Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-04-12 / 30. szám

A CSEHSZLOVÁK PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGET (Folytatás az 1. oldalról.) érdeklődtek munkamódszereikről. A hajógyár egy 4500 tonnás teherhajó modelljét ajándékozta küldöttségünk­nek. A csehszlovák küldöttség Galacból Brailába utazott, a legkorszerűbb be­rendezéssel felszerelt deszkagyárba. Küldöttségünk ezután megtekintette a Duna deltájának nádtermését fel­dolgozó kombinátot. Az üzem Romá­nia, Csehszlovákia, az NDK és Len­gyelország együttműködésével épül. A csehszlovák szerelők és techniku­sok, családjaikkal együtt, szívélyesen üdvözölték küldöttségünket és meg­ígérték Novotny elvtársnak, hogy mindent megtesznek a kombinát si­keres befejezéséért. Consztantin Negru, aki hosszú időt töltött a hencovcei faipari kombinát­ban, szlovákul megkérte az egyik újságírót, tolmácsolja köszönetét azért, amit Csehszlovákiában tanult. A csehszlovák párt- és kormány­­küldöttség különvonata délután Brai­­lábó! Constancába indult. A vasárnapot a csehszlovák kül­döttség a román tengerparton, DOBRUDZSÁBAN töltötte. Elsőnek Eforia tengerparti fürdőhelyet látogatták meg, amely a néphatalom évei alatt épült, majd a közeli Vasile Roaita fürdőhelyre és a délebbre fekvő Mangaliába utazott. A régi török település ma már sok, emeletes szállodával ékeskedő fürdő­hely. Novotny elvtárs és társai itt meg­tekintették a többe2er éves görög város, Kalattisz nemrég feltárt rom­jait, majd a dobrudzsai síkság felé folytatta útját, a Comana falubeli „Filiman Sirbu“ szövetkezetbe. A dobrudzsai tartomány arról híres, hogy itt hajtották végre először a mezőgazdaság száz százalékos kollek­tivizálását. A szövetkezetek virágzó gazdag vidékké tették Dobrudzsát, a szegénység és a nyomor honát, véget vetettek a parasztság kizsák­mányolásának. A comanai szövetkezetesek élénken érdeklődtek Novotny elvtársnál a csehszlovákiai mezőgazdaság felől. Novotny elvtárs azt ajánlotta nekik, fejlesszék az állattenyésztést, amely­hez megvan minden kedvező feltéte­lük. A dobrudzsai szövetkezeti tagok két fehér bárányt ajándékoztak No­votny elvársnak, aki megígérte, hogy viszonzásul néhány nagyhozamú te­­nyésztyúkot és kakast küld nekik, hogy javíthassák baromfitenyészetü­ket. A népművelési otthonban BARÁTI TALÁLKOZÓRA GYŰLTEK ÖSSZE a comanai szövetkezetesek és a cseh­szlovák küldöttség tagjai. Vladimir Koucky elvtárs, a CSKP KB titkára megköszönte azt a forró testvéri fo­gadtatást, amelyben küldöttségünket Eredményes másfél évtized 15 ÉVES A ROLNICKE NOVINY Szlovákia fővárosában szombaton, április 8-án Ünnepi gyűlést tartottak a Rofnicke noviny, a szlovák földműves-újság megjelenésének 15. évfordulója alkalmából. A lap munka­társainak meghitt ünnepségén részt vettek Jozef K r f z elvtárs, az SZLKP KB politikai irodájának tagja, a KB titkára, továbbá a Központi Bizottság propaganda- és agitáclós osztályának dolgozó!, Tibor Bohdanovsky, a földművelésügyi miniszter helyettese, a Szlovák Nemzeti Tanács földműve­lésügyi szakosztályának képviselői, dr. Stefan Rajs, a Szlovákiai Újság­író Szövetség elnöke, Frantisek II o n, a Zemédélské noviny főszerkesztője, valamint a szlovák földműves-újság első főszerkesztőjének, Frantisek Votruba akadémikusnak az özve­gye-Ondrej Báláz, az SZNT földmű­velésügyi megbízottjának helyettese ünnepi beszédében rámutatott arra az értékes munkára, amelyet a föld­műves-újság végzett falvaink anyagi és kulturális színvonalának emelése érdekében. A földműves-újság dolgozóit szívé­lyes szavakkal üdvözölte Jozef Kríz elvtárs. Méltatta az újság szervező- és nevelőmunkáját, amely jelentősen hozzájárult a szlovákiai falvak törté­nelmi átalakulásához és segít meg­szilárdítani a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság harci szövet­ségét a fejlett szocialista társadalom építésében. A Rofnicke noviny munkaközössége az ünnepi gyűlésről levelet küldött Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához. részesítették, s átadta nekik a cseh­szlovákiai szövetkezeti parasztok és dolgozó népünk üdvözletét. A comanai „Filimon Sirbu" szövet­kezetben tett látogatással a csehszlo­vák küldöttség romániai vidéki kör­útja véget ért. Novotny elvtársat és a küldöttség többi tagját kőrútjukon Chivu Stoica, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Iroda tagja, Mihail Florescu kőolaj- és vegyipari miniszter, a Ró­mán Munkáspárt Központi Bizottsá­gának tagja, Aurél Málnásán külügy­miniszterhelyettes és Mihail Hase­­ganu, a Román Népköztársaság cseh­szlovákiai nagykövete kísérte. A kor­mányküldöttség Constancáből külön­­vonattal visszautazott Bukarestbe. A csehszlovák párt és kormány­­küldöttség háromnapos romániai kör­útja után április 10-én délelőtt a Román Népköztársaság palotájában felújították a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Népköztár­saság párt- és kormányküldöttségei­nek tárgyalásait, és aláírták a tár­gyalásokról kiadott közleményt. A közleményt csehszlovák részről Anto­nín Novotny a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök, román részéről Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP KB első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke írta alá. A szívélyes vendéglátás és mély barátság, amellyel a román vendég­látók és az egész nép elhalmozták párt- és kormányküldöttségünkét ro­mániai látogatása alatt, hétfőn dél­után a bukaresti dolgozók nagygyű­lésén nyilvánult meg teljes erővel. A nagygyűlés résztvevői nagy érdek­lődéssel hallgatták meg Gheorghe Gheorghiu-Dej és Antonín Novotn^ elvtársak beszédét. Mindkét szónokot gyakran szakították félbe hatalmas tapsviharral. A nagygyűlés a cseh­szlovák-román barátság nagyszabású manifesztáciöja volt. Éppen gyOléseztek. A másnapi mun­kát beszélték meg és a gépeket osz­tották el a szükséglet arányában. KUBICSKÖ István, a szövetkezet me­zőgazdásza mondotta ki a végszót, miután a csoportvezetők a gépigény­­léssel előálltak. Elvégre ő a szakem­ber, ö a növénytermesztési csoport­­vezétők közvetlen irányítója. Nemsokára TAMASKOVICS Károly, az elnök is megjött. S bizony, minden figyelmét a gyűlés menetének ellen­őrzésére fordította. Csak akkor szólt közbe a legfőbb kormányos jogán, ha a dolog öt illette meg. Mert itt Sókszetöcén olyasmit ta­pasztalhat az ember, amivel nem sok szövetkezetben dicsekedhetnek. Dolog végeztével tankönyvek, jegyzetek fölé hajolva tanulnak a vezetők: a mező­gazdász nemsokára érettségire készül, de nem akarnak lemaradni a csoport­vezetők. - AMBRÓZi Ferenc, AMB­­RÖZl Gyula, VANYA László, LELKES Mihály, MÉSZÁROS Gyula -, akik ugyancsak az érettségit akarják meg­szerezni. HOFBAUER Iván is a 3 éves­te jár. Mindannyian távúton végzik Vasárnap a Nád­szegi Helyi Nem­zeti Bizottság bri­gádnapot szerve­zett, mégpedig az utak rendbehozá­sára. A falu népe szívügyének tette a felhívást és mintegy 400-an vettek részt a mun­kában. Saját érde­kük az utak köve­zése, hogy a sártól megszabaduljanak. Még egy brigádnap, s tervük sikerül. Láncos József tanulmányaikat a Komáromi Mező­gazdasági Műszaki Középiskolán. AZ EREDMÉNY NEM IS MARAD EL! Az év elejétől a szilárd bérezés ér­vényesül. Magasabb szintű a munka­­szervezés. A tejtermelés esetében a zsírtartalom játszik döntő szerepet. A talajerő fokozásával is törődnek: már a jövő évi cukorrépa alá szüksé­ges istállótrágya (180 hektárra) kint van a táblaszéleken, mezei trágya­telepekben. Ennek egy részét saját kisvasútjukon s zállították a határba. S MEG EGY, JELENTŐS DOLOG: olyan derék traktorosaik vannak —> ORISKÓ István, VANYlK György, FÜ­­LÖP György, KALINA Mihály, ORISKÓ László és VANCStK Ferdinánd -, akik tevékeny részeseivé akarnak válni a „100-as" mozgalomnak. Páronként száz hektár kukorica vetését, ápolását és betakarítását vállalták. Ottjártunkkor - a múlt hét pénte­kén - már a szovjet és magyar gyártmányú négyzetbevetö gépeket próbálták ki a lóheretáblán, nagy ügybuzgósággal és szakértelemmel, lói jelkészültek, hogy a 352 hektárnyi négyzetes kukoricavetés munkálatai zökkenésmentesen haladhassanak, a legnagyobb pontossággal. Az összes kukoricavetésterületük 440 hektárt tesz ki. Ügy mondották, hogy - ha az idő­járás közbe nem szól — néhány nap múlva 5 vetögéppel kezdik a kukorica vetését. A talajelőkészítéssel is ipar­kodtak. LELKES Mihály, csapprtvezető csöppet sem titkolt büszkeséggel mu­tatta meg a jól elmunkált, magra váró kukoricaföldet. A 34 hektáros tábla egyik felében éppen RUKOVÁNSZKY, Ferenc serénykedett a DT-54-es lánc­talpassal 2 kultivátort és vagy 4-5 méter szélességű fogas-komplexumot vontatva. Mindehhez erőt, egészséget, szelócei százasok! KOVÁCS ISTVÁN a román nép kitörő lelkesedéssel ünnepelte • Monopólium elleni törvény Bra­zíliában. Janio Quadros brazíliai köz­­társasági elnök a képviselőház gazda­sági bizottsága elé törvényjavaslatot terjesztett a monopóliumok elleni harcról. • . Felkelés Angola fővárosában. Angola fővárosának, Luandának benn­szülött-negyedében széleskörű felke­lés tört ki a portugál gyarmatosítók ellen. A portugálok sortüzekkel ka­szálták le a fegyvertelen afrikaiakat. A halálos áldozatok száma egyelőre nem ismeretes. A bennszülött-negye­det rendőrkordonnal vették körül. • Szabadságot Glezosznak! A Görög Egységes Baloldali Demokrata Párt végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén közölték, hogy eddig több mint 120 000 ember irta alá azt a kérvényt, amely Manolisz Glözosz szabadon­­bocsátását követeli. Ä melléktermelés a fő gazdasági termelést támogassa • Dán munkások éhségsztrájkja. Dánia két legnagyobb szakszervezeti szövetsége tagjainak túlnyomó több­sége elutasította a kormánybizottság által előterjesztett javaslatot a mun­kabérek rendezésére. Ez a2t jelenti, hogy kedden 40 000 hajógyári és ki­kötőmunkás sztrájkba lépett, szerdán pedig 95 00Ö acél- és vasgyári munkás csatlakozik hozzájuk. • Nácieilenes tüntetések. Tel Aviv­­ban szombaton több százan tüntettek, hogy igazságos büntetéssel sújtsák a náci háborús bűnöst, Adolf Eich­­mannt. Az Eichmann bűntetteit szem­léltető kiállítást mintegy 5000 ember tekintette meg Jeruzsálemben. • Nemzetközi szeminárium. Tas­­kentban, Üzbegisztán fővárosában 20 napos nemzetközi szeminárium kez­dődött, amelyen 23 ázsiai, afrikai, latin-amerikai és európai ország szakszervezeti vezetői vesznek részt. 1961. április 12. • A második ötéves terv tel­jesítésének értékelése a mező­ig, gazdaság szakaszán, valamint jg' a harmadik ötéves terv telje- 9 sítéséhez szükséges feltételek A megteremtése az egyes üze­­“y mekben módot adott a szövet­­£ kezetek eddigi gazdálkodásának • mélyreható elemzésére. Termé­szetes, hogy a vizsgálat során ^ nemcsak az elért eredmények • mutatkoztak meg, de felszínre kerültek a hiányosságok is, ÉÉ amelyek még mindig kisérő ^ jelenségei a mezőgazdasági V termelésnek. Egyik ilyen nemkívánatos jelenség, amelyre a párt Központi Bizottsága és a kormány szervei rámutattak, a melléktermelés túlméretezése a fő gazdasági tevékenység rovására. No­ha csak esetenként fordul is elő. szükséges foglalkozni ezzel a kérdés­sel, mivel bármelyik szövetkezet könnyen ebbe a hibába eshet, ha nem harcol tudatosan ellene. Elsősorban is azt kell megvilágíta­nunk, hogy mi képezi a szövetkezetek fő gazdasági tevékenységét és mit értünk melléktermelés alatt. Az EFSZ-ek mint szocialista mező­­gazdasági nagyüzemi termelővállala­tok gazdálkodásuk folyamán olyan termékeket állítanak elő, amelyek a népélelmezés szempontjából nélkülöz­hetetlenek, vagy pedig az ipar szá­mára fontos nyersanyagot képeznek. Ez a meghatározás egyben alapvető tevékenységükre is utal azáltal, hogy ezek termelését tűzi ki feladatul a szövetkezetek elé. Vagyis az EFSZ-ek fő gazdasági tevékenysége a mező­gazdasági termelés két fő üzemágá­val: a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel azonosítható. A melléktermelés viszont a mellék vagy a kisegítő üzemágakkal kapcso­latos. Alkalmazása abban az esetben indokolt, ha általa emelkedik a fő üzemágak termelőképessége, éspedig a termelőeszközök alaposabb kihasz­nálása, a tagok szakképzettségének érvényesülése és a helyi anyagforrá­sok jobb felhasználása révén. Mihelyt más cél érvényesül a megszervezés­ben, magénvállalkozási jelleget ölt, s kerékkötőjévé válhat a mezőgazda­­sági termelés fejlődésének. Az eddigi tapasztalatok szerint leginkább két tényező befolyásolja a melléktermelés helytelen alkalmazá­sát: 1. ha a melléktermelést fő pénz­­kereseti forrásként kezelik; 2. ha ezzel akarják biztosítani a tagság folyamatos foglalkoztatását. Az első eset leginkább azokban a szövetkezetekben fordul elő, ahol alacsony a mezőgazdasági termelés színvonala, s a kitermelt termékek értékesítéséből eredő pénzeszközök nem fedik az üzem pénzszükségletét. Hogy a mérleg valamennyire helyre­billenjen, a szövetkezet olyan eszkö­zökhöz folyamodik, amelyek nagyobb pénzbevételt biztosítanak az üzem­nek, bár legtöbb esetben ennek sem­mi kapcsolatuk sincs a mezőgazdasági termeléssel. Sőt egyenesen ártalma­sán hatnak annak fejlődésére. Vegyünk erre egy egyszerű példát, amilyennel elég gyakran találkozha­tunk a gyakorlatban. A szövetkezet a vontató járműit és a fogatait teherfuvarozásra engedi át az építkezési vállalatnak vagy az er­dészeti hivatal részére, mivel ez jó pénzkereseti lehetőséggel kecsegtet. Ez pillanatnyilag talán kisegítést je­lent a szövetkezeteknek, de ha kö­zelebbről nézünk a dologra, azt ta­pasztaljuk, hogy tulajdonképpen nem segítettünk vele a szövetkezeten, hanem kárt okoztunk. Mégpedig őzért, mert a fuvarozás miatt — mondjuk — nem szállították ki a tervezett mennyiségű tőzeget a földekre, nem teljesült a trágyázási terv, vagy a talajjavítási munkálatok terve. Sőt előfordul az is, hogy az egyes mun­kálatokra csak az agrotechnikai ha­táridő után kérülhet sor. A termelés színvonalának az emelkedése így a következő évre sem várható, s a szö­vetkezet továbbra is a mellékterme­lésből származó pénzeszközökre szo­rul. Ennek többszörös megismétlődése azután azt eredményezi, hogy a fő gazdasági tevékenység mellékvágány­ra kerül, s az üzemben megtorpan a mezőgazdasági termelés tervszerű növekedése. A helytelen munkaszervezés vagy a fő üzemágak összhangolásának hiá­nyossága gyakran előidézi, hogy a szövetkezet a tagság folyamatos foglalkoztatásáért fejleszti túl a mel­lék vagy a kiegészítő üzemágakat. Ezt a jelenséget a mezőgazdasági termelés legfőbb sajátosságával, a termelés idényszerüségével lehet összefüggésbe hozni, ami főleg a nö­vénytermesztésben mutatkozik meg igen érezhetően. Ugyanis amíg a kü­lönböző csúcsmunkák idején a szö­vetkezetben csaknem munkaerőhiány mutatkozik, addig télen például szá­­mottetvő a munkaerő-fölösleg. Ennek áthidalására igen alkalmas módszer a melléktermelés megszer­vezése. föltéve, ha az előbb említett cél érdekeit képviseli, s arányai sem hatnak károsan a fő gazdálkodási tevékenységre. Ilyen elfogadható eset például, ha a szövetkezet vizenyős területen fü­zest létesít, ahol télen a tagok dol­gozhatnak, ezáltal foglalkoztatásuk biztosított, s amellett az EFSZ-nek is hasznot hajtanak az egyébként ter­méketlen területről, vagy ha a seprű­­cirok termelését egybekötik annak feldolgozásával. Olyan üzem nem létezik, ahol a helyi adottságok és a természetes anyagforrások módot ne nyújtanának a melléktermelés helyes megszerve­zésére. Nem lehet azonban ezek közé so­rolni például a betonfeldolgozó üzem létesitétét, amelynek lényegében semmi kapcsolata sincs a mezőgaz­dasági termeléssel, sőt egyenesen károsan hat a fejlődésére, mivel té­­len-nyáron egyaránt elvonja a tagokat a fő gazdasági tevékenységtől, a nö­vény- és állattenyésztéstől. Megfigyelhető, hogy az ilyen szö­vetkezetekben, mégha meg is van a munkaegység értéke, a mezőgazda­­sági termékek hozama jóval az átlag alatt ingadozik. Ugyan mivel lehetne indokolttá tenni az olyan segéd-üzemág fejlesz­tését, amelyben például vaskapuk hegesztését, televízió-antenna készí­tését stb. végzik, ugyanakkor az üzem mezőgazdasági gépei a javítás kés­leltetése miatt napokat vesztegelnek, aminek a káros hatása az agrotech­nikai határidő be nem tartásában nyilvánul meg. Az ilyen hibákba a szövetkezetek szinte észrevétlenül sodródnak bele, tehát szükséges a melléktermelés megszervezésekor szem előtt tartani, hogy a melléktermelésnek mindig a fő gazdasági tevékenységet keli szol­gálnia, s alkalmazása csak addig in­dokolt, amíg a mezőgazdasági ter­melés növekedését támogatja s a munkatermelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére kedvezően hat. Sárogh Endre

Next

/
Thumbnails
Contents