Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-03 / 62. szám
Meliorációval az ötéves terv teljesítéséért A rossz időjárás ellenére népesek a mezők Kelet-Szlovákiában. Az érett gabonát kévekötőgépek, kombájnok aratják, de még a kézi kasza sem hever a szérű oldalára akasztva. A nehéz kalászok súlya alatt addig is roskadozott a gabona, amíg nem esett. Azóta pedig sok helyen úgy össze-visszadüledezett, hogy csak kézi kaszával lehet learatni. De azzal is csak úgy, ha a kasza hegyére merítenek és a sarkát megemelik. Nem lehet teli kaszára vágni a rendet. Az aratási munkák megnehezedtek, de ennek ellenére minden munkaszakaszra jut elég ember és gép. Balogh Béla, a bodrogszerdahelyi EFSZ elnöke egész nap motorkerékpárral járja a határt. Nemrégen még a második lóherét gyűjtő dolgozókkal beszélgetett, most pedig már hol jár? — Jobban sózzátok meg a herét, mint eddig, nehogy megpenészedjék! A dolgozók helyeslőleg bólogattak, 6 pedig tovább ment. Otközben egy brigádossal találkozott, aki örömmel újságolta. hogy az árpa már annyira megszáradt, hogy aratni lehet. Csak az a baj. hogy a föld nagyon lágy, s besüpped rajta £ kombájn. — Ha a kombájn nem mehet, menjen a kévekötő — felelte a brigádosnak és kis idő múlva két kévekötőt útnak indított. Ő is útnak indult, de más irányban. Vele szemben egy személyautó jön, lelassít. megáll. Két férfi lép ki belőle. — Milyen szerencse, hogy találkoztunk: így egy utat megspóroltam. Nem kell kimenni magukhoz — szólt az elnök^ — Mi pedig azt hittük, hogy aratáskor nem lesz ideje zaklatásra — mosolygott Kaukes Géza főmérnök. — Addig mindig szakítok rá időt, amíg be nem fejezik a meliorációt. Beszélgetésükből az az érdekes, hogy я sok eső ellenére a szövetkezet elnöke a növények öntözésére szolgáló vízvezeték mielőbbi elkészítését sürgeti. — Nagy feladatok várnak ránk a harmadik ötéves tervben — magyarázza A kombinált trágyák új fajtája a tőzegből és ásványi sókból álló lozegtrágya. Vegyi összetétele nem különbözik a közismert trágyákétól. A terméseredményre azonban nemcsak a trágya öszszetételének, hanem a trágyázás módjának is jelentős a hatása. A talajba tiszta alakban juttatott ásványi sók zömét a növény nem hasznosítja, a sók egy része oldat formájában a mélyebb talajrétegekbe szivárog, más része a talaj felületén kikristályosodik, vagy nehezen oldódó vegyületté alakul át. Néhány só fiziológiai savassága megnövekszik, és ezáltal a talaj savtartalmát is növeli. Mindez csökkenti a korszerű műtrágyák hatásfokát, s nem mindig a kívánt mértékben befolyásolja a terméseredményeket. Nincs meg ez a hátrány a tőzegtrágyában, amely tulajdonképpen apró — ásványi sók oldatával átitatott — tőzeggolyócskákból áll. A tőzeg nedvességszívó és — tartó tulajdonsága folytán az átitatott tápanyagok a tőzeggömböcskékben több éven át megmaradnak. Az évenként felhasználandó tőzegtrágyát három fokozatban juttatják a talajba: a teljes mennyiség felét az őszi mélyszántás idején, egynegyedét tavasznekünk Balogh elvtárs —; teljesítésük nagy részben a meliorációtól függ. Most sok az eső, de tavaszkor kevés volt. Ha az erdődűlőn, ahol a vízvezeték már elkészült. de szivattyú még nincs, tavaszkor öntözhettünk volna, akkor legalább 300 mázsával több és összehasonlíthatatlanul jobb herénk termett volna. Ez • dűlő a Bodrog holt ága mellett fekszik, talaja televényes. Jól terem benne minden, különösen a hereféle, ha elég az eső. A herének pedig kettős haszna van, vagy még több is. Hizlalja a földet, amelyiken nő, és azt is megzsírozza, amelyikre trágya formájába kerül. Takarmányértékéről pedig fölösleges beszélni. Amikor herét esznek a tehenek, van tej bőven, természetesen, a jól begyűjtött herétől. Ez évben sok megázott, de ha öntözhettünk volna két héttel előbb kerül sor a kaszálásra és mind egy szálig eső nélkül bekerülhetett volna a kazalba. De nemcsak most, hanem majdnem minden évben ez a helyzet. Péter-Pálig alkalmas az idő a takarmánybegyűjtésre, és azután nem. Akkor még több munkaerőt lehet összpontosítani, mint most, tehát az öntözéses gazdálkodásnak felmérhetetlen a haszna. Az ifjúság segítsége A melioráció ügyét a legtöbb ember úgy látja Kelet-Szlovákiában, mint Balogh elvtárs. Az ötéves terv feladatait tartja szem előtt a tanuló ifjúság is. Ennek az érdekében ment 3000 diák brigádra. Pénzben^ kifejezve is óriási amit a meliorációra fordítunk. Ez évben 67 390 000 korona értékű meliorációt, talajvízlecsaplást, folyók, patakok szabályozását, tőzegkészítést stb. terveztek a kassai kerületben. Az első félévi terv teljesítése 25 467 000 koronát tett ki. De az utóbbi számadat egy kis magyarázatra szorul, mert a nagy szorgalom és sok munkaerő ellenére nagy a lemaradás. Révaj mérnök elvtárs, a kerületi nemzeti bizottság dolgozója, aki a meliorációs ügyek elintézésével van megbízva, szál, a fennmaradó negyed részt pedig boronáláskor. Ily módon a talajban hármas tápréteg alakul ki. Ebből a föld alatti „raktárból“ a növények fejlődésük bármely fokán felvehetik a részükre szükséges mennyiségű tápanyagot. Elkészítésének módja a következő: A megfelelő mennyiségben adagolt műtrágyákat, valamint tőzeget felaprítják és átszitálják. Utána ezt az anyagot összekeverik, egyenletes rétegben a földre szórják, és amíg el nem éri a megfelelő nedvességet, gyúrhatóságot, trágyalével stb. öntözik. Ezt küvetöleg granulátorban (erre a célra egy egyszerű hordó is alkalmas) apró golyócskákat tormáinak belőle. Ezek összetapadását száraz tőzegpor hintésével akadályozzák meg, majd a kész golyócskákat megszárítják. Bár a keverék granulálás (golyócskák készítése) nélkül is alkalmazható, a golyócskákban a tápanyag inkább megmarad és pontosabban kerül a növény gyökérrendszeréhez. Tózegtrágyázást 3 — 4 évenként egyszeiy kell végezni. Az ukrán tőzeglntézet adatai szerint ily módon a burgonya, káposzta, cékla, zab és őszi rozs termesztése során jelentős terméstöbbletet értek eL káderhiányt emleget. Kint a falvakon pedig úgy látják a dolgot, hogy közösen kellene megoldani a vitás kérdéseket. Bodrogszerdahelyen is már működhetne az öntözőberendezés, ha a Bodrog vizét onnan szívatnák a csővezetékbe, ahonnan a szövetkezet dolgozói jónak látják. Dehát a mérnöki munkába nem nagyon szólhattak bele. Illetve nem fogadták el a tanácsukat. Az előbb említett autóból kiszállt Kaukes Géza főmérnök pedig azt mondta Balogh Bélának, a bodrogszerdahelyi EFSZ elnökének: — Valóban úgy lett volna jő, ahogy ti ajánlottátok. De ki gondolta akkor, hogy melyik terv válik be, hisz ilyen nagyarányú meliorációs munkát hazánkban még nem végeztek. Mind a járásokon, mind a kerületeken a szakkáderhiány valóban nagy, de most a „káderanyagot“ ne csak olyan iskolába küldjék, ahol elméleti tudásukat csak újabb elmélettel tömítenek, hanem menjenek el az élet iskolájába is. Tanuljanak az egyszerű dolgozóktól is, s ők is nagy hasznát veszik a tapasztalatcserének. Közösen oldják meg a felvetődött problémákat a szövetkezeti dolgozókkal, és a szorgalmasan dolgozó brigádosokat ne csak telefonbeszélgetésekből ismerjék meg, hanem személyesen is. Ebben a nagy káderügyben talán csak az szolgálhat mentségükre, hogy a járások átszervezésével nagyobb gondot okozott az elhelyezkedés kérdése, mint a melioráció. De az már sikeresen megtörtént, most jöhet emez, vagyis a meliorációs munkálatok felelősségtelje» irányítása. Csurilla József Darázscsapdák Kellemetlen vendég házunk táján ■ darázs. Valóságos csapás, ha a kertben, a szőlőben vagy a méhes közelében üti fel tanyáját ez a gyümölcsrontó és méarabló rovar. A méhesben érzékeny károkat oko»* hat, tönkreteheti az egész méhkaptárt, míg a gyümölcsösben, szőlőben éppen azt a gyümölcsöt vagy szőlőfürtöt teszi értéktelenné, amelyet a legjobban óvunk. Ismerve a darázs rabló és könnyűszerrel élelmet szerző természetét, állítsunk neki csapdákat. A szebb gyümölcsök, féltettebb szölőfürtök közelébe lehetőleg szükebbnyakú befőttes, joghurtos, vagy pedig erre a célra készült üvegeket aggassunk. Az üveg száját kössük be hólyagpapirossal, szúrjunk rajta több, ceruzavastagságú nyílást, vagy borítsuk be vékony lemezzel, s ennek közepét vágjuk át keresztben és a négy részt hajtsuk az üveg belseje felé. Az üvegbe félig hígított gyümölcsízt, mézet vagy gyümölcsbort öntsünk. A darázs hamar megtalálja az üvegeket, becsalja az ott levő folyadék illata, de kijutni nem tud az üvegből és a folyadékba fullad. Ilyen darázscsapdákban nemcsak darazsak pusztulnak el, de más kártékony rovarok Is, amelyeket naponta ajánlatos kiszedni, kikanalazni, majd a folyadékot egészítsük ki.-Szinte hihetetlen, hogy egy nap mennyi darázs, rovar fullad meg az üvegben. Érdekes, hogy méhet csak a legritkább esetben lehet az üvegben találni. Minél több üveget helyezünk a féltett gyümölcsös közelébe, annál biztosabb az eredmény. A tőzegtrágya jelentősége I960, augusztus 3.
