Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-03-29 / 26. szám

*aS5Si néoy év alatt teljesítsük az ötéves tervet! daságból eredő jövedelmük kellő színvonalának kialakítását, s ugyan­akkor a fokozott árutermelés kellő növelését is. A társadalomnak, vala­mint a szövetkezetek e közös érde­keit kell érvényre juttatni a háztáji nélküli gazdálkodásra való áttérés­nél. Mindenesetben azonban jól meg­fontoltan kell a kérdés megoldásához hozzáfogni, be kell tartani az ön­kéntesség elvét és kerülni kell bár­minemű elhamarkodott, meg nem fontolt megoldást. • A taggyűlések jelentősége Ha a szövetkezeti demokrácia el­veit társadalmunk demokratikus jel­legével összhangban kívánjuk ér­vényre juttatni, úgy ehhez mérten kell növelni a szövetkezeti tagok­nak a szövetkezet fejlődését és irá­nyítását érintő összes alapfontossá­gú kérdés megoldásában való rész­vételét is. A szövetkezetek elöljáróságának szeretném figyelmébe ajánlani, hogy nem elegendő a szövetkezeti tagok­kal csupán a termények és a szö­vetkezet bevételeinek elosztását érin­tő kérdéseket megtárgyalni, hanem feltétlenül szükséges, hogy a tagok­kal aprólékosan megtárgyalják, meg­tanácskozzák a fejlődés hosszúlejá­ratú és évi terveit valamint havonta rendszeresen tájékoztassák őket a terv, a szocialista vállalások teljesí­tésének eredményeiről és legalább negyedévenként a gazdálkodás rész­letes elemzéséről is. Különösen fontos, hogy a szövet­kezeten belüli demokrácia és az ön­ként vállalt fegyelem elveit ponto­san betartsák s ezt az egyesített szövetkezetekben tovább fejlesszék. Lényegesen nehezebb a taggyűlések összehívása az egyesített szövetke­zetekben. Ez azonban semmi esetre se vezessen a taggyűlések jelentő­ségének és jogainak megkurtításá­hoz. A taggyűlések közötti idősza­kokban szükséges lesz termelési ér­tekezletek megtartását biztosítani, amelyeket az egyes termelőcsopor­tokban szerveznek, s ezeken rend­szeresen tájékoztatni a szövetkezeti tagokat azokról az intézkedésekről, amelyeket a szövetkezet elöljárósága hajt végre. • • A nők Az EFSZ-ek mezőgazdasági terme­lésének fejlesztésében munkájukkal döntő részt vállalnak a falusi asszo­nyok. De már egészen más kép mu­tatkozik abban, ami a szövetkezet vezetésében és irányításában való részvételük arányát illeti. A szövetkezetben végzett közös munka vitathatatlanul nagy köny­­nyebbséget jelent földműveseinknek és főleg a falvak asszonyainak, s le­hetővé teszi számukra a könnyebb életet. Számtalan kérdés merül fel azonban, ami a szövetkezetek nőtag­jainak életét érinti, s amelyeket az elöljáróságoknak meg kell oldaniuk. A szövetkezeti konferenciákon ezek­ről a kérdésekről már igen gyakran sok sző esett. A konferenciák vitájában felszóla­lók helyesen látják a nők munka- és életfeltételei javításának kérdé­sét, s e kérdések megoldását abban, hogy az asszonyokat fel kell szaba­dítani a háztáji gazdaságban végzett munkától, ki kell építeni az egész­napi közös étkezés üzemét, bölcső­déket és óvodákat kell létesíteni gyermekeink számára. Sok egységes földművesszövetkezetünkben, főképp az egyesített szövetkezetekben az­zal számolnak, hogv a helyi nem­zeti bizottsággal együttműködve eze­ket a kérdéseket hamarosan meg­oldják. E kérdésekhez értékesen szólt hozzá a domazlicei konferen­cián Veber elvtárs. Kiszámította hogy ha a szövetkezet a tagoknak adott természetbenieket értékesítené, a szövetkezeti tagok olyan színvonalú közös étkeztetését biztosíthatná, amilyent például az üdülőkben elhe­lyezett lábadozók kapnak. Rámuta­tott továbbá arra is. hogy milyen előnyöket biztosít a közös étkezte­tés, mennyire könnyítene az asszo­nyok munkáján, s mennyit takarít­hatnának meg a különböző konyhai felszerelés és berendezés vásárlásá­nál. Helyesen említette, hogy kevés városi asszony cserélne, főképp ami a munkát illeti, a falusi asszonyok­kal, a szövetkezetek nőtagjaival. Ezért ha tudjuk, hol szorít a csizma, ne késlekedjünk, s lássunk hozzá a kérdés megoldásához! Tökéletesen egyetértünk a brnírovi szövetkezeti tagokkal. Helyesen ha­tározták el azt, hogy bevezetik a közös étkeztetést s elhatározásuk helyességét sok más szövetkezet ta­pasztalata is igazolja. Például a chomutovi járásban levő libésicei EFSZ-ben kiszámították, hogy a nö­vénytermesztésben dolgozó nők 30 tagú csoportja a főzéssel naponta 45 óra időt veszít, ami hetente 270 órát tesz ki. A közös étkeztetés ezeknek az asszonyoknak sok érté­kes időt és fáradságot takarít meg. A petroupimi EFSZ-ben, a benesovi járásban tavasztól őszig már néhány éve közösen étkeznek. EFSZ-eink elöljáróságainak csupán néhány feladatát soroltam fel, mely feladatok teljesítése elválaszthatatla­nul összefügg a mezőgazdasági ter­melés, az egységes földművesszövet­kezetek további fejlesztésével s amely kérdések megoldásával tarto­zunk a szövetkezetben dolgozó asz­­szonyoknak. • Az ifjúság Az egységes földmüvesszövetkeze­­tekben, valamint az EFSZ-ek járási konferenciáin is. sokat vitatkoztak a mezőgazdasági ifjúság megnyeré­sének és a szövetkezetekben való megtartásának kérdéséről. Szövetke­zeteinkben csupán 4,4 % a 15—20 éves korú tagok aránya, az 50 éven felüli szövetkezeti tagok aránya pe­dig több mint 45 %. Sok szövetkezet további fejlődése lényegében attól függ, milyen gyorsan sikerül meg­nyerniük az ifjúságot. Egyes szövet­kezetekben nagy gondot fordítanak a fiatalok megnyerésére, Így például a hodoníni járás bojanovicei EFSZ- ében 32 fiatalt nyertek meg a me­zőgazdasági tanoncviszonyra. A kladnói járásban a kacicei Üj Élet EFSZ 21 fiatal tagját küldte a ta­­nocközpontba. Ezekben a szövetke­zetekben azonban nemcsak beszél­nek az ifjúságról, hanem kellő fel­tételeket is alakítanak ki a szövet­kezetben végzett munkájukhoz és minden erejükkel elősegítik az ifjú­ság kulturális szükségleteinek kielé­gítését, a sport iránt és más térre kiterjedő érdeklődésük biztosítását. Az említett Üj Élet EFSZ elnöke, Stáfek elvtárs a kladnói járási kon­ferencián sok szövetkezetünk címé­re helyesen jelentette ki, hogy a szövetkezetek nem takarékoskodhat­nak, ha az ifjúság megnyeréséről és számukra kellő feltételek kiala­kításáról van szó. Fiatal emberek nélkül a legjobb gépek és a szövet­kezetek egyéb felszerelése sem ér semmit. A fiatal embereknek a me­zőgazdaságban végzett munkájuk leg­jobb feltételeinek kialakítására for­dított anyagi eszközök a szövetkezet jövőjét biztosítják, ezért ne sajnál­ják ezeket a kiadásokat. Sok oiyan szövetkezetünk van azonban, amelyek a jó tapasztalatokra és a szükségle­tekre nem fordítanak gondot. Egységes földművesszövetkeze­teink jövőjének biztosítása azáltal, hogy a fiatal embereket megnyerjük a mezőgazdaságban végzett munká­ra, ez mindnyájunk, egész társa­dalmunk, érdeke. Ebből a szemszög­ből nézve rendkívüli jelentősége van a szilárd bérezés bevezetésének, a különböző társadalmi intézmények létesítésének, a közös étkeztetés megszervezésének stb. Államunk jelentős eszközöket for­dít főképp a mezőgazdaságban mű­ködő fiatal dolgozók nevelésére és képesítésük növelésére. A gépesítés és a nagyüzemi technológia fejlődé­sének biztosítása megköveteli a szakmailag képzett új dolgozók ne­velését. Ezért számolni kell azzal, hogy a fiatal embereknek elsősorban gépesitöi képzettséget kell szerez­niük, akik egyúttal a mezőgazdasági tesmelés szakemberei is lesznek. Ez a távlat teljes összhangban áll a fia­tal emberek érdekeivel és lehetősé­get nyit személyes érvényesülésük­nek. Ilyen 'feltételek mellett és az állam segítségével az ifjúság meg­nyerésének kulcsa elsősorban ma­guknak az egységes földmüvesszö­­vetkezeteknek és a szövetkezeti ta­goknak kezében van. A magyar kormányküldöttség a kongresszuson. Balról az első Losoncy elv­társ földművelésügyi miniszter, a harmadik Szentkirályi János, a Szabad 0 Föld főszerkesztője Az EFSZ-ek belső életének törvényei: a mintaalapszabályok A kongresszus napirendjén az EFSZ- ek új mintaalapszabályainak jóváha­gyása is szerepel. A szövetkezetek I. országos kong­resszusán, 1953-ban elfogadott és a további kongresszusokon kiegészített mintaalapszabályok már nem felelnek meg az új körülményeknek, s a szö­vetkezetek fejlődése azokat túlhalad­ta. Főképp azokra a cikkelyekre vo­natkozik ez, amelyek a szövetkezeti dolgozók jutalmazását, a mezőgazda­sági termékek és a pénzjövedelem fel­osztását, a háztáji gazdaságok kérdé­sét, a szövetkezeti tagokra fordított társadalmi s kulturális gondoskodást, valamint a tagok politikai és szak­mai tudásának fokozásával összefüg­gő kérdéseket rendezik. Ezért került sor az új mintaalapszabályok javas­latának kidolgozására, amelyet szé­leskörű megvitatás végett a szövet­kezeti dolgozók elé terjesztettünk. Üj mintaalapszabályaink kifejezik a szövetkezetek fejlesztésének fel­adatait a fejlett szocialista társada­lom építésének korszakában, s ezért a mintaalapszabályok programjellegű­­ek. A szovjet kolhozok és saját élen­járó szövetkezeteink tapasztalatai alapján feltárják azokat a távlatokat, amelyek .között az EFSZ-ek további fejlődésének alapvető kérdéseit meg­oldhatjuk. • Minden szövetkezetnek saját alap­szabályokkal kell rendelkeznie A mintaalapszabályok csupán út­mutatást adhatnak minden szövetke­zet gazdálkodása számára. Éppen ezért, akárcsak eddig, a mintaalap­szabályok alapján minden szövetke­zetnek ki kell dolgoznia a saját alap­szabályait, éspedig olyképpen, hogy azok megfeleljenek a helyi körülmé­nyeknek, s összhangban álljanak az egész .társadalom szükségleteivel és érdekeivel. Fontos követelmény, hogy a saját alapszabályok kidolgozásában minden szövetkezeti tag tevékenyen részt vegyen. Ezáltal az alapszabá­lyok fontos hatást gyakorolnak a szö­vetkezet életére, mivel olyan intéz­kedéseket tartalmaznak, amelyeket a szövetkezeti tagok maguk határoztak meg, tehát jobban megértik betartá­suk jelentőségét. Az elmúlt év decemberében az élenjáró EFSZ-ek részvételével kidol­gozott új mintaalapszabályokat meg­vitatás céljából valamennyi szövet­kezeti tag és mezőgazdasági dolgozó elé terjesztettük. A szövetkezetek egész sor összejövetelen és gyűlésen tárgyalták meg az új mintaalapsza­bályokat. A vita a termelésben és a gazdálkodásban észlelt konkrét fo­gyatékosságok elhárításával kapcso­lódott össze s ösztönzést adott arra, hogy a szövetkezet a technika és technológia új irányainak, továbbá a fokozott termelés minden tartaléká­nak és lehetőségének érvényesítésére törekedjék. De szóba kerültek a kö­vetkező kérdések is: a háztáji gaz­daságok megszüntetése, az ifjúság megnyerése az EFSZ-ek számára, a szövetkezeti dolgozók jobb társadal­mi és járadékbiztosítása. • A vita eredményei Az új mintaalapszabályok vitájának eredményeként a minisztériumba 3225 észrevétel érkezett. A szövetkezeti dolgozók maradéktalanul helyeselték az új mintaalapszabályokban fogiáit alapvető kérdések megoldásának mód­ját. Az észrevételek többsége csupán kisebb módosításokra terjedt ki, s a Központi Kongresszusi Bizottság az észrevételek alapján az alapszabályo­kat módosította is, amit a küldöttek elé terjesztett szövegből is megfi­gyelhetünk. Viszont szeretnék azokról az észre­vételekről is szólni, amelyeket nem vehettünk figyelembe a mintaalap­szabályok végleges megszövegezése alkalmával. Részint olyan észrevéte­lek ezek, amelyek ellentétben állnak a mintaalapszabályok alapelveivel,.ré­szint olyanok, amelyeket maga a szövetkezet is beilleszthet a saját alapszabályaiba. Például az észrevételek egész sora azt kívánta, hogy a nagy, egyesített szövetkezeti taggyűlések összehívásá­nak rendjét lényegesen módosítsuk. A javaslatok szerint az ilyen szövet­kezetekben csupán három hónapon­ként egyszer tartsanak taggyűlést. Többen azt ajánlották, hogy a tag­gyűlések között havonta a szövetke­zeti küldöttek üljenek össze, s eze­ket a küldötteket megfelelő kulcs szerint a termelési központok vagy munkacsoportok választanák. A kül­döttek gyűlésének döntését azután a taggyűlés utólag hagyná jóvá. Véleményünk szerint az ilyen ész­revételek elfogadása megbontaná a szövetkezeti demokrácia alapelveinek érvényesítését, viszont tudjuk, hogy a szövetkezeti demokrácia céljaként minél több szövetkezeti tagnak kell részt vennie a közös gazdálkodás ve­zetésében és irányításában, s a szö­vetkezeti dolgozót megilleti a döntés joga, sőt kötelessége a szövetkezet gazdasági'életét érintő minden fon­tos kérdésben közreműködni. Akadtak olyan javaslatok is, ame­lyek szerint a mintaalapszabályok mondják ki, hogy az idősebb, munka­­képtelen szövetkezeti tag helyettest állítson az általa betöltött munkakör ellátására. Ezek a javaslatok azt is kívánták, hogy ha az ilyen idősebb, munkaképtelen tag nem állít helyet­test, az EFSZ különböző megtorlá­sokban részesíthesse. De ezek az ész­revételek sem fogadhatók el, mert helytelenül és adminisztratív jelleg­gel kívánják megoldani azt a kér­dést, amely szerint fiatalokkal akar­juk felfrissíteni az EFSZ-ek tagsá­gát. A szövetkezetek némelyike azt is kívánta, hogy a mintaalapszabályok konkréten határozzák meg, milyen természetbeni javakat lehet eladni vagy juttatni a szövetkezeti dolgo­zóknak, éspedig minden szövetkezet számára egyforma érvénnyel. Ezt sem fogadhattuk el, mivel az EFSZ-ek adott körülményei eltérőek. Ezek a körülmények szabják meg, hogy a szövetkezet ^mennyi természetbeni járandóságot ad a szövetkezeti tag családjának, éspedig részint a mun­kaegységek arányában, részint a szi­lárd bérezés bevezetése esetén fel­­vásárlási ár ellenében. Úgy hisszük, hogy az új minta­alapszabályok helyesen hangolják össze a szövetkezeti tagok, a szövet­kezet és az egész társadalom érde­keit, tehát a szövetkezeti parasztság szocialista öntudata elmélyítésének fontos eszközévé válnak. Szövetkezeteink dolgozói már gaz­dag tapasztalatokkal rendelkeznek a közös gazdálkodás vonalán. Politikai fejlettségük és szerzett tapasztalataik a biztosítékai annak, hogy a minta­alapszabályok rendelkezéseinek alap­ján kezdeményező erővel és helyesen határozzák meg kapcsolataikat a szö­vetkezeten belül, s ezt saját alap­szabályaikban is kifejezésre juttatják. Elvtársnők és Elvtársak! A mezőgazdasági termelés fejlődé­sének igényes feladatai megkövetelik, hogy egész sor termelési, gazdasági és szervezési kérdést oldjunk meg a szövetkezeti küldöttek és egyéb élen­járó mezőgazdasági dolgozók közre­működésével. Az a tény, hogy a kül­döttek és egyéb élenjáró dolgozóink részt vesznek az országos jelentőségű intézkedések kidolgozásában, ez to­vább mélyíti a szövetkezetek és az egész társadalom érdekeinek azonos­ságát. Ezért javasoljuk a kongresz­­szusnak, hogy 80 tagú rpezögazdasigi tanácsadó bizottságot állítson össze tapasztalt szövetkezeti dolgozókból, szövetkezeti funkcionáriusokból, a gépállomások, állami gazdaságok, közellátási és felvásárlási üzemek igazgatóiból, valamint a mezőgazda­­sági tudományos dolgozókból. Ennek a tanácsadó bizottságnak az lesz a feladata, hogy felülbírálja és letárgyalja a szövetkezetek további fejlődésére irányuló javaslatokat, fon­tos intézkedéseket tegyen a mező­­gazdasági termelés szakaszán, s álla­pítsa meg az intézkedések érvénye­sítésének módját. Reméljük, hogy a tanácsadó bizott­ság tagjai kezdeményező javaslatok­kal állnak majd elő az EFSZ-ek fej­lesztési és gazdasági kérdéseinek megoldására. A tanácsadó bizottság olyan határozatokat fogad majd el, amelyek az EFSZ-eknek intézkedése­ket ajánlanak gazdálkodásuk fejlesz­tésére. így válik a mezőgazdasági tanács­adó bizottság olyan fórummá, amely Telhasználja a szövetkezeti parasztság és egyéb dolgozók gazdag tapaszta­latait, valamint alkotó kezdeménye­zését szocialista mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében. Betetőzzük a történelmi változásokat Elvtársnők és Elvtársak! Mezőgazdaságunk új szakaszba lép, amelyben a pártunk által kitűzött feladat szerint a mezőgazdaságot a legközelebbi tíz esztendő alatt az ipar színvonalára kell emelnünk. Ennek a feladatnak a megoldására össze kell fognunk egész társadalmunk erejét, hogy egységben haladjunk célunk, a kommunista társadalom megvalósítá­sa felé. Ebben a szakaszban el kell érnünk a mezőgazdaság termelőerői­nek gyors fejlődését, céltudatosan kell összpontosítanunk és szakosíta­nunk a termelést, maradéktalanul ki kell használnunk a nagyüzemi tech­nológiát, az új technikát és mező­­gazdasági tudomány felismeréseit. Nagy és felelős feladatok ezek. Szövetkezeteink dolgozói átérzik ezt a felelősséget az egész társadalom iránt, s ezért fejezték ki azt az aka­ratukat, hogy a harmadik ötéves terv termelési mutatóit négy év alatt el­érik. Ez a mozgalom minden szövet­kezeti tag és egyéb mezőgazdasági dolgozó kezdeményezésére támaszko­dik. Pártunk Központi Bizottsága ezt a hazafias mozgalmat örömmel üd­vözölte, mert megfelel a társadalom érdekeinek és a falu szükségleteinek. Most az a fontos, hogy a vállalt köte­lezettségek ne maradjanak csupán remények vagy vágyak. Vállalásainkat a konkrét termelési program rangjára kell emelnünk., amelynek keretében a termelés fokozását elősegítő tartalé­kok felhasználásából minden szövet­kezeti dolgozó személyesen részt vál­lal. Az eddig elért eredmények még nem fejezik ki a szövetkezetek min­den lehetőségét és a szövetkezeti dolgozók kezdeményezését. Tehát to­vábbra is lankadatlanul kell keres­nünk azt az utat, amelyen a leggyor­sabban eljutunk a fogyatékosságok felszámolásához és a jó tapasztalatok kiterjesztéséhez. Tehát az ötéves terv lerövidítésére megindult mozgalom kiszélesítésének munkáját nem tart­juk befejezettnek. Ez a földműves­szövetkezetek V. kongresszusán részt vevő küldöttek feladata is: mutassák meg az utat, hogyan kell megvalósí­tanunk ezt az alapvető feladatot, és­pedig megalkuvást nem ismerő harc­cal minden ellen, ami fékezi mező­­gazdaságunk gyors fejlődését. Szövetkezeti parasztságunk szá­mára ebben a harcban adjon erőt az a szüntelen gondoskodás, amely a párt részéről megnyilvánul; szövet­kezeti dolgozóink mindig érezzék maguk mellett á szocialista állam és a munkásosztály hatalmas segítségét. A szocialista mezőgazdaság további fejlődésének sürgős kérdéseiről Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának februári plénuma tárgyalt. Az említett kérdések meg­oldására irányuló határozatok fontos segítséget jelentenek mezőgazdasági dolgozóink részére, s erre a segítség­re az EFSZ-ek V. kongresszusa és minden szövetkezeti dolgozó azzal válaszol, hogy tovább fokozza igyeke­zetét a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésére, s így vállal szá­mottevő részt hazánk fejlett szocia­lista társadalmának felépítésében. Ilyen módon, Csehszlovákia Kom­munista Pártja vezetésével változ­tatjuk át a mezőgazdasági nagyter­melés fejlesztésének bátor távlatait kézzelfogható valósággá, amely ör­vendetes és gazdag életet jelent szocialista falvaink számára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents