Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-03 / 62. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Lankadatlan erővel gyorsítsuk meg a nyári munkák ütemét „Gazdag a termés, csak tudnánk veszteség nélkül betakarítani!“ — ilyen és hasonló hangok hallatszanak országszerte azokban a szövetkezetekben, ahol megkéstek az aratással, a gabona betakarításával. Igaz, az eső késleltette az aratást, ám a jó szervező munka eredménye idén sem maradt el. Ennek bizonyítéka, hogy számos szövetkezet, állami gazdaság már végzett az aratással, sőt a csépléssel is. A búcsi szövetkezet tagjai például már július derekán végeztek az aratással, a cséplést is folyamatosan végezhették, mivel nem hagyták keresztekben, de asztagolták a gabonát. Szolgáljon ez példaképül a lemaradóknak. Embernek, gépnek, az egész falunak, üzemek dolgozóinak össze kell fogniuk, hogy az íuei gazdag iemiés a legkisebb szemveszteséggel magtárakba kerüljön. Legsürgősebb teendőnk a lábon álló gabona aratása. A búza már túlérett, s minden órai késés nagyobb és újabb szempergést jelent. A túlérett gabona aratását legkisebb szemveszteséggel kombájnnal végezhetjük, mert a szem mindjárt biztos helyre kerül, nincs kitéve további veszedelemnek. Ezért két váltásban üzemeltessük a kombájnokat, sőt szeles idő esetén, amikor a szalma eléggé száraz, éjjel is arassunk. A kévekötővel aratott gabonát azonnal hordjuk keresztekbe, majd pár nap múlva asztagoljuk. Ugyanis a keresztekből történő cséplés nem biztosítja az állandó munkafolyamatot. Kisebb eső is elég ahhoz, hogy a munka leálljon. Ennek elkerülése végett — az időjárást figyelembe véve — elengedhetetlen az asztagolás. Az aratás és cséplési munkákkal párhuzamosan végezzük a tarlóhántást. Az utóbbi hetekben hullott csapadékot ne hagyjuk kárba veszni; gyorsan végrehajtott tarlóhántással, boronálással, szükség esetén hengerezéssel őrizzük meg a következő növény számára. Az idei csapadékos nyár nagyon kedvez a tarlóhántásra és a tarlókeverékek vetésére. Bár az augusztusban vetett másodnövényből már nem számíthatunk takarmányra, de zöldtrágyának nagyon is aikaliiicissá válhat, hiszen október végéig még háromhónapos tenyészidő áll a növény rendelkezésére. Tanácsos tehát a zöldtrágyanövények minél nagyobb területen történő vetése, meyt alászántásukkal a föld termőerejét növeljük, amely a jövő évi nagyobb termés biztosítéka. Szólnunk kell még egy nagyon fontos augusztusi munkáról, mégpedig a trágyázásról. Tudniillik a nyár az istállótrágyázás legkedvezőbb időszaka. Leghelyesebb a trágyát a hántott tarlóra kihordani, éspedig akkor, amikor a gyomoktól kezd kizöldülfti, mert ezzel a gyomirtást az istállótrágya alászántásával egybekapcsolhatjuk. r ^ TARTALOM Lankadatlan erővel gyorsítsuk meg a nyári munkák ütemét 241 NÖVÉNYTERMESZTÉS Milos В a r t о s: A répa nyáron is megköveteli a magáét . . 242 Készüljünk a kora ősziek vetésére ...................................................242 Csűri 1 la József: Meliorációval az ötéves terv teljesítéséért ..........................................243 A tőzegtrágya jelentősége . . 243 Gyüjtsünk gyógynövényeket . . 243 KUTATÖK-KlSÉRLETEZÖK A tudomány mezőgazdaságunk szolgálatában.......................... . 244 A búza kőüszögjét már 200 éve ismerik..........................................244 ÁLATTENYÉSZTÉS Lósy Béla: A nyitottan istállózott állatok legeltetése . . . 245 A ketreces tyúktenyésztés alapja 245 M e i d 1 i к Kálmán: Patkányirtás • gipsszel..........................................245 E c h Gyula, a Szabad Föld szerkesztője: Hat és fél százalékos tej „Liszenko gazdaságában“ . .:.......................... 246 Andel Karol mérnök, a „Sempra“ Nemzeti Vállalat dolgozója: A betakarításig ápoljuk a maghozó zöldséget .... 247 Trágyázzuk kertjeinket .... 247 * * * Csűri 11 a Gábor: A méhek ölik a heréket...........................248 I Nyárvégi teendők a méhek körül 248 V________________J Az aratás, betakarítás, talajelőkészítés és a soron levő munkák mind megkövetelik, hogy lankadatlan erővel gyorsítsuk meg a nyári munkák ütemét. — s — Gondosan tároljuk a gabonát A gabonaszemek az ez évi aratás idején a szokottnál több nedvességet tartalmaztak. Az utószárítást pedig megnehezítette a csapadékos időjárás és a levegő szinte állandóan magas páratartalma. Ebből kifolyólag vigyáznunk kell a gabona utóérésénél, amelyen a magvak a tárolás első szakaszán mennek át. Az utóérés alatt a mag oxigént fogyaszt és szénsavat termel, tehát vízpára és fölös hőmennyiség távozik el. Ha a vízpára és a hőmennyiség a magból nem távozik el, hanem felhalmozódik, a mag felmelegedését idézi elő. A mag dohos, penészes lesz és csökken a csíraképessége. Látjuk, hogy a tárolás kezdetén szükséges a tökéletes szellőzés, ezért gondoskodnunk krell a friss, száraz levegő 'állandó áramlásáról. Helyes, ha a gabonát olyan vastag garmadában tároljuk, hogy állandóan figyelemmel kísérhessük, nehogy bemelegedés, fülledés álljon élőt Abban az esetben, ha a legcsekélyebb melegedést is tapasztaljuk, azonnal szellőztessük a terményt átlapátolással. Ezt annyiszor ismételjük meg, ahányszor szükséges a megfelelő hőmérséklet eléréséhez. Vigyázzunk, hogy 14 —14,5 •/»osnál nedvesebb terményt ne szállítsunk magtárba, hanem napon szárítsuk,, mert a szabadban egynapi szárítás eredményesebb, mint ha a magtárban hetekig forgatjuk. Az így kezelt gabona ellenáll a nagyobb hőmérsékleti ingadozásnak és a penészgombának, amely a bemelegedett gabona dohosodását okozza. A szélsőséges időjárás, a napokig tartó esőzések jelentősen megduzzasztották a folyókat, patakokat és ereket. Sok helyütt a talajvíz is felbukkant elárasztva a termőföldeket. A Vág alsó folyása mellett fekvő Szímő község határában (érsekújvári járás) a szövetkezeti tagok is kénytelenek voltak az egyre emelkedő víz elöl menteni termésüket. Képünkön a szímői szövetkezeti tagok egy két és fél hektáros árpatáblájukról hordják biztonságosabb helyre gabonájukat. (CTK — Petrás felvétele.) IV. ÉVFOLYAM • 31. SZÄM 1960. augusztus 3.
