Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-24 / 59. szám

ban aránylag kevésbé kifizetődé a kacsatenyésztés. — A sertésekkel is úgy vagyunk — szólalt meg az egyik szövetkezetes. — Állandóan a nyakunkra járnak a begyűjtők, hogy 90 — 95 kilós sonka­sertéseket adjunk. Pedig ha tovább hizlalnánk őket, akkor kevesebb ser­téssel tudnánk teljesíteni a beadást, mint így. Még megérjük, hogy az év végén nem marad sertés a szövetke­zeti tagok számára. — Dehogyis nem marad! — szólt közbe a másik. — Hiszen a meglevő tenyészkocákon kívül 73 átmeneti anyát is bebúgattunk. — Még akkor is kifizetődőbb lenne, ha nehezebb zsírsertésekkel teljesí­tenénk a beadást — védi az igazát az első. — De ha az emberek nem zsírt, hanem húst akarnak enni. — A zsirsertéseken is van hús. — Viszont ha 120 kilós hízót adunk be, akkor 120 kilő hús fejében csak 90 kilót adunk, mivel a többi zsír. Nem teljesítjük a beadás termékek szerint előírt tervét. Ez ugyanaz, mintha a készruha-üzemek tervtel­­jesitését a feldolgozott anyag méter-Az önetetőkből a sertések bármikor ehetnek, s a száraz takarmányt az előkészítőből végtelen csigarendszer szállítja csöveken az etetőládákba. — Nemsokára a másik hizlaldát is gépesítjük — jegyzi meg az igazgató. — Az ott milyen építkezés ? — for­dult az igazgató felé Zelko elvtárs, amint a sertéshizlaldából kiléptek. — Ott nagyon szeretnénk még e télen 450 anyakocát elhelyezni — hangzott a válasz az igazgató ajkáról. Máj az első pillanatra látszik, mi­lyen érdekesen megoldott fiaztató ez. Illetve három fiaztató épül itt egy központi takarmányelőkészítővel együtt. A piestanyi Lesostav dolgozói, akik ezt a fiaztatót építik, kötelezettséget vállaltak, hogy még a tél beállta előtt befejezik. Ezt az épületcsoportot is teljesen gépesítik. A takarmány elő­készítését, szállítását, a kutricák tisztítását gépek végzik majd három ember felügyelete alatt. Az épülőfélben levő sertésistállő mellett néhány száz anyakocának ad­nak hajlékot a régebbi fiaztatók. A malacelválasztási terv 12,5 darab malaccal számol. S mi a tényleges állapot? Minden malacozásnál 9—11 szopós malaccal növekszik a létszám. Ezenkívül a két sorban elhelyezett Marko-féle szabadtartásos kunyhók­ban vagy 90 átmeneti kocát találunk. — Már nem félünk attól, hogy nem lesz malacutánpőtlás — jegyzi meg mosolyogva Barát elvtárs. — Annyi itt a szopós malac, mint a pelyva. egújabban a fiaztatók mellett kéthektáros te­rületet villanypésztorral kerítettek körül, hogy itt még szabadabban mo­zoghassanak és legelhessenek a kocák malacaikkal. Ez pedig előnyükre vá­lik, egészségesebbek lesznek, tenyész­­értékük emelkedik. Goridozőik így bátran vállalhatják, hogy niinden ko­cától az év végéig átlagosan 16 ma­lacot választanak el. A gazdaság másik részén találjuk a 230 tehenet befogadó istállókat. Akármerre néz az ember, mindenütt az új, haladó módszerek bevezetésé­vel találkozik. Itt minden azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági munka egyre könnyebb, s örömtelibb legyen. A teheneket már régen gép­pel fejik, s most a legelőkön is be­rozták, hogy 1964-ig egy hektár terü­letre számítva 263 kg húst, 917 liter tejet és 438 tojást termelnek ki. Csak úgy, mint a sertéseknél, a szarvas-Ebéd utáni pihenő a fák árnyékában marhánál is bevezetik a fajtenyésze­tet. A korszerű, haladd nagyüzemi ter­melés gazdaságában jártunk. Példája hazánk többi állami gazdaságát is a gazdaságosabb termelésre kell, hogy ösztönözze. A koíovceiek megmutat­ják mindannyiuknak, hogyan lehet szocialista módon gazdálkodni és élni. Ján Vydareny Az új gaiántai járáshoz hozzácsa­tolták a volt salai járást, továbbá a seredi és seneci járások legnagyobb részét. Az aratás­ra váró terület így csaknem megnégy­szereződött. A já­rás dolgozói több mint 20 000 hektár gabonát aratnak ebben az évben. Ennek több mint 60 %-át kombáj­nokkal s a többit kévekötözőgépek­kel. Nagy gondot fordítanak a szal­ma gyors össze­húzására és a tar­lóhántás, valamint a másodvetés mi­előbbi elvégzésére. Erre a munkára az állami gazdasá­gokban és a szö­vetkezetekben kü­lön munkacsopor­tokat szerveztek. A járás kombájnosai és aratócsoportjai versenyre keltek a veszteség­­nélküli és gyors aratásért. A verseny eredményeit a járási nemzeti bi­zottság mezőgazdasági osztálya száméra a járás területén létesített négy központ gyűjti. A képen Száraz Gyulát, a Salai szövetkezet egyik leg­jobb kombájnosát látjuk, Takács Endre segédkombájnossal és Sedlák Mikulással, a szövetkezet termelési vezetőjével. Száraz Gyula szintén be­kapcsolódott a kombájnosok járási versenyébe. A riporter jegyzetfüzetéből Аж érem két oldala Delet harangoztak. A szövetkezeti iroda épületének eddig néptelen ud­vara lassanként megtelt emberekkel. Egyenként, kettesével vagy kisebb csoportokba verődve szállingóztak be a kapun. Leültek, ahova éppen ked­vük szottyant: az alkatrészek raktára előtt álló gépekre, a fák hűsébe, de talán legtöbben az iroda tornácára. Pedig ebédet sem osztogattak itt és gyűlés sem készült. C'gy látszik, az összetartozás érzése sodorja őket na­ponta össze, hogy rögtönzött beszél­getés keretében szót ejtsenek az őket érdeklő kérdésekről. S mi az, ami őket érdekli? Az, hogy pótalkatrészekért kényte­lenek bejárni a félországot, hogy má­jusban kevés esó esett, s ez meg is látszik a vetéseken, no meg az, hogy a kacsákat addig nem akarja átvenni a begyűjtővállalat, amíg be nem tol­lasodnak. Igaz is, melyik gazdasszony venne szívesen olyan kacsát, amelyet alig képes megtisztítani a toktól? A szövetkezetesek ugyan erről nem igen beszélnek, inkább a dolog őket érintő oldalát látják. Ugyanis a tol­­lasodás alatt kisebb a kacsák súly­­gyarapodása, s igy ebben az időszak­mennyisége után ítélnék meg. Az üzemek igyekeznének minél nagyobb ruhákat gyártani, mivel igy kevesebb munkával teljesíthetnék a tervet. A vevők pedig ennek ellenére, hogy az üzemek teljesítenék tervüket, a gyermekek és kisebb termetű felnőt­tek számára nem tudnának készru­hához jutni. Pedig semmi baj sem történnék, csupán a munkások nem teljesítenék a termékek szerinti ter­vet, mivel ez Így az ő számukra ki­fizetődőbb. Mindenki gondolataiba merült. Igaz is, miért van minden éremnek két oldala ? G. A nyugat-szlovákiai kerület eddig több mint 11 %-ra teljesíti a gabonabeadást A kerületben már 9 járás fogott hozzá a gabonabeadás teljesítéséhez, s az átlag már elérte a 11,2 %-ot; 33 %-os eredménnyel a komárnói járás vezet. A Dunajská Streda-i já­rásban már 11 szövetkezet teljesí­tette árpabeadását. A VALAKI a trenöíni látásban levő Kocovcei Miami Gazdaságba láto­gat, már messziről ész­reveszi, hogy nem csupán egy néhai nagybirtokra, hanem egy korszerű, szocialista mezőgazdasági nagyüzembe érkezett. A gazdaság központja ugyan régebbi épületekből áll, de mellettük blinden évben újab­bak nőnek ki a földből, amelyekhez hasonlót talán az egész országban hiába keresnénk. Nemrégiben erre az újonnan alakí­tott gazdaságra megérkezett a régen várt gazdász Juraj Zelko szemé­lyében. — Bizonyára jó együttműködés alakú! majd ki közöttünk — fogadta új munkatársát Augustin Barát, a gazdaság igazgatója. Nem sokkal ezután Zelko elvtársat már a gazdaság sihoti farmján talál­juk terepszemlén az igazgató társa­ságában. — Itt van 'sertéstenyészetünk — magyarázta az igazgató, s megmutatta munkatársának a hizlaldákat. Katonás sorban áll egymás mellett (2000 sertés számára) a négy kor­szerű hizlalda. Kettőben moslékos hizlalást, a másik kettőben pedig szárazhlzlalást alkalmaznak. S ez nem véletlen. Erre az elhatározásra a súlygyarapodás néhány hónapig tartó vizsgálata után jutottak. A moslékos hizlalást a 25 - 50 kg súlyú sertések­nél alkalmazzák. Ezeknek szecská­zott lucernával vegyített takarmányt adnak, s naponként 28-32 dkg súly­­gyarapodást érnek el. A másik két hizlaldában az 50 kg-nál nehezebb sertéseket helyezték el, amelyek nemsokára beadásra kerülnek. Itt száraz etetést alkalmazva, 50 dekás súlygyarapodást mutatnak ki dara­bonként — Valami érdekeset mutatok! - Ezekkel a szavakkal hívta be az igazgató Zelka elvtársat az egyik hizlaldába. Az ajtóban Michal 2 i s к a sertésgondozóval találkoztak, aki je­lenleg 420 darab 90 kg-os sertést hizlal. — Ezt a hizlaldát teljes egészében gépesítettük — jegyezte meg az igaz­gató —; itt minden munkát gépek végeznek, amelyek felett Miska báosi őrködik. S mondja csak — fordul a ssrtésgondozóhoz —, tetszik magának ez a munka? Az új sertéshizlaldák épületei, amelyekben gépesítették a munkaművele­teket. — Már hogyne tetszenék, hiszen nem dolgozom magam agyon, mégis több sertést hizlalok, mint azelőtt, így a keresetem is nagyobb. zek a sertések a leg­utóbbi hónapokban 68 dkg-os napi súlygyara­podást értek el. Egy kg súlygyarapodásra 5,2 ta­­karmanyegységet fogyasztanak, ami azt jelenti, hogy a Kocovcei Állami Gazdaságban 1 kg sertéshúst 8.50 koronáért termelnek ki. Amíg a sertésfarm látogatói ciga­rettára gyújtottak, 2iska sertésgon­dozó a locsolőcső erős vlzsugarával a kifutókban felgyülemlett ürüléket tisztította el, majd egy gombnyomás­sal bekapcsolta a géplapátot, amely nagy zörgéssel megindulva, rövid időn belül 4 ember munkájával végzett. Amerre elhaladt, tiszta lett utána a padló. vezetik a gépi fejést. Az átlagos tej­hozam tehenenként 8,73 liter naponta. Ahhoz, hogy az állatállomány ter­melékenységét állandóan növelni le­hessen, elegendő jő takarmány és rátermett emberek kellenek. Itt mind a kettőt megtaláljuk. A Kocovcei Ál­lami Gazdaságban a dolgozók hat munkaközössége igyekszik elnyerni a szocialista munkabrigád címet. Annak ellenére, hogy a takarmány biztosítása mindenütt égető kérdés, ebben az állami gazdaságban jól áll­nak takarmányok dolgában is. Hat­vanhektáros zöld futószalagot létesí­tettek, feljavították a legelőket, nagy területeken tarlókeverékeket vetnek. A növénytermesztésben is eredmé­nyesen alkalmazzák az új technológiai eljárásokat, és nagy gondot fordíta­nak a vegyszeres növényvédelemre is. A Kocovcei Állami Gazdaság dol­gozói a párt Központi Bizottsága le­velének megtárgyalása után elhatá-Nyáridöben négy órakor már vilá­gos a reggel, de ősz és tél táján még koromsötét. Ezzel azonban mit sem törődik Szikora Margit ébresztőórája. „Eszeveszetten“ csörög, békés, nyu­godt álmot zavar. Az egyik nap reggelén „megköti magát" a kis óra, s nem csörög. Nem a felhúzó rúgó körül van baj, hanem amint Margit néni mondja: nincs szükség a csörgésre, a koránkelésre. Persze ezt nagyanyó nem tudja fel­fogni, megérteni, s ezért bosszanko­dik:- Mi lelhette azt az órát? Még el­késik a lányom, aztán lefogják az egységét ... Margit néni nem szól. Ügy gondolja, hogy éjszakának idején nincs helye a tereferének... Nyugodtan alszik, he­­verészik. Az óra mutatói pedig han­gyaszorgalommal követik egymást. Már öt.. majd hat óra. S. ekkor kel fel ágyából Szikora Margit, a Túrna nad Bodvou-i Állami Gazdaság drie­­novcei üzemegységének sertésgondo­zója. Kényelmesen felöltözik, megreg­gelizik, s elindul megtekinteni ked ■ venceit... Vallomás — Oj technológia! — így mondta Kupec Ferenc, a gazdaság igazgatója. — Es én ellenkeztem - vádolja ön­magát. — Azt mondtam, hogy hagy­junk föl a „logikával", jó nekünk úgy, ahogy van... De már most értem, mit jelent az új technológia! Köny­­nyebb munkát, nagyobb termelékeny­séget, több kereseted, jobb életet!- A régi módszer szerint csak 30- 40 sertést ápoltam, de tennivalóm akadt bőven - fordulnak meg agyá­ban az emlékek. - Mivel alacsony volt a súlygyarapodás, úgy havi ke­resetem csak 400 — 500 korona körül mozgott. Most 100 hízót etetek, job­ban mondva ápolok, mivel az etetés csak annyiból áll, hogy a bekészitett darát hetenként egyszer beöntözöm egy tartályba, aztán megnyomom a gombot, s máris utazik a dara az ön­­etetőkbe. A vizet is villanymotor „küldi“ az önitatókba. Akkor esznek és isznak sertéseink, amikor nekik tetszik. De híznak is. Naponta S0 -00 dekát szednek magukra. A havi fize­tésem már nem 500, hanem 1200 ko­rona. Ej-ej. mégiscsak jó. hogy hall gattam az okos szóra! A dülöúton traktor dübörög. Nyo­mában porfelhőt kavar a szél. Margit néni felocsúdik gondolataiból. Körül­tekint, vajon nem hallják-e vallomá­sát ?...- Na és, ha meghallják? - moso­lyog. - Hadd hallják! Megnyújtja lépteit, s közben egy régi nótát dúdolog: „Elet, élet kanászélet Ez aztán az élet...“ Amikor megérkezik otthonába, csa­ládja körébe, a kis óra éppen nyolcat mutat... ZÁTYKÖ JÓZSEF Beváltak az új vezetők Аж yj technológia gazdasága Kifizetődött az új prémiumrendszer Az aratás ideje alatt se feledkez­zünk meg a növényápolási munkála­tokról. „Ahány kapálás, annyi eső!“ — ezt tanítja a régi közmondás. Ez az évszázados bölcsesség azonban teljes érvényre jutott a korszerű agrotechnikában Is. A jó munkaszer­vezéssel és a helyes munkaerő­­elosztással megteremthetjük az elő­feltételeket, hogy az aratási csúcs­munkák idején is több gondot for­díthatunk a kapásnövények ápolá­sára. Jól halad a munka a kamenínl szö­vetkezet földjein. Géppel háromszor, emberi erővel kétszer kapálták már meg a 300 hektár kukoricát. Л többi munkálattal is elégedettek lehetnek. Mi ennek a titka? A kameníni szövetkezetben beve­zették a prémiumrendszert. Nagyon kifizetődött. A növények szépen fej­lődnek, s a kameníni s/övetkezete­­sek magas hektárhozamokat várnak. BERTÖK JÁNOS, Kamenín A sertések elnyújtózva, egymás mellett pihennek. Ápolójuk óvatosan lépked, nehogy megzavarja nyugal­mukat. Közben szemlét tart az istál­lóban. Először a szép, kövér sertések­re veti tekintetét. Aztán megnézi az önetetöket és itatókat. S amint látja, hogy nincs hiba az önkiszolgálás és a hízók egészségügyi állapota körül, csöndesen eloson... Hazafelé tart, s gondolkodik ... Nem azon töri a fejét, hol vegyen' kenyérre s ruhára valót. Ez már nem tartozik napi gondjai közé. Munkája s állan­dóan változó élete foglalkoztatja. Ott kezdi, ahol abbahagyta, s ahova gon­dolatban még oly sokszor visszatérl Nagycétényben a szövetkezeti ta­gok év eleji taggyűlésükön új vezető­ket választottak. — Nem fogják tudni vezetni a szö­vetkezetét! — hajtogatták egyesek Mások meg így vélekedtek: - Hiába volt jó kisparaszt. Kmetyó András, a nagy szövetkezeti gazdaságot nem fogja tudni vezetni. • Elmondhatom, hogy tévedtek azok, akik efféle gondolatokat forgattak fejükben, mert az új elnök tisztsége átvétele után mindjárt munkához lá­tott. Amikor ott jártam, arról is érte­sültem, hogy az aratás-cséplés befe­jezése után a tagok egyhetes magyar­­országi társasutazáson vesznek részt. Természetesen azok, akik példásan ki­veszik részüket a munkákból. Lám, ebből is látható, hogy a szövetkeze­tük módosabb, mint tavaly, s a mű­velődési alap pénzeszközeit helyesen használják föl: tapasztalatokat gyűj­tenek. Motesíky Árpád (Prievidza) 1960. július 24.

Next

/
Thumbnails
Contents