Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-03-26 / 25. szám
❖•K-t-x* Elő könvvictr ****** 4 ♦ ♦ ♦ ♦ 4 4 4----4----4----4—4 --4 > 4 ■ » <. 4.....■: --4—4—4----4----4----4----4----4 -.4 . .4----4----4-------4----4----4----4----4----4----4----4----4----4----4 Szeretnek olvasni a madariak. S ehhez tegyük még hozzá azt is, hogy sokat olvasnak. Érzik, szükségük van a könyvre, a műveltség forrására. Persze nemcsak a fiatalok olvasnak. Az idős emberek szintén szívesen veszik kezükbe a könyvet. Ma talán sokan természetesnek vesszük, hogy a falusi ember olvasással tölti el szabad ideje egy részét. Főleg a fiatalok nem látnak ebben semmi különöset. Hisz nekik a könyv mindjobban napi szükségletükké válik. Nem árt azonban, ha kissé visszapillantunk a múltba, a madari könyvtár múltjára. Felszabadulásunk előtt szintén volt könyvtára a falunak. Viszont a könyvtár „olvasótáborát" tíz ujjunkon megszámlálhattuk volna. Pedig a kölcsönzés már akkor is ingyenes volt. Mi lehetett tehát az oka, hogy nem olvastak az emberek? Az idősebb emberek nagyon helyesen látják a kérdést. Kora reggeltől késő estig robotoltak. Arra meg éppen senki sem fektetett súlyt, hogy olvasson a falusi ember. Minek a parasztnak könyv! Ez volt a kizsákmányoló osztály véleménye. A háború feldúlta a községi könyvtarat. Ami esetleg megmaradt belőle, s értékes voit, azt ellopkodták. Immár 12 esztendeje, hogy Madlenyák tanítónő kezdeményezésére újraalakult a könyvtár. Mivel csak szlovák nyelvű könyvekkel rendelkezett, 1950-ben Bratko elvtárs, az iskola igazgatója megszerezte az első 57 magyar nyelvű könyvet. Kevés volt ez a falu lakosságának létszámához viszonyítva, mégis rengeteget jelentett. Eleinte idegenkedtek az emberek. Főleg a mai tárgyú művektől. Nagyon kevesen olvasták a mai szerzők műveit, s r.em nagyon mertek az addig ismeretlen szovjet írók műveihez Az öröm versenye Az idei ifjúsági alkotóversenyről joggal mondhatja bárki, hogy az öröm, boldogság, életkedv, fiatalság versenye. Jól felkészült műkedvelőink valóban lelkesedéssel végzik munkájukat. Ennek eredményeképpen nemegyszer van részünk meglepetésben. Bratislavában a legjobb csoportok gyűlnek össze, hogy bemutassák számaikat. Hatalmas előrehaladásról tesznek tanúságot tánccsoportjaink. Nemcsak ami táncaik technikai kidolgozottságát illeti, de lényeges változás állott be az eszmei mondanivaló terén is. A falusi táflccsoportok megelevenítik szövetkezeteseink boldog, nyugodt életét, s a pezsgő ritmusokban ott találjuk napjaink emberének kitörő örömét, tenniakarását. nyúlni. A helyi pártszervezet persze nem hagyta annyiban a dolgot. Megrendezték az első vitaestet. Mindenki jól emlékszik még a dátumra: 1953- fcan történt. Az emberek nem is nagyon tudták, vajon miről lesz sző, mi az a vitaest. Fagyejev „Ifjú gárda“ című regényét ismertették, persze vitáról nem nagyon lehetett beszélni. Már széles körű vitát értve. De így is akadtak felszólalók, s összegezve, a könyvvita jól sikerült. Ettől kezdve egyre gyarapodott a könyvek, de az olvasók száma is. A mához értünk. A felvázolt fejlődési folyamat mélyebb bepillantást enged a madari könyvtár életébe. Tény az, hogy a községi könyvtárnak 927 kötet könyve van, 132 kötettel rendelkezik a tanítói könyvtár, s a fiatalok könyvtárában 118 kötet közül válogathatunk. Az olvasók száma jelenleg 221. Ez a szám azonban nem mutatja meg az olvasók tényleges számát. Ugyanis egy családból rendszerint csak egy olvasó látogatja a könyvtárat, s ó látja el a család többi tagját is könyvekkel. Mindenki talál magának valót a könyvtárban. A szövetkezeti tagok szintén nagy előszeretettel járnak el könyvekért, s ez talán a legörvendetssebb tény A legolvasottabb könyvek közé tartoznak az orosz klasszikusok művei, konkréten Tolsztoj „Anna Kareniná“-ja. A mai írók regényeit szintén olvassák elvitatkoznak egyegy könyvről. Nagy közkedveltségnek örvendenek a különböző szakkönyvek. De a többi tudományos jellegű könyvet is gyakran kölcsönzik. Végzetül elmondhatjuk, hogy a marian könyvtár teljesíti a rája háruló feladatokat. Nem ártana még több Könyvvitát, beszélgetést rendezniük az Olvasókkal. Irenka liber Beteg a kaszás Apám. nyáron még a határban járt, zöld sarjában öles rendet kaszált. Egyszer zsombékba botlott, elesett, s bár lába sajgóit, hazabicegett. Almafára rejtette a kaszát,, s ö, ki szerette a tágas határt, az ágynak dőlt; négy sivár fal között türelmetlenül méri az időt. Sarjából tej is lett, meg alom; s apám hiányzik a nagy udvaron. Hol van a jó borízű alma már?. Levelét régen befödte a sár. A kaszát nem keresi senki se, előbb a hó, majd rozsda lepi be. A szikár kaszást ne várja a rét. Ne félj már tőle fehér margarét! Hiába zsendül újra a mező, az a kasza már nem kerül elő! Apám szenved, pedig úgy élnie még. Anyám aggódik:... „Talán itt a vég?" — A Kaszásnak tudni nem szabad, hogy a kasza az almafán maradt! — ZALA JÓZSEF Üde, kedves, olvasmányos írás Zuzka Zguriska szlovák írónő „Kettős lakodalom" című regénye. Falusi környezetben játszódik. Két. fiatal szerelmespár viszontagságairól szól a regény, a minden gátat elsöprő szerelemről, amely csak nehezen törik bele a falú régi társadalmának hagyományaiba és a megszokás igájába, míg sok izgalmas és vidám bonyodalom után a fiatalok végre mégis révbe jutnak. Zuzka Zguriska irtózik minden mesterkélt „irodalmiasságtöl“, finomkodó szenvelgéstől. Jó paraszti módon ZUZKA Z6VR)«Í nevén nevezi a dolgokat, s legerősebb oldala a humor. Az életből ellesett alakokat és eseményeket közvetlenül, egyszerűen, de színesen, lélektani megalapozottsággal, hamisság nélkül ábrázolja. A könyv szlovák eredetiben és cseh fordításban már számos kiadást megért. 10 f ti LM fa ff 1961. március 26. Megélénkült az élet a szövetkezeti klubban Bejében. A helyi nemzeti bizottság, együttműködve a földművesszövetkezettel, a járási nemzeti bizottság segélyezésével a Szentiványikastélyt takaros szövetkezeti klubbá alakította át. Az épületben könyvtár, klubhelyiség, kultúrotthon kapott ' helyet. A szövetkezeti klub mellett azonnal megalakult a színjátszócsoport is. Pártunk 40. évfordulója tiszteletére Egri Viktor „Amikor a hárs virágzik című színművét tanulták be. Laboda József elvtárs, a színmű rendezője áldozatos munkát végzett. Viszont tagadhatatlan, s ennek leginkább Laboda elvtárs lenne a megmondhatója, mennyire könnyebben megy a munka, ha a szövetkezet és a helyi nemzeti bizottság az ember segítségére siet. Ezt a légkört csakis a szövetkezeti klub teremtheti meg. A színmű tartalma ismeretes. Hisz országszerte játsszák színjátszó csoportjaink. Elmondhatjuk, hogy a szereplők jól megállták a helyüket. Jó alakítást’ nyújtott Hacsi elvtárs, a felvilágosulatlan magángazda szerepében s kiemelkedően jól szerepelt rajta kívül Barankai Éva és Lőrincz József. Ogy tervezik, hogy a közeljövőben az otthon ifagy sikert aratott színművel meglátogatják a környező falvakat. De térjünk vissza a szövetkezeti klubhoz. A faluban ezután a tavaszi és a nyári munkák idején sem szünetel a kulturális munka. A klubban különböző tanfolyamok, filmelőadások, A könyvhónap idején napi beszélgetéseink tárgyát képezi a könyv. Félhívják erre figyelmünket a falragaszok, az újságok, rádió, de nem utolsó sorban a könyvesboltok, népkönyvtárak, népművelődési otthonok dolgozói. S a könyv ellátogat az üzemekbe, a földművesszövetkezetekbe. Ellátogat és dolgozóink mindenütt szeretettel fogadják. (Foto: ctk) A XVIII. és a XIX. század polgári művészete A feudális osztály pár évszázados uralmát a rohamosan gazdagodó polgárság veszi át. Ez a fejlődés természetesen a kapitalizmus világuralmához vezet. A polgárság jólétben és bőségben él, utánozza, mímeli a feudálisokat. Kétségkívül az építészet volt a képzőművészetnek az az ága, amely ebben az időben hatalmas iramban tör előre, fejlődik. Ez természetes, hisz a felülkerekedni akaró polgárság hatalmas építkezésekbe kezd. A megváltozott életforma új feladatok elé állítja az építészeket. Az új társadalmi rendszer a városok építkezési rendjét is felforgatta. Oj városrészek, negyedek épülnek. Felvetődik a régi városrészek átrendezésének problémája. Az építőművészetre hárul az a nagy feladat, hogy megtervezzék a nyilvános épületeket. Színházak, parlamentek, vásárcsarnokok, iskolák, üdülők, kórházak, áruházak épülnek, egyelőre minden hagyomány nélkül. A rögtönzött ötletek, különböző divatok döntik el végül a stílusok és az egyéb építkezési kérdések sorsát. A két évszázad építő-stílusa nyugtalan, kaotikus képet tár elénk. Ez törvényszerű jelenség, mert az új kezdeményezések fogyatékosságaiképpen az építészet a régi formák átvételével próbál magán segíteni. Ezeket a formákat jól vagy rosszul megpróbálja egyeztetni korával. A barokk művészet stílusának korlátlan uralma a klasszicizmus fejlődési folyamatára vezethető vissza. A század elején az empír válik nemzetközivé és ellenállhatatlan divatként érvényesül. Ennek a stílusnak a kifejlődése is különböző hatásokból alakult. A római és a görög minták utánzása csak később következett be. A neo-reneszánsz és neobarokk már a közép-európai . gazdag életforma tündöklő kifejezését szolgálja. Látni ezt mindmáig nagyvárosainkban, különösen a bérházakon, amelyeken rikító díszítéseket vehetünk észre. A felsorakozó „izmusok“ sokasága nemcsak a képzőművészetben észlelhető. Ez a tudomány fejlődésével áll kapcsolatban, s egyre nagyobb teret hódit. Észrevehető ez a festészetben és az irodalomban egyaránt. irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások lebonyolítását tervezik. Szükséges azonban, hogy a szövetkezeti klub vezetője, Lőrincz elvtárs, a szövetkezet vezetőségével és a helyi nemzeti bizottsággal karöltve helyes tervet dolgozzon ki, amely szerint aztán könnyen irányítható a munka. Bejében minden előfelvétel megvan, hogy a szövetkezeti klub színvonalas munkát fejtsen ki. Eggenhofer Ferencz (a szerző felvétele) Az új építészeti anyagok, a vas és a vasbeton, szintén új formákat hoztak létre, amelyek teljesen új irányba terelték az építészetet. Ez már a gép korszakának kezdete. Staudt Mihály, festőművész A könyvekről Komáromban Sipicky Andrással, az egyik komáromi könyvesbolt vezetőjével beszélgettünk el az idei könyvhónapről. — Bizonyára jő előre készítettek tervet a könyvhónapra. Nos, szeretnők, ha ennek a teljesítéséről szólna néhány szót. — A könyvhőnap eszmei irányvonala minden tekintetben megfelel eredeti elképzelésünknek. Sőt másképp nem is tehettük volna, mert jelenleg pártunk nagy évfordulója áll az érdeklődés középpontjában. így tehgt a mi munkánk is ehhez idomul. A könyvismertetések, beszélgetések mindig a párt 40. évfordulójával öszszefüggő akciók keretén belül folynak le. — Hogyan működnek a könyvkiállítások ? — Elsősorban az iskolákról teszek említést. A járás alapfokű iskoláiban mindenütt nyitottunk kiállítást. A bevételi terv 5130 korona, amelyet több mint valószínű túllépünk. A kilencéves iskolákra 13 356 korona értékű könyvet terveztünk, s én bizakodó vagyok. Általában a kiállításokkal elégedettek lehetünk. — A szövetkezetekben szintén rendeztek kiállításokat? — Természetesen. Ügyszólván mindegyikben. Bevételi tervünk 14 231 korona, s itt jól elszámítottuk magunkat, sokkal nagyobb az érdeklődés, mint gondoltuk. — A könyvvitákon milyen művekről beszélgetnek? — A legtöbb helyen az „Oj barázdát szánt az eke“, a „Vörös fény Kladnó felett" és az „Anna“ proletárka került műsorra. Megemlíthetném még Hecko „Vörös bor“ című regényét. — Elégedettek a már megrendezett estekkel ? — Színvonalas felszólalások hangzanak el; látszik, hogy olvasnak az emberek. — Az elmondottakon kívül még milyen rendezvényeket bonyolítanak le? — Olvasói konferenciákat rendezünk. Ezektől nagyon sokat várunk. Célunk az, hogy minél több emberrel megszerettessük a könyvet, s még jobban kiszélesítsük olvasóink hatalmas táborát. —aki Rejtvénymegfejtőink figyelmébe A lapunk 23. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése a következő: „Négy év alatt teljesítjük a harmadik ötéves tervet a mezőgazdaságban“. Azok között, akik legkésőbb március 24-ig postára adták válaszukat és helyesen fejtették meg rejtvényünket, három könyvet sorsolunk ki. A nyertesek nevét következő vasárnapi számunkban közöljük. Szövetkezeti klub Bejében
