Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-12-11 / 99. szám

Vidám, csevegő emberek közt járom Prága utcáit. Leden Józsefet, a párt veterán harcosát, a Rudé právo egykori szedőjét keresem. S amíg szemem­mel vigyázva köve­tem az utcákat, házszámokat, azon gondolkozom, vajon hogyan is néz ki és togyan fogad majd. Az ezüstösen csil­logó Vltava partján a 14. számú ház Hl. emeletén találtam rá. Fiatalos, mo­solygós arc, ga­lambősz fej, ez lenne talán az egész személyleírás. Tavasz az őszben; aka­ratlanul is ez jut az eszembe, mert bár hetvenhat év terhe nehezedik vállára, élete a tavaszi virághoz ha­sonlít, amely virít és termést is hoz. Negyven év előtti történetek em­lékét, az 1920-as évek harcos napjait idézzük. Minden szó a dolgozó nép harcáról, elnyomatásáról, a Lidovy dúm (Népház) megszállásáról szól. Negyven év nagy idő, de Leden elv­társ jól emlékszik mindenre. Hisz ö is a munkásság szószólója volt. A Li­dovy dúm nyomdászbizalmijainak ve­zetője. — Amikor a jobboldali szocialisták a kongresszus elhalasztásáról szőlő hírrel beharangozták az országot — mondja Leden elvtárs —, a baloldal prágai bizalmijai a Zábrovsky-ven­­déglőben jöttek össze, ahol elhatá­roztuk, hogy a kongresszust egybe­hívjuk. A Právo lidu akkori főszer­kesztőjéhez, Stivin „úrhoz" küldött­ség ment, hogy ezt közölje a lapban, s a kongresszus előtti időszakban közölje a baloldali újságírók írásait is. Stivin főszerkesztő biz nem egy­könnyen állt kötélnek. Látszólagosan beleegyezett. Ma már mindenki előtt ismeretes Stivin tette és hovatarto­zása. Sohasem volt szavahihető. Ezt a későbbi események be is bizonyí­tották., Továbbra sem hagyta közölni a baloldali újságírók cikkeit. No per­sze, a baloldaliaknak is volt magukhoz való eszük. Összedugták a fejüket, mondván: több fej, többet tud. — A nyomdai bizalmiak engem bíz­tak meg, hogy beszéljek a nyomdai tördelővei, s bírjam együttműködés­re. Ez sikerült is. A főszerkesztő „űr" dühe ellenére egymás után jelentek meg a baloldaliak írásai, természete­sen a jobboldali újságírók rovására. Dühöngtek Stivin és Nemec urak. A munkások összefogását nem néz­hették. Hisz, úgymond, a baloldaliak cencurázták a lapot. Pedig akkor, a kongresszus előtt szerették volna, ha proppganda-gépe­­zetük minél na­gyobb lendülettel népszerűsíti Masa­­ryk és társainak .humanizmusát". — Az egyik na­­>on Stivin szépen beosont a nyomdá­ba — folytatja Le­ien elvtárs —, s miután magához vette a fejlécet, a Beaufort-nyomdá­­ban kezdték el az újság nyomását. A Népházban azonnal üzemi bizottsá­got létesítettünk a munka zavartalan menetének biztosítására. Akkor is ősz volt, mint most. Az őszi szellő hordta a faleveleket. A munkásság árulói pedig egyre csak azon mesterkedtek, hogyan akadá­lyozzák meg a baloldaliak munkáját, hogy a Népházban ismét ők vehessék át a hatalmat. Először az újság meg­nevezése nem volt ínyükre (Právo lidu, később a Staré právo lidu). Ami­kor aztán már Rudé právo címen je­lent meg a baloldali lap, vesztegetni kezdték a nyomda dolgozóit.- Az egyik délután tudomásunkra jutott, hogy a gépszedőket megvesz­tegették, hogy ne szedjék ki a lapot Leden József Fejlődésünk seregszemléje z I960, május 25-én hozott kormányhatározat és a 85. számú hirdetmény értelmében a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság területén az 1981. március 1-i állapothoz képest nép­­számlálást tartanak, s ugyanakkor megállapítják a házak és a lakások számát is. A népszámlálást az Állami Statisztikai Hivatal szervezi és irá­nyítja, s a nemzeti bizottságok illeté­kes szervei hajtják végre, amelyek a népszámlálás gondos és pontos előkészítéséért is felelősek. Л népszámlálás előkészítését tá­­gabb szemszögből kell nézni. Ez nem­csak fontos statisztikai, hanem egy­úttal rendkívül jelentős politikai kér­dés is, amelyet a szokásos ügyintézési eszközökkel nem oldhatunk meg. A népszámlálás eredményeinek híven kell tükröznie nemcsak a lakosság lélekszámúnak emelkedését, de a dol­gozók anyagi és kulturális színvona­lának növekedését is. Nagyon fontos szerepet kell betöl­teniük a népszámlálási különbizott­ságoknak, amelyek a járási és helyi nemzeti bizottságok mellett (a na­gyobb községekben) alakultak meg. De nem elég, ha az ilyen különbizott­ságok csupán megalakulnak. Ezek a bizottságok rendszeresen ülésezze­nek, értékeljék az előkészítési mun­kákat, hárítsák el a fogyatékosságo­kat és haladéktalanul oldjanak meg minden fölmerült, sürgős kérdést. A bizottságok főként szervezeti vona­lon gondoskodnak a népszámlálásról. Feladatuk értelmében, az adott kö­rülmények figyelembevételével, meg kell oldaniuk minden szervezeti, anyagi és egyéb olyan kérdést, amely a népszámlálással összefügg. Törőd­jenek a népszámlálási szervek okta­tásával, továbbá a társadalmi szerve­zetek, a sajtó és a rádió segítségével mutassanak rá a népszámlálás jelen­tőségére, s ilyen értelmű munkájukat az üzemekben, nyilvános üléseken stb. is folytassák. Az is az ö feladatuk, hogy a népszámlálás mindenütt ide­jében és zavartalanul menjen végbe, majd a népszámlálás végeztével ér­tékelniük kell a népszámlálási szer­vek munkáját és dönteniük kell en­nek a munkának a jutalmazásáról. Ez idő szerint mindenekelőtt az a kötelességük, hogy ellenőrizzék a községben a házszámokat és egészít­sék ki azokat a kimutatásokat, ame­lyeket az 1957. június 50. napjának megfelelő állapot szerint állítottak össze. Ha a községek némelyikében azóta a házakat átszámozták, vagy pedig más okból következtek be na­gyobb változások, új kimutatásokat kell készíteni. Ennek a munkának az a célja, hogy népszámláláskor egyet­len ember, egyetlen falu és egyetlen ház se maradjon ki. Azt is figyelembe kell venniük, hogy a községek néme­lyikét közigazgatásilag 1960. július 1. napjával átszervezték, egyesítették, esetleg telepekre osztották. A válto­zások átszervezése és az új kimuta­tások összeállítása után ezeket meg kell küldeni a járási nemzeti bizott­ságok belügyi osztályának, s ennek alapján a népszámlálási körzetek jegyzékét is ki kell igazítani. Ha köz­vetlenül a népszámlálás előtt állnak be változások, a nemzeti bizottságok kötelessége, hogy ezekre fölhívják a számlálóbiztosok és ellenőrök figyel­mét. A márciusi népszámlálás eredmé­nyeinek területi feldolgozása szem­pontjából a legkisebb egység: a köz­ség. Tehát minden községnek önálló népszámlálási körzetet kell képeznie, esetleg az egyesített községek két vagy több népszámlálási körzetre oszthatók. Viszont a népszámlálási szervek túlzott számának elkerülése végett egy népszámlálási biztos több körzetben (például két kisebb köz­ségben) működhet. Egy népszámlálási körzethez körülbelül 400 — 600 lélek (vagyis 150-200 lakás) tartozzék. Mindenesetre a népszámlálási körzet terjedelmének megállapításakor min­­dig vegyük figyelembe az adott viszo­nyokat. A legnagyobb felelősségtudattal vá­lasszuk ki azokat a dolgozókat, akiket számiálóbiztosi és ellenőri feladattal bízunk meg. Ezeknek tökéletesen meg kell tanulniuk a népszámlálási teen­dőket: alkalmasak legyenek arra, hogy megmagyarázzák a népszámlálás értelmét és komoly jelentőségét, to­vábbá minden kérdésre helyes választ tudjanak adni, s pontosan állítsák majd össze a népszámlálási adatokat. Számlálóbiztosi és ellenőri szereppel főleg a nemzeti bizottságok, hivata­lok, társadalmi szervezetek és üzemek dolgozói, totvábbá a tanítók, főiskolai hallgatók és az ilyen munkára képes járadékosok bízhatók meg. A szám­lálóbiztosokat és ellenőröket a nép­­számlálás idejére fizetett szabadság és változatlanul az a bér illeti meg. amelyre munkahelyükön tarthatnak igényt. Tehát a népszámlálás sikere főképp a nemzeti bizottságok és szerveik jó munkájának függvénye. A népszám­lálás ad majd hű képet a lakosság lélekszámúról, életszínvonaláról, ha­zánk szellemi és gazdasági fölemel­kedésének eredményeiről. Ezért fon­tos, hogy adatai megbízhatók, hiány­talanok és pontosak legyenek. A mai Lenin Múzeum, az egykori „Lidovy dúm" — emlékezik vissza Leden elvtárs. — Készen álltunk, hogy kézzel végezzük el a szedést. Ezt meg is üzentük nekik. így aztán „hajlandók" voltak kiszedni a kéziratokat. Dühtől tajtékzó szájjal szaladgál­tak az urak. Már látták, hogy s^ép­­szferével nem bírnak a baloldallal. Mindenképp, mindenhol szabotálni és provokálni igyekeztek. Az egyik de­cemberi napon a nyomda összes bi­zalmiját megbeszélésre hívták össze. Akkor még senkinek nem tűnt fel, hogy az említett összejövetelre más épületben kerül sor. — Az összejövetelen azzal vádoltak bennünket, hogy a régi igazgatót nem jogosan váltottuk fel — mondja Le­den elvtárs. — A vitát feltűnően, mesterségesen nyújtották, s ekkor mint a villámcsapás jött a telefon­­hívás. Az egyik elvtársunk elfúló hangon jelentette: „Elvtársak, azon­nal gyertek! A Népházat megszállta a rendőrség. A nyomdát le akarják pecsételni." — S amire visszaértünk — foly­tatja Leden elvtárs —, a nyomda zárva volt. Ekkor vált világossá mind­nyájunk előtt, hogy mi célt szolgált a gyűlés. A szerkesztőség tagjai a szerkesztőségben maradtak. Pár perc múlva már találtunk magunknak más nyomdát. Én Smeral elvtárs felhívá­sának szövegére vártam, hogy azt az új nyomdába vigyem. Amikor meg­kaptam, a többiek után siettem... Mindez nem ment simán. A bizal­miakat és a szerkesztőség tagjait a rendőrség űzte ki az épületből. Jöt­tek a Dankovka, Balabinka és a többi gyár dolgozói. Csattantak a pofonok, repültek a rendőrsisakok... Sercent a munkásvér... Az utca kövezetén piros virágok nyíltak. S ekkor vette kezdetét a hatalmas decemberi sztrájk, amely az egész országra ki­terjedt. Eredménytelen volt minden terror. Az események után pár hónappal a baloldali szocialisták megalakították a kommunista pártot, amely immár 40 éve harcol a dolgozók érdekeiért, s ez a harc nem volt hiába. Németh János ★ ★ ★ • A Brnói Ján Sverma Üzemben elkészült az első csehszlovák elek­tromos távírógép. A „Dalibor“ jel­zésű gép sorozatgyártását már meg­kezdték. • A karácsonyfa első szállítmányai megérkeztek Bratislavába. A város 15 pontján lesz karácsonyfavásár. Bratislava lakosai részére 49 000 fe­nyőfa érkezik. A jó szervezés eredménye Az utóbbi időben Kelet-Szlová­­kiában egyre fokozottabb ütem­ben folynak a mezőgazdasági munkák. Az eredmények oka abban rejlik, hogy a nyugat-szlovákiai szövetkeze­­tesek példája nyomán, amiről nap mint nap az újságokból szereznek tudomást, itt is a jó szervezéssel segítettek magukon. A legtöbb trak­tor, főképpen a lánctalpasok két mű­szakban dolgoznak, s több nőt és brigádost vontak be a munkába. Ahol idejében felismerték a hiányosságok okait, és mindjárt jobb szervezéshez fogtak, ott maguk erejéből is sokra vitték a szövetkezetesek. így volt ez a trebisovi járáshoz tartozó Malá Dobrá-i EFSZ-ben is. A szövetkezet vezetősége, a helyi nemzeti bizottság és a mezőgazdasági, albizottság idejében megtárgyalta az őszi feladatokat. Minden dolgot ala­posan megvitattak, s a vita eredmé­nyeiről Kuchta György, a helyi nem­zeti bizottság titkára, így nyilatko­zott. — A burgonya beadásának tervét augusztus végéig 230 °/o-ra teljesítet­tük. A kései burgonyát pedig saját szükségletre tette félre a szövetkezet. A mezőgazdasági albizottság jó szer­vező munkájának köszönhetjük, hogy az egész falu részt vett a munkában. A cukorrépa ásásával is már október elejére kész voltunk, amelyből 400 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. A burgonya ásásához először gép­pel láttunk hozzá, de ez nem á leg­jobban ment, mivel a föld nagyon sáros volt. Ezért még aznap este ösz­­szeült a mezőgazdasági albizottság. „Ha géppel nem megy, ássuk ki kéz­zel“, mondta Tóth Antal, a szövetke­zet könyvelője, aki szintén tagja a mezőgazdasági albizottságnak. A helyi nemzeti bizottság és a mezőgazdasági albizottság minden tömegszervezetet értesített a feladatokról, s annak elle­nére, hogy 40 tagja van az EFSZ-nek, kilencvenen fogtak hozzá a burgonya betakarításához. Különösen a Nőszö­vetség és a Csehszlovák-Szovjet Ba­ráti Szövetség tagjai tettek ki magu­kért. — Ezenkívül még milyen munkában segít a mezőgazdasági albizottság ? , — Itt van a tervünk — vette át a szót Tóth Antal, a szövetkezet köny­velője. Egy füzetet tolt elém, amelyben a második félév minden hónapjára fel vannak tüntetve a megvitatásra váró kérdések. Jelenleg az V. szövetkezeti kongresszus vitaanyagának megtár­gyalását tekintik legfőbb feladatuk­nak. — Az őszi munkák befejezése után hozzáfogunk egy bekötőút elkészíté­séhez, amihez a követ már kihordtuk, és a művelődési otthonon szeretnénk elvégezni az utolsó simításokat — veszi át a szót Kuchta elvtárs. Egyébként meg kell említeni, hogy a szövetkezet igyekszik eleget tenni a beadási kötelezettsé­gének is. Ugyanis a háromnegyed évi tervet marhahúsból 157 %-ra, tejből 105, tojásból 115 %-ra teljesítette. A Malá Dobrá-i nemzeti bizottság és annak albizottsága segíti az EE'SZ munkáját, mert a munka mögött jól látják az alkotó embert, aki jó szer­vezés révén kisebb erővel nagyobb eredményt ér el. — cs — Munkában a polgári bizottságok Michalovce 60 választási körzetre oszlik. Ezekben a választási körze­tekben 25 polgári bizottság alakult, tehát mindegyik polgári bizottsághoz néhány körzet tartozik. Kivételt csak a mezőgazdasági jellegű körzetek képeznek. Ezek közé tartoznak Vrbo­­vec, Topolany és Mocarany községek, amelyeket az átszervezés következté­ben csatoltak Michalovcéhoz. — A polgári bizottságok megválasz­tását már 100 %-ban végrehajtottuk — írja Visnyovszky Emil leve­lezőnk. — A polgárokat írásbeli megr hívók útján és szóbelileg, a nemzeti bizottság tagjain keresztül, hívtuk meg a választásokra. — Polgári bizottságaink igyekeznek választóik bizalmát jó munkájukkal meghálálni. Jó agitációs munkájuk következménye, hogy városszépítési mozgalmat szerveztek, s Michalovce utcái egyre szebbek és tisztábbak. A trebisovi csokoládégyár gyártmá­nyait ismerik szerte az országban. A gyár dolgozói az ízletes csokoládén kívül a gyermekek kedvenc nyalókáját is gyártják. Felvételünkön: Sucová Mária és Bednár Mária a nyalóka készítése közben Elősegítik a lakásépítést Gemerská Horka azok közé a köz­ségek közé tartozik, amelyek gyár­ral rendelkeznek. A községben em­beremlékezet óta dolgozik egy papír­gyár és 1956-tól egy salak-cement­­blokkokat készítő üzem. — Miért alapították ezt a blokk­gyártó üzemet? — kérdeztem a gyár vezetőit, s a válaszukból megtudtam, hogy a papírgyárnak nagy gondot okozott a gyártásnál használt koksz Az elmúlt napokban a kosicei vá­rosi nemzeti bizottság épülete előtt nagy volt a forgalom. Egymás után érkeztek a kocsik. De tévedés ne es­sék, nem Sparta­­kok és Moszkvi­csok, hanem gye­rekkocsik, boldog szülők kíséretében. A városi nemzeti bizottság termében délután 2 órakor már 16 újszülött várt a névadó ün­nepségre. Az új állampolgárokat a városi nöbizottság énekkara és a pio­nírok fogadták. Mi­­chalcík elvtárs ün­nepi beszédét kö­­vetöleg a szülők az emlékkönyvbe ír­ták be nevüket (felvételünkön), s ez volt a névadás legmeghatóbb pil­lanata. salakjának az elhelyezése. Végül va­lamelyik leleményes vezető rájött, hogy a salakot nagyszerűen felhasz­nálhatnák cement hozzáadásával épü­letblokkok gyártására. A gondolatot tett követte, s 1956-ban a salak­­cementblokkokat készítő üzem meg­kezdte működését. S ma, bár még csak kevesen dolgoznak benne, mű­szakonként mégis egy családi ház építéséhez elegendő épületblokkot gyárt. Érdemes efölött elgondolkodni. Min­den műszakban egy lakóház hulladék­anyagból, olyan valami, amire ez a kis munkaközösség büszke lehet. S arra még még büszkébbek lehetnek, hogy az építkezési vállalatok és a szövet­kezetek úgy viszik tőlük, mintha in­gyen adnák. Igaz, szapora is belőle az építkezés, hisz egy salak-cement­­blokk kilenc téglaegységnek felel meg. S ami a jő minőséget illeti, ezt talán az bizonyítja a legjobban, hogy a környéken majd minden ház blok­kokból épül. A tapasztalat azt mutatja, hogy a salak-fcementblokkokból épült falak hő- és a hangszigetelése jó, s a laká­sok szárazak és egészségesek. Ma már az a helyzet, hogy a gyár udvaráról eltűntek a hatalmas salak­­hegyek, s a régi helyzet fordítottja állott elő, mert lassan nem lesz mi­ből blokkot készíteni. Az üzemben 6 cigány származású munkás is dol­gozik. Ha a jó munkásokat kellene megnevezni, ők jönnének elsősorban számításba. Uhrin Sándor (Gém. Horka) 1960. december 11. Géza, Tamás Lacika és a többi jelen­levő kis barátjuk számára az üzemek képviselői megemlékezésül ajándokat Az ünnepi aktus után a kis Tóth nyújtottak át a boldog szülőknek. Felejthetetlen emlék

Next

/
Thumbnails
Contents