Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-04-12 / 30. szám

Mezőgazdaságunk kincsesbányája: a kukorica

Hlncs talán még egy olyan termény, amelyről annyit beszélnének, írnának és tanácskoznának az emberek (nemcsak nálunk, de a világ csaknem minden országában), mint a kukorica, A szó szoros értelmében divatba jött, illetve az emberek végre rájöttek arra, hogy ez a termény kincseket rejteget.

Ez a felismerés nálunk is rövid egy-két év alatt alapos változásokat idézett elő nemcsak a vetésforgók összetételében, de a szövetkezetek, s vele együtt az ország takarmányhelyzetében is. Ki ne emlékeznék rá, hogy egy-két évvel ezelőtt még meg kellett győzni földműveseinket a kukoricatermesztés előnyeiről. Ma már a kukorica vetésterülete eléri a harmadik ötéves terv utolsó évére tervezett terjedelmet, s a tavaly elért hektárhozamok országos átlaga meghaladja például az USA kukoricahozamának országos átlagát is!

A kukorica tehát győzelmet aratott a kételkedők felett. Azoknak, akik a vetésforgó megbontásával járó nagy hozamcsökkenést jósoltak, többek között bebizonyította, hogy ésszerű trágyázás esetén kukorica után is vethetünk. Választ adott azoknak is, akik őt talajzsarolónak minősítették, és azt jósolták, hogy a nagyarányú kukoricatermesztés néhány év alatt teljesen kimeríti a talajt és pangást idéz elő a növénytermesztésben. Hiszen bebizonyosodott, hogy a kukorica — s főleg a tejes-viaszos érésű silókukorica — az egyik legjobb szervestrágya-termelő takarmány. Ha 600 mázsa 25 % szárazanyagot tartalmazó silókukoricát feletetünk a szarvasmarhával, akkor a tej- és hústermelés növelésén kívül 300 mázsa elsőrendű istállótrágyát kapunk. Ennek különösen a trágyahiányban szenvedő burgonyatermesztési körzetben nagy a jelentősége.

Az elmúlt években szép eredményeket értünk el a kukorica vetésterületének kiszélesítésében és a hektárhozamok növelésében. Szlovákiában 1950-ben 21,4 mázsa volt a

szemeskukorica átlagos hektárhozama, s az elmúlt évben már meghaladta a 30 mázsás átlagot. Nagy a különbség nemcsak az egyes szövetkezetekben, de az egyes kerületekben elért átlagos hektárhozamok között is. A dél-morvaországi kerületben tavaly hektáronként átlagban 33,1 mázsa szemeskukoricát takarítottak be, a kelet-szlovákiai kerületben azonban csak 22,6 mázsát, az országos átlag pedig 30,4 mázsa volt. De mit jelent ez azokhoz az eredményekhez képest, amelyeket adottságaink és a helyes agrotechnika alkalmazásával elérhetnénk?

Az Ivánka pri Dunaji szövetkezetben 80 hektárnyi területről hektáronként átlagban 69,2 mázsa szemeskukoricát takarítottak be, a tomááovi szövetkezetben 160 hektárról 63,3 mázsa átlagos hektárhozamot, a topolníkyi kísérleti állomáson 1 hektárról 103,6 mázsát, stb.

— Miben rejlik a nagy különbségek oka? — tették fel a kérdést a kukoricatermesztők országos konferenciájának résztvevői. A kérdésre azonnal meg is adták a választ: az agrotechnikában. Jó agrotechnikával többszörösére növelhetjük a kukorica eddigi hektárhozamát. Tavaly például a kukoricának több mint a felét (60 százalékát) trágyázatlan földbe vetettük és a 40 #/o-át nem illesztettük a vetésforgóba sem. Ez évben sem sokkal jobb a helyzet, bár még most sem késő helyrehozni az elmulasztottakat. Az érett trágyát vagy komposztot sekélyen még most is a talajba dolgozhatjuk. Ilyen esetben a tenyészidö alatt szükséges a póttrágyázás is.

A kukoricatermesztői konferencia résztvevői megállapították, hogy Szlovákiában már nem kell bizonygatni a magra vetett kukorica jelentőségét. Azzal már jó barátságot kötöttek földműveseink, de a silókukoricával valahogy igen mostohán bánnak.

Szlovákiában ezért olyan kicsi a silókukorica vetésterülete és hektárhozama is. Hiszen a tavaly hektárátlagban elért 300 mázsás zöldhozam olyan alacsony, hogy F o j t í k mérnök, a topofníkyi

kísérleti állomás 1: dolgozója szerint ilyen alacsony hek- i tárhozamot „művészet“ elérni. Pedig a silókukoricát maradéktalanul feltakarmány ózhatjuk és jó agrotechnika esetén egy hektárról több mint 1000 mázsa tejesviaszos érésű silókukoricát takaríthatunk be. Például az urmincei szövetkezet 1350 mázsa silókukoricát takarított be hektáronként, s ennek a 32 °/o-a tejes-viaszos érésű cső volt, az ifjúságfalvi szövetkezet 1227 mázsát, és se szeri, se száma azoknak a szövetkezeteknek, amelyek szintén 1000 mázsán felüli hektárhozamot értek el.

Ha a szarvasmarhának naponta állatonként 30 kg kukoricasilót adunk, akkor napi 1,41 kg-os súlygyarapodást érhetünk el. Ez is bizonyítja, hogy a takarmányhiány elleni küzdelem egyik legfontosabb fegyvere a silókukorica. Legkiválóbb kukoricatermesztőink harcot indítottak a kevés táplálóanyagot tartalmazó, kishozamú kukoricacsalamádé ellen. Országos konferenciájukon derűs helyesléssel fogadták a dél-morvaországi kerület egyik képviselőjének kijelentését, hogy ők úgy harcolnak az említett termények ellen, mint valamikor a földműveseket szipolyozó kulákok ellen. Helyükbe silókukoricát vetnek tejes-viaszos érésre.

Ki tudná felsorolni mindazt a sok jó tapasztalatot és tudományos megfigyelést, amelyet kukoricatermesztőink eddig szereztek. Ha a gyakor• A michalovcei járásban 1270 hektár kukorica termesztését 14 traktorospár vállalta magára.

• A kassai járásban eddig 19 traktorospár jelentkezett a százasok versenyébe.

• A komáromi járásban 39-re szökkent a versenyző traktorospárok száma.

• A dunaszerdahelvi járásban a

szántóterület 28 százalékán kukoricát termesztenek, s csaknem minden szövetkezetben gépesítik a kukorica növényápolását.

Az oldalt írta és összeállította: GAJDÁCS IRÉN

latban is érvényesítik azokat, akkor nem kétséges, hogy teljesítjük a kukoricatermesztők országos konferenciáján kitűzött feladatot és ez évben minden hektárról legalább 50 mázsa szemeskukoricát vagy 500 mázsa tejes-viaszos érésű silókukoricát takarítunk be, s így megoldjuk a tej-, vaj- és a húsellátás terén felmerülő problémákat.

• A kukoricacsírából sajtolt olajat étolaj, különféle olajok és szappan készítésére használják fel.

• A kukoricacsutkát az emberek jó tüzelőanyagként ismerik. Ezenkívül parafát pótló műanyagot gyártanak belőle.

És mégis lehetséges

Még zimankós, szeszélyes áprilisi Idő ijesztgete a rügyező, s itt-ott már virágba boruló fákat, a kukorica vetése sem sürgetett még, de a kukorica gépi növényápolását vállaló traktorosok már készítették a talajt és gondosan vizsgálgatták a vetőgépeket. A korai készülődés nagyon is indokolt volt, mivel a tavalyi jó tazeteket és kézzel vetettük a magot is. Ezen a területen aránylag sok ember dolgozott, s az eredmény: a négyzetek népi voltak pontosak, s így nem végezhettünk gépekkel a kukorica növényápolását. További 90 hektárt a stupavai gépállomás dolgozói vetettek be négyzetesen, magyar gyártmányú vetőgéppel. A vetés itt

pasztalatok mellett jócskán akadnak olyan jelenségek is, amelyek gondosabb, szakszerűbb felkészültségre intenek. Elég, ha megemlítjük, hogy s nyugat-szlovákiai kerületben tavaly 2300 hektár kukoricát vetettek el négyzetesen, s ebből csak 430 ha-t tudtak két irányban sarabolni. Tehát az akarat megvolt, de a tudás hiányzott.

— Milyen ördöngösség rejlik a sikeres vetés mögött? — kérdeztük a Kotlár-testvérektől, akik a Podunajské Biskupice-i szövetkezetben tavaly 140 hektárt vetettek be négyzetesen, méghozzá teljes sikerrel.

— Minden a jó» beállított, megfelelően átalakított vetőgépen múlik — hangzott a válasz.

• Mire oktatnak az eredmények

— Az elmúlt évben 250 hektáron termesztettünk kukoricát — magyarázza Frantisek Sprincl mérnök, a szövetkezet mezőgazdásza. — Ebből 20 hektáron kézzel kijelöltük a négy-A vetőtengely eredetileg csak ilyen hosszú volt, s itt a benajlás lehetetlenné tette a kapcsoló automatáinak pontos beállítását. Ezért alakítottuk át 60 cm hosszúra.

sem sikerült pontosan, s ezen a területen is csak egy irányban sarabolhattunk. A maradék 140 hektárt a Kotlár-testvérek vették gondjaikba. Ők is magyar gyártmányú vetögéppel vetettek. A négyzetes vetés nagyon szépen sikerült, s így két irányban sarabolhattunk. A kézzel kapált területen 32,5 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. Ezzel szemben a Kotlár-testvérek a 140 hektárnyi területen ugyanolyan termelési feltételek mellett 36,35 mázsás átlagos hektárhozammal dicsekedhettek. Tehát csaknem 6 mázsával túlszárnyalták az országos átlagot.

• A sikeres vetés titka

— Az előző években nekünk sem akart sikerülni a négyzetes vetés — vallotta be Kotlár László. — Csak az elmúlt évben tudtuk meg, hol a hiba, mégpedig igen érdekes úton. A cseh országrészek szövetkezeteibe ugyanis szovjet földművesekből álló küldöttség látogatott el. A küldöttség

tagjai többek között a kukorica négyzetes vetése iránt is érdeklődtek. Megnézték a vetőgépeket is és megmagyarázták, hogy a négyzetes vetés azért nem sikerült, mivel a gépnek szerkezeti hibája van. Tanácsot adtak, hogyan lehet ezt a hibát kiküszöbölni. Erről én a stupavai szövetkezetesektől értesültem, mivel a jó tanács futótűzként terjedt el a szövetkezetekben. Mi is a szovjet vendégek tanácsai alapján alakítottuk át a gépeket. A nyílásokkal ellátott vetőtengelyt a gépgyár eredetileg 32 cm hosszúra készítette és az is 22 cm távolságban behajlott, s így lehetetlenné tette a vetőszerkezet kapcsoló automatáinak pontos beállítását. A vetőtengelyt 60 cm hosszúra alakítottuk át. Az automatát úgy állítottuk be. hogy az üres járat 7 cm legyen, s utána 1 — 2 cm mozgási távolság alatt kioldja mind a hat magot. Ez igen fontos, mert így a fészkek csaknem pontosan egy vonalba kerülnek. A huzalátteiepítőt 25 kg-os súlyerőre állítottuk be, s így a gép még- a nagyobb mélyedések, gödrök esetén is rugalmasan alkalmazkodik és a fészektávolságok ilyen körülmények között is pontosak lesznek. Megjelöltük a vezérlőhuzal kezdő bütykét, és a vetőszerkezet kapcsoló automatáit úgy állítotuk bé, hogy a szem a vetőcsoroszlyából 12 cm-es elővetési távolsággal a vezérlőhuzal bütyke előtt hulljon ki. Az egyik oldalon a kapcsoló automata távolsága 26 cm, a másik oldalon pedig 26 — 30 cm legyen (az automata holtjárata szerint). Ha a vetőgép a tábla jobb oldalán indul, akkor a bal oldalon levő automatát kell néhány centiméterrel előbbre vinni, hogy a fészkek a gép megfordulása után is pontosan egy vonalba kerüljenek.

• Érdemes megpróbálni

A Podunajské Biskupice-i szövetkezetben munkaerőhiánnyal küzdenek. Ennek ellenére ez évben 504 hektárt vetnek be kukoricával, amely a szövetkezet szántóterületének 24,5 százalékát képezi. Megtehetik, hiszen

a kukorica betakarításán kívül azelőtt 1 ha kukorica termesztése 73,3 munkaegységet emésztett fel, az egyetemes gépi növényápolás bever zetése azonban a munkaegységszükségletet hektáronként 27,6-re csökkentette.

Amint említettem, a nyugat-szlovákiai kerületben tavaly a 2300 hektárra négyzetesen elvetett kukoricából csak 430 hektárt tudtak két irányban sarabolni. Az érsekújvári járás szövetkezeteiben ezért mindenütt» azzal a meggyőződéssel találkoztam, hogy lehetetlen pontos négyzeteket elérni. Reméljük, hogy a Kotlár-testvérpár tapasztalatai megdöntik ezt a téves hiedelmet és még idejében hozzájárulnak a vetőgépek megfelelő átalakításához. Megéri a fáradságot, mivel az említetteken kívül a négyzetes vetésnek más előnyei is vannak. Például a sorba vetett kukorica egyelése hektáronként 100 munkaórát emészt fel, amelynek értéke a norma szerint 345 korona. A négyzetesen vetett kukorica egye-Az automata 7 cm-es üres járat után 1 — 2 cm mozgási távolság alatt kioldja mind a hat magot

lését 53 óra alatt elvégezhetjük, s így a költségek 545 koronáról 166,40 koronára csökkennek. Tehát a négyzetes vetés támogatja a földművesek igyekezetét, hogy gyorsabban, könynyebben és olcsóbban termeljenek.

A riporter jegyzetfüzetéből

Talán furcsán hangzik, de a kukoricát ermesztők országos konferenciájának résztvevőit nem tudnám találóbban elnevezni, mint „a kukorica szerelmesei". Olyan lelkes örömmel beszéltek a Kukoricát ermeszt és terén ránk váró nagy lehetőségekről, hogy az ember szinte kedvet kapott velük vállvetve versenyezni a nálunk eddig soha nem látott magas hektárhozamok eléréséért.

Ki s zl in g János, a Vöelincei Mezőgazdasági Tanonciskola igazgatója már hosszú évek óta a leglelkesebb kukoricatermesztök közé tartozik. Egyik régi ismerőse a napokban megkérdezte, hogy még mindig olyan nagy kedvtelése-e (szlovákul „lovacskája") a kukoricatermesztés?

— Nem lovacska az már, hanem jó fejlett ló — válaszolta Kiszling elvtárs.

A vcelincei szakiskola 140 tanulóját magával ragadta az igazgató lelkesedése. Ez évben a tangazdaságban 12 hektárra kukoricát és 2 hektárra silókukoricát vetnek. Kiszling elvtárs, a konferencián bejelentette az iskola növendékeinek munkafelajánlását. Kötelezték magukat, hogy szemeskukoricából 100 mázsás hektárhozamot érnek el, a silókukoricából pedig legalább 1000 mázsa silóanyagot takarítanak be hektáronként, s ennek a 30 — 35 Va-a tejes-viaszos érésű kukoricacső lesz.

Van-e nagyobb élmény a sok helyen megforduló riporter számára is, mint figyelemmel követni a Kiszling elvtárshoz hasonló lelkes emberek terveit és figyelni, hogyan válik ez a terv élő valósággá? -gir-Mit rejteget a kukorica?

• Száz kiló kukoricából 77 kiló kukoricalisztet, 63 kiló kukoricakeményítőt, 71 kiló szőlőcukrot vagy 44 liter szeszt állíthatunk elő.

• A kukorica őshazája Amerika, ahol még ma is az emberek egyik mindennapi eledelét képezi.

• Élelmiszeriparunk egyik legfontosabb nyersanyaga. Kenyeret, zsemlét, kekszet, krémeket és majonézt készítenek belőle.

• A kukoricából keményítőt és szirupot készítenek, továbbá felhasználják a sajt, a fagylalt, a gyümölcsszirupok, a kompótok, a gyümölcsízek, a bor, a szeszes és alkoholmentes italok készítésénél is.

• A gyógyszergyártásban is nélkülözhetetlen. Tabletták készítésére, oldatok hígítására, antibiotikumok, antiszeptikumok és különféle gyógyszerek előállítására használják fel, s kukoricából készítik a corn-steeppet is, amely a penicillingyártás egyik fontos nyersanyaga.

• Sokaknak eszébe sem jut, hogy a kölnivíz, a mesterségesen előállított illatszerek, a púder és a fogpaszta egyik alkotórésze a kukorica.

o Kukoricából jó minőségű alkoholt állítanak elő.

• A kukoricakóróból papírt és kartont, textilgyárainkban pedig vastag texfllanyagokat készítenek.