Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-03-12 / 21. szám

r Épül az élelmiszerkombinát ladunk. Az utak­hoz, a 25 km-es vízvezetékhez, egy négylakásos ház é­­pitéséhez s a ke­rítések készítésé­hez már hozzáfog­tunk, Ezt még ez évben be is fejez­zük, valamint a fő­­oejáratot és az iro­dahelyiségeket is. Amíg B á s t h y elvtárs az üzem építésének kezde­téről beszél, Dono­­val Pál, Mihály Já­nos és Mathos Já­nos kőművesek be­fejezik a megkez­dett falsort. Ciga­retta kerül elő. Serceh a gyufa, s közben Mihály elvtárs tréfásan jegyzi meg Donoval Pali felé:- Pali, talán ez lesz életed leg­nagyobb építkezése, mert könnyen megtörténhet, hogyha befejezzük az építkezést (amely 1965-ig tart), itt maradunk cukorfőzőnek vagy sörfő­­zönek. Félig tréfás, félig komoly beszédü­ket az épülő üzem igazgatójának, Kroslák Árpádnak az érkezése sza­kítja meg. Ügy látszik meghallotta a kőművesek szavait, mert mindjárt így kezdi el: Magasodik a téglafal- Az épülő kombinát mintegy 500 embernek biztosít munkalehetőséget. A kombinát cukor- és sörgyárból te­vődik össze. A cukorgyár, amely 25 ezer tonna cukorrépát dolgoz fel majd naponta, 1963 őszén kezdi meg az üzemelést, a sörgyár pedig 1965-ben. Az építkezésén jelenleg már 120 szak- és segédmunkás dolgozik. El­készült az egyik központi betonkeverő is: A másik a Szovjetunióból érkezik. Kell is ide beton bőven, csupán az alapokhoz több mint 60 000 köbméter felhasználására számítanak. A fő gép­­berendezést pedig a Hradec Králové-i gépgyár készíti el, S ha felépül az üzem, hazánk egyik legmodernebb élelmiszerkombinátja lesz.- Ügy számítjuk - újságolja Kroslák elvtárs —, hogy a répaszélet 80 %-át meg tudjuk majd szárítani, ami lényegesen megkönnyíti a téli raktározását. Ezenkívül bevezetjük a burgonya szárítását is. Szeretnék megvalósítani a lucerna szárítását is, amely aztán darált állapotban kerül­ne vissza a szövetkezetekbe, állami gazdaságokba. Ezenkívül a sör mel­léktermékéből is jut bőven az állat­­tenyésztés részére, s ez számításom szerint igen föllendül majd az üzem környékén. Alig rakták le az elsó téglákat, de a szakemberek és a tervek már arról Barta Lajos és Varga László az első állványokat készíti. beszélnek, hogy mi hogyan is lesz, ha kezdetét veszi a termelés a jelen­leg még épülő gyárban. Számítások szerint öt fölvásárló központ vásá­rolja föl majd a cukorrépát, 50 km­­es körzetből pedig autóval szállítják be. — A szakemberek képzéséről sem feledkeztünk meg — mondja Kroslák elvtárs. — Az elmúlt évben 9 dolgo­zót, idén pedig hatot küldünk Szlo­vákia cukorgyáraiba, hogy ott elsa­játítsák a cukorfőzés mesterségét. A fiatalokra is gondoltunk. Az elmúlt évben, 1960-ban 12 tanulót, ez évben pedig 6 diákot toborzunk a surányi tanonciskolába. Ügyszintén 6 fiatalt a sörfőzés mesterségének elsajátítá­sára küldünk ki. Barta Lajos és Varga László, az építkezés két ácsa, az első állványo­kat készíti a kőművesek részére. Alig pár méterre tőlük nagyot zökken egy motor, s elhal a berregése. A sofőr mogorva arccal szemléli a defektes első kereket. De anélkül, hogy társá­nak valamit is szólna, a hévér után nyúl. Nem telik bele tíz perc, az autó ismét folytathatja útját, hogy kaviccsal, homokkal lássa el az épít­kezést. A tavasziasan melégítő nap sugarai pedig egyre simogatják, ci­rógatják a tájat, s vele az építkezés dolgozóit is. Mintha csak azt monda­nák: — Munkára fel emberek, itt a ta­vasz, új élet kezdődik! Németh János Életét áldozta Gömörhorka a neve a pelsőci fennsík tőszom­szédságában meghúzódó falucskának. Éppen olyan szorgos, dolgos emberek lakják a falut, mint bármelyik más gömöri falut. Mégis valamivel kitűnik a töb­bi közül, s ez pedig a harcos múltja. A tégi köztársaságban szerte a környéken Vöröskor - kának ismerték. 1921-et írtak. A mun­kásosztály látta, hogy árulóival, a jobboldali szocialistákkal szakíta­nia kell. így gondolkoz­tak a gömörhorkai pro­letárok is. Még abban az évben megalakították a munkásosztály igazi pártját, a kommunista pártot. Alapító tagjai: Szkokon Sándor, Mogyo­ródi Lajos, Barna Ist­ván, Dusza Lajos. Teltek az évek, a párt, csoport egyre erősödött. Sztrájkokat, tüntetése­ket szerveztek. S ami­kor a gömörhorkaiak el­indultak, az egész Sajö­­völgye velük tartott. A Horthy-megszállás ide­jén a nyilasok kegyet-Szkokan Sándor lenül üldözték a kom­munistákat, így a gö­­mörhorkaiakat is. Kon­centrációs táborba de­portálták a párttagokat. Állati módon kínozták őket, de ezek az edzett harcosok nem törtek meg, segítették a parti­zánmozgalmat, szervez­kedtek, küzdöttek a fa­sizmus ellen. A kommu­nizmust, — az igazság magvát — hintették el az elnyomottakban. S amikor a győzel­mes szovjet hadsereg előtt a fasisztáknak már nem volt megállásuk, kegyetlen gyilkolást vé­geztek a párt tagjai kö­zött. A gömörhorkai párt csoport alapító tag­ját, Szkokan Sándort is több kommunista társá­val deportálták. Szko­kan elvtárs innen soha többé nem tért vissza. Nem élhette meg a fel­­szabadulást, amely után úgy vágyott, s amelyért mindig harcolt. Eletet áldozta a kommunista eszméért, amelyet soha­sem tagadott meg.-n-Fel, munkára! A kommunista párt vezette néptömegek * a köztársaság védelméért Jó munkát végeztek Vígan megy a munka. A kőmű­vesek tréfálkoznak, de azért arra is ügyelnek, nehogy a „szom­széd“ megelőzze őket. Mert hát ők egytől egyig méltóan ki akarják ven­ni részüket a rimaszombati élelmi­szerkombinát építéséből. Básthy Fló­rián, az építkezés vezetőjének helyet­tese így vázolja fel az indulást. A munkálatokat januárban kezdtük meg, s mondhatom, elég szépen ha-ElkészUlt a központi betonkeverő Ismét itt a tavasz. Szépek, melegek a márciusi napok. Lassan fölszárad a sár is. A határ benépesedik. Egy­szóval jobban pezseg az élet falun és városon. A gazdasszonyok is tavaszi nagytakarításra készülnek, hogy otthonukat szebbé, kellemeseb­bé tegyék. A nemzeti bizottságok és "a tömeg­szervezet: 'vezetőinek is ilyen tíagy­­takarításra kell gondolniuk. Rendbe kell szedni a falu utcáit, kultúrházát és annak környékét. Sok helyen kul­túrotthon vagy iskola van épülőfél­ben. itt sem szabad tétlenkedni: az időjárás kedvez, ezért mielőbb bri­gádokat kell szervezni, hogy a meg­kezdett épületek a legrövidebb időn belül tető alá kerüljenek. Vegyük csak figyelembe az elmúlt esztendőt. A lakosság segítségével többek között 200 kultúrház, 196 is­kola, 47 politechnikai műhely, 32 óvo­da és bölcsőde, 218 autóbusz-váró­terem, 9 mozi, 3 szabadtéri színpad, 103 víztartály, 51 fürdőmedence épült illetve készült el. Ezekben, az akciók­ban dolgozóink mintegy 203 millió brigádórát dolgoztak le. *Az elmúlt év eredményei mindnyá­junkat örömmel töltenek el. Népünk szocialista öntudatának legszebb bi­zonyítékát adta az országnak, társa­dalomnak ajándékozott önkéntes munkájával. Hogy hazánk, falvaink és városaink ez évben még jobban meg­szépüljenek, ez nagy részben tőlünk is függ. Ne sajnáljuk tehát a fárad­ságot, föl munkára! Segítsünk min­denütt, ahol erre szükség van. Ha így cselekszünk, megszépülnek fal­vaink, városaink, és egy év múlva még szebb eredményekről adhatunk majd számot. -n-Tavaszi gondok es remenvek (Folytatás az 1. oldalról) Pártunk Központi Bizottságának februári határozata Is hangsúlyozza a nemzeti bizottságok fontos szerepét mind a tavaszi munkák idején, mind a mezőgazdasági termelés fejleszté­sében. Az a komoly feladat is rájuk hárul, hogy a munkák sikeres elvég­zése mellett, már most, a tavaszi munkák idején gondoskodjanak a leg­haladóbb technika és technológia szé­leskörű alkalmazásáról. Könnyebben birkózhatunk meg a termelési fel­adatokkal, ha a termelésben nem az elavult kisüzemi módszereket alkal­mazzuk, hanem a már bevált, haladó módszereket. Hlaváé mérnök, a VeT- ká Lomnica-i Magnemesítő Állomás igazgatója szerint a gyakorlat is ezt igazolja, hiszen például a burgonya vetésének legkedvezőbb agrotechni­kai ideje után minden nap késés két­mázsás hektárhozam csökkenéssel jár. Ha megfigyeltük, az elmúlt évek­ben sokszor, hetekig is elhúzódott a burgonya ültetése és a termelési ter­vet nem teljesítettük. Ml ebből a kö­vetkeztetés? A nemzeti bizottságoknak oda kell hatniuk, hogy a burgonya ültetésébe^ a gépeké legyen a döntő szó, ne áll­janak kihasználatlanul az értékes gé­pek és eszközök. De ugyanezt mond­hatjuk a többi növényre vonatkozólag is A múlt évben a kukdricatermesz­­tés komplex gépesítése kiváló sike­reket hozott, bár még nem tulajdoní­tottak neki olyan jelentőséget, ami­lyet megérdemel. Sok a tennivaló, sok a gond az új tervidőszak kezdetén. De mezőgazda­sági dolgozóink részéről megnyilvá­nuló sok kezdeményezés és szorgos igyekezet egyúttal reményteljessé is teszi a jövőt, a feladatok megvaló­síthatóságát. Nemzeti bizottságaink feladata tehát nemcsak nagy, hanem szép is, hiszen jó munkájuktól né­pünk életszínvonalának emelése függ. Pár hónappal ezelőtt a Vörös­­kereszt érsekújvári vezetősége felhí­vással fordult a járás alapszerveze­teihez az önkéntes véradók, valamint új tagok toborzására és a balesetek csökkentésére. A legfőbb hangsúlyt az új véradók toborzására fektették, hiszen jól tudjuk, hogy vérátömlesz­téssel életeket menthetünk meg. Az említett felhívás nagy visszhangra talált a járás orvosai, szövetkezeti tagjai körében és a Vöröskereszt Mi is segítünk Alakulataink katonái a kiképzés szünetében szombaton és vasárnapon­ként a lovkovi cementgyár építésében segítenek. Munkájukkal nagyban elő­segítik a gyár mielőbbi üzembehelye­zését. Különösen elismerést érdemel­nek Sarf őrvezető, Baracskai, Polásek, Straka és Strapko közkatonák, akik munkájuk jutalmaként a helyi színház egyik szép előadását tekintették meg. Az építkezés vezetősége sem marad adós. Mindenképp igyekszik kaszár­nyánkat kellemesebbé tenni. Többek között segítséget nyújtottak kultúr­termünk átalakításában is. Kádek Béla, közkatona szervezeteiben. A versenyt neiflrég az erre a célra kijelölt bizottság érté­kelte. Dr. Prikkel 270, dr. Dragúny 220, dr. Skacík 173, Tonka 104, Hatala 87, Melisek 67, Federic 48 és Túráz 43 új tagot szerzett. Az új tagok túlnyomó része az EFSZ tagságából tevődik össze. A versenyt összegezve elmond­hatjuk, hogy mintegy 1648 új tagot és 58 önkéntes véradót toboroztak lelkes orvosaink és EFSZ tagjaink, akik közül sokan a Vöröskereszt­szervezetek vezetői. Kiss Lajos (Érsekújvár) w w x ♦ A kromérízi újszülöttek az ünnepi névadás alkalmával emlékérmet kap­nak a polgári ügyek testületétől. Az emlékérem egyik oldalára a gyermek nevének kezdőbetűit, a másik oldalára születési dátumét vésik. A nmen tasizmus megerosodese 1938 elején rendkívül kiélezte a nem­zetközi helyzetet. Amíg a Szovjetunió egy európai konferencia összehívását ajánlotta a béke megvédésének ér­dekében, addig a nyugati hatalmak — mindenekelőtt Anglia — titokban támogatták a német imperializmus agresszív szándékait, amely a „kom­munizmus elleni harc“ jelszava mögé rejtette világuralmi törekvéseit. A vele szomszédos országokat, így hazánkat is a náci betörés közvetlen veszedelme fenyegette. A német fa­siszta hadsereg már 1938 májusában hadmozdulatokat végzett Csehszlová­kia határai mentén. Ebben az időben a Szovjetunióba határozottan kije­lentette, hogy minden körülmények között készen áll megadni Csehszlo­vákiának mindennemű támogatást függetlenségének megvédéséhez. A csehszlovák hurzsoá kormány körében ez az ajánlat süket fülekre talált, azonban hallgatólagos beleegyezésével egyre gyakrabban ismétlődtek meg a belső reakció fasiszta provokációi. Az áruló kormány támogatta a heinleinis-. tákat, hlinkásokat, akik a legjárhatóbb utat keresték, amelyen köztársasá­gunkat „átjátszhassák“ Hitlernek. Célzatosan és tudatosan előkészítet­ték Münchent. Csehszlovákia Kommunista Pártja ezekben a válságos napokban a leg­szívósabb erőfeszítést fejtette ki eddigi politikájú minden alapelvének szellemében, hogy Hitler ne kap­hassa meg a köztársaságot és hogy Benes kapitulálós szándékai meg­hiúsuljanak. Mikor a Hódi a-kor­­mány 1938. szeptember 21-én beje­lentette, hogy effogadja Hitler köve­teléseit és átengedi a határmenti vidéket a náciknak, a kommunista párt kezdeményezésére az egész nép talpra állt és általános sztrájkjával megdöntötte ezt a kormányt. — Veszélyben a köztársaság — je­lentette ki akkor Gottwald elvtárs —, de a nép gondoskodik róla, hogy ne jusson a hódító kezére! De a reakciós nagyburzsoázia érde­kei azt parancsolták, hogy kapitulál­jon, gyalázatos módon becsapja a népet, a köztársaság és a nemzet ér­dekeit feláldozza Hitlernek. • Csak a kommunisták álltak akkor a nép élén, amely el volt szánva a védekezésre az utolsó emberig. A nép hatalmas mozgalma és határozott magatartása arra kényszerítette a csehszlovák kormányt, hogy részleges mozgósítást rendeljen el és hogy megszállja a határvidék érődéit. De a Benes-kormány kapitulációja, a burzsoáziának a nemzet ellen elköve­tett árulása, már megpecsételte az ország sorsát. Benes 1938. október, 6-án önként lemondott a köztársaság elnökségéről. S ekkor már egymás utárr peregtek az események, amíg végül 1939. március 15-én a német fasiszta katonaság minden ellenállás nélkül elfoglalta Cseh- és Morvaor­szágot, Szlovákia területén viszont a fasiszta ludákok létrehozták az ún. „Szlovák Köztársaságot". A cseh és a szlovák burzsoázia megmutatta az egész nép előtt, hogy számukra a nemzeti szabadság és a köztársaság függetlehségének érdeke a legvégzetesebb pillanatban semmit sem jelent. Az ő bűnükből kifolyólag vetették börtönbe a hazafiakat, az ő kapituláló politikájuk okozta a súlyos és fájdalmas veszteségeket legjobb fiaink és lányaink soraiban. Egyedül a kommunista párt volt az, amely megmutatta az utat, hogyan lehetne megakadályozni Münchent, s a rend­kívül nehéz időben a párt magasra emelte a nemzeti függetlenség és a demokrácia zászlaját. A . kommunista párt volt az, amely harcba vezette népünket a nemzeti önállóság meg­újításáért. A fasiszta elnyomás idején élére állt a nemzeti felszabadító moz­galomnak és a második világháború alatt állandó ’ és szívós ellenállást szervezett népünk körében, s végül is Szovjetunió segítségével kivívta a Csehszlovák Köztársaság függetlensé­gét. -si — frnavan is egyre szaporodnak a korszerű lakóhazak (nj) Zempléni őrjárat Tizenegynehany evvel ezelőtt, ha a zempléni parasztembernek dolga akadt Királyhelmecen vagy Sátoralja­újhelyen, gyalog kellett megtennie az utat Bodrogszerdahelyig, ott aztán, ha volt pénze, felülhetett a helyiérdekű­re, s amíg gyalog ment, lehúzta a csizmáját, nehogy kár essék benne. Minderre már alig emlékeznek a zempléniek. Elfelejtették a gyalog megtett kilométereket. Hiszen már évek óta két autóbusz is biztosítja a vasútállomással az összeköttetést. De maga a falp is sokat fejlődött. Hogy erről hírt adhassunk, fölkeres­tük a helyi nemzeti bizottság titkárát, Compoly Józsefet, hogy ő, aki erre a legilletékesebb, tájékoztasson a falu fejlődéséről. — A legnagyobb lépést a haladás útján számunkra a villany bevezetése jelentette, — mondotta Compoly elv­­elvtárs. — Ma már minden házban villany világít, s jóformán sehonnan sem hiányzik a mosógép, porszívó vagy a villanyvasaló. Szögre került az öreg Gyuri bácsi kutyabőr-dobja is, amelyet a hangosan beszélő váltott fel. A helyi szövetkezet 11 éves. Űj szövetkezeti klubbal, szép, nagy mo­zihelységgel és társalgóval rendelke­zik. Az utolsó 10 év alatt mintegy 32 új lakás épült Zemplénben. Érdemes megemlíteni, hogy a Horthy-rendszer évei alatt mindössze 3 egyszobás lakás épült. A helyi nemzeti bizottság további tervéről Szűcs Mihály, a nemzeti bi­zottság elnöke tájékoztat: ,— Mintegy 700 méter utat portala­­nítunk a faluban. Cipőjavítóműhelyt is akarunk létesíteni. Ezáltal megja­vítjuk a lakosságnak nyújtott közszol­gáltatásokat. Kovács Zoltán (Zemplén)

Next

/
Thumbnails
Contents