Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-10 / 64. szám
Az apróvad fontossága a növényvédelemben Ismeretes, hogy a szárnyas apróvad — nevezetesen a fácán és fogoly — táplálékát részben növények, részben pedig rovarok és egyéb gerinctelen állatok képezik. E két alapfontosságú táplálékaiiyag részaránya az óssztáplálkozásban időben és helyenként változik: késő tavasszal és nyáron a rovartáplálék, míg ősszel egészen tavaszig a növények vannak túlsúlyban. Növényvédelmi szempontból mind a rovartáplálék, mind a növényeredetű táplálék fogyasztása nagy fontosságú. Ugyanis a növényeredetű táplálékot túlnyomó részben a gyomok magvai képezik. Tudjuk, mit jelentenek a gyomok a belterjes mezőgazdaságban: tenyész-A vadász teendője augusztusban Aratás után a tarlókon meg a szántásokon gyakori a kóbor kutyák játszadozó száguldozása, miközben ezek kipróbálják a nyúlfogás versenyszámát is. A gabonakeresztek vagy az egyéb boglyák és asztagok tövében megpihen a barázdákban portyázó Ínyenc macska, amely ilyenkor mór csak fiatal fogoly- és fácánpecsenyéve) eteti új nemzedékét. A vadász úton-útfélen könyörtelenül pusztítja ezeket. Sokszor szórakozással egybekötve, amikor nyúlhangot utánzó csalsippal puskacsőre csalja őket. A csalsíp ugyanis, ha valaki tud vele bánni, a legjobb ragadozóvad-csalogató eszköz, mert ennek hallatára sokkal hamarabb ugrik be a ragadozó, mint a hívott vad. Nemrégen nekem is sikerült ily módon egy helyben rövid idő alatt három hatalmas kóbor kutyát elejtenem. Higgygyék el, nekem ez nagyobb örömet okozott, mintha egy óriási remete-vadkant lőttem volna. Az őzek üzekedése idejében az ilyen csalsippal megszemlélés céljából könynyen sorra hívhatjuk bakállományunk minden tagját. Ilyenkor azonban résen kell lennünk, mert ragadozót is lőhetünk. A ragadozó vad pusztítása terén irigylésre méltó sikerekkel dicsekszik Lóska János elvtárs, a sáfárikovói vadásztársulat tagja, aki eddig 35 kóbor kutyát, 22 macskát, egy vadmacskát és sok-sok szárnyas ragadozót ejtett el, s ezzel a ragadozók irtása versenyében 360 pontot ért el. Ebben nagy segítségére volt a vadásztársaság müuhaja, amely 350 koronába került. Ezt a vadászgazda időnként szívesen rendelkezésükre bocsátja azoknak a vadásztagoknak, akiknek éppen szabad idejük akad a ragadozó madarak ilyen szórakoztató pusztítására. A társaság tagjai éber figyelemmel kísérik az erdőben járkáló gombázókat, valamint az erdei gyümölcsszedőket is, nehogy feleslegesen zavarják a vadat és esetleg ne foglalkozhassanak egyéb, meg nem engedett szabálytalanságokkal. Ellenőrizni kell határainkban a foglyok és fácánok egészségi állapotát is, s ha elhullottat találunk, ezt beküldjük a legközelebbi kutatóintézetbe az elhullás okának megállapítása céljából. Ha erdős területünkön — ahol szarvasok tisztítják már agancsaikat — nincs elég pocsolyás hely, mesterségesen készítsünk ilyeneket, mert különben a szarvasok csakhamar búcsút mondanak területünknek. Csók János, Safárikovo terület nedvességet, tápanyagot rabolnak el a gazdasági növényektől, terményektől. Sok* gyomfaj ráadásul a gazdasági növények kártevőinek, betegségeinek köztese vagy gazdanövénye is. A gyomok irtása sok munkát, kiadást igényel, a vegyszeres irtás azonkívül egyéb veszélyt is jelent. Akkor is, ha sikerül a művelt területekről a gyomot időben, főleg magzás előtt kiirtani, marad még temérdek érintetlen gyom egyéb helyeken, amelyeket a megmunkálás és irtás nem érint. Ilyenek például az útszélek, vasúti töltések, vízpartok, árkok stb. Innen azután a gyomok magja szél, víz útján vagy az állatok szőrzetével újból a művelt területekre kerül. Így jutottunk el a szárnyas apróvad fontos szerepéhez. A fogoly meg a fácán, de jórészt a most védett fürj is, szívesen tartózkodik télen-nyáron az ilyen műveletlen területeken és fogyasztja ott a gyomok magját. Kiegészíti így azt a gyomirtást, amelyet a művelt területeken sokféle eszközzel végzünk. Ezenkívül a haszontalan gyom magját hasznos, értékes hússá változtatja, s így a haszna kettős. Még fontosabb az apróvad szerepe a gazdasági növények rovarellenségeinek pusztításában, amelyek elveszik kenyerünk egy részét. A szárnyas apróvad a maga fiókáit — a fogoly- és fácáncsibéket — legnagyobbrészt rovarokon neveli fel. A fiókanevelés főideje májustól júliusig terjed, tehát arra az időre, amikor a legtöbb kártevő jelentkezik. Ez az első nagy fontosságú körülmény. Akkor is, amikor a kártevők ellen vegyszerekkel lépünk fel (porozás, permetezés, ködösítés stb.), úgyszólván sohasem sikerül a kártevő állományát teljesen, 100 °/e-ra elpusztítani. Minden esetben marad a kártevőkből sok egyed, amely nem jutott a vegyszerrel, méreggel érintkezésbe, vagy csak kis, nem halálos adagban, vagy pedig a méregnek ellenáll. Ez a néhány egyed elegendő ahhoz, hogy a következő nemzedéket megalapítsa és ismét — ha a körülmények megengedik — túlszaporodjék. Itt léphet és lép közbe a szárnyas apróvad (emellett más madarak, a kártevő élösdiek és ragadozó rovarok is) és felszámolja ezt a megmaradt részt, a jövő túlszaporodás magvát. Egy további és nem kevésbé fontos tényező még az apróvad az olyan növények, termények kártevőinek irtásában, amelyeket vegyi úton nem tudunk vagy nem akarunk, irtani. Ilyenek például a zöldségfélék, részben a burgonya, gyümölcs stb., amelyek a legtöbb vegyszerből felveszik a kellemetlen illatot vagy ízt, és így csaknem élvezhetetlenek lesznek. A többi rovarkártevő közül, amint azt az eddigi szabadföldi és laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják, a szárnyas apróvad (fácán, fogoly) nagymértékben fogyasztja a burgonyabogarat, a burgonyatermelés ostorát. Egyes példányok megvizsgált begyeiben tízesével találtak burgonyabogarakat vagy álcákat. Az sem kevésbé fontos, hogy a szárnyas apróvad leggyakrabban a burgonyalevél (ez más növényekre is vonatkozik) alsó, a földhöz forduló részéről csípi fel a kártevőt, tehát védett helyről. Azt a befektetést tehát, amelyet az etetés, gondozás, búvóhelyek, csenderesek létesítése, továbbá a kóbor kutyák meg a macskák garázdálkodását megakadályozó munkák igényelnek, sokszorosan visszafizeti, nemcsak mint kártevőpusztító, hanem húsban és kiviteli cikkben is. Kellemes szórakozást, sportot, vadászatot is nyújt az apróvad. Érdemes tehát vigyázni rá és védeni a ragadozóktól vagy más ellenségeitől. Már most, az aratás és cséplés idején, gondoljunk a téli etetéshez szükséges mag és egyéb táplálék beszerzésére, mert jövőre is lesz kártevő. Minél több a szárnyas apróvad, annál kevesebb a kártevő, s annál több mezőgazdasági termék jut asztalunkra. F. J. TURCEK, B. Stiavnica Dicséretet érdemel Jól tudjuk mindnyájan, hogy a szövetkezet tagjainak legjobb segítőtársai a gépek, amelyek megkönnyítik és meggyorsítják az aratást. így van ez a svodovi szövetkezet határában is, ahol Adamcek Lajos elvtárs, a szövetkezet csősze — amint az a képünkön látható — idejében gondoskodott arról is, hogy a sok hasznos apróvad, a vadásztársaság öröme és büszkesége, ne kerüljön a vasóriások talpa alá. Időbeni riasztással többszáz fogoly, fácán és nyulacska életét mentette meg, és így jelentős hasznot hajtott nemcsak magának a vadásztársaságnak, hanem főleg a népgazdaságnak is. Hisszük, hogy Lajos bátyánk nemes példájának sok követője akadt. Zambersky Imre, Svodov
