Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-04-06 / 28. szám
A Szlovák Nemzeti Tanács határozata az 1961. évi mezőgazdasági árutermelésről A dolgozók életszínvonalának emelkedése elsősorban a mezőgazdasági termelés és a felvásárlás tervének teljesítésétől filgg. Tavaly, az új felvásárlási módszerrel, valamint a mezőgazdasági termékek egységes árával elég jó eredményeket értünk el. Az előzetes megállapítások szerint a mezőgazdasági termékek értéke 1960-ban 4,2 %-kal, az árutermelésé pedig 5,2 %-kal emelkedett. Ennek ellenére a tervezett javulás nem valósult meg teljesen a nemzeti bizottságok és azok szerveinek gyenge szervezési munkája miatt. Érzékeny hiányosságok mutatkoztak a vágósertés, tej, burgonya és a kenyérgabona termelése, valamint ezek felvásárlása terén is. Az 1961-es évben sokkal többet várunk a mezőgazdaságtól, mint amilyen eredményeket 1960-ban felmutatott. Az állami terv szerint a felvásárlásnak a következőképpen kell emelkednie: hús 14,2 %-kal, ebből sertéshús 21,9 %-kal, tej 20 %-kal, tojás 11,4 %-kal, kenyérgabona 5,7 %-kal és burgonya 24,2 %-kal. De a többi mezőgazdasági termék felvásárlásának arányát is emelnünk kell. A hús és tej termelésének mértéke, valamint a felvásárlás menete Szlovákiában már ez év elejétől kezdve nem kielégítő. így 1961. március 20-án a hús felvásárlásában 2520 tonnával maradtunk adósak. A tej felvásárlásának tervét csak 80,3 %-ra teljesítettük, ami 20 millió 364 ezer liter tej elmaradását jelenti a tavalyi felvásárláshoz viszonyítva. A hús- és tejtermelés, illetve a felvásárlás hiányosságát főleg az okozta, hogy a mezőgazdasági üzemek nem gondoskodtak elegendő mennyiségű takarmányról. A mezőgazdasági árútermelés feladata elsősorban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekre hárul, holott jelentős számú szarvasmarhát meg sertést nevelnek még ezeken kívül is. Ezektől — a szocialista szektoron kívüli— termelőktől a felvásárlás foka nem olyan arányú, mint amilyen megfelelne a tenyészetükben levő gazdasági állatok számának. Az árutermelés lemaradásának okát nemcsak a termelésben kell keresnünk, hanem az EFSZ-ek, a nemzeti bizottságok, azok albizottságainak és a felvásárló üzemek felelős szerveinek hiányos politikai és szervezési munkájában is. Sok nemzeti bizottság nem a jelenlegi politikai, gazdasági és termelési helyzet szerint, hanem csak általánosságban és nem megfelelően intézi el az ezzel kapcsolatos ügyeket. A felvásárlási tervben mutatkozó hiányosságok oka igen sok esetben a szervezetlenség. így például a tej felvásárlásában nagy jelentőségű a Csehszlovák Autóforgalmi Szállítóvállalat munkájának megjavítása. A CSKP KB és az SZLKP KB idei februári határozata értelmében, valamint a jelenlegi árútermelés és felvásárlás eredményeinek alapján a Szlovák Nemzeti Tanács szükségesnek tartja a járási nemzeti bizottságok fokozott irányítását a jobb mezőgazdasági termelés és az árutermelés terén. A hústermelés, főleg a sertéshústermelés és a tej felvásárlása terén, valamint a tavaszi munkálatok alapos és időbeni elvégzése érdekében meg kell tennünk minden lehetőt, mert a tej- és hús egyenletes és folyamatos árútermelésének igen nagy a jelentősége a dolgozók élelmiszerellátásában. A Szlovák Nemzeti Tanács elrendeli: 1. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága különös figyelemmel kisérje a vágósertések tenyésztését és azok felvásárlását, a kellő állatállomány biztosítását és üzemenkénti helyes elosztását, valamint a szövetkezetek nagyüzemi sertéstenyésztését is. A tervezett napi súlygyarapodás, illetve a rövidebb időtartamú hizlalás érdekében támogatnia kell a takarmányozás új technológiáját, hogy ily módon biztosítsa az egyenletes és folyamatos árútermelést, s a legrövidebb idő alatt pótolja az eddigi felvásárlási elmaradást is. A nemzeti bizottságokat támogatnia kell abban, hogy a tejtermelők az állami terv szerint egyenletesen és folyamatosan adják be a tejet, úgyhogy valamennyi tejtermelő kivegye részét e feladat teljesítéséből. Nagyobb gondot kell fordítania a jelenleg) szarvasmarhaállomány kibővítésére, főleg az Uszőnevelésre, az állattenyésztés új technológiájának szélesebb körű alkalmazására, valamint arra is, hogy minden mezőgazdasági üzemben kellő számú állatállománnyal rendelkezzenek. A gondosabb ápolással és a jobb takarmányozási technikával fokozni kell a tehenek tejelékenységét. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottságának továbbá a tojás felvásárlását is szorgalmaznia kell a nemzeti bizottságoknál, úgyhogy az egész évi tojástermelés 80 %-a már július 30-ig felvásárolható legyen. Készüljön fel az állami gabonafelvásárlási terv következetes teljesítésére. A tavaszi munkálatok elvégzésében támogatnia kell a nemzeti bizottságokat, hogy ezeket alaposan és idejében elvégezzék, valamint megfelelő takarmanyalapot biztosítsanak az állatállomány részére. Külön gondot kell fordítania arra, hogy a tervezett burgonyaterületeket idejében beültessék; ezek egész tenyészidő alatt jó gondozásban részesüljenek, s a burgonya betakarítása is úgy végződjék, hogy a tervnek megfelelő mennyiségben minden fajtából elegendő kerüljön elvermelésre. Nyújtson segítséget a nemzeti bizottságoknak a termelési terv kidolgozásában, annak elemzésében és teljesítésében, főleg az elmaradás behozása szakaszán. 2. A Szlovák Nemzeti Tanács elvárja képviselőitől, hogy körzeteikben a legmesszebbmenőbb támogatásban részesítsék a nemzeti bizottságokat, mind a mezőgazdasági termelés, mind a termékek felvásárlása terén. 3. A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének feladatává teszi a mezőgazdasági termelés és a termékek felvásárlásának ellenőrzését és értékelését, valamint azt is, hogy hathatósan támogassa az állami termelési terv egyenletes és folyamatos teljesítését. A Szlovák Nemzeti Tanács elvárja, hogy a nemzeti bizottságok, a mezőgazdasági igazgatás funkcionáriusai és dolgozói, a szövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok, valamint a gépes traktorállomások dolgozói, a felvásárló szervezetek, a Csehszlovák Autóforgalmi Szállítóvállalat, s az ország minden dolgozója közös erővel megteremtik szocialista hazánk dolgozói életszínvonalának további jobb feltételeit. Több segítséget a talajjavítási társulások részére (Banská Bystrica — bj) A középszlovákiai kerület talajjavítási társulásai tavaly nem teljesítették tervüket. Elgondolkoztató: vajon mi lehet az oka a lemaradásnak? A kerületi nemzeti bizottság ruzomberoki értekezlete feltárta a hiányosságok okát. A járási nemzeti bizottságok és a gépállomások nem eléggé segítették a talajjavítási társulásokat. Késlekedtek a munkaterv elkészítésével is. A kerületi nemzeti bizottság most egész sor intézkedést tesz az előirányzott munkák elvégzésének elősegítése érdekében. Ez azért Is indokolt, mert a kerületben négyszer annyi területen kell talajjavítást végezni, mint a múlt évben. A szervező munka megjavítása végett elhatározták, hogy 20 — 25 000 hektáros társulást alakítanak. Ennek előnye, hogy összpontosíthatják a szakkádereket és jobban kihasználják a nehéz gépeket. Tavaly kevés géppel rendelkeztek; idén 14 tehergépkocsit, 14 kotrógépet, 6 földgyalut, 4 földszállító tehergépjárművet (dömpert) és 8 vájógépet kapnak. A talajjavítást összesen 13 500 hektáron kell elvégezniük. Ebből 1000 hektárt öntöznek, 2500 hektáron pedig trágyalégazdálkodást létesítenek. Kilencvenkét öntözőberendezése van a kerület mezőgazdasági Üzemeinek, s még 19-et kapnak. De eddig még csak 44 működik. Az elmaradás oka főleg az, hogy tavaly nem volt elegendő cső a szerelőmunkához. Most a rimaszombati Agrotechna emberei megígérték, hogy a munkálatokhoz elegendő csövet biztosítanak. Reméljük, hogy ígéretüket beváltják. így az öntözéssel a hektárhozamókát megkétszerezhetik. Tehát tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az öntözőberendezések minél előbb üzemképes állapotba kerüljenek. Tavaly nagyon hátráltatta a munkálatokat az is, hogy későn készültek el a tervek. Am, ami a tervkészítést illeti, most^sem dicsekedhetnek, miután eddig csak 4500 hektárra dolgozták ki az illetékesek. A nemzeti bizottságoknak mindent meg kell tenniük, hogy a tervezőintézetek hamarosan elkészítsék a terveket. A ruiomberoki értekezlet résztvevői felhívással fordultak a nemzeti bizottságokhoz, szövetkezetekhez, védnöküzemekhez, hogy a talajjavítási munkák meggyorsításához a legmeszszebbmenőbb segítséget nyújtsák. A Banská Bystrica-i járás üzemeinek dolgozói máris feleltek a felhívásra: 200 brigádos segít majd az öntözőberendezések szerelésében. Jő lenne, ha a talajjavítási társulásoknak a többi járás dolgozói Is hasonló, vagy még ennél több segítséget nyújtanának. Eddig a kerületben 290 000 tonna meszet szórtak szét a földekre. Ezenfelül 250 000 köbméter komposztot készítenek, hogy a talaj termőerejét gazdagítsák. A talajjavítási társulások átszervezése után minden remény megvan arra, hogy a harmadik ötéves terv első esztendejének feladatait sikeresen teljesítsék. Am fontos, hogy főleg a járási nemzeti bizottságok sokkal több segítséget nyújtsanak nekik, mint a múlt évben. A BÉRRENDSZER ÁTSZERVEZÉSE AZ ÁLLAMI GAZDASAGOKBAN á bérezés és a termelés irányítása • Antonín Novotny, a CSKP KB első titkára és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, valamint Viliam Sirokj? miniszterelnök üdvözlő táviratot küldött Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és dr. Münnich Ferencnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének, a Magyar Népköztársaság államünnepe alkalmából. Václav David külügyminiszter szintén üdvözlő táviratot küldött dr. Sík Endrének, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének. • A Szovjetunió kormánya emlékiratban válaszolt Nagy-Britannia emlékiratára, amelyben azt indítványozza, hogy április elején üljön össze a laoszi fegyverszünetről tárgyaló értekezlet. • Az ENSZ tagállamai nem hajlandók fedezni a kongói beavatkozás költségeit. A venezuelai küldött 19 latinamerikai ország nevében elvetette Hammarskjöld javaslatát, hogy a kongói kaland számláját valamennyi tagállam fizesse. A vita során kiderült, hogy a 99 tagállam közül csak 6 imperialista ország hajlandó teljesíteni Hammarskjöld követelését. • Ojabb jelentős sikereket arattak a laoszi kormánycsapatok. Kong Le kapitány egységei és a Pathet Laoalakulatok március 31-én elfoglalták Tha Thom városát, a lázadók fontos támaszpontját. • Angolában tovább dúlnak a harcok. A portugál gyarmattartók gyors katonai erősítéseket küldtek Angolába. A megtorlás ellenére egyre inkább elharapódzik az angolai felkelés. • Csak a parlament dönthet Kongó jövőjéről. Antoine Gizenga, a kongói törvényes kormány miniszterelnöke, hivatalosan közölte, hogy nem vesz részt a csúcsértekezleten, amelyet a kongói nép árulói a katangai Kamina támaszponton április 5-én rendeznek. A kormány ragaszkodik álláspontjához, hogy Kongó jövőjéről csupán a parlament határozhat. 1 ,£zi\fact A FÍfU?M0ífff 1961. április 6. Ha néhány találomra kiválasztott állami gazdaságba látogatunk és érdeklődünk az új bérrendszer bevezetésével kapcsolatos műszaki- szervezési intézkedések felől, különböző véleménnyel találkozunk. Néhol panaszkodnak, hogy csak a műszaki-szervezési intézkedésekről beszélnek, de a beruházásokról hallani sem akarnak a hivatalos szervek. Máshol viszont ezt halljuk:- Egy év alatt 220 000 koronát takarítunk meg. Hogyan csináljuk? Átalakítjuk a régi épületeket, gépesítünk; ha nincsenek gépeink, akkor máshonnan vesszük kölcsön, s ha nem tudunk egy intézkedést megvalósítani, akor pótintézkedést találunk ki. Némely helyen elnézést kérő pillantással fogadnak. Itt nincs idejük a műszaki-szervezési intézkedésekre. Nyakig tele vannak a bérrendszer átszervezésével kapcsolatos munkákkal. • A bérek és a termelés műszaki-szervezési színvonala Szólnunk kell arról, hogy milyen kapcsolatban áll a bérrendszer átszervezése a műszaki-szervezési intézkedésekkel. Alapvető hiba, ha valaki a bérezési rendszer átszervezését csupán csak a béralapok felosztása eszközének tekinti. A bérpolitika a szocializmusban nemcsak a dolgozók jutalmazásának eszköze végzett munkájuk szerint, hanem a termelés irányításának és szervezésének egyik alapvető kérdése is. Ezért a bérrendszert és a bérpolitikát nem lehet a termelés műszakiszervezési színvonalától elválasztani. Az új bérrendszer bevezetésével eddig szerzett tapasztalatok az állami gazdaságokban ezt teljes mértékben igazolják. Éppen azok az állami gazdaságok érnek el sikereket, ahol a termelés szervezése és irányítása kifogástalan, míg azok az állami gazdaságok, ahol a vezetés színvonala gyengébb, az új bérrendszer bevezetése mellett sem számíthatnak kedvező eredményekre. • Nagy megtakarítások, nagyobb lehetőségek A műszaki-szervezési intézkedések az új bérezési mód sikeres érvényesítésének egyik alapfeltételét képezik. A termelés műszaki-szervezési színvonalának emeléséhez »három út vezet: új, tökéletesebb munkaszervezési formák bevezetése, a mezőgazdasági mutjkák gépesítése, valamint az új, haladó agrotechnikai és zootechnikai módszerek rendszeresítése, tehát az új technológia érvényesítése. Ezek az intézkedések együttesen hatalmas anyagi értéket jelentenek. Egyedül azok a műszaki-szervezési intézkedések, amelyeket az állami gazdaságok 1960-ban a bérrendszer átszervezésére irányuló előkészületek keretében szándékoztak megvalósítani, állami viszonylatban több mint 29 millió korona megtakarítást jelentenek a béralapban. Ez az összeg nagyjában negyedét képezi annak az összegnek, amennyivel az új bérrendszer bevezetése folytán az állami gazdaságokban a béralapok emelkednek. Emellett ez az összeg korántsem fejezi ki a tényleges megtakarítások lehetőségét abban az esetben, ha minden tartalékot következetesen felhasználunk. Egyes állami gazdaságok dolgozóinak véleményével szemben, akik a műszaki-szervezési intézkedések tervének megvalósítását szívesen tennék kizárólag az új beruházási összegektől függővé, azt kell válaszolnunk, hogy elsősorban a tartalékokra kell a figyelmet fordítani. Az eddigi eszközök és helyiségek jobb és célszerűbb kihasználása; ez az út, amelyet az élenjáró állartji gazdaságok mutatnak, s amely sikerre vezet. • Különböző utakon Az Olomouci Állami Gazdaság azok közé tartozik, amelyek bizonyítják, hogy a műszaki-szervezési intézkedéseket nemcsak nagyvonalúan lehet tervezni, hanem meg is lehet valósítani. A terv teljesítését itt egy külön bizottság rendszeresen ellenőrzi és értékeli, ez foglalkozik az új technika és termelési technológia bevezetésével is. Mindez növeli a dolgozók kezdeményezését, akik maguk indítványozzák a termelésben az újabb munkamódszerek bevezetését. Az eredmény abban nyilvánult meg, hogy a növénytermesztésben a múlt évre tervezett 168 700 korona megtakarításból már az első félévben 98,4 százalékot értek el, az állattenyésztési termelésben pedig 132 000 koronából 72,5 %-ot. A Levicei Állami Gazdaság az első félévben a műszakiszervezési intézkedések megvalósításával 210 000 koronát takarított meg a béralapból, s több Ilyen példát lehetne még felsorolni. Különbözők azok a módok, amelyeket az egyes állami gazdaságok választanak. Elsősorban is arra törekszenek, hogy jobban kihasználják a gépesítési eszközöket, főleg a rakodógépeket és az istállótrágya-szőrókat. Ezenkívül a megtakarítások nagy része a termelés szakosításából és összpontosításából ered, amit a termelés különböző szakaszain az új bérrendszer megkövetel. Ez különösen az állattenyésztési termelésben az új technológia bevezetésében nyilvánul meg; az állatokat összpontosítják, hogy az állatgondozókat a normáknak megfelelően foglalkoztassák és így biztosítják a tervezett átlagkeresetet. Az új technológia bevezetése a növénytermesztésben lassúbb, annak ellenére, hogy kevesebb költséggel jár, mint az állattenyésztésben. * * * Abban a 36 állami gazdaságban, ahol kísérletképpen bevezették az új bérrendszert, ez néhány nagyon szép eredményt hozott. Az önetetéssel hizlalt sertések száma 57 %-kal emelkedett az előző évvel összehasonlításban, a növendékmarhák nyitott istállózása pedig 59 %-kal. Szép eredményt értek el ezek az állami gazdaságok a baromfitenyésztésben is. Felerészt mélyalmon nevelik a baromfit, a csirkéket pedig ketrecben. Lényegesen bővült a tehenek nyitott istállózása és az anyakocák csoportos nevelése is. A növénytermesztésben az új technológia bevezetésével különösen a gabonafélék kétmenetes aratásával értek el jó eredményt. Az Olomouci Állami Gazdaság eredetileg azt teryezte, hogy 180 hektár gabonát arat le ily módon, végül is 208 hektárt aratott le, vagyis az egész gabonaterület negyedét. Idén már 300 hektáron készülnek kétmenetes aratásra. Ezekben a gazdaságokban a széna mesterséges utőszárítását az előző évi 951 hektár termésével szemben tavaly 2149 hektár hozamára terjesztették ki. A cukorrépa csokrozását 1198 hektárral nagyobb területen alkalmazták, mint az előző évben. • A további fellendülés útja Az élenjáró állami gazdaságokban az új bérrendszer minőségi változást hozott magával. Erre kell a többi állami gazdaságnak is törekednie. De azokban az állami gfezdaságokban, ahol a bérrendszer átszervezését már sikeresen megoldották, ott sem pihenhetnek babérjaikon. A Komárnói Állami Gazdaság Nová Stráz-i telepén például as új bérrendszer bevezetése után a sertéstenyésztésben a hizlalás gépesítése folytán a munkatermelékenység 121,2 %-kal emelkedett, ezzel szemben a gondozók havi átlagkeresete 33,4 %-kal csökkent. Ez a kedvezőtlen arány ‘annak a következménye volt, hogy a gépesítés növelésével egyidejűleg nem mértékeitek a munkaerők számát. Tehát nemcsak a bérek és a műszaki-szervezési intézkedések összehangolását kell szem előtt tartanunk, hanem ezen belül a műszaki-szervezési intézkedések egységességét is blzr tosítsuk. Az új bérrendszer bevezetése, a gyakorlati tapasztalatok alapján, tartós jellegű beavatkozások bonyolult komplexumának mutatkozik. A bérrendszer átszervezését nem lehet akármelyik pillanatban befejezettnek tekinteni. Nem egyszeri intézkedésről van szó, hanem olyan kiinduló pontról, amely a termelési folyamat műszaki és szervezési színvonalának állandó, rendszeres emelkedéséhez vezet. így az új bérrendszer kötelezi azokat az állami gazdaságokat is, amelyek az első lépést már sikeresen megtették. (KEL)
