Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-03-29 / 26. szám
A burgonyánál tartsuk be az agrotechnikai határidőket BARAN PAVOL, a Nov^ Spis-Studenec-i szövetkezet elnökének felszólalása harmadik vagy negyedik évben végzünk. Jelenleg a Tatranka, Ackersegen, Krasava és a Kotnov burgonyafajtákból érünk el kitűnő eredményeket. Mindig fajtiszta burgonyát ültetünk el. A burgonyaültetést általában az SK 4-es jelzésű ültetőgéppel végezzük. A burgonya gondozása a következőkből áll: Boronálás, amit kissé rézsútosan végzünk könnyű boronával, hogy a sorokat ne takarjuk be. A második fontos munka a burgonya sarabolása. A burgonyaföldeket általában kétszer, de ha a szükség úgy kívánja, háromszor, sőt többször is porhanyősftjuk ( és háromszor vagy négyszer töltöget- [ jük, szintén szükség szerint. S itt < fel akarom hívni a figyelmet arra, j hogy ezeket a munkafolyamatokat i tíznapos időközökben végezzük. Egyik nagyon fontos követelmény | a burgonyatermesztösben, hogy min- ! dent az agrotechnikai határidő pontos betartásával kell végezni. Ezzel egyben elérjük azt is, hogy a kétkezi munka fölöslegessé válik. Végezetül még azt szeretném elmondani, hogy jő tapasztalataink vannak a burgonyatermesztés terén. De nehézségekbe ütközik még a burgonya betakarítása, ahol a gépesítés még nem kielégítő. Az NDK-ből kapott kombájn, amellyel szövetkezetünk rendelkezik, az elmúlt évben nem vált be teljes mértékben, s úgy gondolom, hogy ha technikusaink segíteni akarnak nekünk, akkor egy újfajta kombájnt kell kitalálni, amely nehezebb talajokon is alkalmazható. Nálunk is meghonosodott a cukorrépatermesztés J. MARKOTÄN elvtárs felszólalása az EFSZ-ek V. kongresszusán A tojásbeadásban három év alatt teljesítjük az ötéves tervet Ülésezett a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége 1961. március 27-i ülésén főleg az építkezés és a mezőgazdaság több fontos kérdését tárgyalta meg. Az elnökség megtárgyalta a lakáskultúrával kapcsolatos országos vitából eredő feladatokat, s konkrét intézkedéseket hozott megvalósításuk érdekében, valamint foglalkozott a magyar és ukrán tannyelvű mezőgazdasági iskolák helyzetével. Megállapította, hogy az említett mezőgazdasági iskolák hálózata és befogadó képessége jelenleg kielégítő, s összhangban áll a szükségletekkel és Szlovákia lakosságának nemzetiségi összetételével. Ám a harmadik ötéves tervben szükségessé válik e mezőgazdasági szakiskolák hálózaiának bővítése. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége külön figyelemmel foglalkozott az EFSZ-ek segédüzemeinek kérdéseivel. Hangsúlyozza, hogy a nemzeti bizottságoknak, amelyek a szövetkezetek irányításáért és tevékenységéért felelősek, nagyobb gondot kell fordítaniuk a melléktermelés kérdéseire, olyan értelemben, hogy a melléktermelés elősegíti a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztését, s hozzájáruljon a tagság egész évi foglalkoztatásához. Végül a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége azzal foglalkozott, miként teljesítjük a bölcsődék, valamint a hat éven aluli gyermekek közös intézményei fejlesztésére vonatkozó kormányhatározatot és intézkedéseket foganatosított, hogy az illetékesek nagyobb gondot fordítsanak a bölcsődék és napközi gyermekotthonok fejlesztésére. Tanítók és iskolaügyi dolgozók kitüntetése (tk) Március 27-én a prágai Karolinumban hagyományos ünnepségre került sor a tanítók napja alkalmából. Az ünnepséget az Iskola- és Kulturálisügyi Minisztérium s az Iskola- és Kulturálisügyi Dolgozók Szakszervezete Szövetsége rendezte, amelyen — iskoláink történetében immár hetedszer - kitüntetésben részesültek hazánk érdemes tanítói és iskolaügyi dolgozói. A csehszlovák 1 kormány kiváló nevelési és tanítási munkaeredményekért a különböző ti- [ pusú iskolák 74 pedagógusát az (jér- i denies tanító“, 14 szakembert pedig \ az „érdemes iskolaügyi dolgozó"' címmel tüntette ki. Kincsesbányáiul! az állattenyésztés tési időszakban 9-10 literre felszökik. Ilyen egészséges állománnyal télen is el lehet érni ilyen eredményt, de ahhoz abrak is kellene. A múlt évben a tehenek átlagos évi termelése így is 2500 liter volt (elértek már 5000 litert is), s egy liter tej kitermelése csak 1,85 koronába került. Minden tehén törzskönyvezett, tehát a fajállattenyésztés virágzásának megvan az alapja. Az állattenyésztés magas színvonalát azonban két számadat összehasonlításával is kifejezhetjük Tavaly a növénytermesztésből 470 000, az állattenyésztésből pedig 1 350 000 koronát bevételezett a szövetkezet. A legérdekesebb pedig az, hogy régi szabványú istállókban tartják az állatokat, s még sem ütötte fel a fejét egyetlen fertőző betegség sem az elmúlt 12 év alatt. Ahogy az okát keresem, az autóbusz jut az eszembe: jó kézben van a kormány. Ha pedig az ilyen nehéz utakat eredményesen lehet járni, miért ne lehetne gyorsan elhárítani az akadályokat könnyebb terepen? A legfontosabbról azonban majd megfeledkeztem. Eredményeik legnagyobb titka a munkaszervezésben rejlik, aminek iycn jó lendítőereje a szocialista munkaverseny. Eddig is versenyeztek a szövetkezetesek a munka majd minden azakaszán, de idén a versenyzés magasabb forntájára Is rátértek. Két munkaközösség versenyez a szocialista munkabrigád büszke cím elnyeréséért, mégpedig mindkét csoport az állattenyésztésben dolgozik, és most tavasszal állt rajthoz. Ezeket az embereket nem kell külön kioktatni a természetszerűbb állattartás és az átmeneti takarmányozás mesterfogásaira, mert szórakozás közben megtanulták. A hosszú téli estéken a szövetkezeti klubban az állatgondozóknak ez volt a legkedvesebb beszédtémájuk. A szilárd bérezés, amelyet szintén e tavasszal vezettek be, ugyancsak előbbre viszi a szövetkezeti tagokat az ötéves terv négy év alatti teljesítése felé. Igaz, hogy még a nagy út elején állnak, de amire majd a végére járnak, olyan parányivá válnak az akadályok, mint annak szentében, aki autóbusszal a fennsíkra ért rigófüttyös szép tavasz kezdetén. C s u r i 11 a József Mezei József, a szocialista munkabrigád címért versenyző egyik csoport vezetője, a Füttyös nevű tehénnel Riport a jövőből (Befejezés az előző számból.) Ismét hozzánk fordult, s úgy beszélt, mintha egy megszakított beszélgetést folytatna: — Annak idején Viljamsz bebizonyította, hogy semmiféle trágya nem képes a talaj megbontott összetételét helyreállítani. A növények ezt maguk egyenlítik ki, de erre T0, sőt még több évre van szükségük. A talaj összetételének kialakítása ugyanis nem fizikai, sem vegyi, hanem élettani folyamat. Most maguk is szemtanúi annak, hogy a föld megújul. Az anti-_ ciklon közeledik, de már nem veszélyezteti a földeket. Meg akarnak róla győződni? Lenyomott egy gombot, s nem tudni honnan, megszólalt egy hang, amely jelentette: — A gép indulásra kész! Amikor már ujjunkkal morzsoltuk a kopolimerrel megújított földet, csak akkor emlékeztünk vissza, hogy már valaha láttunk ehhez hasonlót. Hol is volt az? Igen, igen... A Leningrád melletti Predmesztszkij-szovhozban. A leningrádi agrofizikai kutatóintézetben fedezték fel a tudósok a termékenység varázsszerének csodálatos tulajdonságait. A talajmorzsák a televényes anyagok behatása következtében állanak össze, ezek az anyagok viszont a növények maradványaiból keletkeznek. Merész ötlet merült föl: nem lehetne ezeket mesterséges készítménnyel helyettesíteni? A tudósok kipróbálták a cellulózt, a növényi és állati eredetű enyveket. Az új anyagnak használatkor föl kell oldódnia a vízben, de ha már a földbe került, akkor nem szabad feloldódnia. Kemény dió volt ez a probléma! A tudósok kitartóan keresték a megoldást. Hiszen az ember a föld megmunkálásával megbontja az összetételt, s ha nem biztosítja a kellő talajszerkezetet, ez a terméseredményben mutatkozik meg, S viszont ellenkezőleg: a morzsalékos talaj száraz időszakban jobban megőrzi a nedvességet, s ellenállóbb a szétporladással szemben is. Tisztelettel gondoltunk a tudósokra, akik számtalan kísérletezés .eredményeként érték el ezt a nagyvonalú megoldást, amelynek íme szemtanúi tehettünk. (Maladoj Kolboznyik) ítíwtovM 1961. március 29. Az elmúlt évben járásunk területén nagyon alacsony volt a burgonya hektárhozama. Az elért eredmények meg sem közelítik a lehetőségeinket, s éppen ezért a járási pártszervezet és a járási nemzeti bizottság széles mozgalmat indított szövetkezeteseink és az állami gazdaságok dolgozói között a 200 mázsás hektárátlag elérése érdekében. A burgonyaterületeket az általános gépesítéssel rendelkező csoportok kapják megművelésre. A járás területén mi fordítjuk a legnagyobb gondot a burgonyatermesztésre. Példánk nyomén indult el a poprádi mozgalom is, amely a burgonyatermesztés terén szép eredményeket tud felmutatni. A burgonyatermesztésben szerzett eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szocialista nagytermelésben a haladó agrotechnika helyes alkalmazásával a hektárhozamokat állandóan növelhetjük. Hogy csak néhány példát említsek: 1958-ban 48 hektáros területen az Ackersegen-Triumfféle vetőmagból 191 mázsás hektárátlagot értünk el, 1959-ben nem kevesebb mint 94 hektáron a Kardinál és Carmen burgonyafajtákból 168 mázsás, 1960-ban pedig 116 hektáron a Kardinál, Carmen és a Tatranka burgonyafajtékből 175,70 mázsás hektárhozamot takarítottunk be. Csúcshozamunk 1958-ban 8 hektár területen Ackersegen fajtából 2Ö0 mázsa volt. A Krasava fajta 15 hektárról átlagban 240 mázsát adott: 1960-ban 2 hektáron termeltünk Tátránkét, s hektáronként 262 mázsát értünk el belőle. A felsoroltakból is látni, hogy az állami terv által kívánt 180 mázsás átlaghozamot elérni nem túlzott követelmény. A burgonyatermesztéshez is türelem, hozzáértés szükséges, s legalább olyan figyelmet szenteljünk neki, mint a más gazdasági növényeinknek. A mindennapi termelésre mindig a saját magunk által kitermelt fajtákat használjuk. Vetömagcserélést csak a Felszólalásomban foglalkozni szeretnék a rimaszombati járás, valamint a Hrnöiarske Záluzany-i szövetkezet cukorrépatermesztésének problémáival. Amint ismeretes, az év elején Rimaszombatban egy új cukorgyár felépítése kezdődött meg. Eddig járásunkban sokat vitáztak afelől, vajon van-e lehetőség a cukorrépatermesztés kiszélesítésére, megvannak-e azok a feltételek, amelyek biztosítják majd az új gyár részére a kellő mennyiségű cukorrépát. Valóban, járásunkban nincs nagy hagyománya a cukorrépatermesztésnek. Csupán 1956-ban kezdtük el mintegy 300 hektáros parcellán. Ezt azonban évente tovább bővítettük, úgyhogy idén már az egész járásban 2047 hektáron termesztünk cukorrépát. A cukorrépa hektárhozamainak emelése érdekében nagy gondot fordítottunk a rejtett tartalékok feltárására, mégpedig a termőtalaj megjavítására. így például a Rima, a Sajó és a Túrőc mentén nagyszabású öntöző-berendezéseket építünk, hogy ( ezáltal is nagymértékben emeljük a i hektárhozamokat. Tervek szerint kö- ] rülbelül 3000 hektár szántóföldet te- i szünk termöbbé az említett öntöző- j rendszerek felépítésével. Járásunk földművesei mindent meg- j tesznek, hogy a cukorrépatermesztés terén szedett eddigi tapasztalatok alapján - pártunk és kormányunk további segítségét igénybe véve — még nagyobb erőfeszítéseket tegye- í nek a cukorrépatermesztés fellendítésére. A Vel’ká Suchá-i szövetkeze- | tesek felhívása nagy visszhangot vál- j tott ki járásunkban, akik vállalták, ^ hogy idén hektáronként 450 mázsa j cukorrépát termelnek, sót mindent ; megtesznek, hogy elérjék a 600 má- < zsás hektárhozamot, j A továbbiakban szeretnénk rámu- j tatni azokra a hiányosságokra, ame- t lyek még előfordulnak a cukorrépa- ] termesztés terén. Nincs elegendő gé- i púnk a sorközi sarabolásra, s az ' Agrolet sem nyújtott kellő segítséget , a kártevők megfékezésére, bár ezt j időben kértük. Változatlanul töreked- t nünk kell a cukorrépa betakarításé- | nak gépesítésére, s nem kevésbé a , munka jő megszervezésére. Tavaly 1 például nagy veszteségek voltak az | elszállításkor. Több szövetkezetünk ' a morvaországi gyárakba küldte a ré- j pát, de az utána járó takarmány — 1 melasz és más melléktermékek — nem kerültek vissza a szövetkezetekbe. Idén reánk, répatermesztőkre még nagyobb feladatok hárulnak. Szövetkezeteseink a nehézségek ellenére is bátor célokat tűztek maguk elé. Járásunk még nem tartozik azok közé, amelyek elfogadták a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését minden mutatószámban, de minden erőfeszítésünkkel azon leszünk, hogy ezt a országossá vált mozgalmat mi is tovább fejlesszük szövetkezeteseink körében. A tavaszi munkák folyamán szövetkezeti parasztságunk a nagyüzemi termelés iránti nagy odaadásáról tett tanúbizonyságot. Bíztató ez számunkra, s bátran elmondhatjuk, hogy rövidesen a rimaszombati járás is azok közé tartozik, amelyek nagymértékben elősegítik a mezőgazdasági termelés fellendítését, s alapos, jól szervezett munkával a termelés minden szakaszán határidőn belül teljesíti a mezőgazdasági termelés tervét a harmadik ötéves tervben. Ezzel a mi járásunk is hozzájárul " szocialista köztársaságunk dolgozói életszínvonalának emeléséhez. 4-4+*4-4-H-»-4+*4'4«4-9"44-444»H“44^"«"M<» Kígyózó út vezet Gombaszögről Szilicére. A félúton haladó autóbusz mintha vissza akarna térni, annyira megfordul az éles kanyarban. Ki tudja hányszor írja le az „S“ betűt a mészkőútra, amíg a fennsíkra ér; de azt minden utas érzi, hogy biztosan és pontos időre megérkezik, mert jó kézben van a kormánykerék. A gyalogosok is ilyen tekervényes utat tettek meg néhány évvel ezelőtt, mert toronyiránt olyan meredek a hegy és olyan sűrű az erdő, hogy a hegymászónak Is gondot okoz az átkelés. Most meg az autóbusz néhány koronáért célba viszi az embert ezen a fárasztó úton. A tavasz is beosont a szilicei fennsíkra. Érkezése nem érte készületlenül a szövetkezeteseket. Még hé borította a földeket, amikor az utolsó trágyát kifuvarozták az istállók mellől. Hajdú Andrásnak, a szövetkezet elnökének legnagyobb tavaszi gondja a takarmánytermesztés. Helyes ez a nagy gondoskodás az állatokról, éppen most, a tavasz elején, mert az már csak természetes, hogy ahol bőven van takarmány, ott elegendő istállótrágya jut a földre és a növénytermesztés többi ága sem marad le. Egészséges állatállomány Elég sokan azt a téves nézetet vallják más szövetkezetben; hogy minden Jő tehén előbb-utóbb megkapja a gümökórt, és a nagyüzemi állattenyésztés elkerülhetetlen betegségének bélyegezik. A szilicei EFSZ már 12 éve működik, de az állományban egyetlen gümőkóros sincs. Még a B a b a nevű tehén sem kapta meg ezt a betegséget, pedig már oly idős, mint a szövetkezet. Frissfejős korában, ellés után, még most is megadja a 20 litert és minden évben egy egészséges borjúval gyarapítja a közös állományt. A nagy igénybevétel meglátszik ugyan rajta, de feltehető, bogy néhány évig még a szövetkezet legjobb tehenei között foglal helyet. A Füttyös tehenet is „alapító" tagnak becézik a szövetkezetesek, mert akkor látta meg a napvilágot, amikor a szövetkezet megalakult. Ez fiatalabbnak tűnik, de nem csoda mert „csak“ 12 — 15 litert ad, amikor megellik. Ha életteljesítményükel vesszük számításba, akkor kétszer annyi ideig kellene élnie, mint a Babának, hogy utolérhesse a termelésben. Erre már nem kerülhet sor, mert kiszorítják a fiatalok. Ugyanis a szilicei tehenek nem várnak mindig a készre. Kora tavasztól késő őszig legelőre járnak, csak az marad otthon, amelyiknek valami változása var és Ilyenkor a legszükségesebb a friss takarmány. Most csak 5,5 liter ai átlagos napi tejhozam, de a legelteA ml szövetkezetünk 1957-ig a járás gyengébb szövetkezetei közé tartozott, ugyanis egy munkaegység értéke 10,50 koronával volt kevesebb a tervezettnél. Szüléink nekünk, fiataloknak azt mondották: inkább elcsavarjuk a nyakatokat, mintsem a szövetkezetbe adjunk benneteket dolgozni. De 1958-ban változás állott be szövetkezetünk életében. A vezetőhelyekre szakképzett emberek kerültek és kiküszöböltük a munkaszervezésben- mutatkozó hiányosságokat is. Megszűnt az „én“ szerepe, s helyét a „mi“, a közösség fogalma váltotta fel. Nem kismértékben hozzájárult ehhez a szomszédos brányi szövetkezettel való egyesülés, ami kedvezőn befolyásolta a szövetkezet életét. Ma, amikor szövetkezetünk elérte a 18 koronás munkaegységértéket, mi, fiatalok — összefogva néhány idősebb szövetkezeti elvtárssal — a .szocialista munkabrigád“ címért versenyző csoportot alakítottunk. Minden gondozónő tisztában van feladatával az egyes hónapokra vonatkozólag mind a tojástermelésben, mind a tápanyagok felhasználása terén. Az őlak körül naponta végeznek ellenőrzést. Ennek hatása csak az el-6-414 4 múlt év negyedik negyedeben s ez év első negyedében mutatkozott meg még jobban. Martová elvtársnő például január hónapra terven felül 7200 darab tojást adott közellátásunknak 0,38 koronás db-onkénti termelési áron. A már második éve termelő tyúkokkal rosszabbak a tapasztalataink. Egy darab tojás kitermelése 1,05 koronába kerül. Ezért megfogadjuk, hogy évenként kicseréljük az egész tojóállományt. Idén építünk egy 4000 férőhelyes tojőházat és a baromfiállományunkat 10 000 db-osra növeljük. Jó kilátásaink vannak, s a brigádunk vállalta, hogy a harmadik ötéves tervünket lerövidítjük három évre, a fennmaradó két esztendőben pedig terven felül 1700 000 tojást adunk közellátásunknak. Szövetkezetünknek saját keltetője van, amelyben évente 80 000 klscsibét keltetünk ki. Idén ki akarjuk bővíteni 20Q 000 darabra. A tojásokat saját B-tenyészetünk szolgáltatja. A csibék részét a saját állományunk kibővítésére és feltöltésére használjuk. Másik részént járásunk szövetkezeteinek adjuk el. CEPELÄKOVÄ Viera, a breznoi EFSZ dolgozójának felszólalása a
