Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-04-12 / 30. szám
A CSEHSZLOVÁK PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGET (Folytatás az 1. oldalról.) érdeklődtek munkamódszereikről. A hajógyár egy 4500 tonnás teherhajó modelljét ajándékozta küldöttségünknek. A csehszlovák küldöttség Galacból Brailába utazott, a legkorszerűbb berendezéssel felszerelt deszkagyárba. Küldöttségünk ezután megtekintette a Duna deltájának nádtermését feldolgozó kombinátot. Az üzem Románia, Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország együttműködésével épül. A csehszlovák szerelők és technikusok, családjaikkal együtt, szívélyesen üdvözölték küldöttségünket és megígérték Novotny elvtársnak, hogy mindent megtesznek a kombinát sikeres befejezéséért. Consztantin Negru, aki hosszú időt töltött a hencovcei faipari kombinátban, szlovákul megkérte az egyik újságírót, tolmácsolja köszönetét azért, amit Csehszlovákiában tanult. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség különvonata délután Brailábó! Constancába indult. A vasárnapot a csehszlovák küldöttség a román tengerparton, DOBRUDZSÁBAN töltötte. Elsőnek Eforia tengerparti fürdőhelyet látogatták meg, amely a néphatalom évei alatt épült, majd a közeli Vasile Roaita fürdőhelyre és a délebbre fekvő Mangaliába utazott. A régi török település ma már sok, emeletes szállodával ékeskedő fürdőhely. Novotny elvtárs és társai itt megtekintették a többe2er éves görög város, Kalattisz nemrég feltárt romjait, majd a dobrudzsai síkság felé folytatta útját, a Comana falubeli „Filiman Sirbu“ szövetkezetbe. A dobrudzsai tartomány arról híres, hogy itt hajtották végre először a mezőgazdaság száz százalékos kollektivizálását. A szövetkezetek virágzó gazdag vidékké tették Dobrudzsát, a szegénység és a nyomor honát, véget vetettek a parasztság kizsákmányolásának. A comanai szövetkezetesek élénken érdeklődtek Novotny elvtársnál a csehszlovákiai mezőgazdaság felől. Novotny elvtárs azt ajánlotta nekik, fejlesszék az állattenyésztést, amelyhez megvan minden kedvező feltételük. A dobrudzsai szövetkezeti tagok két fehér bárányt ajándékoztak Novotny elvársnak, aki megígérte, hogy viszonzásul néhány nagyhozamú tenyésztyúkot és kakast küld nekik, hogy javíthassák baromfitenyészetüket. A népművelési otthonban BARÁTI TALÁLKOZÓRA GYŰLTEK ÖSSZE a comanai szövetkezetesek és a csehszlovák küldöttség tagjai. Vladimir Koucky elvtárs, a CSKP KB titkára megköszönte azt a forró testvéri fogadtatást, amelyben küldöttségünket Eredményes másfél évtized 15 ÉVES A ROLNICKE NOVINY Szlovákia fővárosában szombaton, április 8-án Ünnepi gyűlést tartottak a Rofnicke noviny, a szlovák földműves-újság megjelenésének 15. évfordulója alkalmából. A lap munkatársainak meghitt ünnepségén részt vettek Jozef K r f z elvtárs, az SZLKP KB politikai irodájának tagja, a KB titkára, továbbá a Központi Bizottság propaganda- és agitáclós osztályának dolgozó!, Tibor Bohdanovsky, a földművelésügyi miniszter helyettese, a Szlovák Nemzeti Tanács földművelésügyi szakosztályának képviselői, dr. Stefan Rajs, a Szlovákiai Újságíró Szövetség elnöke, Frantisek II o n, a Zemédélské noviny főszerkesztője, valamint a szlovák földműves-újság első főszerkesztőjének, Frantisek Votruba akadémikusnak az özvegye-Ondrej Báláz, az SZNT földművelésügyi megbízottjának helyettese ünnepi beszédében rámutatott arra az értékes munkára, amelyet a földműves-újság végzett falvaink anyagi és kulturális színvonalának emelése érdekében. A földműves-újság dolgozóit szívélyes szavakkal üdvözölte Jozef Kríz elvtárs. Méltatta az újság szervező- és nevelőmunkáját, amely jelentősen hozzájárult a szlovákiai falvak történelmi átalakulásához és segít megszilárdítani a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság harci szövetségét a fejlett szocialista társadalom építésében. A Rofnicke noviny munkaközössége az ünnepi gyűlésről levelet küldött Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához. részesítették, s átadta nekik a csehszlovákiai szövetkezeti parasztok és dolgozó népünk üdvözletét. A comanai „Filimon Sirbu" szövetkezetben tett látogatással a csehszlovák küldöttség romániai vidéki körútja véget ért. Novotny elvtársat és a küldöttség többi tagját kőrútjukon Chivu Stoica, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, a Politikai Iroda tagja, Mihail Florescu kőolaj- és vegyipari miniszter, a Rómán Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Aurél Málnásán külügyminiszterhelyettes és Mihail Haseganu, a Román Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete kísérte. A kormányküldöttség Constancáből különvonattal visszautazott Bukarestbe. A csehszlovák párt és kormányküldöttség háromnapos romániai körútja után április 10-én délelőtt a Román Népköztársaság palotájában felújították a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségeinek tárgyalásait, és aláírták a tárgyalásokról kiadott közleményt. A közleményt csehszlovák részről Antonín Novotny a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök, román részéről Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP KB első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke írta alá. A szívélyes vendéglátás és mély barátság, amellyel a román vendéglátók és az egész nép elhalmozták párt- és kormányküldöttségünkét romániai látogatása alatt, hétfőn délután a bukaresti dolgozók nagygyűlésén nyilvánult meg teljes erővel. A nagygyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták meg Gheorghe Gheorghiu-Dej és Antonín Novotn^ elvtársak beszédét. Mindkét szónokot gyakran szakították félbe hatalmas tapsviharral. A nagygyűlés a csehszlovák-román barátság nagyszabású manifesztáciöja volt. Éppen gyOléseztek. A másnapi munkát beszélték meg és a gépeket osztották el a szükséglet arányában. KUBICSKÖ István, a szövetkezet mezőgazdásza mondotta ki a végszót, miután a csoportvezetők a gépigényléssel előálltak. Elvégre ő a szakember, ö a növénytermesztési csoportvezétők közvetlen irányítója. Nemsokára TAMASKOVICS Károly, az elnök is megjött. S bizony, minden figyelmét a gyűlés menetének ellenőrzésére fordította. Csak akkor szólt közbe a legfőbb kormányos jogán, ha a dolog öt illette meg. Mert itt Sókszetöcén olyasmit tapasztalhat az ember, amivel nem sok szövetkezetben dicsekedhetnek. Dolog végeztével tankönyvek, jegyzetek fölé hajolva tanulnak a vezetők: a mezőgazdász nemsokára érettségire készül, de nem akarnak lemaradni a csoportvezetők. - AMBRÓZi Ferenc, AMBRÖZl Gyula, VANYA László, LELKES Mihály, MÉSZÁROS Gyula -, akik ugyancsak az érettségit akarják megszerezni. HOFBAUER Iván is a 3 éveste jár. Mindannyian távúton végzik Vasárnap a Nádszegi Helyi Nemzeti Bizottság brigádnapot szervezett, mégpedig az utak rendbehozására. A falu népe szívügyének tette a felhívást és mintegy 400-an vettek részt a munkában. Saját érdekük az utak kövezése, hogy a sártól megszabaduljanak. Még egy brigádnap, s tervük sikerül. Láncos József tanulmányaikat a Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolán. AZ EREDMÉNY NEM IS MARAD EL! Az év elejétől a szilárd bérezés érvényesül. Magasabb szintű a munkaszervezés. A tejtermelés esetében a zsírtartalom játszik döntő szerepet. A talajerő fokozásával is törődnek: már a jövő évi cukorrépa alá szükséges istállótrágya (180 hektárra) kint van a táblaszéleken, mezei trágyatelepekben. Ennek egy részét saját kisvasútjukon s zállították a határba. S MEG EGY, JELENTŐS DOLOG: olyan derék traktorosaik vannak —> ORISKÓ István, VANYlK György, FÜLÖP György, KALINA Mihály, ORISKÓ László és VANCStK Ferdinánd -, akik tevékeny részeseivé akarnak válni a „100-as" mozgalomnak. Páronként száz hektár kukorica vetését, ápolását és betakarítását vállalták. Ottjártunkkor - a múlt hét péntekén - már a szovjet és magyar gyártmányú négyzetbevetö gépeket próbálták ki a lóheretáblán, nagy ügybuzgósággal és szakértelemmel, lói jelkészültek, hogy a 352 hektárnyi négyzetes kukoricavetés munkálatai zökkenésmentesen haladhassanak, a legnagyobb pontossággal. Az összes kukoricavetésterületük 440 hektárt tesz ki. Ügy mondották, hogy - ha az időjárás közbe nem szól — néhány nap múlva 5 vetögéppel kezdik a kukorica vetését. A talajelőkészítéssel is iparkodtak. LELKES Mihály, csapprtvezető csöppet sem titkolt büszkeséggel mutatta meg a jól elmunkált, magra váró kukoricaföldet. A 34 hektáros tábla egyik felében éppen RUKOVÁNSZKY, Ferenc serénykedett a DT-54-es lánctalpassal 2 kultivátort és vagy 4-5 méter szélességű fogas-komplexumot vontatva. Mindehhez erőt, egészséget, szelócei százasok! KOVÁCS ISTVÁN a román nép kitörő lelkesedéssel ünnepelte • Monopólium elleni törvény Brazíliában. Janio Quadros brazíliai köztársasági elnök a képviselőház gazdasági bizottsága elé törvényjavaslatot terjesztett a monopóliumok elleni harcról. • . Felkelés Angola fővárosában. Angola fővárosának, Luandának bennszülött-negyedében széleskörű felkelés tört ki a portugál gyarmatosítók ellen. A portugálok sortüzekkel kaszálták le a fegyvertelen afrikaiakat. A halálos áldozatok száma egyelőre nem ismeretes. A bennszülött-negyedet rendőrkordonnal vették körül. • Szabadságot Glezosznak! A Görög Egységes Baloldali Demokrata Párt végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén közölték, hogy eddig több mint 120 000 ember irta alá azt a kérvényt, amely Manolisz Glözosz szabadonbocsátását követeli. Ä melléktermelés a fő gazdasági termelést támogassa • Dán munkások éhségsztrájkja. Dánia két legnagyobb szakszervezeti szövetsége tagjainak túlnyomó többsége elutasította a kormánybizottság által előterjesztett javaslatot a munkabérek rendezésére. Ez a2t jelenti, hogy kedden 40 000 hajógyári és kikötőmunkás sztrájkba lépett, szerdán pedig 95 00Ö acél- és vasgyári munkás csatlakozik hozzájuk. • Nácieilenes tüntetések. Tel Avivban szombaton több százan tüntettek, hogy igazságos büntetéssel sújtsák a náci háborús bűnöst, Adolf Eichmannt. Az Eichmann bűntetteit szemléltető kiállítást mintegy 5000 ember tekintette meg Jeruzsálemben. • Nemzetközi szeminárium. Taskentban, Üzbegisztán fővárosában 20 napos nemzetközi szeminárium kezdődött, amelyen 23 ázsiai, afrikai, latin-amerikai és európai ország szakszervezeti vezetői vesznek részt. 1961. április 12. • A második ötéves terv teljesítésének értékelése a mezőig, gazdaság szakaszán, valamint jg' a harmadik ötéves terv telje- 9 sítéséhez szükséges feltételek A megteremtése az egyes üze“y mekben módot adott a szövet£ kezetek eddigi gazdálkodásának • mélyreható elemzésére. Természetes, hogy a vizsgálat során ^ nemcsak az elért eredmények • mutatkoztak meg, de felszínre kerültek a hiányosságok is, ÉÉ amelyek még mindig kisérő ^ jelenségei a mezőgazdasági V termelésnek. Egyik ilyen nemkívánatos jelenség, amelyre a párt Központi Bizottsága és a kormány szervei rámutattak, a melléktermelés túlméretezése a fő gazdasági tevékenység rovására. Noha csak esetenként fordul is elő. szükséges foglalkozni ezzel a kérdéssel, mivel bármelyik szövetkezet könnyen ebbe a hibába eshet, ha nem harcol tudatosan ellene. Elsősorban is azt kell megvilágítanunk, hogy mi képezi a szövetkezetek fő gazdasági tevékenységét és mit értünk melléktermelés alatt. Az EFSZ-ek mint szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelővállalatok gazdálkodásuk folyamán olyan termékeket állítanak elő, amelyek a népélelmezés szempontjából nélkülözhetetlenek, vagy pedig az ipar számára fontos nyersanyagot képeznek. Ez a meghatározás egyben alapvető tevékenységükre is utal azáltal, hogy ezek termelését tűzi ki feladatul a szövetkezetek elé. Vagyis az EFSZ-ek fő gazdasági tevékenysége a mezőgazdasági termelés két fő üzemágával: a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel azonosítható. A melléktermelés viszont a mellék vagy a kisegítő üzemágakkal kapcsolatos. Alkalmazása abban az esetben indokolt, ha általa emelkedik a fő üzemágak termelőképessége, éspedig a termelőeszközök alaposabb kihasználása, a tagok szakképzettségének érvényesülése és a helyi anyagforrások jobb felhasználása révén. Mihelyt más cél érvényesül a megszervezésben, magénvállalkozási jelleget ölt, s kerékkötőjévé válhat a mezőgazdasági termelés fejlődésének. Az eddigi tapasztalatok szerint leginkább két tényező befolyásolja a melléktermelés helytelen alkalmazását: 1. ha a melléktermelést fő pénzkereseti forrásként kezelik; 2. ha ezzel akarják biztosítani a tagság folyamatos foglalkoztatását. Az első eset leginkább azokban a szövetkezetekben fordul elő, ahol alacsony a mezőgazdasági termelés színvonala, s a kitermelt termékek értékesítéséből eredő pénzeszközök nem fedik az üzem pénzszükségletét. Hogy a mérleg valamennyire helyrebillenjen, a szövetkezet olyan eszközökhöz folyamodik, amelyek nagyobb pénzbevételt biztosítanak az üzemnek, bár legtöbb esetben ennek semmi kapcsolatuk sincs a mezőgazdasági termeléssel. Sőt egyenesen ártalmasán hatnak annak fejlődésére. Vegyünk erre egy egyszerű példát, amilyennel elég gyakran találkozhatunk a gyakorlatban. A szövetkezet a vontató járműit és a fogatait teherfuvarozásra engedi át az építkezési vállalatnak vagy az erdészeti hivatal részére, mivel ez jó pénzkereseti lehetőséggel kecsegtet. Ez pillanatnyilag talán kisegítést jelent a szövetkezeteknek, de ha közelebbről nézünk a dologra, azt tapasztaljuk, hogy tulajdonképpen nem segítettünk vele a szövetkezeten, hanem kárt okoztunk. Mégpedig őzért, mert a fuvarozás miatt — mondjuk — nem szállították ki a tervezett mennyiségű tőzeget a földekre, nem teljesült a trágyázási terv, vagy a talajjavítási munkálatok terve. Sőt előfordul az is, hogy az egyes munkálatokra csak az agrotechnikai határidő után kérülhet sor. A termelés színvonalának az emelkedése így a következő évre sem várható, s a szövetkezet továbbra is a melléktermelésből származó pénzeszközökre szorul. Ennek többszörös megismétlődése azután azt eredményezi, hogy a fő gazdasági tevékenység mellékvágányra kerül, s az üzemben megtorpan a mezőgazdasági termelés tervszerű növekedése. A helytelen munkaszervezés vagy a fő üzemágak összhangolásának hiányossága gyakran előidézi, hogy a szövetkezet a tagság folyamatos foglalkoztatásáért fejleszti túl a mellék vagy a kiegészítő üzemágakat. Ezt a jelenséget a mezőgazdasági termelés legfőbb sajátosságával, a termelés idényszerüségével lehet összefüggésbe hozni, ami főleg a növénytermesztésben mutatkozik meg igen érezhetően. Ugyanis amíg a különböző csúcsmunkák idején a szövetkezetben csaknem munkaerőhiány mutatkozik, addig télen például számottetvő a munkaerő-fölösleg. Ennek áthidalására igen alkalmas módszer a melléktermelés megszervezése. föltéve, ha az előbb említett cél érdekeit képviseli, s arányai sem hatnak károsan a fő gazdálkodási tevékenységre. Ilyen elfogadható eset például, ha a szövetkezet vizenyős területen füzest létesít, ahol télen a tagok dolgozhatnak, ezáltal foglalkoztatásuk biztosított, s amellett az EFSZ-nek is hasznot hajtanak az egyébként terméketlen területről, vagy ha a seprűcirok termelését egybekötik annak feldolgozásával. Olyan üzem nem létezik, ahol a helyi adottságok és a természetes anyagforrások módot ne nyújtanának a melléktermelés helyes megszervezésére. Nem lehet azonban ezek közé sorolni például a betonfeldolgozó üzem létesitétét, amelynek lényegében semmi kapcsolata sincs a mezőgazdasági termeléssel, sőt egyenesen károsan hat a fejlődésére, mivel télen-nyáron egyaránt elvonja a tagokat a fő gazdasági tevékenységtől, a növény- és állattenyésztéstől. Megfigyelhető, hogy az ilyen szövetkezetekben, mégha meg is van a munkaegység értéke, a mezőgazdasági termékek hozama jóval az átlag alatt ingadozik. Ugyan mivel lehetne indokolttá tenni az olyan segéd-üzemág fejlesztését, amelyben például vaskapuk hegesztését, televízió-antenna készítését stb. végzik, ugyanakkor az üzem mezőgazdasági gépei a javítás késleltetése miatt napokat vesztegelnek, aminek a káros hatása az agrotechnikai határidő be nem tartásában nyilvánul meg. Az ilyen hibákba a szövetkezetek szinte észrevétlenül sodródnak bele, tehát szükséges a melléktermelés megszervezésekor szem előtt tartani, hogy a melléktermelésnek mindig a fő gazdasági tevékenységet keli szolgálnia, s alkalmazása csak addig indokolt, amíg a mezőgazdasági termelés növekedését támogatja s a munkatermelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére kedvezően hat. Sárogh Endre
