Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-07 / 63. szám
A kassai járás állami gazdaságai Is vállalták, hogy lerövidítik az ötéves terv határidejét. Az egyes részlegeken a terv megvalósítása érdekében alaposan megvizsgálták a lehetőségeket. Például az aprófalui részlegen vállalták, hogy az istállótrágya mellett mindéi} hektár területre 4 m3 jó minőségű komposztot készítenek, s az összterület 10 %-át évenként meszezik, ami elegendő a savanyú földek javítására. A talajjavítás érdekében a grajcári gazdaságban 30, az aprófalusiban 40, a szakalyi gazdaságban pedig 20 hektár vadvizes rétet lecsapolnak, nem kevesebb szántóterületet pedig öntözéssel tesznek termékenyebbé. Az aprőfalusi részlegen úgy döntöttek, hogy a következő években a szántóterület 34 %-án takarmányféléket termelnek, s ebből 22 °/o lesz Számokban Mintha lába nőtt volna az elindított mozgalomnak, gyorsan terjed egyik községből a másikba. Mindenütt arra mozgósítja a szövetkezeti tagokat, hogy a lehetőségek szerint már a negyedik évben elérjék a harmadik ötéves terv termelési mutatóit. A kassai járásban az utóbbi napokban a nádasdi szövetkezetesek vállalták, hogy 1964-ben búzából 29, árpából 30, szénából 50, cukorrépából pedig 400 mázsát termelnek hektáronként. Az állattenyésztési termékek növelését pedig majd az segíti elő, hogy 1964- ben hektáronként 63 szarvasmarhát, illetve 29 tehenet, valamint 12 anyakocát tartanak. Ezzel nemcsak elérik, hanem túl is szárnyalják a szövetkezetükre 1965-re előirányzott állománysürüséget. Az említett eredmények elérése érdekében különösen a trágyagazdálkodásra helyeznek nagy súlyt. A szalmát szecskának fölvágva fogják almozni, s trágyatermelésük olyan méretű lesz, hogy földterületük 25 °/o-át minden évben istállótrágyázhatják. Ezenkívül minden hektárra 2.5 m3 komposztot készítenek, de ha figyelembe vesszük azt, hogy a földterületnek évenként körülbelül 25 %-a esik komposztozás alá, akkor nem 2,5, hanem 10 m3 komposzt jut majd egy-egy hektárra. Trágyalével elsősorban a réteket és legelőket, valamint az évelő takarmányokat fogják öntözni. A szövetkezet tagjai arról is tárgyaltak, hogy a szocialista munkaverseny kiszélesítése érdekében a termelőeszközöket, az élő és holt leltárt teljesen szétosztják a csoportok között. Határozatot hoztak, hogy a jövőben a vetést és ültetést csakis gépekkel végzik, mert így lehetővé teszik a gépi ápolás kibővítését. A silótakarmányok vetését 52 %-kal emelik. Azt is tervbe vették, hogy a közeljövőben 100 tehénnél bevezetik a gépi fejést, a sertéseknél pedig rövidesen áttérnek a leválasztott malacok előhizlalására, a nagyobbaknál pedig az önetetéses hizlalásra. Iván Sándor (Koáice) az évelő takarmány. A tarlókeverékek vetésterületét a földterület 10 °/o-ára bővítik. Részben az is a takarmányalap növelését szolgálja, hogy a mostani 90 hektárról 1964-re 210 hektárra növelik a cukorrépa vetésterületét Lehetőségeikhez mérten az állattenyésztésben is a leghaladóbb módszereket alkalmazzák. A fejősteheneket a gazdasági udvar közelében művelt legelőn fogják legeltetni, természetesen villanypásztorral. A növendékeket nyitott istállókban helyezik el, a 3000 tyúk számára pedig tojatóketrecet készítenek. Az alábbi táblázat arról számol be, hogy az 1965-re előirányzott .termeléssel szemben milyen eredményeket érnek majd el a részleg dolgozói 1964-ben. Termelési mutató Terv 1965-re Vállalás 1964-re Fejési átlag tehenenként (lit.) 3255 3800 Tojáshozam tyúkonként (db) 150 160 Malacelválasztás kocánként (db) 15 15 Végezetül azt is érdemes megemlíteni, hogy a fenti vállalásokat a dolgozókkal történő beszélgetések alapján vetették papírra. A részlegen 4 csoport és 15 dolgozó vállalt kötelezettséget a fenti eredmények elérésére. A gazdaság igazgatósága pedig azt vállalta, hogy minden munkaa lehető legjobb szakaszon igyekszik feltételeket megteremteni a termelés növeléséhez. Ezek alapján az aprófalusi részleg dolgozói jogosan bizakodnak, hogy a vállalt feladatokat nemcsak elérik,! hanem túl is teljesítik.-án Jó kezdet: FÉL SIKER A jó kezdet: fél siker — tartja a közmondás. Az izsal helyi nemzeti bizottság tagjai pedig elmondhatják, hogy munkájuk jól kezdődik. A június 24-én tartott első ünnepi ülés óta teljes ütemben és terv szerint dolgoznak a megválasztott képviselők. Tudatában vannak annak, hogy nagy feladatok várnak rájuk mind a mezőgazdasági termelés, mind a kulturális élet Irányítása terén. A mezőgazdasági termelés terén elsősorban a szövetkezet tagjainak akarnak segíteni, akik vállalták, hogy négy év alatt teljesítik a harmadik ötéves terv termelési mutatóit. A mezőgazdasági termelést 1965-ig 40 %-kal akarjuk emelni. Tudjuk, hogy ezeket az eredményeket csak a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásával és az új technológiával érhetjük el. Ennek érdekében emeljük a talaj humusztartalmát, s igyekszünk elegendő szerves trágyát és komposztot biztosítani . Folytatjuk a talajjavítási munkálatokat is, hogy az öntözéssel is növelhessük a termények hektárhozamát. Az állattenyésztés számára is elegendő takarmányt akarunk biztosítani. Az évelő növények vetésterületét az egész talajterület 34 %-ára szélesítjük ki, s egy számos állatra 40 mázsa silóanyagot biztosítunk. Növeljük az állatállomány 100 hektárra eső sűrűségét is. A harmadik ötéves terv negyedik évében minden hektár szántóföldterület után 205 kg húst, 806 liter tejet és 525 tojást állítunk elő. A közeljövőben befejezzük a kultúrház építését. Az épület 220 000 korona költséggel épül fel. A lakosság apraja-nagyja részt vesz ebben a munkában és már eddig is több mint 7000 brigádőrát dolgoztunk le. Épül és szépül községünk. A községünkhöz tartozó Kysuckán két tantermes iskolát, Bokroson szintén iskolát építünk, utak javítására 20 000 koronát s a helyi nemzeti bizottság épületeinek, valamint a tűzoltószertár javítására 75 ezer koronát irányoztunk elő. Megkezdjük a tíz lakásegységes ház építését is, és lehetővé válik az egészségügyi központ kiszélesítése röntgenhelyiséggel és anyatanácsadói termekkel. Erre a célra 130 000 koronát Irányoztunk elő. De a legnagyobb költséget (2 087 000 koronát) mégis az új iskola építése követeli meg, amely 9 tanteremmel, étkezővel és két lakásegységgel épül meg. Szép feladatok megvalósítására vállalkozott az új helyi nemzeti bizottság. Hisszük, hogy a nép széles rétegeire támaszkodva nemcsak teljesíti, de túl is szárnyalja a kitűzött tervet. KURUCZ NANDORNÉ, Izsa A Zvolenba vezető betonút felett, hús erdő tövében, nyárfából faragott padokat, asztalokat és székeket állítottak a budcai szövetkezet juhászai. Ha vendég érkezik, friss juhsajt és faragott csuprokban zsendice kerül az asztalra. Külföldi és belföldi turisták egyaránt szívesen állnak meg itt egy kis pihenőre. Július Krnác, a budcai szövetkezet első juhásza szíves szóval kínálja a vendégeket és örömmel hallja az emberek dicséretét. Egy-Az új elnök Július Krnác és Ondrej Cief juhászokkal beszélget. ÚJ ELNÖK a szövetkezel élén szerű, szerény ember. Lubietován született, s ott tanulta meg a juhászmesterséget, majd a podbrezovái vas- és kohómüveknél dolgozott. Amikor megkezdődött a Szlovák Nemzeti Felkelés, újra juhász lett, hogy a hegyeket járva összeköttetést tartson fenn a partizánok között. Csak a háború után került Budcára üzletvezetőnek. Segített megalapítani a szövetkezetét, amely tíz évvel ezelőtt a második szövetkezet volt a zvoleni járásban. De csak az 50-es években kezdett Július Krnáö újra juhászkodni. A szövetkezet 649 hektárjából ugyanis 220 hektárt hegyi legelők képeznek. Ezért a szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy juhtenyészetet létesít. Budcán azelőtt sohasem tenyésztettek juhokat, s így a szövetkezetesek között nem akadt olyan ember, aki vállalkozott volna erre a munkára. Ezért Július Krnác otthagyta az üzletet és felcsapott szövetkezeti juhásznak. Ma már a szövetkezetben 144 juh áll termelékenységi ellenőrzés alatt, s ez az állomány egyetlen év alatt 4054 kiló sajtot és 487 kg gyapjút adott. Tehát egyetlen juhtól 28 kiló sajtot nyertek, amelynek zsírtartalma 52—56 °/o körül mozog, s a 144 juh összesen 98 943 korona évi bevételt biztosított. Július Krnác érti a mesterségét. A juhok legeltetésében alkalmazza a szarvasmarha legeltetésénél látott módszereket. Az egész legelőt kisebb területekre osztotta be, s a juhokat csak egyetlen elhatárolt területen legelteti. így sohasem fogynak ki a juhok a dús' legelőből. A hordozható aklot is bizonyos időközökben friss legelőre költöztetik. A lelegelt és egyúttal megtrágyázott legelőt azután megművelik és ez évben már mütrágyázzák is. Hiába voltak azonban a budöai szövetkezetnek jó dolgozói, ha a vezetők nem tudtak okosan gazdálkodni. A szövetkezet már fennállásának 10. évfordulóját ünnepli, de még tavaly is ráfizetéses szövetkezet volt. Ez év elején a szövetkezet élére Stefan Slosiarik személyében új, tapasztalt elnök került. Az új elnök munkáját dicséri. hogy a budcai szövetkezet az állattenyésztésben már az első negyedévben a járás legjobb szövetkezetei közé emelkedett és a húsbeadás félévi tervét már áprilisban teljesítette. A talajjavítás! munkálatokról sem feledkeztek meg. Lecsapoltak 20 hektárnyi legelőt, s ezen a területen, ahol eddig csak savanyú fű nőtt, ma már burgonyát s zöldséget termesztenek. Ez év végéig további 45 hektár legelőt csapolnak le. Jó elnök vezetésével és a Július Krnáö juhászhoz hasonló szorgalmas tagok segítségével minden lehetőség megvan arra, hogy a nemrég még gyenge szövetkezet teljesítse kötelezettségvállalását: négy év alatt elérje az ötéves tervben előirányzott termelési színvonalat. D. J. Szép eredményeket hozott a jól szervezett munka A 207,5 hektár gabona betakarításához csupán egy kombájnja volt a Komáromi Állami Gazdaság nagykeszi részlegének. Persze, nem mindent erre terveztek, hanem az első perctől kezdve bevetették a munkába a három kévekötőgépet és az összes fellelhető emberi erőt is. Az utóbbit leginkább az bizonyítja, hogy a részleg 110 állandó dolgozója helyett naponta átlagosan 180-an vettek részt a kenyércsatában. Pedig szövetkezet is van a faluban, amelynek éppen úgy szüksége volt a munkaerőre, mint a gazdaságnak. És a szövetkezet is jól áll a gabonabetakarítással. Cmarkó János, a részleg vezetője készséggel adott felvilágosítást arról, hogyan is sikerült idegen munkaerők nélkül ilyen magasra felemelni a létszámot. — Nálunk az már szokássá vált, hogy az aratási munkában mindenki részt vesz — mondotta. — Ezt úgy értem, hogy a családtagok is. De főképpen az iskolások. ök el nem maradnának, amíg csak tart a munkából. Szűcs Kálmán ökonómus és Ко- Az utóbbi napon V á c s István csoportvezető is jelen volt a beszélgetésnél. A továbbiakban kiderült, hogy mégsem véletlen a nagyméretű bekapcsolódás oka, hanem a jó szervezés eredménye. Mert például, ha az említett munkaerőkkel a tervezésnél nem számolnak, akkor nem is mehetett volna zökkenőmentesen a munkabeosztás. De ment. Gyakorlott fiatalok álltak a kombájn mellé és Dobronyi Jánosnak üzemzavar miatt soha nem kellett állnia. A három kévekötőgép után sem maradt szét a kéve. Mihelyt akadt egy sorra való, összerakták szaporán a kereszteket, hogy szánthasson a lánctalpas. A cséplőgépnél ugyan nem szervezték két váltásra a munkát, de mivel a szükségesnél 2—3 emberrel többet adhattak a géphez, azért az egy műszakot jól megnyújthatták. Bizonyság rá a napi 265 mázsás cséplési átlag. A másik cséplő is győzte a kombájnnal aratott gabona tisztítását, pedig a kitüntetett kombájnos EMAG 400-as gépjétől minden nap közel 300 mázsa gabonát hordtak a traktorok a szárítóhelyre. A fogatokkal együtt a traktorok is hibátlanúl ellátták a keresztek cséplőre fuvarozáitt a munka. Hiszen a kévekötők a rájuk tervezett 130,5 hektár gabona aratását már július 20-án befejezték. — Többet nem is arattak? — kérdeztem. — Nem, mert a többit a kombájnra terveztük. Ha az idő közbe nem szól, az is rég befejezte volna a munkát — állítja az ökonómus. — így most becsúszott egy kis szépséghiba. — Csupán szépséghiba? — No nem egészen — veszi át újra a szót a részlegvezető. — Tanulság Cmarkó részlegvezető naponként megnézegeti a mélykomposztot sát, s a kicsépelt és tisztított gabona raktárba szállítását. Szóval, olyan [ütemesen haladt a munka, hogy jú; lius 22-ig 190,5 hektárról learatták ja gabonát, 54 hektárról elcsépelték a termést, s a kombájnnal aratott 60 hektárról is kitisztították a magot. A tarlót is fölhántották 90 hektáron. Többet csak azért nem szántottak, mert néhány hektár kivételével alávetés van a fönnmaradt tarlóban. Csak azt furcsállottam egy kissé, amikor a részleg vezetője a következőket is megjegyezte:- Szinte reménységen felül ment a Kovács-csoport 283 mázsa gabonát csépelt ki is ez, hogy még a jónak mutatkozó tervhez sem lehet mindig görcsösen ragaszkodni. Kissé talán sántít a hasonlatom, de most valahogy olyannak látom aratási tervünk pontos betartását, mintha a 16,38 hektáros parcelláról hektáronként 22 mázsa árpát kint hagytunk volna, mert csak 25,5 mázsás hozamot terveztünk. — Szóval, igaz ami igaz — szólt bele Kovács István csoportvezető is —, a kínálkozó lehetőséget elszalasztottuk, mivel a kombájnra vártunk. Nincs tehát kibeszélés, hanem inkább következtetés, tanulságlevonás. Így van ez rendjén, és csakis a dolgok hasonló elemzése alapján juthatott el a nagykeszi részleg odáig, hogy a Komáromi Állami Gazdaságon belül a múlt éven megszerzett elsőségnek most is komoly esélyes. A részleg udvarában látható faliújság is erre hívta fel figyelmemet, amelyen az aratás napi állásán kívül a napi 9,3 literes tejhozam is ott ékeskedett. Pedig azzal még nem dicsekedhetnek, hogy tehénállományuk teljesen egésze séges. De takarmányuk van elegendő; még a múlt évről is maradt bőven. Most pedig már nemcsak a szálasból, hanem a szemesből is juttatnak a tartalékba, mert ugyebár a 47,5 mázsás hektárhozam mégsem kicsiség. Bevallom, elsősorban ez a szép hektárhozam csalogatott Nagykeszibe. Persze az átlagos hektárhozamok még inkább furdalták kíváncsiságomat. Nos, azok is kellemesen megleptek, mert tavaszi árpából 39 mázsa termett minden hektáron, vagyis 13,5 mázsával több a tervezettnél. Búzából 32 mázsás átlag ígérkezik, őszi árpából a tervezett 25,3-mal szemben 32 mázsás hozamot takarítottak be. A magas hozamok titkát nem kellett különösebben keresnem, észrevehettem határjárás közben. Idejében felhántották a tarlót, leföldelt trágyahalmok álltak a dűlők szélén, szorgalmasan dolgoztak az emberek. Ezt az aratási eredményeken kívül hadd bizonyítsa egy másik adat is. Az, hogy bár a fejlett állattenyésztés következtében évenként a földterület 25 %-át istállótrágyázhatják, az aratás alatti rosszabb időt mégis kihasználták arra, hogy brigádmunkával 550 m3 komposztot készítsenek. A gazdaság vezetője még nem is ezekre, hanem a fél hektárnyi mélykomposztra a legbüszkébb. Azt is aratás közben készítették elő, s azóta naponként megnézegeti, hogyan érik, mikor kell trágyalevezni vagy tárcsázni, hogy a 35 vagonnyi televényböl 15 hektárt alaposan megtrágyázhassanak. Ezek után már azon sem csodálkoztam, hogy a részleg dolgozói cukorrépából 500, kukoricából pedig szemesen 50 mázsás hektárhozamot várnak (tavaly 47,2 mázsa termett szemesen). A gondos, jól szervezett munka csak jő eredményeket szülhet. Haraszti Gyula 1960. augusztus 7, Új módszerekkel a termelés emeléséért
