Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-03-26 / 25. szám

Amiéri kiiünieiés jár rületre ősszel 350 mázsa istéllótrá­­gyét, télen 300 hl trágyalevet, s ta­vasszal, mihelyt ki lehetett menni a földekre, 100 mázsa komposztot szán­tottunk le. A kukorica vetése előtt 10 nappal 400 kg szuperfoszfátot, 400 kg kálisöt és 250 kg kénsavas am­­móniumot adtunk a talajnak. Az eredmény nem is maradt el. Háromszor kapálták traktorral, egy­szer végeztek kézi kapálást és faty­­tyazást. Hlásny elvtárs szerint külön gondot kell fordítani az egyelésre. Egy hektáron nem szabad több szér-Anton Hlásny, a dunaivánkai szö­­vetkezet mezőgazdásza a kö­zeljövőben már 60 éves lesz, de még mindig fürge, fiatalos mozgású em­ber. Többször kapott már jó munká­jáért kitüntetést, pénzjutalmat. S hogy mi az a különös munka, amit végez, amiért kitüntetéseket lehet kapni? Hát, ha azt vesszük, nem is olyan különös dolog. Csak dolgozik: kuko­ricát termel. Dunaivánkán 1959-ben, 0,5 hektár­ról 105,44 mázsa szemeskukoricát. takarítottak be, s 1960-ban 3 hektáron elérték a 113,37 mázsás hektáron­kénti termésátlagot. Hlásny elvtárs azt a nézetet vallja, hogy amit Voro­­r.yezs és Dnyepropetrovszk környékén jelent a kukorica, ugyanazt jelentheti nálunk is. Jelentheti, de ahhoz türe­lem, kitartás és sok-sok kísérletezés szükséges. Hlásny elvtársék az elsők között voltak, akik hozzáfogtak ennek a megvalósításához. Elsők között kap­csolódtak bele a „magas hozamok mesterei" mozgalomba, és Hlásny elvtárs — Lopatník Györgygyel együtt — a mozgalom kezdeményezőjének is számit. Az utóbi öt évben az ivánkaiak nem kevesebb mint 250 %-kal széle­sítették a kukorica vetésterületét. . — Mi a titka az elért szép ered­ményeknek? — Nincs itt semmiféle titok — mondja —, csak meg kell adni a föld­nek, ami megilleti. Az ivánkaiak így is tesznek. Ennek tudható be az 1960-ban 80 hektáron elért 69,7 mázsás hektáronkénti át­lagtermés is kukoricából. — A főhangsúly a talaj jó előkészí­tésén van — mondja Hlásny Anton mezőgazdász. — Mi egy hektár te-Olvasóink,,UvclczőínLtollábóL^Z& Határtalan lelkesedéssel Anton Hlásny nek maradnia, mint 40 — 42 000 darab- i nak. — Végeztek-e vegyszeres gyomlr- ; tést? — Igen. Dikotexet használtunk és ] nagyon jól bevált. Kukoricaföldjeink tiszták voltak, mint az arany. Igaz, ez részben az asszonyok érdeme is, akik a „magas hozamok mesterei" mozgalom úttörői a mi vidékünkön. Megtudom, hogy különösen Ko- Saková Julka, a CSISZ-fiatalok közül pedig Jozefka Rumiíková tűnik ki jó munkájával. S azokat az asszo­nyokat, akik már 11 éve dolgoznak együtt Hlásny elvtárssal, külön meg kell említeni. Ezek a 75 éves Katarina Slneková, a 72 éves Zofia Betková és még mások is. Ök segítették minden munkájában és Hlásny elvtárssal iz­gultak a jó eredményekért. — Mit tervez az 1961-es évre? — Az állattenyésztés növelése ér­dekében a fehérjedús takarmányok termelésére fektetjük a fősúlyt. Ezen­kívül szeretnénk még szebb eredmé­nyeket elérni a kukoricatermesztés terén. Az Iván Fojtik mérnök által kikísérletezett Lednicei középkésői kukoricából 15 hektár kísérleti par­cellán szeretnénk átlagban 100 má­zsás szemhozamot elérni. p zek a tervei a dunaivánkai szövetkezet mezőgazdászának. Tanulhatnak tőle a fiatalok is, hisz Anton Hlásny elvtárs mindenkivel szívesen elbeszélget, s a gazdaságban szocialista munkabrigádot akar ala­kítani fiatalokból, s nevelni, tanítani akarja őket a föld, a mezőgazdaság szeretetére. Tóth Elemér írja Kovács János levelezőnk. — Fő­képpen a termelés megjavításáról és az állattenyésztésről folyik a szó. A szövetkezetesek elhatározták, hogy a közeljövőben bevezetik a gépi fejést és a sertéshizlaldában önetetőket sze­relnek fel. Ezenkívül az öt gümőkóros tehenük helyébe egészségeseket vásá­rolnak. Tervezték még 4000 csirke vásárlását is, hogy a baromfiállomá­nyukat a megfelelőre emeljék, ennek megvalósítása azonban az istálló­hiány miatt nehézségekbe ütközött. A pataiak úgy oldották meg a hely­zetet, hogy vásároltak öt vándorőlat, s ide helyezték át a tyúkokat, a fel­szabadult ólakba pedig a csibék ke­rültek. * * * — A közelmúlt napok egyikén ün­neplőbe öltözött Alsószecse szövet­kezeti község — írja Kúcs Gyula levelezőnk. — Évzáróra gyülekeztek az emberek. Mégpedig nem akármi­lyenre, mert bizony nem túl sok olyan szövetkezet van az országban, ahol egy-egy munkaegységre a 10 korona előleg mellé még 12 korona osztalék jutott volna. A Kresztanko-család nem kevesebb mint 21500 koronát kapott. Sípos István pedig 14 000 ko­ronával lett gazdagabb. De így lehetne sorolni a többieket is. Hisz azt lehet­ne mondani, hogy senki sem kapott 8000 koronánál kevesebbet a faluban. Mindez a jó munka eredménye, amit az is bizonyít, hogy bevételi tervüket 841 000 koronával teljesítették túl. Az évzáró gyűlésen elhatározták, hogy még idén áttérnek a szilárd bérezési rendszerre. * * * • A Jednota Fogyasztási Szövetke­zet a nyári csúcsmunkák idején a dél-morvaországi kerület 300 közsé­gében gondoskodik a szövetkezeti tagok közös étkezéséről. Gubanyi Imre galabocsi levelezőnk a szövetkezeti építkezésekről és az állatállomány takarmányozásáról szá­mol be. Nagy igyekezettel építkeztek a ga­labocsi szövetkezetesek az elmúlt évben, hogy nyugodtan kezdhessék a harmadik ötéves terv első eszten­dejét. Többek között elkészült a 101 férőhelyes tehénistálló és ugyancsak tető alá került az 500 férőhelyes ba­romfiól is. Szépen fejlődik a szövet­kezet állatállománya, a sertéshús beadását az első félévre már bizto­sították. De nem lesz hiba a második félév körül sem, mert sok jó kukori­cája van még a szövetkezetnek. A szarvasmarhaállomány is elsőosz­tályú takarmányon él, ami főképpen a tejhozam emelkedésén mutatkozik meg legjobban. Ugyanis idén már 2,4 literrel magasabb a tehenenkénti fejési átlag, mint az elmúlt év ja­nuárjában volt. * * * Oroszkáról Hegedűs Ferenc a szö­vetkezet évzáró gyűléséről tudósít bennünket. Csudái elvtárs, a szö­vetkezét elnöke ismertette az elmúlt évben elért szép eredményeket. Egy hektár 7646 korona bevételt hozott a szövetkezetnek. Előlegként 10, elszá­moláskor további 8 korona jutott munkaegységenként, s ez a termé­­szetbeniekkel összesen 21,19 koronát tesz ki. A sokgyerekes családokról a családi pótlékok emelésével is igye­keznek gondoskodni. Az eddigi 35 ko­rona helyett 40, 50 és 60 koronát fizetnek gyermekenként. Az oroszkai szövetkezetesek elégedettek, s elha­tározták, idén úgy dolgoznak majd, hogy a 8 koronás osztalékot jóval túlszárnyalják. * * * \ — A Páti Nemzeti Bizottság irodája majd minden este hangos a vitától — Szombaton este zsúfolásig megtelt a bódvavendégl népművelödési ott­hon, A falu apraja-nagyja kíváncsi volt a vígtelki CSEMADOK helyi szer­vezete színjátszókörének fellépésére. A vendégek Kónya József „Éles Marika menyasszonyi fátyla" című négyfelvonásos színmüvét mutatták be. A bjdvavendégiek nem egyszer vastapssal jutalmazták a nagyon jól szereplő vígtelki színjátszó-csoport tagjait. Érdemes megjegyezni, hogy a mindössze 160 lakost számláló falu élénk kulturális életet él. Bizonyí­ték erre jól működő színjátszó-cso­portjuk is, amely szinte minden év­ben bejárja a vidéket betanult szín­műveivel. A vígtelkiektől bezzeg ta­nulhatnának sok kétszerte, három­szorta, ötszörte nagyobb falvakban is. Mert ami a lelkesedést illeti, nem ismernek a vígtelkiek határt. MATŐ PÄL, Alsóhutka ötátrafüreden a „magas Hozamok mesterei" konferenciáján nemcsak öre­gek, idős tapasztalt szakemberek vettek részt, hanem fiatalok is, akik szép eredményeket értek el kis gazdaságukban. Képünkön a kriza'nyi iskola pionírjai láthatók Michal Chydík elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács földművelésügyi megbízottja társaságában. (Foto: Dusek) Nyílt levél a pályaválasztásról Tudorti, most torra fordulnak meg a fejedben a tegnapok színes elképzelései. Hiszen volt idő, amikor a traktorok pöfögése vonzott, később az orvosi pályára gondoltál. Te, aki ennek a szerencsés kor­szaknak vagy a szülöttje, tudom, most tanácskozol magaddal: merre és hogyan? Ezt a bizonytalanságot igazolták szavaid is, amikor a vé­leményemet kérted. Nos, én nem is maradok adósod a tanáccsal. Mindenekelőtt ezt kell megjegyezned: hogy mi lesz belőled, nem csupán a te ügyed, hanem valamennyiünké, az egész társadalomé. Hiszen a dolgozók százezreinek segítsége nyilvánul meg iskoláztatá­sod költségeinek a fedezésében, az ingyen tankönyvekben, iskolai fel­szerelésekben stb, Tehát nem szabad méltatlannak lenned a társa­dalom bizalmára. De ezt csak úgy elöljáróban mondtam. Van még azonban valami, amire fel akarom hívni a figyelmedet. Apád paraszt: boldog, hogy a földdel dolgozhat, s azt szeretné, ha te is nyomdokaiban haladnál, mert ma már a mezőgazdaságban is öröm a munka. S reád, aki a föld szülöttje vagy, nagy szüksége van a mezőgazdaságnak a további célok, feladatok megvalósításában, hogy még több kenyér kerüljön asztalunkra. Tehát megformázva a gondolatot: a helyes ufad a mezőgazdasági iskolák felé vezet. Lehet, hogy megfordul a fejedben az a gondolat, hogy minek még iskolába járni, ha úgy is a mezőgazdaságban ma­radsz. Pedig ez a legnagyobb tévedés, amibe ember eshet, ha azt gondolja, hogy a mai mezőgazdaságban szaktudás nélkül is boldogul­hat. Kérdezd meg édesapádat, milyen szívesen tanult volna ő annak idején, csakhogy akkoriban az iskolák a kiváltságosaknak tartották nyitva a kapuikat. Neked most módodban áll. Sőt egyenes követel­ménye a társadalomnak, hogy .elvégezd a mezőgazdasági szakiskolát (vagy bármilyet), s úgy válj hasznára a falunak. Lehet, hogy vonz a város, de amikor csak rövid idő kérdéshogy' a falu is a város színvonalára emelkedjék, kár lenne lemondani a leg­szebb hivatásról, a mezőgazdasági pályáról, a mezőgazdaság tovább­fejlesztéséről, a város kedvéért. Nézzünk csak jól körül szövetkezeti falvóinkban. Az utóbbi tíz év­ben egészen új utcasorok épültek, nem ritkaság az autó sem szövet­­kezeteseink tulajdonában. A motorkerékpár,- rádió, televízió, mosógép stb. már nem álom, hanem mindennapi valóság csaknem minden szö­vetkezeti családban. No de nem nyújtom tovább levelem, hiszen ebből már kiveheted javaslatomat. Még csak ennyit. Helyes, ha tanárok, orvosok, rádió­technikusok is kerülnek ki a falu ifjúságából, de az első helyen min­dig a mezőgazdaságnak kell maradnia. SÁROGH ENDRE Szép vállalás Dolgozóink országszerte milliókat érő vállalásokkal köszöntik Csehszlo­vákia Kommunista Pártja megalaku­lásának 40. évfordulóját. Terebesen a vízgazdálkodási köz­pont műszaki dolgozói sem akarnak lemaradni ezen a téren és vállalásuk­kal segítenek az egyes szövetkeze­teknek a talajjavító munkálatok ha­táridő előtti elvégzésében. KISS Gyula és GÄL Béla Leleszen, Kis- és Nagv­­tárkánvban és a Vékén végzett na­gyobb talajjavító munkálatok irányí­tását végzik. Nagykaposon több kilo­méter hosszú öntözőcsatorna épül HARASZTI János és FEIRlK András vezetésével. NAGY Tibor és BERNÄT János műszaki dolgozók pedig a bot­­tányi és bácskai csatorna építésén dolgoznak, Mindannyian vállalták, hogy a rájuk bízott talajjavítási munkálatokat egy hónappal a határidő előtt befejezik. Kovács Zoltán (Zemplén) Az izsappusztai kastély és környéke nem a legcsendesebb. Mintegy 30 fiatal fiú és lány jókedve, kacaja töri meg a csendet. Nem nyaralók ök, hanem mezőgazdasági tanulók, akik itt a me­zőgazdasági termelés titkaival ismer­kednek meg. A jól végzett napi munka után megtalálja ki-ki a maga szóra­kozását is, de szabad idejükben a környezetük szebbé tételére is gon­dolnak. Felvételünkön Vinner Ilona, Moravec Erzsébet, Tóth Vilma és Szed­tük Emília virágültetésre készítik elő a talajt. Híradás Ekecsről Nagy szorgalommal végzik a tavaszi munkát az ekecsi szövetkezet tagjai, Idén jobb a munkaszervezés is: ennek köszönhetik jórészt, hogy a mintegy 300 hektár árpát, 10 hektár búzát, s 100 hektárba a herealávetést már e hónap első felében a földbe tették. Előrehaladás mutatkozik azon a té­ren is, hogy már a takarmányalap biztosítására most törekednek. Vetik már a takarmánykeveréket, s jól előkészítették a kukorica vetöágyát is, hogy a bőséges termésnek így megteremtsék az alapját. P. L. ★ ★ ★ JÖL VÉGZIK MUNKÁJUKAT A dunaszerdahelyi erdőgazdaságban a szocialista munkabrigád büszke címért öt csoport versenyez. Egyiket Matúü Vierik vezeti. Tíz tagú cso­portja az elmúlt év fakitermelést tervét 4132 mS-re! lépte túl és 35 000 korona anyagmegtakarítást ért el. (rn) Kitüntették MARIA GREGOROVÄT Antonín Novotny elvtárs, köz­társaságunk elnöke Mária G r e g o r o­­v ána k, Csehszlovákia Kommunista Pártja érdemes dolgozójának, Szlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága tagjának 60. születésnapja alkalmából a Munkaérdemrendet ado­mányozta a jarradalmi munkásmoz­galomban évek hosszú során át kifej­tett tevékenységének elismerésekép­pen. , CSISZ-fiatalok utaztak a Szovjetunióba A napokban CSISZ-fiatalokból álló küldöttség utazott a Szovjetunióba, Anecka Valigurová elvtársnő, a CSISZ KB titkára kíséretében. A kül­döttség ellátogat Moszkvába, Odesz­­szába, s több más városba is. Célja, hogy tanulmányozza a Komszomol tapasztalatait a fiatalok szabad ide­jének jó beosztásáról. (mf) — Itt a Szabad Földműves szer­kesztősége. A Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályát kérjük. — Halló, itt Rozsnyó, a telefonnál Zajlőek Ferenc járási zootechnikus. — Zajícek elvtárs, hogyan teljesíti járásuk az állattenyésztési termékek­ből a felvásárlás időtervét? — Március 20-ig az időterv telje­sítése a következőképpen fest: mar­hahúsból 85,7 %-ra, borjúhúsból 192.3 °ora (!), sertéshúsból 75,4 %-ra. tej-’, bői 68,2 %-ra, tojásból pedig 96,2 %-ra teljesítettük a tervet. Ez lénye­gében annyit jelent, hogy járásunk földművesei mintegy 543 mázsa mar­hahússal, 488 mázsa sertéshússal és 365 425 liter tejjel maradtak adósak. — Mi az oka a lemaradásnak? — Elsősorban a takarmányhiány, másrészt pedig az egyénileg gazdál­kodók hátráltatják a felvásárlás ter­vének teljesítését. Hiba van a szövet­kezetekben is. Amig ugyanis a kovácsi szövetkezet a tej felvásárlásának idő­tervét 115 %-ra teljesíti, addig a dernői szövetkezet csupán 56 %-ra. Megjegyzésünk: A fentiekből látjuk, hogy a rozsnyói járás földművesei majdnem minden termékből 100 %-on alul teljesítik a felvásárlás tervét. Viszont hiba, hogy a borjúhús felvá­sárlási tervének 192,3 %-ra tettek eleget. Ha ez továbbra is így lesz, mi lesz a szarvasmarha utánpótlásával? Az idén takarmánybíányra panaszkod­nak a járás szövetkezetei, ezért még most. a tavaszi munkák idején vizs­gálják fölül, hogy elegendő takar­mányt vetettek-e. — n — féiPMifi/fs 9 1961. március 26.

Next

/
Thumbnails
Contents