Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-03-29 / 26. szám

A

t. V. országos kongreszus a szövetkezeti dolgozók első olyan kongresszusa, amelyet a szocializmus győzelme óta hazánkban összehívtunk. A szocialista termelési viszonyok győzelme falvainkban, amelyet dolgozóink Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetése alatt értek el, még jobban elmélyítette és megszilárdította a munkás-paraszt szövetséget és megteremtette az alapját a szocialista társadalom további gyors fejlődésének.

Hazánkban 1061. január 1-ig 994 000 földműves 10 816 szövetkezetbe tömörült. Az állami szocialista szektorral együtt a mezőgazdasági talajterület 87,4 %-át és a szántóterület

90,4 %-át művelik. így megteremtettük a termelőerők gyors fejlődésének előfeltételét mezőgazdaságunkban. Iparuiflt elért színvonala, dolgozóink szilárd egysége és az ország irányításába való mind nagyobb bekapcsolódása, az új területi rendezés, továbbá a kultúra és a műveltség terén elért sikerek, s főleg a szocialista alkotmány életbeléptetése teremtette meg az alapot, amelyből kiindulunk és amelyre támaszkodni fogunk a mezőgazdasági termelés további fejlesztésében. Ebben az új időszakban mezőgazdaságunk korszerű szocialista mezőgazdasági nagytermeléssé változik át, amelynek jelentős feladata: szocialista társadalmunk szükségleteinek biztosítása.

A kongresszus egyértelmű helyesléssel fogadta Antonín Novotny elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és kormányunk küldöttsége vezetőjének felszólalását, amely a Szocialista társadalom fejlődésének távlataival és mezőgazdaságunk további feladataival foglalkozott.

Tudatosítjuk Novotny elvtárs szavalnak jelentőségét, hogy a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szilárd egységet alkot; egy a céljuk: a kommunista társadalom kiépítése. E cél felé igyekeznek szoros szövetségben, amely még sohasem volt olyan szilárd, mint ma. Egységes alapokon fejlődő társadalmat kell kiépítenünk, amelyben nem l«sz lényeges különbség a falu és a város között, s a fizikai munka megközelíti a szellemi munkát. Nagy és szép távlatok ezek, amelyeknek megvalósításához már most készítjük a feltételeket és minden erőfeszítésünket e cél szolgálatába állítjuk.

Azt a feladatot, amely szerint mezőgazdasági termelésünket 1970-ig az ipari termelés színvonalára kell emelnünk, az V. országos kongresszus

Äz EFSZ-ek V. országos kongresszusának határozata

minden szövetkezet becsületbeli feladatának tekinti. Teljes mértékben a magunkévá tesszük Antonin Novotny elvtárs szavait, hogy mezőgazdasági termelésünknek a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell járulnia a nemzeti jövedelem előállításához és gyarapításához, valamint a népgazdaság fejlesztéséhez. Továbbá magunkévá tesszük azt az elvet is, hogy hazánk minden polgárának - tekintet nélkül arra, hogy az iparban, mezőgazdaságban vagy más munkaszakaszon dólgozik-e — egyforma jogai és előnyei, de egyforma kötelességei is vannak, és ennek alapján részesedik a szocialista társadalom eredményeiből.

A kongresszus ezért felhívja az összes mezőgazdasági dolgozókat, hogy teljes mértékben támogassák mezőgazdaságunk további szocialista fejlődését, s az egész társadalom fejlődésének érdekében alkalmazzák és terjesszék a haladó módszereket. A mezőgazdaság és az ipar közötti különbségek leküzdése érdekében a talajterület teljes kihasználásával, valamint a nagyüzemi szervezés és a korszerű technika alkalmazásával növelnünk kell a mezőgazdasági termelés belterjességét, s minden igyekezetünkkel azon kell lennünk, hogy állandóan többet és olcsóbban termeljünk. A jövőben az eddiginél »okkal nagyobb mértékben támaszkodjunk a tudományos kutatások eredményeire« valamint az élenjáró szövetkezetek vezetése és az ipari termelés szervezése terén szerzett gazdag tapasztalatokra.

Legközelebbi feladatunk, hogy minden erőnkkel elősegítsük a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését, s így jelentős mértékben hozzájáruljunk a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Ennek főf altétele: az

1961 -es évi terv teljesítése és túlszárnyalása. A CSKP KB 1961. évi februári ülésének határozatából, Novotny elvtársnak az V. kongresszuson elhangzott felszólalásából, valamint a főbeszámolóból és vitából kiindulva, a kongresszus szükségesnek tartja, hogy valamennyi szövetkezeti és más mezőgazdasági dolgozó, tudományos és kísérleti dolgozó, továbbá a nemzeti bizottsági funkcionáriusok, valamint a mezőgazdasági gépeket és termelési eszközöket gyártó Üzemek dolgozóinak figyelmét a következő döntő fontosságú kérdésekre összpontosítsa.

gazdasági területre legalább 3 ms

komposztot kell készíteni. Sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a szövetkezeti erdőkre is.

9 Lényegesen növeljük **• a hektárhozamokat

Szövetkezeteink a hektárhozamok növelésében nagy tartalékokat találhatnak a jó minőségű vetőmagok termesztésében és használatában. Sok szövetkezetben rosszabb minőségű vetőmagot használnak, nem használják ki a nagyhozamú terményfajták előnyeit, s elhanyagolják a saját vetőmagalapjukat. Nagy különbségek vannak az azonos feltételű termelési körzetek, járások és szövetkezetek hektár-hozamai között. Ennek oka a növénytermesztés jelentőségének lebecsülése és elhanyagolása Az indokolatlan különbségek megszüntetése és az elmaradozó szövetkezeteknek az élenjáró szövetkezetek szintjére való emelése a legfontosabb feladataink közé tartozik.

A kongresszus szükségesnek tartja, hogy már a harmadik ötéves terv első éveiben lényegesen növeljük a gabonatermelést. Ez megköveteli, hogy következetesen betartsuk az előirányzott vetésterületet és javítsuk a gabonafajták összetételét. A rozs, a búza, az árpa és a többi szemestermény (szemeskukorica, hüvelyesek) nagyhozamú fajtáinak vetésterületét 1963- Ig ki keli szélesíteni és fokozatosan csökkenteni kell a zab vetésterületét. A gabonatermesztés növelésének további feltétele, hogy a szövetkezetek helyes agrotechnikai intézkedéseket foganatosítsanak és a nagyüzemi termelési technológia, főként ü megosztott aratás széleskörű alkalmazásával a lehető legkisebbre csökkentsük az aratási szemveszteségeket.

A harmadik ötéves terv nem kevésbé fontos feladata a többi termény, a cukorrépa, az olajnövények, a komló és a takarmánynövények hektárhozamainak növelése. A kongreszszus elvárja, hogy a szövetkezetek felhasználják az élenjáró EFSZ-ek tapasztalatait a hektárhozamok növelésére és az összes terményfajták termelésének emelésére.

Valamennyi szövetkezetben határozott intézkedéseket kell tenni a burgonya hektárhozamának növelésére. Az eddigi csekély burgonyahozamok oka elsősorban a silány ültetőanyag, a burgonyaföldek rossz trágyázása és ápolása, továbbá a kártevők és a növénybetegségek elleni védelem alacsony színvonala és a nagy betakarítási veszteségek. Ezek a hiányosságok nem válnak szövetkezeti dolgozóink és az állami gazdaságok dolgozóinak dicsőségére.

A kongresszus meggyőződése, hogy szövetkezeteink rövid időn belül átütően növelhetik a burgonya hektárhozamát. Arra kéri a szövetkezeteket, hogy:

• teremtsenek rendet az ültetőalapokban, az Ultetőanyagot tervszerűen és állandóan szaporítsák és rendesen tárolják:

• növeljék a burgonyatermesztés agrotechnikájának színvonalát, elsősorban istállótrágyázással vagy ennek híján zöldtrágyázással és jó minőségű komposztokkai javítsák a burgonya tápanyagellátását;

• jókor végezzék el a burgonya ültetését és növényápolását (főleg a háromszori boronálást, a vakszéntást, a sarabölást és a két szokványos sorközi talajművelést;

• növeljék a növényvédelmi intézkedések, főleg a burgonyapenész elleni harc színvonalát.

A kongresszus arra kéri az összes szövetkezeteket, hogy tárgyalják meg a vezetőségi és a taggyűléseken az ez év februárjában Havlickúv Brodhan megtartott burgonyakonferencia határozatát, valamint a Havlickúv Brod-i és a poprádi járások szövetkezeteinek felhívását a burgonyatermesztés alapvető növelésére, továbbá kapcsolódjanak be a burgonya legmagasabb hozamainak eléréséért folyó versenybe.

Az agrotechnikában tapasztalt hiányosságokon kívül a burgonya alacsony- átlagos hektárhozamainak további oka: a burgonya vetésterületének helytelen eloszlása az egyes termelési körzetekben. A kongresszus ezért azt javasolja a Mezőgazdasági Minisztériumnak, valamint a kerületi és a járási bizottságoknak, hogy a burgonya vetésterületének legnagyobb részét a burgonyatermesztési és a hegyvidéki körzetekbe összpontosítsa, ahol a burgonya termesztésére a legjobb feltételek .vannak, s ezzel összhangban az említett körzetek mezőgazdasági üzemeinek a burgonya növényápolására és betakarítására megfelelő gépeket biztosítsanak. Egyúttal feltételeket kell teremteni arra, hogy a mezőgazdasági üzemek több korai és fogyasztási burgonyát termest-I.

A szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyors fejlesztésével négy év alatt teljesítsük az ötéves tervet

A kongresszus kiemeli az egész, mezőgazdaság fejlesztésének alapját képező növénytermesztés gyors és tartós növelésének fontosságát. Ettől és főleg az elegendő és jó minőségű takarmány termesztésétől függ az állattenyésztés fejlődése is. A kongresszus felszólítja az összes EFSZ- eket, hogy minden erőfeszítésüket az ötéves terv négy év alatti teljesítésére, és elsősorban a következő főfeladatokra irányítsák.

1 Használjuk ki

a talajterületet és növeljük • ennek te**mőerejét

Szövetkezeteink* nem használják ki teljes mértékben a szántóterület ki• szélesítésére és a gazdálkodás belterjességének növelésére kínálkozó lehetőségeket. A kongresszus arra kéri az összes szövetkezetei, hogy tárjanak fel minden lehetőséget, s a fölszántható kishozamú rétek és legelők bevonásával a vetésforgóba a harmadik ötéves tervben 100 — 130 000 hektárral növeljék a szántóterületet. Hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden mezőgazdasági termelésre alkalmas darabka földet a lehető legjobban kihasználjunk. A mezőgazdasági termelésre alkalmatlan hegyoldalakra telepítsünk gyümölcsösöket, szüntessük meg a fölösleges mezővédő erdősávokat, a talajt adjuk viszsza a mezőgazdasági termelés céljaira, s helyettük ültessünk az országutak és mezei utak mentén gyümölcsfákat.

A szántóterület bővítésével egyidejűleg rendszeresen törődjünk a talaj termóerejének fokozásával. A talajjavítási munkálatokba egyre több szövetkezeti dolgozó kapcsolódik be, és a munkálatok terjedelme az 1958-as évvel szemben csaknem a négyszere-1961. március 29.

8

sére nőtt. A szövetkezetek növelték a komposztkészítést is. Ezzel szemben saját munkával nem kapcsolódtak be lehetőségeikhez mérten a talajjavítási munkálatokba, s ezért ezen a téren is javulásra van szükség.

Minden szövetkezet érdeke, hogy a talajjavítási munkálatokat egyetemesen olyan terv alapján végezze, amelyben feltünteti az összes vele kapcsolatos szervezési, technikai és anyagi intézkedéseket. A talajjavítási munkálatok során mindenekelőtt kellő mennyiségű vízről és nedvességről gondoskodjunk, nemcsak a mezőgazdaság, hanem az egész népgazdaság számára. A mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából különösen fontos az öntöző és levezető csatornák, víztárolók és halastavak építése, valamint a folyók szabályozása, amit elsősorban önerőből kell elvégezni. Ezen a téren különösen a talajjavítás) társulásokra vár nagy feladat.

Mezőgazdasági termelésünk belterjességének növelésekor biztosítanunk kell a növények helyes táplálását és trágyázását. A trágyaforrások rossz kihasználása mezőgazdaságunkat ezer és ezer tonna tápanyagtól, társadalmunkat pedig jelentős mennyiségű terménytől fosztja meg. A műtrágyákat gyakran a talaj alapos ismerete és a helyes vetésforgó nélkül alkalmazzuk, s a műtrágyaadagokat sem állítjuk össze ésszerűen. Nagy segítségünkre válik ezen a téren a talaj komplex elemzése.

A kongresszus felhívja szövetkezeteinket, s főleg annak mezőgazdászait és csoportvezetőit, hogy nagy gondot fordítsanak a talajjavítási munkálatokra, elegendő szükséges szerves trágyát biztosítsanak, tneszezéssel csökkentsék a talaj savanyúságát, s gazdaságosan használják ki az istállótrágyát és a műtrágyákat.

Továbbá a kongresszus hangsúlyozza, hogy a komposztkészítést a talaj televénytartalmának növelésére irányuló tartós intézkedésnek kell tekintenünk, az elengedhetetlen feladatnak tekintendő az az intézkedés, amely szerint minden hektár mezőszenek, s az Ipari burgonya termesztését fokozatosan a feldolgozó üzemek közelében összpontosítsuk.

Figyelmet érdemel a gyümölcs- és zöldségtermelés növelése is. A gyümölcstermelésnek 1965-ig az 1954-1958-os évek átlagos termeléséhez képest 56 %-kal kell növekednie, s a gyümölcs minőségét elsősorban a már meglevő gyümölcsösök gondozásával, további fák ültetésével a kihasználatlan területekre, valamint a haladó gyümölcstermesztés! módszerek alkalmazásával kell biztosítanunk.

A zöldségtermesztés tervének teljesítése és túlszárnyalása, valamint a lakosság egész évi ellátása nagy választékú friss és jó minőségű gyümölccsel és zöldséggel, megköveteli, hogy lényegesen növeljük szövetkezeteinkben a hajtatott zöldség és az elálló, hosszú időre tárolható fajták termesztését. A lakosság zavartalan ellátása friss gyümölccsel és zöldséggel, megkívánja a termelők és a kereskedelmi szervek eddigi piaci kapcsolatainak leegyszerűsítését. A kongresszus javasolja a Belkereskedelmi és Élelmiszeripari Minisztériumnak, hogy tegyen mielőbb Intézkedéseket a termelőtől a fogyasztóig vezető út lerövidítésére, hogy a minőséget megőrizzük, és a gyümölcs, valamint a zöldség késői átvételéből származó nagy veszteségeket kiküszöböljük.

3.

Saját forrásokból megfelelő takarmányalapot biztosítsunk

Mezőgazdaságunk további fejlesztésének legfontosabb problémája az elegendő takarmány biztosítása szövetkezeteink saját forrásaiból. Szövetkezeteink nem számíthatnak a jövőben arra, hogy a takarmányhiányt az állami alapokból fedezzük. A takarmány-önellátás legjobb útja a szemeskukorica és a silókukorica termesztésének növelése. A Pöstyénben ez év márciusában megtartott országos kukoricatermesztési konferencia fölhívta az összes szocialista mezőgazdasági üzemeket, hogy helyes agrotechnikával, négyzetes vetéssel és a tejes-viaszos érésű silókukorica termesztésével már ebben az évben minden hektárról legalább 500 mázsa jó minőségű silóanyagot vagy 50 mázsa szemeskukoricát takarítsanak be.

A kongresszus felhívja az összes szövetkezetét, hogy a takarmányellátás biztosítására tegyék meg a következő intézkedéseket:

• A kukorica vetésterületének bővítésével és hozamának növelésével fokozni kell a jó minőségű siló termelését. Átlagban már idén 500 mázsa sllóanyagot kell termelni szövetkezeteinknek hektáronként.

• Lényegesen növelni kell valamennyi szemestermény, közte a szemeskukorica hozamát, és el kell terjeszteni a takarmányhüvelyesek termesztését. A burgonyatermesztési körzetekben gyors fordulatot kell elérni a burgonya hektárhozamának növelésében.

• Bővíteni kell a takarmánycélokra termelt cukorrépa vetésterületét.

• Minden termelőkörzetben el kell terjeszteni az évelő takarmánynövények, főként a lucerna termesztését, s növelni kell a jó minőségű széna és a fehérjedús sllónövények termelését.

• Legkésőbb 1963-ig meg kell teremteni a saját szükséges takarmánykészletet. Ezt a köztesek.termesztésének bővítésével érhetjük el, ha az őszi köztesek vetésterületét kiterjesztjük a szántóterület 5 — 10 %-ára, az alávetésekét a szántóterület 6 — 12 %-ára, a tarlókeverékekét pedig a szántóterület 4 — 6 %-ra.

« A hegyaljai és a hegyvidéki körzetekben a rétek és legelők gondozásával, valamint jó trágyázásával növelni kell azok hozamát, széleskörűen alkalmazni kell a betakarítás és a takarmánytartósítás új, nagyüzemi formáit.

• A tejtermelés lényeges növelésével meg kell oldani az állati eredetű fehérjék kérdését. Ezek nélkül nem használhatjuk ki teljes mértékben a takarmánykeverékeket, különösen a malacok és a baromfiak etetésében.

• Növelni kell a saját nyersanyagforrásból származó folyékony élesztősített takarmányok előállítását, főként a takarmánycukorrépa termesztését.

4- Növeljük a szövetkezetek állattenyésztési ’ termelésének színvonalát

Az V. országos kongresszus megállapítja, hogy a szarvasmarhaállomány növekedése ellenére sem értük el a tehenek tervezett létszámát. A tehenek termelékenysége és egészségi állapota sem felel meg a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés lehetőségeinek. A további tenyésztésre szánt üszők kiválasztása,

valamint a borjak ápolása és nevelése gyakran nem veszi figyelembe a helyes tenyésztés alapelveit sem. A zootechnikai és az állategészségügyi munka is még mindig alacsony színvonalon mozog. Ez az állapot annál nyugtalanítóbb, hogy az állati eredetű termékek termelésében csak akkor leszünk önellátók, ha a szarvasmarhaállomány tenyésztése terén gyors fejlődést érünk el, mivel ez az állattenyésztés alapvető része.

Az állattenyésztés fejlesztése tervfeladataink eredményes teljesítése és túlszárnyalása a harmadik ötéves tervben megköveteli, hogy minden szövetkezet felelőssége teljes tudatában:

• elsődlegesen biztosítsa a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését, a

szarvasmarhák, főként a tehenek hasznosságának és állományának fokozását;

• kellő gondot fordítson az egészséges növendék- és tenyészmarha, főként a legjobb tehenektől szármázd üszők kiválasztására és tenyésztésére;

• fokozatosan és tervszerűen érvényesítse az állattenyésztés helyi feltételeinek és hagyományainak megfelelő haszonirányt és a legcélszerűbb szakosítását;

• lényegesen emelje a fajnemesltő és tenyészmunka színvonalát, a vezesse be a termelékenység rendszeres és pontos ellenőrzését;

• tekintettel a választott szakosításra és a termelési irányra, a legcélszerűbb takarmányozási technikával biztosítsa a takarmánynövények és takarmánykeverékek elegendő termelését, helyes tartósítását, tárolását és gazdaságos felhasználását.

Az EFSZ-ek V. országos kongreszszusa megtárgyalta az állati termékek, főként a tej és a hús felvásárlásában bekövetkezett nem kielégítő helyzetet, amelyet nagyrészt az idézett elő, hogy nem gondoskodtunk kellőképpen jó minőségű takarmánynövények termesztéséről és rendes felhasználásáról, éspedig helyes takarmányozási technikával, lassan honosítottuk meg az új technológiát és nem szerveztük meg kellőképpen a vágóállatok hizlalását, s csekély volt a súlygyarapodás. Az V. kongresszuson egybegyűlt szövetkezeti küldöttek kötelezik magukat, hogy mindent megtesznek a mezőgazdasági termékek beadásának rendszeres teljesítéséért. Felhívjuk az összes szövetkezeteket, hogy teljesítsék vállalásaikat és az állami felvásárlási szervekkel kötött szerződéseiket. A kongresszus teljesen egyetért Novotny elvtárssal, hogy a felajánlások teljesítése visszatükrözi a szövetkezetek viszonyát az államhoz és társadalmunk iránti felelősségét.

A szövetkezetek becsületbeli feladata, hogy hatékony intézkedésekkel növeljék a tej- és hústermelést, az állammal szemben fennálló eddigi tartozásaikat minél hamarabb kiegyenlítsék, s a jövőben is rendszeresen tegyenek eleget beadási kötelezettségeiknek. A kongresszus üdvözli az észak-morvaországi és más kerületek szövetkezeti fejőnőinek és állatgondozóinak kezdeményezését és munkafelajánlását, amelyben kötelezték magukat, hogy példás munkával és a takarmány jó előkészítésével minden tehéntől naponta egy liter tejjel többet fejnek, s a termeléstöbbletet a közellátás céljaira adják. Azt javasolja a szövetkezeteknek, hogy az említett dolgozók példája szerint hasonló szocialista munkafelajánlásokat szervezzenek a tej és más mezőgazdasági termékek, főleg a hús és a tojás termelési tervének teljesítésére és túlszárnyalására.

A szarvasmarhatenyésztés elsődleges és tervszerű növelését a tehenek és üszők jőkori megtermékenyittetésével, a borjak lelkiismeretes ápolásával és tenyésztésével érhetjük el, s az egyes körzetekben a termelés célszerű szakosításával lényegesen növeljük a tejtermelést.

A kongresszus javasolja a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak, hogy a városok környékén a nemzeti bizottságok segítségévei belterjes tejgazdaságokat szervezzenek.

A háziállatok, főleg a tehenek termelékenységének növelése megkívánja a fajnemesítő és tenyészmunka színvonalának növelését, valamint a takarmánytechnika színvonalának növelését is szövetkezeteinkben, továbbá a fajnemesltő állomások munkájának javítását és a tudományos kísérletek eredményeinek mielőbbi gyakorlati érvényesítését. Az V. kongresszus elvárja, hogy a Csehszlovák Mezőgazdasúgtudomúnyl Akadémia a saját és külföldi szarvasmarhafajták kiválasztásával és keresztezésével saját türzstajtát tenyészt ki, s az ebből származó tehenek nagy tejelékenységet érnek el és növekszik tejük zsírtartalma.