeti szakiskola látogatásával növe­lik szakmai és politikai tudásukat, 4. a családi és társadalmi életben szocialista emberhez méltó magatar­tást tanúsítanak. A növénytermesztésben tavaly cu­korrépából 600 mázsát, kukoricából pedig 50 mázsás szemtermést értek el hektáronként. A kukoricát idén is négyzetesen vetik, és bíznak abban, hogy a tavalyi eredményt túlszár­nyalják. A harmadik ötéves tervbe a polyá­ni szövetkezetesek bátor tervekkel indulnak. Hústermelésük egy hektárra tavaly 142,8 kg volt, 1965-re 173 kg-ot ter­veznek. Kukoricából hektáronként a har­madik ötéves terv végéig 80 mázsát akarnak elérni. Cukorrépából pedig a tavalyi 600 mázsás hektárhozam helyett 1965-ben már 850 mázsára számítanak. Amint látjuk az eredményekből és tervekből, a szövetkezet az új élet, a haladás útjára lépett. A faluba vezető út mellett pedig továbbra is ott büszkélkedhet a táblán: Pólyán szövetkezeti község. Both Frigyes (Nagykapos) Levelekből röviden • Megérdemelt jutalom. A loson­ci járás déli csücskében fekszik Varbő. Derék, szorgalmas nép lakja ezt az alig 500 lelket számláló fa­lucskát. A tavaszi munkához idejé­ben hozzáláttak, s ennek eredménye meg is mutatkozott: elsőként vé­gezték el a koratavaszi munkákat az egész járásban. Jutalmul a Szlovák Népművészeti Együttes látogatott el a faluba, hogy a fáradságos munka után kellemes szórakozást nyújtson a szövetkezet dolgozóinak. A var­­bóiak nagy örömmel fogadták a kedves vendégeket és művészetüket gazdag tapssal jutalmazták. (Szabó Éva, Bússá) • Nagy gondot fordítanak az állatállományra. A mokcsakerészi szövetkezetesek a tavasziak vetése után megkezdték a cukorrépa veté­sét és a korai káposzta kiültetését. De nemcsak a tavasziakkal törőd­nek, hanem nagy gondot fordítanak az állatállományra is. A szomszédos szövetkezeteknek továbbtartásra 45 növendékmarhát adtak el 140 000 korona értékben, 200 anyajuhot 200 000 korona értékben és 100 ma­lacot 41350 korona értékben. Mind­ez a tervezett állatállományon felül volt. (G y ü r e József, Mokcsakerész) • Csevicepusztai híradás. Éveken keresztül külön utakon jártak a csevicepusztai földművesek. Egye­sek a közösben, mások azon kívül. Az idei tavasz azonban változást hozott. A kívül állók, három kivéte­lével, beléptek a szövetkezetbe. Az új tagok teljes számban bekapcso­lódtak a tavaszi munkákba, s ennek köszönhető, hogy nemcsak a kalá­szosok, de a tavaszi keverékek is a földben vannak, jóval az agrotech­nikai határidő előtt. Ebben a hó­napban lesz kész az önerőből épített istálló, amelynek befogadó képes­sége 70 darab szarvasmarha. (A g ó c s Vilmos, Ajnácskő) • Menyhéről jelentik. Szövetke­zetünkben pontosan az agrotechni­kai határidő betartásával elvetettük a tavasziakat, s az ősziek fejtrágyá­zását is idejében befejeztük. Mivel szövetkezetünk a fűszerpaprika ter­mesztésével is foglalkozik, nagy gondot fordítunk a palánták neve­lésére. A napokban kerül sor a ku­korica és a silótakarmányok veté­sére, valamint a többi növény ápo­lási munkálataira. (Fülöp Mihály, Menyhe) Szimőn sem tétlenkednek A szimői földműves­szövetkezet 1950-ben alakult meg 57 taggal. A következő, évben már 300 tagot számlált, és a szántóföld kétharmad része a szövetkezet bir­tokában volt. Ma 430 tagja van a szimői szö­vetkezetnek. Ennyit árult el hír­­jelenében Nagy Gyula elnök a szövetkezetük­ről. — Mikor lett szövet­kezeti község Szimő? — kíváncsiskodom. — 1960 nyarán min­den kis- és középpa­raszt a közös gazdál­kodás mellett döntött, és az év végén büszkén jelenthettük ki, hogy falunk szocialista köz­ség lett. — Mennyi volt a ta­valyi részesedés? — Jó eredménnyel zártuk az évet. A ter­vet 100 százalékra tel­jesítettük. Ezt igazolja az is, hogy munkaegy­ségenként 38 koronát fizettünk. — Hogyan állnak a tavaszi munkákkal? — Idejében földbe került 300 hektár árpa, 40 hektár zab, 10 hek­tár tavaszi keverék és 8 hektár tavaszi búza. A cukorrépa és a bur­gonya alá a talajt már előkészítettük s így rö­videsen végzünk a ve­téssel, illetve ültetés­sel. Az ősziek fejtrá­gyázását is befejeztük. — Hogyan szorgos­­kodnak a szimői fiata­lok? — teszem fel a kérdést. — A fiatalokra nincs panasz - mondja Nagy elvtárs. — Nagyobb ré­szük a kertészeti és a 'dohánytermesztési cso­portban dolgozik. Igye­kezetüket bizonyítja az a tény, hogy szocialista munkaversenyben áll­nak és buzdítják a töb­bi csoport dolgozóit is. Schmidt László (Szimő) A magas termelékenység alapja: a silókukorica Ha a silókukoricát helyesen tartó­sítjuk, ezzel sokat emelhetünk a ta­karmányalap értékén. Sajnos, néme­­lyütt ritkábban vetett és silányabb csalamádét silóznak. Pedig ez egy­általán nem nevezhető silókukoricá­nak. Ilyen eset fordult elő a sopornyai szövetkezetben és másutt is, ahol alacsony a termelékenység. De te­gyünk egy kis összehasonlítást. So­­pornyán tavaly 3,17 liter volt a tehe­nek átlagos tejhozama. Náluk már ez is sikert jelentett, mert 1959-ben csak 2,86 litert értek el. Ez a példa jellegzetes olyan esetben, ha a szö­vetkezet tavasszal elhanyagolja' a takarmányfélék kérdését. Ősszel, amikor silózni kellene a .takarmány­­növényeket, már hiába foglalkoznak ezzel a problémával. A tehenek átlagos tejhozama ezzel szemben Szigetmajoron 8,6 liter volt, Taksonyban pedig 6,7 litert értek el. Matajs György, a taksonyi EFSZ mezőgazdásza ezzel kapcsolatban eny­­ny'it mondott: — Szántóterületűnk több mint 20 %-án lucernát termesztettünk. Jó minőségű silókukoricánk is termett, amelyen olyan csövek voltak, hogy sajnáltuk a silóba. Arra is gondoltunk, hogy magnak hagyjuk meg, de mégis a silógödörökbe kerültek a szép ku­koricacsövek. Nem bántuk meg, mert magas a termelékenység, s ez a leg­fontosabb. Ismét itt a tavasz. Nemsokára el­kezdjük a silókukorica vetését. Ne feledjük, hogy jó minőségű takarmá­nyok nélkül nem érhetünk el magas termelékenységet. Négyzetesen ves­sük a silókukoricát, rendesen művel­jük vetésterületét, mint a szemesku­koricáét, s akkor ősszel lesz elég silóanyagunk, télen pedig magas lesz a tehenek tejhozama. A takarmány­alapot tehát már most biztosítsuk. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) 'y.’xénct Kiadja a Meifl-. Erdő- es Vlaganlaségi Minisztérium a Mezflgiídaságl Klidítállolalban - MegJ.lenik netentu Ktiszsr - Szerkeszd *»z«rkesnómr,itsa9 - «szerkesztő Malőr Sándor - Szerkesztősen és kiadóhivatal­p T&MÍfl/Ff ~ “?:»• ÍIUír,á9' M3-S* 8'M0- 5S«-« - Eel’C toazerkeszto h.i.vettese 336. m^ezd.^l«V««r 032 a3lt oróp.' f Zsztály 634 szakmellíklet 632 - Nyomla . Polvoraílcké zlvodv n n. Bratislava ul Febrnárovehr vlfazstva S/d - Terjeszti a Posta Hlrlapszoloálata - Megrendelhe-O minden oostahiU'aln*. kéz­besílöné) - Előfizetési dl1 évente, 30,40 Kős. 10*11107 A szilicei fennsík legnagyobb ré­szén legelő és erdő terül el, de van itt szántóföld is. A legelő nagymér­tékben segíti elő a szilicei földmű­vesszövetkezet jó eredményeit az állattenyésztés terén. Valamikor a fennsíkon a krasznahorkai grófék gulyái és ménesei legeltek. Ma a szi­licei EFSZ állatállománya járja a le­gelőket. Hosszú időn keresztül nagy probléma volt az állatok itatasa. so­kat kellett járniuk az állatoknak víz után, de ma már vízvezetéken jön az életet adó víz a fennsíkra. A nagy kiterjedésű legelőt a szili­cei szövetkezet nem tudja teljesen kihasználni, így más EFSZ marhái is legelnek itt nyáron. Több éve itt töltik a nyarat a párszáz kilométerre eső búcsi szövetkezet növendékmar­hái. — Idén milyen lesz a helyzet a legelőn? — kérdeztem Mezei Sán­dortól, a szilicei EFSZ elnökétől. — Ismét megegyeztünk a búcsi földművesszövetkezettel, amelynek 200 növendéküszőjét nyáron is gon­dozzuk. De szó esett arról is, hogy a buzitai EFSZ 60 darab növendék­marhája is nálunk „nyaral“ — mond­ja Mezei elvtárs. Máté László, Buzita A jó trágya fokozza a talaj termőerejét Ä balonyi EFSZ dolgozói gondosan kezelik a trágyát. Jól tudják, hogy a gondosan kezelt trágya több növényi tápanyagot tartalmaz, s rövidebb idő alatt beérik. Amint tudjuk, a trágyának át kell mennie az oxidációs és redukciós fo­lyamaton. Evégett a balonyiak a trá­gyát előbb összetömörítik, úgyhogy hőmérséklete 50 — 60 fokra emelked­jék. Ezután a trágyát föllazítják, s 60 — 80 napon át ilyen állapotban, alacsonyabb hőmérsékleten tartják. Az ilyképpen beszántott trágya ha­marabb elbomlik, s a benne foglalt tápanyagok könnyebben hozzáférhe­tővé válnak a növények számára. He­lyesen tesszük tehát, ha jó minőségű trágyával látjuk el a talajt, mert ez­által lényegesen fokozhatjuk a föld termőerejét és a hozamokat. Kovács Elvira. Balonv Ä hét sportja Sok döntetlen és kevés gól jelle­mezte futballistáink I. ligájának leg­utóbbi fordulóját. Döntetlenül vég­ződött a Kladno-Sp. Stalingrad (0:0), Slovan Bratislava—Tátrán Presov (0:0), Trencín — Nitra (2:2), Trnava — Hradec Králové (0:0), és a Dynamo Praha — CH Bratislava (2:2) mérkő­zés. A Dukla Praha l:0-ás győzelmet vezet. Versenytársa, a Jednota Kosice biztosan győzött a Slovan Bratislava „B“ ellen (3:1). A magyar NB I-ben az Újpest a diósgyőri döntetlen ellenére is 4 pontra növelte előnyét, mert az utána következő Vasas kikapott Tatabányán. Eredmények: Honvéd—MTK 1:1, Új­pest—Diósgyőr 1:1, Tatabánya—Vasas 4:2, Ferencváros —SZEAC 4:0, Dorog — Pécs 3:1, Debrecen-Csepel 2:0, Győr — Salgótarján 1:0. Pekingben véget ért az asztali­tenisz-világbajnokság első szakasza, a csapatverseny. A férfiak Swaythling Kupájában ez a sorrend: 1. Kína, 2. Japán, 3. Magyarország: a női csapat-világbajnokság (Corbillon Ku­pa) sorrendje: 1. Japán, 2. Kína, 3. Románia. De térjünk vissza a futballra, s néz­zünk szét a kerületekben. A nyugat­szlovákiai kerületben a Lokomotíva Nővé Zámky vezet 24 ponttal a CH Bratislava „B“ és a Slovan Nővé Zámky előtt, amelyek egyformán 23 — 23 pontot szereztek. A közép-szlová­kiai kerületben Losonc vezet 23 pont­tal a Kysucké Nővé Mesto előtt (22 pont), míg a kelet-szlovákiai kerü­letben a két „szomszédvár“ Bardejov és Sabinov vetélkedik, mindkettőjük eddig 18 pontot szerzett, de ugyan­ennyi a pontja a flarmadik Michalov­­cének is. Érdekes hírt kaptunk az ún. kis­pályákról is. Nádszegen 11 gólt lőttek a hazaiak a jókai csapat hálójába, s ezzel fölényesen visszavágtak a leg­utóbb Jókán 3:5 arányban elszenve­dett vereségért. B. A. aratott a Bánik Ostrava fölött és ezzel * tovább erősítette bajnoki reményeit. " Egyedül a brnói mérkőzésen esett sok ‘ gól, ahol az RH Brno 5:3-ra legyőzte r a Spartak Praha Sokolovo együttesét. A Slovan Bratislava első tavaszi ’ pontszerzéséhez jegyezzük meg, hogy • ezúttal jól játszott a csapat, de az eperjesiek lelkes játékával szemben ■ nem boldogult.- Prágában a CH Bratislava Kacsányi ‘ és Dolinsky nélkül is kitűnően ját­­; szott, s hogy nem győzött, ebben 1 Javorek kapus a ludas, aki két ko­­‘ moly hibát vétett. 1 A II. liga „C“ csoportjában a Zilina pontot vesztett ugyan Tőketerebesen i (2:2), de még mindig három ponttal

Next

/
Thumbnails
Contents