Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-03-12 / 21. szám
Korunk követelménye Ránk köszöntött a íavasz. A langyos napsugarakkal együtt azonban elérkezett a tavaszi csúcsmunkák ideje is. Magra vár a föld! Ki a mezőkre! Hatalmas feladat előtt állnak földműveseink, a falu népe. Hogyne, hisz harmadik ötéves tervünk első évébe léptünk, most kezdjük messzemenő, nagyszabású terveink valóraváltását, s mindenütt szebb eredményeket, Könyv a mérce Lichtner Rudolf elvtársnak, a „Kniha“ Nemzeti Vállalat propagációs osztálya vezetőjének tettünk fel néhány kérdést az idei könyvhónap menetéről és előrelátható eredményeiről. — Mint halad a könyvek árusítása? > — Kerületünkben, tehát a nyugat-szlovákiai kerületben, a könyvesboltokon kívül több mint 2000 rögtönzött elárusítóhelyet rendeztünk be, az üzemekben, szövetkezetekben, állami gazdaságokban, iskolákban, amelyek egyben könyvkiállítások is. — Milyen propagációs munka folyik a falvakon? — Falvainkon közvetlenül a járási könyvesboltok és a járási nemzeti bizottságok mellett működő különleges bizottságok irányítják a munkát. Ezenkívül kerületünkben több mint 1000 úgynevezett könyvbizalmi működik. — Mi ez utóbbiak feladata? •!- Ők az üzemekben, szövetkezetekben, lakhelyükön árusítják a könyveket. Jutalmat is kapnak, a forgalom 10 %-át. — Mennyi könyvet bocsátottak forgalomba a könyvhónap alkalmából? — A könyvesboltokat ne számítsuk. Az előbb említett kiállításokra több mint 140 000 könyvet küldtünk szét. — S hogy tervezték, mennyi kel el belőlük? — Szerintem nem elég szilárd a normánk. A terv szerint 70 000 kötetnek kellene gazdát cserélnie. De én derűlátó vagyok! — Tehát kellemes meglepetésre számít? — Bevallom, igen. Tudniillik számolnunk kell azzal, hogy az életszínvonal évről évre, jobban mondva napról napra emelkedik. S ennek itt kell a legjobban megmutatkoznia. — Ezek szerint az életszínvonal emelkedésének a legjobb fokmérője a könyv? — Nem akarom a saját lovamat dicsérni, de azt le kell szögeznünk, hogy nagy az összefüggés a kettő között. Az emberek; művelődni akarása, a kultúra utáni vágya az életszínvonal emelkedésének elmaradhatatlan velejárója. Ezért remélem, hogy az idei könyvhőnapot kiemelkedő sikerrel zárjuk. <-áki) gazdagabb termést szeretnének elérni. Ezenkívül a kötelezettségvállalások is szorongatják az ember lelkiismeretét. Úgyszólván mindenütt vállalták, hogy négy év alatt teljesítik az Ötéves tervet. Ez pedig, ha már kötelezték magukat, becsület dolga, teljesíteni kell. Mindez persze fokozottabb figyelmet, s nem kevésbé munkatöbbletet igényel. Tennivaló tehát akad bőven, az emberek két váltásban is dolgoznak, ha kell, meghosszabbított munkaidőben. Mindenki előtt egy cél lebeg: mindent jól és időben. A tavaszi munkák befejezése után alig jut lélegzetvételnyi idő, s máris újabb, sürgős feladatok előtt állunk. Betoppan a nyár, aratás, cséplés el sem múlik, kezdhetjük az ősziek betakarítását, a különböző talajmunkákat. Ha minden jól megy, november közepéig van mit tenni. Gondtalanabb napokra tehát addig nem nagyon számíthatunk. Felmerül azonban egy kérdés. Helyes-e, hogy falvaink nagy részében március elejétől novemberig úgyszólván rostokol minden nemű kulturális munka? Ellátogatunk néha moziba, meghallgatjuk a rádióban a híreket, esetleg egy kis zenét, s ha esős idő ígérkezik, hát elülünk későbbig a televízió előtt. Máskor nem, mert korán kell felkelni, és az álmos ember hamarabb elfárad a munkában. Kielégíti a ma falusi emberének a kultúrszomját ennyi? Nem! További probléma. A tél folyamán jól összeszokott, megszervezett műkedvelő-csoportok szétszélednek, nem folytatják munkájukat. Ennek következtében a jövő tél beállta előtt mindent lehet elölről kezdeni, úgyhogy csak december végén, január elején jutunk a rendes kerékvágásba. A legtöbb helyen egy-egy színmű, tarkaest, esetleg két-három előadással merül ki a tömegszervezetek kulturális tevékenysége. Ez tehát az évi mérleg; persze nagy általánosságban. Ez pedig minden tekintetben kevés. Szükséges, hogy folyamatosan, ne idényjellegűén végezzünk kulturális munkát, ne csak hófúvások idején vegyünk a közünkbe könyvet. A ma falujának mindennapi szükségletévé kell, hogy váljék a kultúra, a könyv, a film, a színház stb., stb. Ellenvetésként felhozhatná valaki: jó, jó, ez mind igaz, csakhogy a kulturális munkához idő is kell. Ä napnak pedig csak 24 órája van. Hiába, mindenre nem futja. Tehát dolgozni a földeken és kulturális életet is élni, az nem megy, legalább faluhelyen nem. Nem? Vizsgáljuk meg közelebbről azt a kérdést. Elsősorban pártunk és kormányunk több határozatában utal arra, hogy szüntessük meg a mezőgazdasági munka idényjellegét. Tehát biztosítsuk azt, hogy a csúcsmunkák idején se kelljen senkinek agyondolgoznia magát. Mindehhez rendelkezésünkre állanak a gépek, a korszerű technológia vívmányai. Abban a szövetkezetben, ahol jól megszervezték a gépesítési csoportot, ahol termékeny talajra talált a százasok mozgalma, s jól megfontolták a munkaszervezési intézkedéseket, betartják a munkák időtervét, nem kell minduntalan valamit „behozni", nem okozhat problémát a kulturális munka. Pihenhetnek, s este nosza gyerünk moziba, a sógorhoz televíziót nézni, de színdarabpróbákra, irodalmi estekre, különböző előadásokra is akad bőven idő. Gondolkodjunk el: vajon a csúcsmunkák idején jól beosztjuk-e időnket? Itt, ezen a téren is akad javítani való, bizonyos. Mindezeken kívül számolnunk kell azzal is, hogy nemcsak a munka elvégzése, hanem a munkaidő lerövidítése, s a munka lényeges megkönnyítése is feladatunk.. Példával járjanak elöl a szocialista munkabrigádok. Hisz azok célkitűzései közé tartozik elsősorban a szocialista életmód bevezetése. Az pedig nem képzelhető el kulturális élet nélkül. Falvainkon igenis megvan a lehetőség, amely szerint a csúcsmunkák idején is gazdag kulturális tevékenységet fejthetünk ki. De nemcsak fejthetünk. Kötelességünk az ehhez szükséges előfeltételek megteremtése. Ez korunk követelménye. Ezért folytattak apáink tulajdonképpen évtizedeken keresztül áldozatos harcot, ezért küzdött pártunk. Nem közhely, ha újra hangsúlyozzuk: a korszerű technológia bevezetése szorosan összefügg mindezzel. Viszont nem képzelhető el az előbbi művelt, széles látókörű emberek nélkül. Ehhez pedig még több könyvre, filmre, színházra, irodalmi és tudományos előadásra, politikai iskoláztatásra van szükségünk. P. I. Március a tavasz Is a könyvek hónapja, így a könyvbarátokat kettős öröm is éri. A tavasz érkezésének, de még inkább az új, szebbnél szebb könyvek-, nek örülnek. Kutató szemmel vizsgált ják a könyvesboltok polcait. Vajon találnak-e valamit könyvtáruk gyara-. pítására? Tudniillik márciusban mindig akad számukra kellemes meglepetés. Ez a kislány nyomban át is tanulmát nyozza Turgenyev „Első szerelem" ct-. mü novellásköteiét. Bizonyára meg is vásárolja. Ugyanis biztató a címe. A kislány is fiatal. No meg itt a tavaszi (Foto: CTK) Baráti látogatás Ünnepi hangulat lett úrrá a bratislavai V. diákotthon lakóin. Kedves látogató érkezett. Natália Szergejevna Pavlovna, kiváló szovjet pedagógus látogatta meg az intézetet. Natália Szergejevna nagyon érdekesen beszélt munkájáról, a szovjet iskolákról. Őszintén igyekezett velünk megismertetni sikereinek titkát s az előforduló kudarcok okát. Igazi, nyílt, jellemes szovjet ember. Ezt a végkövetkeztetést vontuk le róla, rögtön az első pillanatban. Amikor munkamódszeréről beszélt, csodálkozva vettük tudomásul, mennyire alaposan, mennyire szívből végzi munkáját. Nemcsak az iskolában foglalkozik tanulóival, eljár velük szórakozni, meglátogatja őket otthonukban. Minden tanítványa barátjának érzi, őszinték hozzá. így aztán természetes, hogy pontosan ismeri mindegyiküket, könnyebben harcolhat hibáik ellen, tudja, mit szeretnének az életben elérni, s már az iskola padjaiban arra neveli őket. Sqj<at, rengeteget lehetne tanulni Natália Szergejevnától. Kár, hogy a látogatás ideje csak rövid volt. Megjegyeztük minden szavát, s rövid idő alatt is tömérdek dolgot tanultunk meg. S még egy tanulságot: ba a szovjet pedagógusok nyomdokaiban haladunk, nem vallhatunk kudarcot. Egri Margit Irodalmi est Jól sikerült irodalmi estet rendezett a CSEMADOK szepsi csoportja, amelyen a csehszlovákiai magyar írók közül Fábry Zoltán és Mács József is részt vett. A vitaest résztvevői Mács József „Téli világ“ című novelláskötetét vitatták meg, majd Fábry Zoltán tartott tartalmas előadást a kommunista párt megalakulásáról s a munkásosztály harcairól. Szépen összeállított műsorral szerepeltek az irodalmi esten a- magyar tannyelvű iskola diákjai. Radácsi László (Szepsi) Az emberiség történelmében a XV., XVI. és a XVII. század igen nagy jelentőségű, s rendkívül nagy változást jelentett mind politikailag, mind társadalmilag, A termelési rend teljesen átalakítja a társadalmi rendet, új életforma alakul. A gótika kora lezárul. Engels ezt írja: „Az egyházi szellem diktatúráját megtörték.“ A protestáns germán nép az első, amely lerázta magáról. A latin országokban pedig mindinkább gyökeret ver az arab és a szabad görög filozófia, amely előkészítette a XVIII. században előretörő materialista világszemlélet útját. Ez igen nagy átalakulási folyamat volt. A nagy kiterjedésű mozgalom az egyház hatalma ellen irányult. A nagyarányú küzdelemben már részt vett az új utakon haladó filozófia, a tudomány, irodalom és művészet is. Ez a filozófia, tudomány és .művészet sokkal nagyobb fejlődésnek indult, mint a múltban, a feudális korok bármely idejében. Természetesen, ez a forradalmi idő magában hordta a megújhodás minden sallangját, hibáit, de eredményeit is. A feltörekvő erők híveinek, forradalmi osztályának nem az egyházi uralom megdöntése volt a fő célja, hanem az, hogy az uralmak alá helyezzék a társadalmat, s ezt érdekeik szerint rendezzék be, tehát az egyházat is. De milyen érdekeik szerint? Természetesen, a feudális osztály érdekei szerint, hiszen ha megnézzük a feudális urak fényűzését, életét abban a korban, látjuk, hogy a feudális urak által elszegényített ország népéről van szó. Ezek a fizikai életminimumra leszorított napszámosok és cselédek, a létfenntartásért küzdő ipari munkások, proletárok a feudális földesurakkal és a kapitalistákkal álltak állandó harcban. E könyörtelen küzdelmek és változások A magyar olvasóközönség már részben ismeri Jifi Wolkernek, a tragikus sorsú cseh költőnek az életét és műveit. A sajtóban elszórtan megjelent egy-egy verse, s bizonyára emlékezetben is maradt. Olvasóközönségünk ezúttal első ízben veheti kezébe Wolker válogatott verseinek nagyobb szabású kiadását. A kötetben megtalálható a nagy költő összes fontosabb költeménye, s ezáltal az olvasó átfogó képet kap a fiatalon, huszonnégy éves korában elhunyt Jifi Wolker művészetéről. Wolker a cseh irodalomban, S. K. nyomán alakul ki az osztálytársadalom. A feudálisokat és rendszerüket támogató egyház befolyása gyengülőben van a mindinkább erősödő és gazdagodó polgári társadalommal szemben. Ez a fejlődés bizonyítja legjobban a materialista történelmi fejlődés igazságát. Ezen átalakuló fejlődéssel az uralkodó feudális osztály hanyatlik és előtérbe lép a polgári osztály új társadalmi formájában. Felfogásuk és a polgári öntudat fejlődése osztályjelleggé alakul. Tapasztalni lehet ezt az ebben a korban létrehozott művészi alkotásokban. Ez a folyamat aztán átalakítja az egyházi művészetet is, s ez lényegében eltér és különbözik a gótika aszkétikus hagyományaitól. A festészet, irodalom, szobrászat és építészet is átalakul, új utakon halad, elhagyja a középkorit. Már nem a vallási témák az irányadók. Teljesen megváltoztatja a világszemléletét az irodalom és a művészet. Megszabadul a skolasztikus kötöttségtől és az új világszemlélettel menetel. Az irodalom és a művészet új ábrázolási mondanivalójával fejezi ki korának szellemét. Az egyházi gondolkodás helyébe a világi, reális gondolkodás lép. Ez a fejlődés általános társadalmi fejlődéssé alakul át. Tehát amíg a gótikában a szigorú egyházi szemlélet az uralkodó elem, a reneszánsz szemléletében az egyházi felfogás helyébe a világi, reális gondolkodás lép előtérbe. Nálunk a reneszánsz a XV. század végén és a XVI. század elején kezd kialakulni. A feudalizmusnak erősen a kapitalizmusba hajló kora tanúskodik az febben az időben létrehozott művészeti emlékekről. (Folytatjuk.) Staudt Mihály festőművész Készülnek az alkotóversenyre Leszögezhetjük, hogy az áji helyi szervezet nagyon lelkes, jól összeforrott s nem utolsósorban tehetséges, fejlődőképes színigárdával rendelkezik. Szemes Sarblta, Jéger Bálint és Rácz Erzsébet átlagon felüli alakítást nyújtottak. Dunajszky Géza (Debrőd) Példát mutatptt A nagyölvedi tűzoltó-testület színjátszó csoportja nagy sikerrel adta elő Lovicsek Béla „Húsz év után“ című színművét. Az együttes tagjai jó munkát végeztek, a siker tehát teljesen megérdemelt. Ki kell emelnünk a szövetkezet elnökét, Urbán Ferenc elvtársat, aki napi munkája után talált időt arra is, hogy foglalkozzék a színjátszó csoporttal, mint ő a bemutatott színmű rendezője. Mindez arra enged következtetni, hogy a szövetkezet vezetői és az ifjúság között nagyon jó a kapcsolat. Lám, ez. is az egyik útja annak, hogy fiataljaink megszeressék a falut, a szövetkezetét, ne vágyakozzanak máshova. A nagyölvedi szövetkezet elnöke példát mutatott. S szövetkezeteink vezetői mindenütt a nyomában járhatnának. Csömör Júlia (Nagyölved) Neumannal, Horával Olbrachttal együtt, a polgárságtól elforduló és £ munkásság mellé álló forradalmi’ költészet egyik jelentős úttörője, a: ifjúság és a munkásság nagy lírikusa Legszebb verseiben, mint a „Széni Dombtető“, a „Tenger“, az „Arc a; üveg mögött“, a „Ballada a meg nerr született gyermekről", a „Ballada i fűtő szeméről“, a „Ballada a tengerészről“ mesterien egyszérű formába ötvözi súlyos mondanivalóját. Fellépése óta két táborra osztják a cseh és szlovák költőket. Azokra, akiknél biztos talaja a munkásság világa s azokra, akik különböző irodaim; irányok útvesztőiben botorkálnak. Ez a válogatás Wolker költészetének egész fejlődését bemutatja. A „Zsengék“ című ciklus költészetének kiindulópontját jelzi, a „Vendég ál a házhoz“ ciklus a hasonló című else verseskötetének fontosabb költeményeit foglalja magában, a harmadik rész az életében megjelent két verseskötete között megírt költeményeiből mutat be néhányat. A válogatás negyedik része a „Súlyos óra“ címí kötete verseiből hoz szemelvényeket Helyet kaptak a töredékek és a kéziratban maradt versek is. Az utolsc versként Wolker önmagának írt Sírfelirata: Itt nyugszik Jifi Wolker, a költő, ki szerette a világot s igazságaiért harcra kélt s mielőtt még szivét bajvívón kiránthatta volna meghalt fiatalon, huszonnégy évei élt A Monoszlói M. Dezső fordításábar megjelent válogatáshoz Bretisla\ Truhláf irodalomtörténész írt tájékoztató tanulmányt Wolker költészetéről. Lesz muzeum rarkanyban Egészséges ötlet, életrevaló gondolat. Ez jutott az eszünkbe, amikor megtudtuk, hogy a Párkányi Városi Nemzeti Bizottság egyik ülésén elhangzott ez a gondolat, s támogatást is nyert. Sokan talán nem is gondoltunk ezelőtt ilyesmire pedig hasonló létesítmény csak városunk javát szolgálhatja. S ha jól körülnézünk, a feltételek is megvannak, hogy e gondolat valóra válhasson. A nemzeti bizottság nem sokat teketóriázott. Máris kineveztek egy bizottságot amelynek feladata a múzeum alapjainak lerakása. Anyag akad bőven, megfelelő épület is. Szükséges, hogy városunk minden lakosa összefogjon a múzeum érdekében. Mert nemcsak a múlt hagyományainak a megőrzéséről van szó. Azt szeretnők, ha mozgalmas, építő, új világot teremtő mánk minél élethübben megmaradna az eljövendő nemzedékek számára. Nagy J ó z s e f (Párkány) A napokban ellátogatott Debrődre az áji CSEMADOK színjátszó csoportja. Brödy Sándor „Dada“ című színművét mutatták be nagy sikerrel. A helyi szervezet elnöke, Bajka Bálint elvtárs elmondta, hogy már ezelőtt is so< helyen léptek fel. — Nem kenyerem a dicsekvés — mondotta Bajka elvtárs —, de eddig mindenütt kivívtuk a nézőközönség elismerését. Szívesen látnak bennünket máskor is. Közben azt is megtudjuk, hogy a színjátszó csoport részt vesz az alkotóversenyen, s a vendégszereplések mintegy az előkészületet is jelentik.
