Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-03-29 / 26. szám

Äz EFSZ-ek V. országos kongresszusának határozata

gazdasági termelésből indul ki, elősegíti annak fejlődését és lehetővé teszi a szövetkezeti tagok egész évi foglalkoztatását. Semmi esetre sem engedhető meg, hogy a melléktermelés a szövetkezet munkájának vagy nyerészkedő tevékenységének súlypontja legyen., A szövetkezeti dolgozók munkájának célja: a mezőgazdasági termelés fejlődése.

Épp ezért a kongresszus felszólítja szövetkezeteinket, hogy vizsgálják felül melléktermelésük nagyságát, jellegét és a mezőgazdaság fejlődésére gyakorolt hatását. Ahol a melléktermelés összeütközésbe került az említett elvekkel, még 1961-ben változásokat kell eszközölni.

A hegyvidéki és a hegyaljai szövetkezetekben azonban minél gyorsabban meg kell oldani a szövetkezeti tagok 5 — 6 hónapig tartó tenyésznyugalom okozta munkanélküliségét. A szövetkezeti tagokat elsősorban az erdőgazdasági és ipari üzemekben kell szerződésileg alkalmazni, továbbá a lófogatok és gépi eszközök kihasználásával kapcsolatban, stb.

tudásának növelésére kínálkozó lehetőségeket. A szövetkezetek és a mezőgazdasági iskolák úgy szervezzék meg a szakemberek kiválasztását és nevelését, hogy 1970-ben minden 400 — 500 hektárra egy mérnök és minden 100 — 150 hektárra egy mezőgazdasági technikus jusson. A kongresszus felszólítja szövetkezeteink vezetőségét, hogy

• vizsgálják felül a már kidolgozott terveket, s ahol a fiatalság toborzásának és a tagok szakképzettsége növelésének tervét formálisan, s a tagok jóváhagyása nélkül készítettek el, ezeket a hiányosságokat rövid időn belül távolítsák el;

• a szövetkezet szükségletei és lehetőségei alapján a tagok szakiskolázásának tervében, amely a szövetkezet fejlődési tervének elválaszthatatlan tartozéka, állapítsák meg, hány tag és milyen iskoláztatáson vesz részt.

Az EFSZ-ek V. országos kongreszszusa figyelmezteti a szövetkezetek vezetőségét a saját szakképzett káderek nevelésének fontosságára s felszólítja a járási nemzeti bizottságokat, hogy a szövetkezetekkel együttesen elméletileg és gyakorlatilag készítsék elő dolgozóinkat a szövetkezetekre váró nagy feladatok teljesítésére.

III.

Az EFSZ-ek mintaalapszabályai

14.

Mélyítsük el

a szövetkezeti demokráciát

A termesztés tartós fejlesztése és gazdaságossá tétele érdekében növeljük a szövetkezeti dolgozók tevékenységét és kezdeményezését, és vonjuk be őket a gazdálkodás irányításába és ellenőrzésébe. A szövetkezeti dolgozók ezirányú tevékenysége, valamint a szövetkezeti demokrácia elmélyítése szorosan összefügg az önkéntes és öntudatos munkafegyelemmel, továbbá megköveteli az egyéni érdekek alárendelését a szövetkezet és a társadalom érdekeinek.

Némely szövetkezetben még ma is gyakran megszegik a szövetkezeti demokrácia alapelveit. A szövetkezeti élet fontos kérdéseit nem oldják meg a tagok széleskörű részvételével.

A kongresszus ezért felszólítja a szövetkezeteket és azok vezetőségét, hogy a szövetkezeti élet fontos kérdéseit a taggyűlésen és a termelési értekezleteken oldják meg, vonjanak be minél több tagot a szövetkezet bizottságainak munkájába, erősítsék a szövetkezet választott szerveinek feladatait és ne engedjék meg, hogy az egyes vezető dolgozók önkényesen döntsenek a szövetkezet fontos kérdéseiről.

A szövetkezeti dolgozók ne tűrjék, hogy a szövetkezet lemaradjon havi vagy negyedévi termelési és árutermelési tervének megvalósításában, s így fennakadás álljon be az állam iránti kötelességek teljesítésében és veszélyeztetve legyen a szövetkezet tervezett jövedelme. Ne tűrjék, hogy a tagságot nem tájékoztatják részletesen a helyzet okairól.

In Lényegesen nagyobb lu. gondot fordítsunk

a szövetkezeti dolgozók politikai és szakképzettségének növelésére, valamint a fiatal szövetkezeti dolgozók toborzására

A fiatal szövetkezeti tagok toborzása képezi a legkomolyabb feladatok egyikét, mivel ettől függ szövetkezeteink továiíbi fejlődése. A XI. pártkongresszus irányelvei alapján évente 40 — 45 000 fiatal munkaerőt kell szerezni a mezőgazdaságnak. Ezeket az irányelveket azonban nem teljesítjük következetesen. A kongresszus ezért a szövetkezetek vezetőségéhez, a nemzeti bizottságokhoz, ifjúsági szervezetekhez és tanítókhoz fordul, hogy nagyobb felelősséggel lássanak hozzá a feladat teljesítéséhez, szenteljenek rendkívüli figyelmet az alapiskoláit végző falusi fiatalságnak, tárják fel előttük és szüleik előtt a szövetkezeti élet távlatait és szaktudásuk növelésének lehetőségeit. Az eddiginél sokkal több figyelmet és anyagi támogatást kell fordítaniuk szövetkezeteinknek arra, hogy a fiatalságnak jobb életfeltételeket biztosítsanak.

A kongresszus felhívja szövetkezeteink figyelmét, hogy a szövetkezetek gépállományának gyarapodása a következő években sok és szakképzett gépesítőt kíván. Ezért kellő időelőnyt nyerve 1965-ig 80 000 szövetkezeti gépesítőt kell kiképeznünk.

Az elmúlt években tovább fejlesztettük és kiszélesítettük mezőgazdasági iskolák hálózatát. A szövetkezetek vezetősége azonban nem használja ki teljes mértékben a tagjai szak-Az EFSZ-ek V. országos kongreszszusának küldöttei megvitatták az EFSZ-ek új mintaalapszabályainak tervezetét, valamint a Mezőgazdasági Minisztérium mellett működő mezőgazdasági tanácsadó bizottság létesítésére tett javaslatot, és a következő határozatot hozták: a) A kongresszus jóváhagyja az EFSZ-ek új mintaalapszabályainak tervezetét. Kéri a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányát, hogy hagyja jóvá azokat és adja ki kötelező irányelvként a szövetkezetek saját mintaalapszabályainak kidolgozására.

b) A kongresszus valamennyi szövetkezet és szövetkezeti tag kötelességévé teszi az EFSZ-ek új, jóváhagyott mintaalapszabályainak az áttanulmányozását, és ennek alapján a mintaalapszabályok jóváhagyását követő 6 hónapon belül a szövetkezet saját mintaalapszabályainak kidolgozását.

c) A kongresszus jóváhagyja a Mezőgazdasági Minisztérium mellett működő tanácsadó bizottság létesítését, és megválasztotta a bizottság tagjait.

☆

Az V. országos kongresszus fontosnak tartja újra figyelmeztetni a szövetkezetek tagjait: minden feltétel megvan arra, hogy rövid időn belül döntő fordulatot érjünk el mezőgazdaságunkban, s erről elsősorban szövetkezeteink termelési eredményei határoznak, mivel szövetkezeteink döntő arányban vesznek részt a talajterület művelésében és az árutermelésben. A kitűzött feladatok teljesítéséért és a népgazdaság további gyors fejlődésében betöltött szerepük fokozódása tudatában a kongresszus az EFSZ-ek kötelességévé teszi:

9 a vezetőségekben, a termelési értekezleteken és a taggyűléseken azonnal vitassák meg a kongresszus tárgyalásának eredményeit és határozatait, s vonják le belőlük a gyakorlati következtetéseket szövetkezeteik termelésének 1961. évi és a harmadik ötéves terv további éveiben való fejlesztésére;

• valamennyi növénytermesztési dolgozó figyelme összpontosuljon a tavaszi munkálatok jókori és rendes elvégzésére, főként a burgonyaföldek előkészítésére, a cukorrépa és a kukorica elvetésére és rendes ápolására; idejében készüljünk fel az aratási és az őszi munkálatokra, s úgy dolgozzuk ki e csúcsmunkálatok tervét,

hogy a terményt jókor és veszteségmentesen betakarítsuk;

• a kitermelt mezőgazdasági termények felosztásakor tartsák legfőbb feladatuknak az állam iránti kötelességeik teljesítését, valamint a vetőmag- és takarmányalap kellő feltöltését;

• az idei esztendőt tartsák döntőnek a harmadik ötéves terv eredményes megkezdése szempontjából.

Az EFSZ-ek V. országos kongreszszusa felszólítja az összes szövetkezeti tagokat és mezőgazdasági dolgozókat, hogy a CSKP KB februári ülésének főbb következtetéseit tartalmazó e határozat szempontjából vitassák meg és vizsgálják felül terveiket és vállalásaikat. Vizsgálják meg, hogyan szervezhetnék meg legjobban a szövetkezet munkáját, gazdasági terveik eredményes teljesítését, hogy ily módon becsülettel bekapcsolódjanak a szocialista társadalom fejlesztésére irányuló nagy törekvésbe, abba a nagy történelmi folyamatba, amelyben már ma megnyitjuk a jövő kommunista társadalmának széles távlatait.

A kongresszus meggyőződését fejezi ki, hogy az EFSZ-ek és a nemzeti bizottságok dolgozói, valamint a tudományos dolgozók mindent megtesznek a harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladatainak négy év alatti teljesítéséért.

Első nap, Csütörtökön pontosan 14 órakor kezdődött a kongresszus. Strougal elvtárs, mező- és erdőgazdasági miniszter föbeszámolőjára már a szünetben válaszoltak a küldöttek. •

— Mi a múlt évben 165 kg húst és 735 liter tejet adtunk be hektáronként - mondotta Jozef Kucera elvtárs, a Budúcnosf EFSZ (Ústí nad Labcm-i járás) küldötte. Az 1700 hektáros gazdaságban nincs egyetlen beteg tehenünk sem. A beadást túlteljesítjük.

H ó z Jolán, a kissárói szövetkezet baromfigondozója elmondotta, hogy május 1-ére 2000 csirkét adnak a közellátás számára. Munkáját olyan lelkiismeretesen végzi, hogy csak 2 %-os az elhullás.

.'Lukács Kálmán, a kamocsai szövetkezet könyvelője szerint a szövetkezet 80 hektár silókukoricát vet és így megteremti a bő takarmányalapot.

Második nap. A résztvevők szűnni nem akaró tapssal üdvözölték pártunk küldöttségét, élén Novotny elvtárssal.

A vitában Juraj Lopatník elvtárs bejelentette, hogy a múlt évben 5 hektáros parcellán 1003 mázsa cukorrépát termeltek hektáronként. Idén a jó tapasztalatokat felhasználják és 220 hektáron több mint 600 mázsás hektárhozamot érnek el cukorrépából.

Viszontlátásra a mezőkön

A cukorrépatermesztés legújabb tapasztalatairól

Juraj LOPATNÍK fölszólalásában főképpen a cukorrépatermesztés kérdéseivel foglalkozott.

★ ★ ★

Trebisovban, ahol a cukorrépát nagyobb területeken termesztik, az elmúlt években a hektárhozamok nem voltak éppen a legjobbak, ezért a szövetkezeti tagok között olyan nézet

1 o ttimSM

1961. március 29.

ütötte fel a fejét, hogy a cukorrépatermesztés nem gazdaságos. Lopatník elvtárs, az EFSZ elnöke, ezért szocialista munkavállalást tett, miszerint családjával közösen az egy hektár terjedelmű kísérleti telken 1000 mázsa cukorrépát termeszt. Munkáját siker koronázta.

Tavaly elhatározták, hogy kísérletképpen már 5 hektáron termesztenek

cukorrépát, és összesen 1500 mázsás hozam elérését vállalták ezen a területen, további 240 hektáron pedig hektáronkénti átlagban 500 mázsa elérését tűzték ki célul. Tervük megvalósításához segítségül hívták a Prága melletti semcicei kutatóintézet dolgozóit és a terebesi cukorgyár mezőgazdászait, akik készségesen segédkezet nyújtottak a szövetkezet mezőgazdászának és csoportvezetőinek.

Lopatník elvtárs azután ismertette a küldöttekkel múlt évi tapasztalatait. A jó eredmények elérésének legfőbb előfeltétele: a föld jó előkészítése, az alapos trágyázás és fejtrágyázás, a legjobb vetőmagok alkalmazása, valamint a többszöri sarabolás és növényápolás. A növényi kártevők elleni védelem is fontos szerepet játszott.

A szövetkezeti dolgozók szorgalma meghozta gyümölcsét, és a 240 hektáros területen átlag 515 mázsás cukorrépahozamot értek el hektáronként, az 5 hektáros parcellán pedig 1003 mázsa termést takarítottak be hektáronként.

— Ha összegeznem kellene, hogy miben rejlik a cukorrépatermesztés sikerének titka — mondotta Lopatník elvtárs —, akkor csak azt állíthatnám, hogy a földnek meg kell adni, amire szüksége van és be kell tartani az agrotechnikai határidőket. Ezek nemcsak a cukorrépa, de minden termény magas hozamának alapfeltételei.

Nagyüzemi hús- és tejtermelést vezetünk be

Verner Miroslav, a podlipan-Iiticei EFSZ elnökének felszólalásából

A kolíni járás mezőgazdasági üzemei az ötéves tervben megszabott 192 732 000 liter tej helyett 227 231000 liter termelését vállalták. A 34 499 000 literes túlteljesítés annyit jelent, hogy járási viszonylatban az ötéves terv feladatait 4 év és két hónap alatt teljesítjük.

A további termelési ágazat, amelyre a járás mezőgazdasági üzemei a legnagyobb gondot fordítják, a hústermelés. Üzemeink 580 855 mázsa hús beadását, s ezzel a terv 14,9 %os túlteljesítését vállalták. Ezt a takarmány jobb kihasználásával érjük el, mivel 70—80 százalékban a gyorshizlalásra térünk át.

Ez persze nem jelenti azt, mintha a gabonatermesztésnek nem szentelnénk figyelmet. Például búzából a tervezett 35 mázsás hektárhozamot 38,6 mázsára emeljük. Ez a túlteljesítés az ötéves tervünk időszakában 1008 vagon többletet jelent. Rozsból a tervezett 26,5 mázsa helyett 28,9 mázsa átlagos termelését vállalták járásunk mezőgazdasági üzemei, ami 382 vagont tesz ki.

Szilárd jutalmazás, háztáji gazdaság

S o p r Václav, a hradcckói EFSZ elnökének felszóialásából

Fiataljaink nem engednék megszüntetni a szilárd pénzjutalmazás jól bevált rendszerét, mert rendszeres bevételt jelent számukra, akár az ipari dolgozóknál. Fiatal traktoristáink fizetése az emúlt évben 1200—1500 korona között mozgott, ami nem kevés.

. Szövetkezetünk javaslatot fogadott el a háztáji gazdaság megszüntetésére. Abból indulunk ugyanis ki,

hogy a szövetkezeti tagok személyes szükségletük fedezésére minden terményt megkapnak. Minden szövetkezetes az elért 100 korona kereset alapján 3 liter tejet és 50 dkg húst kap. Gabonát csak a legszükségesebb mértékben adunk ki, mégpedig 200 kg kenyérgabonát és 100 kg szemestakarmányt a baromfitartáshoz, minden tag részére.

fi á t o v á elvtársnő, a maliai szövetkezet (Ceské gudéjovice-i járás) sertésgondozónője bejelentette, hogy 403 élve született malacból 400 db-ot felnevelt és anyasertésenként évente 20 malacot választott el.

Vita után az esti órákban a küldöttek a televízió tarka esztrádestjén szórakoztak.

Negyedik nap. A vitában Matyi János elvtárs, a bodrogmezei szövetkezet elnöke magyar nyelven mondott beszédében bejelentette, hogy ők is csatlakoznak a magas hektárhozamokért versenyzők népes kollektívájához. A földterület 20 %-án termelnek kukoricát és hektáronként 50 mázsás szemeskukoricát termelnek. Silókukoricából 800 mázsás hektárhozamot érnek el. A kísérleti parcellán 110 mázsa szemeskukoricát érnek el hektáronként.

A 46 vitafelszólalő beszédére Lubomír § t r o u g á 1 elvtárs válaszolt.

A kongresszus Michal C h u d í k elvtárs zárószavaival ért véget. Percekig tartott a tapsvihar és az ünneplés.

Nehéz papírra vetni azt a hatalmas lelkesedést, amelyet a kongresszuson láttunk. A tarkállő sokaságból, az örömtől ragyogó arcú emberek véleményéből csak néhányat említettünk. De a kongresszus meghozza gyümölcsét. A küldöttek már a mezőkön, a szövetkezetek irodájában, a tehénistállókban dolgoznak. Sok lelkes emberrel beszéltünk. Csak annyit üzenhetünk nekik: Viszontlátásra a mezőkön, ahol azt a sok szép célkitűzést, amelyet a kongresszuson hallottak, megvalósítják!

Bállá József

Az arany Prágában négy napig tanácskozott a szövetkezeti tagok 1532 küldötte, (ebből 472 nő). A szövetkezetek V. kongresszusán a földművesek határtalan lelkesedéssel fogadták azt a tényt, hogy a szocialista termelési viszonyok már a falvakon is győztek. A felszólalók főleg a termelés fokozásával, a gépesítéssel, a káderek politikai és szaknevelésével és a falvak szocialista átalakításával foglalkoztak. Kellemes meglepetés, hogy a magas hektárhozamok mestereivel az ország minden részéből találkoztunk. A négynapos tanácskozás idején a tagok nagy figyelemmel hallgatták a felszólalásokat és azonnal válaszoltak rájuk.

Novotny elvtárs, köztársasági elnökünk beszédét a küldöttek viharos tapssal többször félbeszakították. A földművesek kitörő örömmel fogadták azt a bejelentést, hogy a mezőgazdaság egyre több gépet kap. Többször megtapsolták azt a célkitűzést is, hogy a jól gazdálkodó szövetkezetekben, ahol áttérnek a szilárd bérezésre, a szövetkezeti tagok is magasabb nyugdíjat kapnak.

Szünetben a kongresszusi terem folyosóin élénk beszélgetés folyt.

— Üdvözöljük Novotny elvtárs, köztársasági elnökünknek azt a javaslatát, hogy az egyesült szövetkezetekben kultúrközpontokat alakítsunk ki — mondotta Pavel K e 1 h a elvtárs, a Hontianské Moravce-i Győzelmes Február EFSZ elnöke. - A 2600 hektáros szövetkezetünkben, a központi községben, éttermet, áruházat, kávéházat, szélesvásznú mozitermet, valamint több más kulturális és jóléti intézményt létesítünk.

Gregor Mátyás, a Zselízi Állami Gazdaság igazgatója az önköltség csökkentéséről beszélt. Elmondotta, hogy a kombinált etetési módszerrel 1 kg sertéshúst 5,60 koronáért termelnek ki, ezzel szemben a régi módszerrel 7,80 koronába került az 1 kg sertéshús kitermelése. Idén 8000 sertést hizlalnak majd kombinált takarmányozási módszerrel.

Harmadik nap. A szövetkezetesek hatalmas lelkesedéssel köszöntötték a népi demokratikus államok küldötteit.

Nazarenko elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője alig tudta elmondani beszédét, annyiszor szakították félbe a küldöttek szeretetet kifejező tapsukkal.

Küldötteink nagy tetszéssel fogadták L o s o n c z i Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság földművelésügyi miniszterének beszédét is, aki bejelentette, hogy Magyarországon már a földterület 90 %-án nagyüzemi gazdálkodás folyik.

Viharos tapssal fogadták a földművesiskoiák küldötteit is. A vitába V a-