Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-10 / 64. szám
A SZABAD PÖLDMŰVÉS SZAKMELLÉKLETE Augusztus a talajerőfokozás legkedvezőbb időszaka Gabonamezöinken rövidesen elül a zaj, magtárakba kerül az élet, véget ér a gabonabetakarílás. A parasztember ilyenkor fellélegzik, de máris új munka szólítja. Körültekintéssel irányított gazdaságban ma már aratás után sincs „holt szezon", a mezőgazdaság számos ágazatában akad munka elegendő. Az időszerű munkák közül e hónapban kell előtérbe kerülnie a talajerőfokozás kérdésének. Ugyanis harmadik ötéves tervünk irányszámait négy év alatt csakis a föld termőképességének fokozásával érhetjük el. Ezért az aratási munkálatok alól felszabadult gépi és kézi erőt összpontosítanunk kell a komposztkészítésre, illetve a komposzt és istállótrágyázás végrehajtására. * * * Mezőgazdasági termelésünkben a kellő időben és minőségben végzett tarlóhántás, trágyázás és a mélyszántás a termőerő fokozásának, a legjobb terméseredmények elérésének előfeltétele. Kultúrnövényeink évről évre nagy mennyiségű tápanyagot fogyasztanak a talajból, miközben a talaj humusztartalma is fokozatosan csökken. Ezt az apadást állandóan fel kell töltenünk, sőt rövid időn belül átlagban egyharmaddal kell növelnünk a talaj most meglevő humusztartalmát. Ezt időben végzett istállótrágyázással, komposztozássa! érhetjük el leghamarabb. Tapasztalataink igazolják, hogy a nyári istállótrágyázás eredménye felülmúlja a más időszakban végzett trágyázás hatását. Nyáron igen élénk a talajélet, s ennek következtében gyorsabb a trágya kedvező átalakulása. A baktériumok ugyan a trágya tápanyagait, különösen annak nitrogéntartalmát, kezdetben igénybe veszik testük felépítéséhez, később azonban gyarapítják és a növények részére könnyen felvehetővé teszik a talaj tápanyagtartalmának nagy részét is. Az istállótrágyázás nyomán ugyanis Szénsavtermelés is jelentkezik. Ennek hatására a talaj ásványi anyagaiban olyan vegyületek keletkeznek, amelyekből a növények táplálkozni tudnak. Késő ősszel, télen vagy kora tavasszal a baktériumok életműködése lassúbb, s a trágya kedvező bomlási folyamatait nem idézhetik elő. Akárcsak a mezőgazdasági termelés minden munkaterületén, éppen úgy a nyári trágyázás előnyeinek megállapításánál is vannak kivételek. Ha ugyanis az erősen tevékeny talajok (mint például a homok) esetében a tavasziak alá nyáron adagoljuk a szerves trágyát, úgy az már a tél beálltáig jórészt elenyészik és abból igen sok értékes anyag kárba vész. Ez esetben tehát az őszi, téli vagy kora tavaszi alászántás, vagy pedig a trágya átalakulását lassító mély bemunkálás fokozott mértékben megokolt. Időrendben az őszi takarmánykeverékek, cukorrépa, burgonya, takarmányrépa, tavaszi szálastakarmányok, kender, kukorica és napraforgó alá kell az istállótrágyát alkalmazni. Ha nem áll rendelkezésre annyi szerves trágya, amennyi a kialakított hektáronként 250 — 300 mázsás felhasználással a mezőgazdaságilag művelt területnek legalább negyedére elegendő, úgy — az istállótrágya minőségét javítva — inkább a felhasznált szerves trágya hektáronkénti mennyiségét csökkentjük és nem -a trágyázott területet. Az ősszel elvetésre kerülő növények Г Л TARTALOM Augusztus a talajerőfokozás legkedvezőbb időszaka . . . . 249 Irtsuk a gyomot a kukoricatáblán ...............................................250 Dr. Frideczky Ákos gazdasági mérnök, egyetemi tanár: A nyári szántások ápolása . . 251 ■idejében vessük el a repcét . . 251 Krajcsovics Ferdinand: Jó minőségű silótakarmány: nagy tejelékenység ...............................252 ÁLLATTENYÉSZTÉS Csűr illa József: A fertőző állatbetegségek felszámolása . 253 * * * A. Havarik: A nagytermelés segítségére . д...............................254 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Szüreti előkészületek .... 255 Az őszibarack felhasználásáról 255 * * * F. J. Turcek: Az apróvad fontossága ....................................... 256 V____________________J alá érett islállótrágyát alkalmazzunk. A tavaszi vetések alá nyáron a friss istállólrágya is eredményesen felhasználható. Ily módon a gondos kezelés ellenére is előálló veszteségeket csökkenthetjük. A trágya nyári alászántását követően a vetésig elegendő idő áll rendelkezésre a trágya megfelelő átalakulásához. Az éretlen (szalmás) istállótrágyának közvetlen vetés előtti alkalmazása azonban káros a termésre. Az elszaporodó baktériumok ez esetben nitrogénszükségletüket abban az időszakban vonják el a talajtól, amikor az a növények részére is szükséges lenne. Amennyiben nem kerülhető el az ilyen trágya vetés előtti felhasználása, úgy azzal egyidejűleg nitrogénműtrágyát kell alkalmazni, amellyel elhárítjuk a káros pentozán hatást. Az istállótrágya helyes kezelésével megmentett értékes szerves anyagok és ásványi tápelemek csak akkor érvényesülhetnek a termésben, ha a felhasználás során is nagy figyelmet fordítunk a veszteségek elkerülésére. Ennek érdekében az istállótrágya felhasználás fontosabb irányelvei a kővetkezőkben foglalhatók össze: a) A trágya kihordása után azonnal következzék a szétteregetés és a talajbamunkálás. b) Az istállótrágya alászántásának mélységét úgy kell megállapítani, hogy a talajban továbbmenö bomlások káros hatással ne legyenek a termesztett növényekre. Kötöttebb talajokon 12 — 14 cm, lazább talajokon 16 — 18»cm mélyre célszerű a trágyát alászántani. c) Az istállótrágyázást kössük össze a foszfát és káliumtartalmú műtrágyák alkalmazásával az esetben, ha az istállótrágyát nem kezelték nyersfoszfátos erjesztéssel. d) A szerves és műtrágyák együttes alkalmazásával mind a szerves trágyák, mind a foszfát és kálium-műtrágyák kedvező érvényesülését fokozzuk. A cséplési munkák befejezésével fősúlyt fektessünk a jövő év kedvező terméseredményeinek megalapozására. Jó szervező munkával készítsünk minél több komposztot, az istállótrágya nagy részét nyári időszakban szántsuk alá, hogy a televénydús talaj jövőre az eddiginél is jobban fizessen. IV. ÉVFOLYAM • 32. SZÁM 1960. augusztus 10.
