Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-04-06 / 28. szám

BUKAREST a vendégvárás jegyében Románia fővárosa április 4-én kora reggel óta a csehszlovák párt- és kormányküldöttség fogadása előké­születének jegyében él. Bukarestnek van mivel dicsekednie. Nyolc hónap leforgása alatt a főváros szívében építészeti remekművek léte­sültek. Nagyon szépek az új lakóházak tömbjei, amelyek semmiben sem ma­radnak el a fürdővárosok választékos épületei mögött. De nemcsak maga a város, hanem az üzemek is méltó­képpen felkészülnek Csehszlovákia Kommunista Pártja, és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselőinek fogadására. talaj, s a traktor besüppedne. De így is egy vetőgép 5 hektárt vet be na­ponta. A poprádi felhívás viszont a burgo­­nyatermesztöket serkenti jó munkára. A sabinoví szövetkezet vállalta, hogy 38 hektáron eléri a 200 mázsás átlagos hektárhozamot. A Presovon megtar­tott burgonyatermesztői konferencia résztvevői határozatot hoztak, hogy minden gazdaság maga gondoskodik az esetleges hiányzó vetőburgonya beszerzéséről. A szövetkezetek köl­csönösen kisegítik egymást, s a ház­táji gazdaságok legalább 2 mázsa burgonyával segítik a közöst. Idén a tavaszi erdősítési munkála­tokat is három héttel hamarabb kezd­ték meg. Vysoká pri Morave körzeté­ben már vígan folyik a munka. Ez évben 25 hektárt fásítanak be, s ösz­­szesen 173 000 erdei fenyővel és 24 000 gyorsan növő fával gazdagítják fa­állományunkat. Tehát a tavaszi munkálatokban jól rajtoltunk.' Rajtunk áll, hogy a most szerzett előnyt megtartsuk és szép hektárhozamokkal gyümölcsöztessük. Híradás a mezőkről A nyáj legfiata­labb báránya gyak­ran kerül Herczeg Jánosnak, a szád­­udvarnoki szövet­kezet számadó ju­hászának az ölébe. Ennél az egynél fe­jeződik ki az az öröm, amelyet 120 kisbárány szép nö­vekedése okoz. 110 anya ellette őket, amelyekkel már együtt legelnek. • Vasárnapi brigád. A terebesi já­rásban a szövetkezeti tagok és állami gazdasági dolgozók vasárnap is dol­goztak. A brigádosokkal együtt több mint 300-an szorgoskodtak a mezőn, s 56 traktor dolgozott. Kifuvaroztak a mezőkre 6300 mázsa istállótrágyát, 128 hektárnyi talajt előkészítettek a vetésre és 136 hektár földet bevetet­tek. Emellett 34 hektár őszi vetést honorálták, hengereztek és fejtrágyáz­tak. • Megjutalmazták a traktorosokat. A homonnai járásban pénzjutalomban részesítették azokat a traktorosokat, akik a tavaszi munkák első szakaszá­ban a legjobb eredményeket érték el. • Sürgős a talajjavítás. Eléggé vi­zenyős a pinci EFSZ határa. Mintegy 260 hektárt kell alagcsövezniük. Ebből az év végéig mintegy 64 hektárnyi te­rületet alagcsöveznek. Reméljük, ljogy a losonci „Ipoly“ Talajavítási Társulás dolgozói idejében befejezik a munká­latokat. • Száz hektárt négyzetesen. A ri­maszécsi EFSZ traktorosai is bekap­csolódnak a ,,100-asok“ mozgalmába. Szabó Lajos és Révai László veti majd el a 100 hektár kukoricát négyzetesen s a növényápolást is ök végzik az egész tenyészidő alatt, (b) Soron a cukorrépavetés befejezése és a burgonya ültetése mezőgazdasági üzemeinkben. Képünkön: A Lúcny Dvor-i cukorgyári gazdaság traktorosa, G u 1 d á n Ferenc ugyancsak igyekezett a hengerezéssel. Így hát nem cso­da, hogy a 43 hektár cukorrépát idejében, március 18-án elvetették. (Foto: Kruzinsk^) Immár tíz napja, hogy a koi\gresz­­szus befejeződött. A küldöttek nagy célkitűzésekkel és lelkesedéssel telve az „arany“ Prágából vissztértek mun­kahelyükre. ők a kongresszusi hatá­rozat teljesítésének leghűségesebb szószólói, személyes példamutatói, akik a négynapos országos tanácsko­zás nyújtotta sok-sok tapasztalatot hasznosítják. A szó szoros értelmében közkinccsé teszik, mégpedig azáltal, hogy taggyűléseken megismertetik azokat a szövetkezetek tagságával. Hadd említsük meg, hogy igazán követésre méltó példát mutatott Vác­­lav Havel mérnök, a zlicíni EFSZ elnöke, aki megérkezése után nyom­ban összehívta a versenybizottságot, s kidolgozták a verseny feltételeit a szövetkezet minden dolgozójára. Ha­vonta ellenőrzi és értékeli ez a ver­senybizottság a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését elősegítő munkafelajánlásokat. Nem kevesebb, mint 20 000 koronát fordítanak a ver­senyzők jutalmazására. Követésre méltó a zlicíni szövetke­zeti elnök cselekedete, mégpedig azért, mert a „vége-hossza nincs“ szócsaták helyett a sokkal célraveze­tőbb megoldást választotta. Konkrét formába öntötte kongresszusi tapasz­talatait, s minden bizonnyal hozzá­járul a tagság alkotó kezdeményezé­sének széleskörű kibontakoztatásához, a mezőgazdasági termelés továbbfej­lesztéséhez. / A kongresszusi vita közepette, s a szünetekben a magas hektárhozamok mestereinek tucatjával ismerkedtünk meg. Ők mutatják világítótoronyként a milliónyi szövetkezeti dolgozónak a többtermelés felé vezető utat. Juraj Lopatník, a terebesi EFSZ elnöke csak úgy érhetett el cukorrépából 1003 mázsás hektárhozamot, hogy ru­galmas, aprómórzsás talajt készített, az istállótrágyát kora ősszel juttatta a talajba, betartotta az agrotechnikai határidőket, s a növényzetet jó mi­nőségű ápolásban részesítette. Lopatník elvtársat, a cukorrépater­­mesztés múlt évi bajnokát, a cukor­­répatermesztök járási konferenciáján Jolana Ilospodárová, Mária Butkovská és Mária Hrehovcíková versenyre hív­ta. Mit tervezett ki’ez a három nő, akik a ntichalovcei-EFSZ tagjai? Azt, hogy kéthektáros parcellán* * megdön­­tik a cukorrépatermesztés országos csúcshozamát: idén 1050 mázsás ho­zamot érnek el hektáronként. Anton Hlásny, a pozsónyivánkai EFSZ mezőgazdásza nem kevesebb, mint 100 mázsa kukoricát termelt — morzsoltan — a kísérleti parcella hek­­táraként. S lám, máris van követője! Mégpedig a méhi szövetkezet tagsága, amely 18 hektáron akar elérni átlago­san 100 mázsás kukoricatermést, ugyancsak morzsolt állapotban. A zsélyi szövetkezet küldötte, Becs­kei elvtárs is örömmel újságolta a kongresszuson, hogy szövetkezetük 30 mázsa kukoricát termel idén átlago­san, hektáronként. Több hús, tej, tojás és egyéb mező­gazdasági termékre van szüksége dolgozó népünknek! — hangzott el többször is a kongresszuson. Ezt fej­tegeti, de részletesen Michal Chudík elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács földművelésügyi megbízottja az SZNT március végi ülésén elhangzott be­számolójában. Erre fölvetik egyesek a kérdést: Hol vegyük a takarmányt? A kérdés ilyetén feltevésébe máris ott az alapvető hiba: a borúlátás, a kiút­talanság. A takarmányt nem venni, de termelni kell! Minden szövetkezetnek önállóan ki kell termelnie saját ta­karmányszükségletét. Olyan vetéster­vet készítsenek a szövetkezetek, hogy a közös állatállomány részére elegendő és jó minőségű takarmány teremjen az előirányzott területen. Bornstein elvtárs, az ipolynyéki EFSZ mezőgazdásza minden tudását latba­­vetve azon fáradozik, hogy a nö­vénytermesztés dolgozói, az öntözés lehetőségeit jól kihasználva, sok jó takarmányt termeszthessenek. A 260 hektár évelő takarmányt 60 hektár silókukorica egészíti majd ki. Hason­lóan beszéltek a kongresszus szüne­teiben más küldöttek is. Semmi helye a siránkozásnak. Tet­teken a sor! A kongresszus megmu­tatta, hogy minden szövetkezetben megvannak a termelés fokozásának lehetőségei. Minden az emberektől függ! Ha a kongresszus határozatának teljesítésére mozgósítjuk az egész tagságot, akkor nem maradnak ki­használatlanul a tartalékok, érvénye­sül a jutalmazás haladottabb formája, az új technológia is tért hódít majd mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Elegendő fiatal lesz a szövetkezetekben, akik sokkal bátrabban vágnak neki az iskolának, a gépkezelés mesterségének elsajátí­­tóivá válnak. Hiszen a közeljövőben, a harmadik ötéves terv utolsó esz­tendejében, minden ötödik szövetke­zeti tagnak értenie kell majd a gé­pekhez. Az ipari termelés színvonalának el­érése csakis ily módon lehetséges a mezőgazdaságban 1970-ig. Ha a mil­liós szövetkezeti tagság egy ember­ként száll síkra a kongresszus hatá­rozatának teljesítése érdekében, s lé­pésről lépésre megvalósítja az abból eredő feladatokat, úgy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesít­jük. Száz mázsa kukoricát hektáronként (b)_ A méhi EFSZ tagjai 52 hektár kukoricát vetnek majd négyzetesen. Egy 50 hektáros táblán átlag 40-mázsás hektárhozamot akarnak elérni, morzsolt állapotban. Tizennyolc hektárra pedig 100 mázsás hozamot ter­veznek. E rendkívül magas hozam elérésében segít nekik a Tornaijai Mezőgaz­dasági Műszaki Középiskola, amely védnökséget vállalt a kísérleti parcella fölött, a régi kukorica-barát Kiszling eivtárssal az élen. Érdekes, hogy .a kukoricaföld négy év óta nem kapott istáUótrágyát, amelyet komposztta! és hektáronként 13 mázsa mű trágyával'pótolnak. A méhiek a vetésterület kiszélesítésével és a hektárhozamok emelésé­vel, s védnöki segítséggel a. műit évihez viszonyítva 15 vagon-kukoricával termelnek többet ebben az évben, hogy bőséges takarmányalapot' biztosít­sanak. Sürget a cukorrépavetés befejezése Bratislava, 1961. április 6. Ara 40 fillér XII. évfolyam, 28. szám. • Jókori vetés: magas hektárhozam • A nyugat-szlovákiai kerület ismét az élen • A poprádi felhívás burgonyából magasabb hozamokra serkent • Az erdészetben is jól rajtoltak A dönti? fordulatéit o mezőgazdaságban vSBBf A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA A kedvenc A március eleji rügyfakasztóan meleg idő mintha szárnyat adott volna földműveseinknek. A kófa tavasziak a legtöbb szlovákiai szövetkezetben néhány nap alatt a földbe kerültek, s a hirtelen beállott hűvös időjárás már csaknem mindenütt bevetett ga­bonaföldeket talált. A jő munkaszer­vezés és a mezőgazdasági gépek ed­diginél jobb kihasználása lehetővé tette, hogy nem a tervezett 10 nap alatt, de sok helyen — például a vicsápapáti szövetkezetben is — né­hány rövid nap alatt elvégezték a ta­vasziak vetését. A szlovákiai kerületek közül a ke­let-szlovákiai kerületben halad arány­lag a leglassabban a munka. De ott is kora reggeltől késő estig vetik a cu­korrépát, ültetik az előcsíráztatott korai burgonyát, készítik a talajt a kukorica alá, fejtrágyázzák a legelő­ket, nyitják a szőlőt. A szőlő metszé­sét már elvégezték, s az oltványok elkészítését is csakhamar befejezik. Az előző években a királyhelmeci já­rás mindig az elsők között végzett a tavaszi munkálatokkal, de most vala­mivel lasabban halad a munka. Ugyan­is a már elkészített alagcsővezetékek és a mellékcsatornák levezették a talajvizet a laposókra, de onnan nem jut tovább, mivel a főcsatornán még dolgoznak, s a szivattyúállás sincs még készen, amely a sok vizet a Bodrog holtágába juttatná. Más já­rásokban is a talajvíz akadályozza a vetést. Amire befejezik, akkorra ké­szen lesznek a kapások ültetésével is. Országos méretben a cukorrépának eddig még csak a 8,7 %-át vetettük el. Ezzel szemben Szlovákia legna­gyobb cukorrépatermesztő kerülete — a nyugat-szlovákiai kerület — a hús­véti ünnepekig bevetette a cukorrépa vetésterületének 61 °/o-át. Ezzel az eredménnyel az ország kerületeinek élére került. A második helyen a kö­zép-szlovákiai kerület áll 21 “b-os eredménnyel. A cukorrépatermesztők a Lopatník kezdeményezte verseny keretében azon igyekeznek, hogy mi­nél többen elérjék a 600 mázsás átla­gos hektárhozamot. Tudják, hogy sok függ a munka minőségétől. Ezért a Szomotori Állami Gazdaságban pél­dául lovakkal végzik a vetést, mivel a magágy már jó, de alatta lágy, a az Etsz-ek v. országos kongresszusa utam napokban felkerestük a szécsénykei szövetkezet vezetőit: Villant István elnököt, Koncz György mezőgazdászt, valamint Deák Ferencet, a helyi nemzeti bizottság titkárát s Hornyák elvtársat, a szövetkezet kertészét. Főleg a szilárd bérezés elő­feltételeinek megteremtéséről érdeklődött, mit tesznek ez irányban Szé­­csénykén. Elnök: a növénytermesztés szaka­szán az eredeti tervet túlhaladjuk. Búzából 30, tavaszi árpából ugyancsak 30 mázsás hektárhozamot akarunk el­érni. A tervezettnél magasabb hektár­hozamok elérése érdekében idejében (március 12.) földbe tettük a kora tavasziakat. Elfogadtuk a zsélyi EFSZ cukoricatermesztési versenyfelhívását. Koncz és Bodzsár elvtársak vállalták, hogy 25 hektáron idén 60 mázsa ku­koricát termelnek átlagosan, morzsolt állapotban, Egy hektárnyi területen pedig 72 mázsa kukoricát akarnak ki­termelni. De nemcsak a kukoricát, hanem a cukorrépát is előtérbe he­lyezzük: célul tűztük ki, hogy a mi talajviszonyainknak megfelelően 460 mázsa cukorrépát takarítunk be hek­táronként, az egész vetésterület át­lagában. Hornyák és Naszvadi elvtár­sak pedig 710 mázsa cukorrépát akar­nak kitermelni 1 hektáros területen. Mezőgazdász: A növénytermesztés­ből 817 000 korona bevételt irányoz­tunk elő, de nézetem szerint, ha csak egy kicsit jobban iparkodunk, elérjük az 1000 000 koronát is. A közel 200 000 korona többlet jól jön majd, amelyet az üzemi tartalékalap feltöltésére for­díthatunk. Most a tartalékalapon 73 383 koronánk van. így minden ne­hézség nélkül áttérhetünk a jövő év­ben a szilárd bérezésre. Kertész: Eredetileg 40 000 korona bevételt terveztünk hektáronként. Ám a kongresszuson sok szó esett a több­­termelésről, így hát megtoldottuk tíz­ezerrel, azaz 50 000 koronára egészí­tettük ki. HNB-titkár: Hogyan állunk a be­adással? A sertéshúst 103, a marha­húst 101, a tojást pedig 285 %-ra tel­jesíti szövetkezetünk. A tej beadásá­val lemaradtunk kissé, amit a máso­dik negyedévben behozunk. Erre biz­tosíték az is, hogy a háztáji földeket közösen műveli a szövetkezet tagsága. Reméljük, hogy ez a módszer beválik, s hozzájárul a munkafegyelem további megszilárdulásához, a közösségi és a társadalmi szempontok eddiginél kö­vetkezetesebb érvényre juttatásához, amit Chudík elvtárs, a Szlovák Nem­zeti Tanács földművelésügyi megbí­zottja is hangsúlyozott az SZNT már­cius 50 — 31-i ülésén elhangzott be­számolójában. (B) Megteremtik a szilárd bérezés feltételeit \ T?ETC VM, \T «„r .. X í „ 11 élt . .... Tetteken a sor

Next

/
Thumbnails
Contents