Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-04-09 / 29. szám

A barátság (Folytatás az 1. oldalról) biztosításáért, örök időkre egyesíti Románia és Csehszlovákia népeit. — Románia dolgozói nagy érdeklő­déssel és rokonszenvvel figyelik azo­kat az óriási sikereket, amelyeket Csehszlovákia népe a csehszlovák munkásosztály marxi-lenini pártja, a Az elmúlt hét nemzetközi esemé­nyei közül magasan kiemelkedik a NOVOTN? elvtárs vezette csehszlovák pért- és kormányküldöttség romániai látogatása. A kommunista és munkás­pártok moszkvai nyilatkozata többi között megállapította, hogy a szocia­lista államok közötti szoros gazdasági, politikai, tudományos és kulturális együttműködés nagyban erősíti a bé­ketábor erejét, s nem kismértékben csökkenti egy új háború kitörésének a veszélyét. Népünk küldötteinek a román dolgozókkal történt találkozá­sa tovább erősíti a két nép hagyomá­nyos barátságát, országaink közötti mindennemű együttműködést. Külön figyelmet érdemel az elmúlt hét eseményei Ifözül a Szovjetunió kormányának a laoszi kérdésről köz­zétett nyilatkozata, amelyről KEN­­NEpY amerikai elnök is nyilatkozott a sajtónak, s külön kiemelte a szov­jet nyilatkozat barátságos hangnemét és a javaslatok valóssságát. Az ame­rikai elnök kifejezte reményét, hogy a szovjet kormány nyilatkozata alapot szolgáltat arra, hogy Laoszban hely­reálljon a nyugalom és a béke. Az utóbbi napok során rendkívül megélénkült a nyugati diplomáciai élet. Kennedy, a jelek szerint, mind tevékenyebben kíván bekapcsolódni a nyugati szövetségeseit gyötrő prob­lémák rendezésébe is. Nagy feltűnést keltett az a hír, hogy az amerikai elnök Párizsba látogat, ahol felkeresi DE GAULLE tábornokot és részt vesz az utóbbi időben ismét bonyolultabbá vált algériai kérdés megoldásának kísérleteiben is. Amint azt már megírtuk, a francia kormány hajlandóságot mutat, hbgy tárgyalóasztalhoz üljön az algériai ideiglenes kormány képviselőivel, amely Tunézia fővárosában székel. LegfrisSeb jelentések szerint azonban az április első felére kitűzött fran­cia-‘algériai tárgyalások elmaradnak, mert az algériai ideiglenes kormány megbízottja Svájcba utazott, hogy megmagyarázza az ottani hatóságok­nak: az ideiglenes algériai kormány képviselője a jelenlegi körülmények között nem ülhet le tárgyalóasztalhoz de Gaulle megbízottjával, amikor az algériai szélső jobboldali erők további provokációkat követnek pl, hogy meg­hiúsítsák a francia —algériai viszopy rendezését. A több mint fél év óta vajúdó kon­gói probléma változatlanul a nemzet­közi érdeklődés középpontjában áll. Sajtójelentések egybehangzó vélemé­nye szerint az ENSZ Biztonsági Taná­csának az a határozata továbbra Is süket fülekre talált Brüsszelben, amely kimondja, hogy minden belga katonát vagy katonai tanácsadót von­janak ki a Kongói Köztársaság terü­letéről. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk GIZENGÄNAK, a törvé­nyes kongói kormány miniszterelnö­kének nyilatkozatát, amelyet szovjet újságírók előtt tett. A miniszterelnök a többi között kijelentete, hogy a kongói bábvezetők által tervezett szétdarabolás az imperiali'jtúk mal­mára hajtja a vizet. Leszögezte, hogy csakis a törvényes kongói parlament összehívása vethet véget az ország­ban uralkodó rendellenes állapotnak. Gizenga végül kijelentette, hogy a törvényes kormány vállalja ezt a lé­pést, mert meggyőződése, hogy csakis a nép választotta képviselők tesznek eleget feladatuknak. Washingtonban KENNEDY-MAC­MILLAN találkozó jött létre, amelyet a két vezető nyugati nagyhatalom közötti nézeteltérések jellemeznek. Ismeretes, hogy Anglia kedvezően fo­gadta a Szovjetunió kormányának Laostra vonatkozó javaslatát, amely­nek értelmében 14 állam képviselői­nek konferenciája rendezhetné a lao­szi válságot. A szigetország vezetője a továbbiakban megbeszéli Kennedy­­vel a népi Kína ENSZ-tagságának kérdését is. Anglia kormánya ugyanis diplomáciai és kereskedelmi kapcso­latot tart fenn a Kínai Népköztársa­sággal, s az Utóbbi időben szorgal­mazza a népi Kína ENSZ-tagságának elismerését is, fait „ A ftumfvtf 1961. április 9. és együttműködés útja Csehszlovákiai Kommunista Párt ve­zetésével elért. — A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség látogatása, valamint a soron következő tárgyalások hozzá­járulnak népeink és országaink ba­rátságának, testvéri együttműködésé­nek további kibontakozásához és el­mélyüléséhez, a szocialista tábor megbonthatatlan egységének erősö­déséhez és a világbéke megszilárdu­lásához. Antonín NovotnV elvtárs válaszá­ban a többi között ezeket mondotta: — Látogatásunkra akkör került sor, amikor a Román Népköztársaság dolgozói a Román Munkáspárt meg­alakulása 40. évfordulójának ünnep­ségeire készülődnek, amikor az or­szág a legfelsőbb állami szerv, az Államtanács létrehozásával komoly állampolitikai intézkedést foganatosí­tott. — A nép nagy alkotó sikerei, a szocialista munka verseny széleskörű kibontakozása, a nagy évforduló tisz­teletére tett felajánlások azt bizo­nyítják, hogy a román dolgozók ren­dületlenül bíznak a Román Munkás­pártban Nagyon örülünk, hogy éppen most, a román nép nagy politikai és munkaaktivitásának idején önökkel lehetünk. Látogatásunk jó alkalom lesz arra, hogy közelebbről megis­merjük a Román Népköztársaság né­pének életét és munkáját, kölcsönö­sen kicseréljük a szocialista társa-' dalom építésében szerzett tapasztala­tainkat. •k ★ ★ A Bukaresti Opera és Baletszínház szerdán este díszelőadást rendezett a csehszlovák párt- és kormánykül­döttség tisztelétére. A díszelőadáson jelen voltak a Román Munkáspárt és kormány képviselői Gheorghiu-Dej elvtárs vezetésével. A közönség lelkes tapssal fogadta küldöttségünket. A csehszlovák párt- és kormány­­küldöttség csütörtökön a délelőtti órákban megkoszorúzta 3 román hő­sök emlékművét a Tiszti Akadémia előtt. A vörös és fehér virágokból font koszorút Novotny és Siroky elv­társ helyezte az emlékműre. A k-égyft­­letes aktuson jelen voltak a Román Népköztársaság vezető személyiségei, valamint a bukaresti Csehszlovák Nagykövetség munkatársai is. A csehszlovák párt- és kormány­­küldöttség ezután a szovjet hősök emlékművét koszorúzta meg a Győ­zelem terén, s utána ellátogatott a bukaresti Republica és Augusztus 23-a üzemekbe. Az üzemek vezetőségének párt és ifjúsági szervezeteinek képviselői mindenütt, szívélyesen üdvözölték ha­zánk küldötteit. Küldöttségünk nagy érdeklődéssel tekintette meg az or­szág legnagyobb gépipari üzemét az Augusztus 23-a Gépgyárat, Küldött­ségünk megtekintette a hatalmas ter­melőcsarnokokat is és Novotny elv­társ a látogatás befejezése után az üzem munkásainak megköszönte a szívélyes fogadtatást. Az üzem megtekintése után rende­zett összejövetelen Novotny elvtárs a csehszlovák gépipar építésének ta­pasztalataival ismertette meg a román elvtársakat EICHMANN, a tömeggyilkos (V.) Eichmann nem akar tudni a tizenöt év alatt előkerült okmány­anyagról. Kénytelen azonban elis­merni: — Valóbán kaptam megbízatást, hogy központot létesítsek, amely bi­zonyos előfeltételek mellett lebonyo­lítja a kivándorlást. Bécsben a báró Rotschild-család palotájában szálltam meg. Megbízásomnak eleget tettem, s több mint százezer egyént juttattam külföldre. Ennyit mond Eichmann, s amit el­hallgat: aki nem tudta külföldi kap­csolatai révén lefizetni a rá kiszabott valuta-díjat, a kivándorlási illetéket, az nem kapott útlevelet. Helyette ki­küldték a bécsi utcák söprésére vagy csatornatisztításra. Azután deportál­ták és gázkamrákba küldték őket. Eichmann egyszerűen „méterárunak“ nevezte áldozatait. Egészen más volt a sorsa a kevés kiválasztottnak, akiket Eíchmaftn „prominens“ névvel jelölt meg. Bécsi bevonulása után — előre elkészített lista alapján — azonnal lefoyatta őket. Mi történt velük? Mondja el helyet­tük Stefan 2weig, a világhírű író. Rotschfld báró Svájcba utazhat... Zweig „Sakknovellájénak“ hősével mesélteti el:- Egy nappal Hitler Bécsbe történt bevonulása előtt a Gestapo emberei letartóztattak. Most azt várja, hogy a koncentrációs táborról fogok beszélni, ahova mindenkit elhurcoltak. De nem ez történt. Másik kategóriába kerül­tem, abba a kis csoportba, amelyből a nemzeti szocialisták pénzt akartak kipréselni. Feltételezték, és nem alap­talanul, hogy valahol, rabló-dühüktől védett helyen, megmaradt vagyonuk jelentékeny része. Ezért vittek el már az első napon. Ezért Rotschild bárót sem zárták drótsövénnyel körülvett fogolytáborba, hanem előkelő szállo­dába, ahol megkapta svájci útleve­lét... (Folytatjuk) A Szovjetunióban 1962-ben fejezik be az egyik legnagyobb úszó arany• kitermelő gyárat. Súlya meghaladja a 9000 tonnát, s olyan berendezésekkel működik majd, hogy üzemeltetéséhez 9 — 10 ember is elég lesz. (Foto: CTK-TASZSZ) Adolf Heusinger tábornok, Hitler volt közvetlen munkatársa, az egyre támadóbb jellegű revansiszta Bundes­wehr eddigi főfelügyelője, állást vál­áiVILAGOAZDASASBOl • A szovjet polgári légi közlekedés világszerte ismert sikerei idén még jobban megnövekednek. Az 1961. év­ben több utast szállít külföldre és az ország városaiba, mint ez 1958. és 1959. évben összesen. (mu) o A Vietanami Népi Demokratikus Köztársaságban idén rendkívül nagy­mértékben megnövekedik a községi gazdálkodás termelése. Előirányzatok szerint a tavalyi évhez viszonyítva majdnem megkétszereződik. (zs) • Nyugat-Berlin dolgozó asszonyai egyenlő bért követelnek. Eddigi sta­tisztikai adatok szerint a nyugat­berlini alkalmazottak 35 %-a nő, akik 15 %-ka! kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. (ger) • Indiában bejelentették, hogy si­került" egy, a hang sebességénél gyor­sabb repülőgép-típust előállítani, amelynek sorozatgyártása azonban még hosszabb időt követel. (mu) • A népi Mongólia ipari termelése -'RZ* Utolsó négy év alatt többet fejlő­dött, mint az elműlF'"SO'ÖjéVb&h együtt. Különösen a vas- és acéltermelés igen Jüj||ielemBe méltó. ” (hm) • Varsóban nagy jelentőségű ta­­’ nácskozásra került sor a Csehszlovák Államvasütak és a lengyel Vasúti tár­saságok képviselői között a két ország közötti vasúti forgalom kibővítésének lehetőségeiről. A megállapodás alap­ján az eddiginél jöval nagyobb mér­tékben bővül a Csehszlovákia és Len­gyelország közötti személy- és teher­­áruforgalom. (hm) Heusinger Washingtonban toztatott. Mert ugyebár a fasiszták régi szólása, hogy a háborúban szer­zett tapasztalatokat nem szabad „ki­használatlanul“ hagyni. Nos, ez év április 1-én (bárcsak április elsei tréfa lenne) a NATO washingtoni boszorkánykonyhájában megjelent égy bonni katonaember, éspedig nem más, mint a fentebb említett tömeggyilkos. Az európai népeknek ez a hóhéra Ült az Észak-atlanti Tömb katonai főta­nácsadója számára előkészített bár­sonyszékbe. Sokak számára nem is jelent külö­nösebb feltűnést, hogy az egyre gya­koribb válsággal küzdő NATO-szer­vezet egyik-másik posztján személy­­cserére kerül sor. De most, amikor az Adenauer-kormány egyre nagyobb ál­dozatokat kész hozni a nyugati „vé­delmi szervezet“ érdekében, Heusin­­ger megjelenése Washingtonban kell, hogy figyelmeztesse a világ valameny­­nyi békeszerető embereit. Mégpedig azért, mert a végtelen sok pusztulást okozó második világháború óta eltelt 15 év óta nem okultak egyformán a földtekén. Az Atlanti-óceánon túl, ahelyett, hogy emlékezetbe idéznék a német fasizmus szörnyű gaztetteit, háborús bűnösöket hívnak meg ve­zető katonai állásokba, s ezeket olyan feladatokkal bízzák meg, amelyek még egy szörnyűbb, minden eddigi szen­vedést felülmúló világháború előké­szítését jelentik. Szerte a világon •9yre jobban erő­södnek a béke és a szabadság erői. Milliók és milliók követelik naponta a tömegpusztító fegyverek betiltá­sát és a leszerelés megvalósítását. Ez az a tény, amely túlharsogja a még meglevő békeelle­nes erők rekedt hangját, elhallgat­tatja a heusingere- Heuslnger Adolf két is! A mai Románia életéből A szocialista országok vezetői között már jó hagyománynak számít, hogy időközben ellátogatnak egymáshoz, megbeszélik az országaikat érintő közös gazdasági, politikai és kulturális kérdésekte. Ezúttal Anto­nín NOVOTNY elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogatott el Ro­mániába. Ebből az alkalomból mondunk el egyet-mást a mai Románia életéről. Romániában az 1960 — 1965. években közel 9 000 000 km2-nyi területen épí tenek korszerű lakásokat a dolgozók számára. Ehhéz szükséges, hogy kell mennyiségű építőanyag álljon rendelkezésre. Felvételünk a bicazi cement gyárat ábrázolja, amely nagymértékben hozzájárul az építészet feladatai nak teljesítéséhez, (Foto: Agerpres 1960-ban 15 milliárd lejjel volt na­gyobb, mint 1955-ben, amt a reálbé­reknek 47 %-os növekedését jelenti. A parasztság csupán 1960-ban az államnak eladott termékekért 9 és V2 milliárd lejt kapott. A falu dolgozói ma hatszor annyi cukrot, 50 %-kal több húst és zsiradékot, egyharmad­­dal több kenyeret fogyasztanak, mint 1954-ben. Az elmúlt négy év alatt közel 400 000 új házat és számos isko­lát, valamint kultürotthont, mozit, orvosi rendelőt, szülőotthont építet­tek falun. Szegény a szó, hogy a maga teljes­ségében kifejezhesse mindazokat a nagy létesítményeket, amelyek alap­jaiban változtatták meg Románia dolgozó népének életét, Csak néháiiy kiragadott példa a jövőből, amely még nagyobb sikerekkel kecsegtet: 1906- ben Románia ipara 40 nap alatt ter­mel annyit, mint 1938-ban egész év­ben; a gabonatermelés eléri a 14 — 16 000 000 tonnát; az alkalmazottak reálbére 40 — 50 %-kal emelkedik. Szegény a szó, hogy visszaadhassa e nagy valóságok láttán fakadó haza­fias lelkesedést, munkalendületet, hősi helytállást, amely oly jellemző a ro­mán népre. Mindezeknek a sikereknek egyetlen hajtóereje a Román Mun­káspárt, amely fáradhatatlanul küzd a román nép boldogságénak, régi ál­mának, a szocializmus felépítésének győzelméért. Amikor népünk küldöttei baráti lá­togatáson járnak a testvéri román nép körében, mi is mérlegeljük a két or­szág közötti baráti kapcsolatok eddigi eredményeit. Méltán állíthatjuk, hogy a szocialista államok közötti közös gazdasági és politikai együttműködés gazdag gyümölcsöt terem, amelyet közösen élvezünk. A Novotny elvtárs vezette csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség romániai látogatása még jobban szilárdítsa meg népeink közös barátságát és együttműködé­sét! -tg-A Szocialista építés beteljesítésé­nek szakaszába érkezett román dolgozók eredményeit ismerik az egész világon. Ki ne látná, mily hatal­mas utat tett meg a félgyarmati sors nyomorában sínylődő Románia a gaz­dasági elmaradottságtól a fejlett szo­cialista iparral és mezőgazdasággal rendelkező ország színvonaláig, az írástudatlanság sötétségétől a kultúra fényözönéig, nyomortól és kllátásta­­lanságtól a tömegek növekvő jólétéig. Az ország ipari termelése ma öt­szöröse a háború előtti Románia ipari termelésének. Gyárak és üzemek, hő- és vízierőművek százai épültek fel az elmúlt-években, s más száz és száz üzemet, gyárat építettek az ország legkülönbözőbb részein. A Román Munkáspárt szocialista iparosítási po litikája nyomán különösen hagymér tőkben lendültek fel az egész orszái gazdasági fejlődését meghatároz! alapvető iparágak; a gépgyártás m, tízszerese az 1938-as színvonalnak, : vegyipari termelés pedig 11-sZéresi a háború előtti termelésnek. A román dolgozók élcsapata, a mun káspért helyes politikája, a szocia lista ipar nagyarányú fejlődése tett: lehetővé, hogy a mezőgazdaság a fa ekétől eljutott a gépesített' szocia­lista nagyüzemig. A -parasztság túl­nyomó része rátért a párt által mu­tatott útra, a szocialista mezőgazda­ság, a paraszti jólét és felemelkedő: útjára. A mezőgazdasági gépek tíz­ezreinek, a falun otthonra talál tudománynak, s a közös gazdaságba! tömörült parasztok millióinak közö: erőfeszítése révén ma többet térén a föld, évente fokozódik a mezőgaz­dasági termékek bősége, mindjobbar kielégíti a dolgozók kenyér-, hús- és zsiradékszükségleteit. Románia dolgozói egyre jobban tu­datosítják, hogy mindaz, «mi munká­juk révén megvalósul, csakis az ( javukat szolgálja. Az ország egyetler hatalmas építőtelep; új házak, lakásol­­ezrei épülnek évről évre az üzemel­és gyárak egész sora mellett. Csupár 1956-tól 1960-ig csaknem 100 000 lakás épült állami alapokból. Az alkalma­zottak és nyugdíjasok jövedelme

Next

/
Thumbnails
Contents