Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-03 / 62. szám
A répa nyáron is megköveteli a magáét Idén a répából szép termés Ígérkezik. Fejlett, sűrű és egészséges a répa levéljcete. Helytelen lenne azonban, ha a répa Jelenlegi állapotával megelégedve, már csak szeptember második felére és októberre várnánk, hogy akkor felszedjük a termést. Kellemetlen csalódás érhetne és hektáronként esetleg sokkal kevesebbet takarítanánk be, mint amennyire a termést június végén a répatáblákon tett szemlénk alapján felbecsültük. S mindez csak azért, mert a nyári időszakban — Júliusban és augusztusban — nem fordítottunk kellő gondot a répa nyári ápolására. A répa főképp augusztusban fejlődik sokat. A gyökér friss anyaga átlagosan 100 grammról 550 grammra növekszik, a levelek súlya 120-ről 480 grammra és a répa cukortartalma 1,5 °/o-ról 13 %-ra emelkedik. Ezért a répának ebben az időszakban sok tápanyagra, vízre és napfényre van szüksége. A napfényt ugyan szabályozni még nem tudjuk, de kellő mennyiségű tápanyagot és vizet biztosíthatunk a növényeknek. S nyáron éppen ez szüksége?. Kétféleképpen gondoskodhatunk a cukorrépa vízellátásáról. Az első mód — a talaj porhanyítása — meggátolja a talajnedvesség elpárolgását. A másik — az öntözés — a cukorrépa vízszükségletét kell, hogy biztosítsa akkor, amikor erre a növénynek legnagyobb szüksége van hiányzik a csapadék vagy csak igen kevés esik. Nyáron a cukorrépát a tavaszi sarabolásnál mélyebben, 8 — 10 cm-re, sőt még ennél is mélyebben saraboljuk. Ekkor azonban a növények mindkét oldalán 10 — 12 cm széles védősávét hagyunk. A sarabolás mélysége azonban ne legyen minden földön egyforma. Tartsuk be a szabályt: minél kötöttebb a talaj, annál mélyebben saraboljunk. A sarabolás ugyanis a kapilláris vízhálózat megbontása mellett fellazítja a talajt és kipusztítja a gyomokat. A talaj lazítása éppen az erősen kötött talajoknál nagy jelentőségű. A répagyökér körüli föld meglazítása vésőszerű sarabolókéssel éppen az esős nyarakon szükséges, ami által megelőzzük a gyökerek megrothadását. A sorközök porhanyítása akkor Is szükséges, ha a levelek súlya már csökkenni kezd és előtűnnek a sorközők is. Ez körülbelül augusztus második felében következik be. Hogy a répaievelek le ne töredezzenek, a növényápoló traktor kerekeire a „Virágzó Mezőgazdaság" 29. számában ismertetett levélterelóket szereljük föl. A kísérletek megmutatták, hogy a répatábla nyári porhanyítása után a répa terméshozama hektáronként 30 mázsával is emelkedik, ami a répafejek, a répaszeletek és a melasz értékével együtt körülbelül 720 korona többletet jelent. A költségek emellett ennek az összegnek csupán 5 — 7 %-át teszik ki. Ahol a répát júniusban nem tudták megkapálni, a nyári sarabolást mindenképpen végezzük el. Ha e sarabolás után a sorok között nagyobb gyom üti fel a fejét, úgy ezt kézzel kell kitépni. A sarabolás és a kapálás jelentősen elősegíti ugyan, hogy a természetes csapadékot és a föld nedvességét a cukorrépa fejlődéséhez kellőképpen fenntartsuk, ennek ellenére azonban egyes földterületeken a répa mégis vízhiányban szenved. Ezért a szárazabb vidékeken rendszerint öntöznünk kell a répát. Szükség szerint öntözzünk. Leggyakrabban egy vagy három ízben naponta 30 — 35 milliméteres adagokat használva permetezéssel vagy barázdás áztatással. Főleg július-augusztus folyamán ügyeljünk arra, hogy a répa kellő mennyiségű vizet kapjon. Ha igen száraz az ősz, akkor az öntözés lényegesen megkönnyíti a répatermés felszedését. A nyári hónapokban végbemenő hatalmas fejlődésnél a répának elegendő tápanyagot is kell adnunk. Hiszen a Remy-féle elmélet szerint júliusban és augusztusban a répa egész évi tápanyagszükségletének nitrogénből 63 %-át, foszforból 55 %-át és káliumból 65 %-át fogyasztja el. A nyári hónapokban fejtrágyázásra csak káliumos és foszforos műtrágyákat használjuk. A fejtrágyázást repülőgépek segítségével szórás vagy permetezés formájában is végezhetjük, Esetleg a sorközökbe szórhatjuk traktorvontatású salétromozóval, és besaraboljuk. Még a legsürgősebb aratási munkák idején sem szabad előfordulnia, hogy a cukorrépa földek rendszeres ellenőrzését elhanyagoljuk. Elsősorban a cerkospórás levélfoltosság felbukkanására kell ügyelni. A leveleknek ez a gombabetegsége leggyakrabban a 25 fok körüli hőmérsékletnél és a légkör aránylag nagy páratartalma mellett fordul elő, tehát páradús, meleg nyarakon. A bajt a leveleken mutatkozó 2 — 3 mm átmérőjű, köralakú, szürkés foltokról ismerjük fel. A foltok szegélye vörös-ibolya, esetleg barnába hajló; a levelek elhalnak és a répa nem fejlődik tovább. A cerkospórát a Banacobr, Kuprikol és hasonló réztartalmú készítményekkel küzdjük le. amely készítményeket repülőgépekről vagy traktor után kapcsolt permetezőkről szórjuk szét. A traktoros permetező használatával helyes, ha a traktor kerekeire ismét felszereljük a levélterelóket. Nem a cukorrépa termesztésének agrotechnikájához, hanem inkább a rossz szokások közé tartozik a répalevelek letördelése, amit júliusban és augusztusban láthatunk sok helyütt. A kísérletek világosan bebizonyították, hogy a júliusban történt leyéltördeiés a répaföld minden hektárén 710 koronás, augusztusban pedig 370 koronás népgazdasági veszteséget jelent. Ezért ne tördeljük le a répa leveleit. Már az aratás és cséplés ideje alatt is gondoljunk arra a répára, amit majd jövőre takarítunk be. Hogy hogyan? Ügy, hogy azokon a táblákon, ahol a következő gazdasági évben vetünk majd répát, idejében elvégezzük a tarlóhántást, kihordjuk, szétterítjük és beszántjuk a szükséges mennyiségű istállótrágyát vagy komposztot, s ezzel együtt a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyák egy részét is. Bár a nyári hónapokban az aratás és a cséplés veszi legjobban igénybe mezőgazdaságunk dolgozóit, mégse hanyagoljuk el a cukorrépa nyári ápolását. Ez a gondoskodás busásan megtérül. Milos Barioá Készüljünk a koraősziek vetésére Valamennyi nyárvégi vetésű takarmánynövény magja megköveteli a kifogástalan, gondos talajelőkészítését. Csapadékos időjárásunk lehetővé teszi a megfelelően nyirkos, porhanyós vetőágy előkészítését. Az eddig gondosan kezelt tarlóhántáson vetés előtt végezzünk 20 — 22 em-es vetőszántást. Л szántást a szükséges simítózással és hengerezéssel kerti földszerűén tegyük alkalmassá a vetésre. Az őszi takarmánykeverék vetésterületeinek előirányzatán belül minél nagyobb területen vessünk lucernát oly módon, hogy a teljes mennyiségű lucernavetőmagot vessük 50-60 kg-os rozzsal keverten. Az Ily módon kevert vetésnek az az előnye a tavaszi lucernával szemben, hogy már a vetést követő évben teljes termést ad. Tavaszszal növeli a terméshozamot a lucernával együtt vetett rozs jelentős zöldtömege. A lucerna vethető tisztán. Mind a takarmánynövénnyel vetett, mind pedig az önmagában vetett lucerna elvetés! határideje: augusztus 31. Kiváló minőségű kora tavaszi takarmánynövényt ad a rozs és bíborhere keveréke. A rozs nagy tömegével, a bíborhere pedig dús fehérjetartalmával biztosítja a megfelelő takarmányozást. Száz kg közé 30 kg bíborheremagot kell keverni. Vetési határideje: augusztus 20. Vetési sorrendben az őszi árpával vetett őszi borsó következik. Igen ízletes tavaszi takarmányt ad. Vetőmagszükséglete 90 kg őszi árpa és 50 — 60 kg őszi borsó. Vetési határideje: szeptember 20. A tavaszi takarmányozás, a zöld futószalag kiválóan bevált takarmánynövénye a szöszös vagy pannon bükkönyösrozsos keverék. Rendkívül nagy előnye a bükkönyös-rozsos keveréknek, hogy soványabb, szikes és homokos talajon is nagytömegű, fehérjében dús zöldtakarmányt ad, emellett a bükkönyfélék nitrogéngyűjtő tevékenységükkel emelik a talaj termelékenységét. Szöszös bükkönyös-rozsos keveréknél 60 kg rozst és 30 kg szöszös bükköny-keveréket vessünk el. Magfogásra vetett rozsosszöszös bükkönyös keveréknél 100 kg rozsot és 20 —2j> kg szöszös bükkönymagot vessünk. Mind'' a szöszös bükköny, mind a pannon bükköny mellé alkalmazható támasztőnövényüi a búza keverése. Ebben az esetben 85 kg búzát, 40 kg szöszös bükkönyt vagy 60 kg búzát és 50 kg pannon bükkönyt használjunk vetésre. A bükkönyös keverékeket szeptember 25-ig vessük el. A nyárvégi vetésű takarmánynövény vetésénél a kikelés biztosítására és gyom irtására heng erezzünk, cserepesedésre hajló talajon hengerezés után fogasoljunk. A takarmánynövények kezdeti fejlődésének biztosítására, elsősorban a lucerna- és bíborherevetéseknél, de ezen túlmenően egyéb takarmánynövényeknél is ne feledkezzünk meg a műtrágyázás megfelelő biztosításáról.
