Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-04-09 / 29. szám
Fürge kezű Kacagástól hangos a Szabópusztai Állami Gazdaság határa. A kertészetben dolgozó lányok nem bírják magukban tartani a sok örömet, hisz itt a tavasz. Kacagnak hát, bele a szélbe, a napba, a széles, de még csak, itt-ott zöldelő 2000 hektáros határba. Mert ilyen nagy Szabópuszta, ami már nem is puszta, hiszen a korszerű lakóházak egész sora épült fel az utóbbi időben, s Rimaszombat felé csaknem óránként jár az autóbusz. Széles, 2000 hektáros a határ. S a lányoké belőle 25 hektár. Ők .ugyanis a kertészek; s a gazdaság ilyen nagy, s hozzá jól jövedelmező kertészettel rendelkezik, hisz az elmúlt évben 19 hektárról nem kevesebb, mint 441 000 korona bevételt könyvelhettek el. Dughagymát ültetnek, s tréfálkoznak, de a kezük mindamellett fürgén jár, mert nemcsak akármilyen lányok ők, hanem a szocialista munkabrigád büszke címéért versenyzők. Sőt még Feledről is — ami Gömörben már városnak számít —; itt dolgozik Szoó Marika. S hogy miért jött ide dolgozni? Egyszerű. Szereti a földet, a mezőgazdaságot. Hegedűs István bácsi vezeti, irányítja a fiatalokat. Már 11 éve dolgozik mint kertész a gazdaságban, s 1927-től a szakmában. Érti is a munkáját, sőt a lányokból is lassan magához hasonló jó kertészeket nevel. — Nincs István bácsinak sok baja a fiatalokkal? — Olyanok ezek, mint az ördögök; elég, ha az ember egyszer megmagyaráz nekik valakit, már tudják is. Ügy dolgoznak, hogy öröm nézni. Igaz. a vállalások köteleznek, s a brigád vállalta, hogy 130 °/o-ra teljesíti idei tervét. Jól felszerelt kertészetük van a szabópusztaiaknak, s a karalábépalánták már olyan nagyokf hogy kívánkoznak ki a földbe. De ilyenkor még tartani kell az időtől, s ezért várnak a kiültetésével. A melegágyak két hosszú sorban húzódnak egymás mellett, összesen 1040 ablak, s mindegyikben a szépen fejlődő palánták ezrei nőnek, De kell is, mert paradicsomot például 10 hektáron, paprikát pedig 3 hektáron (hogy csak egy pár adatot említsünk) termelnek a csinos kertészlányok. Sok palánta kell tehát, különösen paradicsomból. Pista bácsiéknak meg hozzá külön céljuk is van vele. Ugyanis a hektáronként tervezett 220 mázsás átlagtermést kétszeresére akarják növelni, s a tervüket 200 °/o-ra teljesíteni. — Kik a legjobb munkásai, István bácsi? Adám Gyula a palántákat öntözi Lenke 802, Sinkovicová Zsuza 725, Szabó Zdena pedig 805 koronát kapott. Hát még ha majd itt lesz a nyár és végigdolgozzák az egész hónapot! Jól végzett munka, szép eredmények jellemzik az elmúlt évet is, hisz a tervüket 151%-ra teljesítették a fiatalok annak ellenére, hogy az igazgatóság kissé elhanyagolta őket. Amint a szocialista munkabrigád megalakult, többé feléjük sem néztek, ez aztán egy-két fiatalnak kedvét is szegte, s különösen a fiúk, elmentek a gazdaságból. A többiek, akik maradtak, gondolták, hogy az elért eredményekkel majd csak felolvasztják maguk körül a jeget, de nem sikerült. Munkájukat év végén sem értékelték.- Amikor megalakítottuk a brigádot — panaszkodja Ádám Gyula -, kaptunk ugyan egy termet, asztalolokat, székeket és egy szép rádiót, de ennyi volt minden. Senki sem érdeklődött tovább a munkánk iránt, s senki sem adott tanácsot. Ez volt tavaly. Idén már egy kissé más a helyzet Szabópusztán. A szocialista munkabrigáddal sokkal többet foglalkozik az új igazgatóság, s munkájukat negyedévenként értékeli majd ki. Ez azonban még nem minden. A gazdaság új igazgatójának, Siket Zoltán elvtársnak még sok minden mást is kell tennie, hogy a becsületet visszaszerezze, s a kissé akadozó gépezet, az ezen a vidéken úttörőnek számító szocialista munkabrigád működését zavarmentessé tegye. Siket elvtárs komolyan is veszi feladatát. Kilátogat a fiatalok közé, beszélget, vitatkozik velük, és ha kell, tanácsot is ad. De azt, hogy ilyen rövid idő alatt hogyan és miképpen mesterkedte ki a dolgot, hogy a fiatalokat meghódította, nem tudja senki. Az azonban tény, hogy a fürge kezű lányoknak újra megjött a kedve. S olyan vidáman kacagnak, hogy hangos tőlük az egész szabópusztai határ. Tóth Elemér Adám illonka és Szoó Marika — Tízen alakítottuk — mondja Ádám Gyula, az egyetlen férfi brigádtag — az elmúlt évben. De azóta már öten férjhez mentek, s máshova kerültek a gazdaságból. Egyedül Koziaková Emília maradt továbbra is a csoportban a fiatal asszonyok közül. Egy időre csak öten maradtak, de most már 18 vidám lány dolgozik a kertészetben. Mindnyájan ' fiatalok. Idén kerültek csak a gazdaságba dolgozni, de jól megállják a helyüket, s a napokban már ők is belekapcsolódnak a büszke címért folyó versenybe. Csak az a bökkenő, hogy ahány kislány, csaknem ugyanannyi faluból való. Így bizony a jelszavukat „szocialista módon élni, szocialista módon dolgozni" csak részben tudják betartani munkahelyükön. Annál jobban kiveszik részüket a kulturális munkából odahaza. Nincs olyan színdarab, műsoros est, hogy ők is ne szerepelnének. Ezenkívül televíziót néznek, filmelőadásokat látogatnak, s rendszeres olvasói a községi könyvtáruknak is. Vannak itt Jánosiból, Détérből, Balogról, Zeheréről, Dúsáról, Jé! végzi munkáját A Körtvélyesi Állami Gazdaság istállójában, a munkahelyén találtunk rá Forgács Zoltánra, a tőketerebesi járás egyik legjobb fejőgulyására. Ő érte el ugyanis, s azóta is tartja, a legmagasabb tejhozamot. A hírek után azt gondolná az ember, hogy valami idősebb, sok tapasztalatra visszatekintő emberről van szó, de Forgács eivtárs még csak 32 éves. Szereti az állatokat, s azt tartja, hogy az állatoknak ugyanolyan fontos a nyugalom, a pihenés s a jó táplálkozás, mint az embernek. — Ez az igazi tehén — mondja az egyikre mutatva, ahogy vizsgálgatjuk az állományt. — Az elmúlt évben 4200 liter tejet fejtünk ki tőle. Jelenleg pedig 20,2 literrel tartja a napi rekordot. Amint megtudom, Forgács elvtárs 800 literrel fejt ki több tejet ettől a tehéntől az elmúlt évben a tervezettnél. De van még itt több, sőt jobb tehén is, amelytől már az elmúlt évben nem kevesebb, mint 5200 liter tejet fejt ki. S olyan tehene is van, amelyik a nyári hónapokban 32 liter tejet ad naponta. — Mi ezeknek a szép eredményeknek a titka? — Nincs itt semmiféle titok — mondja —, csak az embernek ismernie kell a gondjaira bízott állatok tulajdonságait, és a megfigyelések alapján meg kell állapítania az egyedek takarmánynormáját. Forgács elvtárs a feleségével együtt 13 fejőstehenet gondoz. S most, hogy versenybe léptek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért, vállalták, hogy idén 10 000 liter tejjel adnak többet közellátásunknak, s ezenkívül növelik a borjúszaporulat százalékát is. Forgács Zoltán jól végzi munkáját. Büszke rá bz egész járás, de legjobban maga a gazdaság. Forgács elvtárs pedig elégedett, mert munkájáért szeretik és megbecsülik. Illés Bertalan (Bacska) — A lévai járás egyik legnagyobb szövetkezetében, Fámádon, a télen 130- szövetkezeti tag látogatta a szövetkezeti munkaiskolát — írja Bolfa János levelezőnk. — A látogatók 40 százaléka nő volt, akik elméleti tudásuk kiszélesítésével még hasznosabb tagjai akarnak lenni a szövetkezetnek. A növénytermesztési csoportnak Mészáros és Űjlaki elvtársak tartották az előadásokat, az állattenyésztési csoport iskoláztatását pedig Molnár mérnök vezette. A tagok heti 9 órán át ismerkedtek az új termelési módszerekkel, a korszerű állattepyésztés formáival. Meg is tanulták jól, mert ma már gyakran hallani, amint vitatkoznak, tervezgetnek egymás között, hogy a múlt hibáit elkerüljék, s végleg kiküszöböljék gazdaságukban. * * * Kovács Elvira, a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanulója, az iskola diákjainak a tanulmányi gyakorlaton való részvételéről számol be levelében. Ezeket írja: — Iskolánkon a növénytermesztés és az állattenyésztés a fő tantárgy. Ezért háromszor vagy négyszer egy évben (az év különböző időszakában) egy-egy heti gyakorlaton veszünk részt a helyi szövetkezet gazdaságában. Három napot a növénytermesztésben és három napot pedig az állattenyésztésben dolgozunk. A gyakorlati időket mindenki szívesen várja, mert így még az iskola befejezése előtt az elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatot is szerzünk. Aki dolgozik, hamar megéhezik; persze a lányoknak is íy.lik a tízórai. Várnak a mezőgazdasági iskolák Bizonyára sok 17 és 45 év körüli nő és férfi dolgozik a kertészetekben kellő szakképzettség nélkül. Sokan akarnának is tanulni, szeretnék elméleti tudásukat kiegészíteni, de nem tudják, hogy hogyan és hol is kezdjenek hozzá. Az érdeklődőkkel az alábbiakat közli a Vágsellyei Mezőgazdasági Mesteriskola (kertészeti szak) igazgatósága. Az iskola időtartama két év. Az 1961/1962-es iskolai évre felvételre április 15-ig még jelentkezhetnek az érdeklődők, akiket szocialista üzem (EFSZ, állami gazdaság) küld tanulni. A felvételhez legalább háromévi kertészeti gyakorlat szükséges. A tanulók megismerkednek itt a gyümölcstermesztéssel, zöldség-, virág- és dísznövénytermesztéssel. A tankönyveket és a különféle iskolai felszerelést ingyen kapják a tanulók, valamint ingyen kapnak szállást és teljes ellátást is. A tanulmányi gyakorlatot az iskola melletti tangazdaságban végzik. A szövetkezetek által kiküldött hallgatók, amennyiben nőtlenek, havi 200 koronát, a nősek 400 koronát, s ezenfelül még minden csalódtak után 60 koronát, kapnak. Az állami gazdaságok által kiküldött nőtlen tanulók 100 koronát és 600 korona egyszeri ruhakoptatási segélyt, a nős tanulók 500 koronát és minden ellátatlan családtagra 100 koronát kapnak. Az érdeklődök a jelentkezési íveket a következő címre küldjék: Mezőgazdasági Mesteriskola (kertészeti szak), Sala. Átadják tapasztalataikat A Malinovói Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában tanácsadót létesítettek a zöldségtermesztők megsegítésére. Az iskola szakemberei így igyekeznek segítséget nyújtani szövetkezeteinknek és állami gazdaságainknak, hogy minél több és jobb minőségű zöldségünk legyen. (rn) — Az ozsgyáni szövetkezetben eddig nem a legjobban ment a munka irányítása — írja Horváth Károly levelében —, s bizony sokszor kisebb-nagyobb kára származott belőle a szövetkezetnek. Hogy ezt a továbbiakban elkerüljük, a szövetkezet vezetősége néhány tagot mezőgazdasági iskolába küldött. Egyike ezeknek Sága László. Már idősebb ember, de örül, hogy tanulhat, s hogy az elméleti tudással, amelyet a két év alatt az iskolában elsajátított, előbbre viheti szövetkezetét. * * * — A Szepsi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában mindennel megismerkednek a tanulók, amire a ma s a jövő mezőgazdászának szüksége lehet — írja Nagy István levelezőnk. — Ruzsbárszky elvtárs vezetésével például a vasesztergályozás titkaiba nyernek bepillantást, míg Polgár Béla tanár elvtárs a hegesztés fortélyait ismerteti meg tanulóival. Mindenki igyekszik minél többet megjegyezni magának a magyarázatokból, hogy szövetkezetébe hazatérve minél jobb munkát tudja kifejteni mint gépesítő vagy mint mezőgazdász. Segítenek a mezőgazdaságnak A rövid tél után hamar beköszöntött a tavasz, s a határ megélénkült, megkezdődtek mindenfelé a tavaszi munkálatok. A Szepsi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola diákjai is tevékenyen belekapcsolódtak a munkálatokba. Ellátogatták a környező falvakba, Csécsre, Bodollóra, Jánokra és más helyekre is, és segítettek a szövetkezeti tagságnak a komposztkészítésénél, valamint a legelők és rétek rendbehozásánál, de segítettek a munka jó megszervezésében is. A legjobban Híves György, Balogh Péter, Vécsei László és Szilvási István dolgoztak, de a többiek is megállták a helyüket, s nem hoztak szégyent az iskolára. Segítenek a mezögadaságnak. Iskolájuk CSISZ-szervezetének tagjai vállalást tettek Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása 40. évfordulójának tiszteletére, amelynek értelmében 150Q m3 komposztot készítenek, rendbeszednek 13 hektár rétet és legelőt, s ezenkívül még vállalták 8 hektár burgonya, és 2 hektár cukorrépa teljes megművelését a védnökségük alá tartozó szövetkezetekben, Makrócon és Szepsiben. Verebes Lajos, Szepsi Nagy célok megvalósítására készülnek Műhelygyakorlaton Egyre rohamosabban fejlődő mezőgazdaságunknak szakemberekre van szüksége, akik tudásukkal előbbre viszik a mezőgazdasági termelést. Hogy ezt megvalósíthassuk, s szövetkezeteink élére szakképzett embereket állíthassunk, országszerte egyre-másra alakulnak a mezőgazdasági iskolák, ahol ezren és ezren gyűjtik, gyarapítják szaktudásukat. így van ez Izsap-pusztán is, ahol az elmúlt iskolai évben alakult meg a mezőgazdasági szakiskola. Eleinte sok-sok nehézséggel kellett megküzdenünk — mondja Jókai Károly igazgató —, de az iskola tanári kara összefogott, s a hiányosságokat sikerült áthidalnunk. Vermes Gyula és Kiss Lajos tanítók sorba látogatták a szülőket és elbeszélgettek velük. Megmagyarázták nekik, hogy mit és hogyan tanulhatnak a fiatalok, s bizony sokan, akik azelőtt hallani sem akartak a mezőgazdasági iskoláról, elküldték fiaikat-lányaiakat Izsap-pustzára tanulni. Nehéz volt az indulás, de ma már azt lehet mondani, hogy rendes kerékvágásban halad előre a munka. A fiatalok szorgalmasan tanulnak, mert megértették, hogy csak szakképzett emberekkel lehet a mezőgazdaságot az ipar színvonalára emelni. A diákok tanulmányi gyakorlatra is járnak a hét három napján, s kint az Izsap-pusztai Állami Gazdaságban ismerkednek az általános gépesítés és a nagyüzemi gazdálkodás módszereivel mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Jól dolgoznak, a munka csak úgy ég a kezük alatt. De a jó munkások jól is tanulnak. Ezek közé tartoznak: Végh Jusztina, Horváth Katalin, Mozgai Ilona, Both Elemér és még sokan mások i$, de külön meg kell említeni Szalay Antal, Horváth Ilonka és Végh szülnek ugyanis a szomszédos fal- Gyula jó munkáját és kitűnő ered- vak meglátogatására, hogy elszóraményeit. koztassák szövetkezeteseinket. Az is-A gyakorlati és elméleti oktatáson kólában a sportkedvelők is megtalálhatják szórakozásukat. Játszhatnak asztaliteniszt, sakkozhatnak, labdázhatnak. Ezenkívül az iskolának van még egy szépen berendezett könyvtára és saját filmvetítője, úgyhogy hetente egyszer mozielőadás is van. Szórakozási alkalomból, lehetőségből nincs tehát hiány az iskolában. A diákok élnek az alkalommal, de a vidámság mögött már megtaláljuk a komoly célok megvalósítására készülő új embert. Orbán Erzsébet, Izsap-puszta Varrni tanulnak a lányok kívül a lányok, Jókai Gizella vezetésével, szabászatot, varrást, háztartástant és főzést tanulnak, a fiúk pedig műhelygyakorlatra járnak. De nemcsak tanulnak és dolgoznak az Izsap-pusztai Mezőgazdasági Szakiskola tanulói, hanem szórakoznak is, s gondolnak a szomszédos szövetkezetekre is. Vidám kultúrműsorral kéfíiPMÍi/rr 3 *"'«i' -----------------------— 1961, április 9. — A legjobbak? — ráncolja össze homlokát. — Az elmúlt évben Ádám Ica és Huszti Lenke voltak. Hogy idén kik azok, még nem tudom, mert csak pár hónapja dolgoznak, s most már 18 lány pályázik az elsőségre. Dolgoznak hát, igyekeznek a lányok. Délig kint a határban, délután pedig a melegágyak körül szorgoskodnak, mert ha szép palántákat akarnak, akkor a melegágyakból ki kell irtani a gyomot. Dolgoznak, s hozzá szépen is keresnek. Holko Irén könyvelő kimutatásaiból tudjuk meg, hogy az elmúlt hónapokban, Kovács Ilonka 710, Ádám Ilona 614, Huszti
