Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-01-08 / 3. szám

Harc a választójogért rendet. Még aznap a tüntetés részt­vevői közül sokat letartóztattak. Több munkást névtelen feljelentés alapján zártak be. Ennek a véres eseménynek még az­nap este megvolt a méltó befejezése a közeli Rousínovon. Amikor a magá­ból kikelt munkásság délután vissza­tért Slavkovról, mindjárt szétszaladt a hír, hogy mi történt a felvonulá­son. Mivel a rousinovi csendőrök is reggel óta Slavkovon tartózkodtak, a munkások haragja ellenük fordult, Rousínov főtere (Foto: Németh J.) mert ők is segítettek a tüntetés el­nyomásánál. Az este leszálltával a munkások a városka főterén gyüle­keztek, és elítélően beszéltek a csen­dőrök kegyetlenkedéséről. A felhá­borodott emberek végül is megtá­madták a csendőrállomást és minden ablakát beverték. A gyűlölet aztán a leggazdagabb rousínov! polgárok, el­sősorban a kereskedők ellen fordult, akik már az elmúlt években is meg­tagadták a munkások követeléseit. A tüntetők beverték a kirakatokat és a házak ablakát. Az emberek haragja csak a késő éjjeli órákban hagyott alább, végül az utolsó embercsopor­tok is eltűntek az utcáról. Még aznap éjszaka megjöttek Brnóból a esendő­A CSEMADOK-szervezetek járási konferenciái elé rök, és megkezdődtek a letartóztatá­sok. Több mint 30 embert vezettek láncraverve a községházára. Reggel aztán a letartóztatottakat egymáshoz láncolva a slavkovi börtönbe hurcol­ták. Egy munkást, miután a csoport Slavkovba érkezett, orvosi segélyben kellett részesíteni, mivel a durva bá­násmód következtében útközben sú­lyos sérülést szenvedett. Ekkor mutatkozott meg legjobban a rousínovi lakosok szolidaritása. Az alatt a két hónap alatt, amíg a vizs­gálati fogság tartott, a munkások élelmiszert gyűjtöttek a letartózta­tottak részére, hogy elviselhetőbbé tegyék a börtönéletet. Ezenkívül pénzt is gyűjtöttek az ügyvéd szá­mára, aki a letartóztatottakat védte a bíróságon. A tárgyaláson a munká­sok legtöbbjét szabadlábra helyezték bizonyítékok hiányában csak néhány munkást ítéltek el rövid időre. Mivel az 1905-ös esztendőben egy­mást kergették az ilyen és ehhez ha­sonló tüntetések, a megijedt burzsoá­zia számára nem maradt más hátra, minthogy tényleg törvénybe iktassa az általános választójogot. Az orosz munkásság hatalmas for­radalmi mozgalma döntő hatással volt a mi munkásságunkra és nagyban elősegítette jogaik kivívását. A mun­kásosztály által hozott áldozatok nem voltak hiábavalók. A hosszú harc győ­zelemmel végződött, s egész munkás­­osztályunk gazdag tapasztalatokat szerzett belőle. EDUARD KALINA ELŐNY ÉS FELELŐSSÉG Gépállomásaink lényegében befejez­ték a mezőgazdasági gépek eladását szövetkezeteinknek. Jelenleg az ösz­­szes traktorok 79 %-a, a kévekötőgé­pek 96,6 %-a, a gabonakombájnok 62,7 %-a és a cséplőgépek 94,4 %-a a szövetkezetek tulajdonában van. Szövetkezeteink tehát hatalmas gépi segítségre támaszkodhatnak felada­taik teljesítésében. Annál nagyobb felelősség vár rájuk most, a téli hó­napok folyamán, amikor minden gaz­dasági gépet alaposan meg kell vizs­gálni, a hibás alkatrészeket újakkal kell pótolni, s a hibákat gondosan eltávolítani, hogy a gépek kora ta­vasztól késő őszig az ember megbíz­ható segítőtársaként dolgozhassanak. 1 Vegyiparunk a termelés növelésének | fontos tényezője 1 Az utóbbi időben egyre több szó esik a vegyiparról. Hisz ennek az iparágnak a fejlesztése lényege­sen elősegíti a munkatermelékeny­séget a gépiparban, építészetben, és a mezőgazdaságban. Ezért fog­lalkozott oly körültekintően ezzel az iparággal pártunk Központi Bi­zottságának decemberi ülése is. A vegyipar a harmadik ötéves tervben óriási fejlődésen megy keresztül. Ha a korszerű agro­technikának megfelelően egy hek­tár földre 10 kg nitrogénes mű­trágyával juttatunk többet, ez 120 kg-mai emeli a hektárhozamot. De így van ez az iparban is. A vegyi úton előállított 1 tonna műanyag három tonna színes fémet helyet­tesít. S ma már műanyagból go­lyóscsapágyat, fogaskerekeket és műfonalat is gyártunk. Tízezer tonna műfonal körülbelül annyit jelent, mint hatmillió juhról nyert, gyapjú. Annak ellenére, hogy az elmúlt, tíz év alatt vegyiparunk termelése háromszorosára növekedett, nem elégíti ki népgazdaságunk igényeit. Ezt csakis a harmadik ötéves terv­ben foglalt hatalmas fejlődés teszi lehetővé. Ma már mezőgazdaságunkban nélkülözhetetlenek a különböző műtrágyák és védőszerek. Már a legutóbbi évben is a háború előtti növényi tápanyagmennyiség több mint ötszörösét használtuk. A har­madik ötéves terv végére mező­­gazdaságunk 120 %-kal több nit­rogént és 90 %-kal több foszforos műtrágyát kap, mint az 1960-as évben. De nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. Ezért 1965 végére 30 %-kal növekszik a kombinált műtrágya gyártása is. Ha a vegyipart emlegetjük, nem hagyhatjuk szó nélkül a népgazda­ság szempontjából oly óriási je­lentőségű szintétikus kaucsukot sem. Gumiiparunk, amely világ­­jelentőségű, a gumielőállltáshoz szükséges kaucsukot külföldről, valutáért vásárolta. A Szovjetunió segítségével a harmadik ötéves tervben két hatalmas kaucsukgyá­­rat építünk fel. Ezenkívül vegy­iparunk több új érdekességet állít elő. Természetesen, ha a vegyipar termelését fokozzuk, akkor na­gyobb mennyiségű nyersanyagra van szükségünk. Hogy ebben sem lesz hiány, ezt bizonyítják az ed­digi geológiai kutatások. A nyers­anyagszükséglet másik részét pe­dig a Szovjetunióból hozzuk be. Így növekszik Szlovákia vegyipa­rának termelése Ezek a tényezők lehetővé teszik, hogy a vegyipar termelése csupán Szlovákiában 1965 végére 165 %­­kan növekszik az 1960-as év ter­melési szintjéhez viszonyítva. Célunk, hogy utolérjük és túl­szárnyaljuk a kapitalista országok termelését. Ezt lehetővé teszik újonnan épülő vegyipari üzemeink, mint a salai, Vlcie Hrdlo-i, to­vábbá a már létező üzemek átépí­tése és korszerűsítése, valamint azok az üzemek, amelyek az el­következő években épülnek fel. Megvan minden előfeltételünk arra, hogy vegyiparunk elérje, sőt túl­szárnyalja a harmadik ötéves tervben foglalt mutatókat. L. E. < 1 A közeljövőben a járási szék­] | helyeken jönnek majd össze a ( i helyi szervezetek küldöttei, ] | hogy beszámoljanak 40 000 CSE­, | MADOK-tag munkájáról, életé­( i ről, kultúrtevékenységéről, hogy megvitassák azon feladatokat, I i amelyek egy-egy járás dolgo­< I zóira várnak és megválasszák ] ] az új vezetőséget azzal a re-i i ménnyel, hogy az még nagyobb 1 1 eredmények eléréséhez vezeti a ' ! szervezetet. Még fülünkben cseng a sok jókí­vánság, amivel egymást újév napján elhalmoztuk, s már készülünk a kon­ferenciára. Tudjuk azonban, hogy a sok öröm és egymásnak kívánt bol­dogság nem hull mannaként az égből. Tudjuk, hogy mindezért dolgoznunk kell, mert a munka biztosítja a szebb és boldogabb életet. Jókívánságaink, célkitűzéseink hazánk harmadik öt.­­éves tervében valósulnak meg. 30 %­­kai fog nőni a személyi fogyasztás, több százezer lakóház, újabb kórházak épülnek, növekedik az ember kultú-i rajáról, egészségéről való gondosko­dás. Eddig nem látott tempóban emel­kednek magasba az új gyárak, ame­lyek százezrével ontják magukból az új traktorokat, gazdasági gépeket. Mindnyájunknak az a kívánsága, hogy ezek a ma még papírra vetett számok holnap élettel telítődjenek meg, kéz­zelfogható és szemmel látható való­sággá, acéllá, géppé, cipővé, ruhává, kenyérré, hússá váljanak. Járási konferenciáink fő feladata megvitatni, hogyan járulnak hozzá helyi szervezeteink vagy egy-egy CSEMADOK-tag a harmadik ötéves terv kitűzött feladatainak a teljesíté­séhez. Milyen kötelezettségvállalást tesznek, hol akarnak segíteni a Ke­let-szlovákiai Vasművek, a stúrovói vegyikombinát, a Sala nad Váhom-i Műtrágyagyár építésénél-e, vagy az új városnegyedek rendezési munkála­tainál. Legtöbbet azonban mégis a falvak­ról, a mezőgazdaságról kell. hogy be­széljünk. De nemcsak azért, mert a kiküldöttek többsége a falut képviseli, hanem azért is, mert a mai idők leg­főbb kérdése a mezőgazdaság tovább­fejlesztése és a többtermelés. A CSE­­MADOK-tagok feladata többek között szocialista munkaversenyek szerve­zése és az új munkamódszerek pro­pagálása. Nem kisebb fontosságú fel­adat elmélyíteni a magyar dolgozók között a szocialista hazafiság és pro­letár nemzetköziség eszméjét. Ezért emeljük az olyan kultúrrendezvények számát, melyeken szlovák és magyar dolgozók jönnek össze. S ugyancsak növeljük a szlovák nyelvtanfolyamok számát is. Eddigi eredményeink kovácsolőja Csehszlovákia Kommunista Pártja fennállásának 40. évfordulóját készül megünnepelni. Járási konferenciánk feladatul adják helyi szervezeteink­nek, hogy előadásokon keresztül még jobban megismertessék a magyar dol­gozókkal pártunk múltját, hogy kul­­túrrendezvényekkel s főleg nagyobb építőmunkával járuljanak hozzá pár­tunk évfordulójának ünnepségeihez. Az elmúlt évi átszervezés alkalmá­val alapvető változás állt be szerve­zetünk életében. A járási konferencia megvitatja, hogy az új körülmények között megfelelően teljesíti-e a járási bizottság a reá háruló feladatokat. Megfelelő-e a személyi kapcsolata és szerepe a helyi szervezetek irányítá­sában. ,S főleg, hogy helyi szerveze­teink élnek-e az új szocialista alkot­mány által biztosított jogokkal, azaz mennyivel járultak hozzá a csehszlo­vákiai magyar dolgozók kulturális életének emeléséhez. Kulturális forradalmunk, nagy kul­­túrrendezvényeink megkövetelik, hogy a kulturális életbe a legszélesebb tö­megeket is bevonjuk. De nemcsak mint nézőket, hanem mint alkotókat is. Növelni kell az énekkarok, tánc­csoportok, színjátszókörök, esztrád­­csoportok számát, s emelni azoknak színvonalát. Járási konferenciáink sikere attól is függ májd, hogy helyi szervezeteink küldöttei,' mennyiben járulnak hozzá a feladatok megvitatásához. A kikül­döttek felszólalása azonban csak úgy lesz színvonalas és meggyőző erejű, ha az egész szervezet véleményét, a kollektfv nézeteket tolmácsolják, ha a falu gazdasági és kulturális életé­nek továbbfejlesztése érdekében hangzanak el. Reméljük, hogy a CSEMADOK helyi szervezetei az elmúlt évek tapaszta­latait leszűrve, s majd a konferencián elhangzó felszólalásokból tanulva egy emberként fognak hozzá az újévi jó­kívánságok megvalósításához munká­val és fokozottabb kultúrtevékenység­­gel. Major Ágoston A prerovi járás példája Röviddel utána, hogy a prerovi szövetkezetesek kötelezettségvállalása elhangzott, amely szerint a termelést már 1960-ban 9,75 %-kal emelik a növénytermesztésben, és az ország többi szövetkezeteit is követésre buz­dították, a prerovi Jednota is előállt egy felhívással, hogy a szövetkezete­önkiszolgáló bolt működik, s január­ban még további hét falu kap ilyen üzletet. A Jednota szolgálatait az iskolákra is kiterjesztették. Eddig már 15 isko­lában létesült Pionír-önkiszolgálóbolt, amelyek a diákság körében nagy nép­szerűségnek örvendenek. A tanulók maguk választanak étvágyuk szerint tízórait. A lakosság kérésére a Jednota már nyolc kölcsönző boltot állított fel, s további hét községben most folynak az előkészületek a megnyitásra. Segít a szövetkezet asszonyainak is. Négy étkezdét állított fel, ahol csak az..ara­­tás ideje alatt több mint 100 000 ebéd fogyott el. De segít a Jednota sok más vonalon is. Tehát Pferovban tiemcsak a szövet­kezeti dolgozók teljesítik a kötele­zettségvállalásukat, hanem az eláru­sító (Jednota) üzemek is. ök is azt akarják, hogy az életszínvonal fal­­vainkon a lehető legmagasabbra emel­kedjék. Rastislav Czmero (Olomouc) A terhesség mesterséges megszakításáról Jozef Kyrych „Oravan“ televíziót vásárol seknek segít tervük megvalósításában, éspedig új árusítási formák beveze­tésével. Vásárlás a táskába! Ez az egyike a vásárlás új formáinak falvainkon, amelyet 57 üzletben vezettek be az említett járás területén. Ugyancsak teljesültek az önkiszolgáló boltok alakítására vonatkozó vállalások is. A prerovi járásban már eddig 44 új MEGTANULNAK OROSZUL A csehszlovák-szovjet barátsági hónap alkalmából a Komáromi Nemzeti Bizottság irodájában gyű­lést tartottak a fiatalok. Vállalták, hogy az esti iskolázás keretén be­lül mindnyájan elsajátítják az orosz nyelvet, hogy ezzel is üdvö­zölhessék az űrkutatás terén oly nagy sikereket elérő Szovjetuniót, a baráti szovjet népet. Dobracsányi Viola, Hurbanovo Hogy a társadalom elejét vegye egyes felelőtlen egyének, nevezetesen az ún. „angyalcsinálók“ illetéktelen beavatkozásának, pártunk és kormá­nyunk még 1957-ben törvényes intéz­kedésekkel rendezte a nő terhessége mesterséges megszakításának felté­teleit. Az erről szóló 68/1957. Zb. és a 249/1957 Ű. v. számú rendelkezése­ket most a 129/1960 Zb. számú hir­detmény alapján módosították. Amíg a kérelmezőknek azelőtt a járási egészségügyi intézethez kellett kérelmét benyújtania, most már csak olyan kórház nőgyógyászati és szü­lészeti osztályának főnökéhez fordul­hat (közvetlenül vagy körzeti kezelő­orvosa révén), amely egyúttal poli­­klinikával is rendelkezik. Méltányos esetben olyan kórház vezető nőgyó­gyászának is előterjesztheti indokait a terhes nő, amely állandó lakhelye szerint nem illetékes számára, s akár más járásban is lehet. A poliklinikával rendelkező kórház nőgyógyászati és szülészeti (azelőtt csak nőgyógyászati) osztályának fő­nöke bizottság elé terjeszti a terhes­ség megszakítását szorgalmazó nő kérvényét. Ezt a bizottságot az új előírások szerint a poliklinikával ren­delkező kórház igazgatójából vagy annak helyetteséből, valamint ugyan­azon kórház nőgyógyászati és szüléd szeti osztályának főnökéből állítják össze. A kérvény megtárgyalásának ügymenetét a kórház igazgatója vagy annak megbízott helyettese, mint a bizottság elnöke irányítja. A bizottság további tagjait s annak póttagjait, a járási nemzeti bizottság nevezi ki komoly, élettapasztalatokban gazdag és bizalmat élvező nők személyében. A bizottság nőtagjának tisztsége általános érdekeket szolgáló jogkör, amiért tisztségének gyakorlása kö­vetkeztében nem szenvedhet károso­dást alkalmazotti munkaviszonyából eredő járandóság-igényeiben. Szükség esetén a bizottság elnöke további szakértőt vonhat be tanácsadóként. Végül pedig, ami újabb vívmányt jelent hazánk valamennyi polgára számára, az ingyenes megelőző és gyógykezelés terén megszüntették az eddigi költséghozzájárulás behajtását. 1960. szeptember 1-töI tehát a ter­hesség mesterséges megszakításának műtété már szintén díjmentes. Minden egyéb, a törvényes előírá­soktól eltérő beavatkozást vagy az abban való segédkezést továbbra is teljes szigorral bünteti a törvény, adott esetben tíz évig terjedő sza­badságvesztéssel is. K. E. ftilMÍl/if 5 1961. január 8. Az 1905-ös oroszországi események hatására a mi vidékünkön is megerő­södött a forradalmi mozgalom. A munkások harca az általános és tit­kos választójog követelése alkalmá­val érte el tetőpontját. November 28-án Ausztriában nagy tüntetések voltak, amikor is a munkásság az igazságtalan törvények hatálytalaní­tását és az általános választójog meg­adását követelte. . A Brno melletti Slavkovon a vá­lasztójogért folytatott tiintetpcelíneu élénk lefolyásuk volt. A város már a kora reggeli ó­­rákban zászlódísz­be öltözött, s dél­előtt tíz órára egész Slavkovból s környékéről a Fő­téren több mint 10 ezer ember gyűlt össze. A nagy tö­meghez négy szó­nok beszélt a vá­lasztójog törvény­beiktatásáról, ami a tüntetők élénk helyeslését váltotta ki. A beszédek el­hangzása után a munkások felvonu­lást rendeztek a városon keresztül. Ekkor történtek az első zavargások. Annak ellenére, hogy a tüntetés rendezői felhívták a kereskedők fi­gyelmét, hogy a felvonulás idejárt ^zárják be üzleteiket, nem hallgattál meg a rendezők jó tanácsát, s így aztán a tömeg egy pár kirakatot be­zúzott. A felvonulás után 3000 főből álló csoport behatolt a Redlihov-cu­­korgyárba, ahol a tüntetés ideje alatl is dolgoztak. A gyár udvarán össze­tűzésre került sor a munkások és csendőrök között, s az utóbbiak fegy­vert használtak. Egy munkás a hely­színen meghalt és később még kette halt bele súlyos sebesülésébe. Aa összetűzésben még 30 munkás sebe­sült meg. A délután folyamán Brnó­ból osendőrcsapatok érkeztek, ame­lyeknek sikerült helyreállítaniuk i

Next

/
Thumbnails
Contents