Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-12-07 / 98. szám
így segítettünk magunkon A harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítése a mezőgazdaságban felelősségteljes feladat elé állította a nagyüzemi gazdaságok vezetőit, szakembereit és dolgozóit; meg kell teremteniük az előfeltételeket a növénytermesztés és az állattenyésztés terén a magasabb termelékenység elérésére. Gaidakalendárium Ha van még szántatlan földünk, s az eke még nem fagyott ki a földből, okvetlen végezzük el a szántást. Fontos téli munka a trágyahordás. Az elszáradt fákat ássuk ki, s a száraz ágakat távolítsuk el a termő fákról. Ha hidegre fordul az idő, a burgonya- és répaprizmák földtakaróját vastagítsuk meg. Állatainkat óvjuk a hidegtől; friss, jó levegőt és világosságot biztosítsunk nekik. Az állatok tisztántartására és ápolására fokozott gondot kell fordítani. Jó időben minél többet mozogjanak a szabadban. Ne takarmányozzunk egyoldalúan, s különösen a fiatal és vemhes állatok ízletes takarmányozására legyen gondunk. A baromfit tartsuk meleg helyen, nideg, huzatos ólban nincs téli tojás. A téli tojástermelés fokozása érdekében zöldeleségről (káposzta, kel, répa, szárított herelevél) gondoskodjunk. A gyümölcsfákat háromévenként istállótrágyázni kell. A korona csurgójába ásott barázdába trágyázzunk, éspedig a koronakerület minden négyzetméterre 8 — 10 kg trágyát számítsunk. A csonthéjasok alá jobb a komposzttrágya. A fákat tisztogassuk és permetezzük, ha az idő alkalmas. A tárolt gyümölcsöt kísérjük figyelemmel. A szőlőben a fedésre, trágyázásra, • vesszők szedésére, az esetleges forgatásra és fagymentes időben a döntésre legyen gondunk. A pincében az új borok fejtését végezzük el. A magtárban elhelyezett gabonaféléket forgassuk. Decemberben a természet pihen, s • dolgozók szamára ez a hónap a tanulás ideje. A rádió, gazdasági előadások, iskolázások ingyen szerzett ismereteket nyújtanak, amelyek a termelésben pénzre válthatók. Az egyetértő, vállvetett, komoly munka alapozza meg a jobb, jövedelmezőbb gazdálkodást. így tudunk többet, jobbat és olcsóbban termelni. Köves talajokon alkalmazható ekék I A szovjet kísérletezők legújabban ! háromféle új ekét szerkesztettek a i köves és kavicsos talajok szántására. I A PNK-2-25 kettős ekét a DX-24 I jelzésű traktor vontatja, a I*NK —3 —35 i hármas ekét a „Belorusz“ traktorhoz [ kapcsolják, a DT —54-A jelzésű traktor i pedig a négyes ekét húzza. Mind a három ekét már forgalomba is hozták. Ez a nemes törekvés a Trhové Mi?to-i szövetkezet vezetőségét és az üzemi pártszervezet minden tagját áthatotta. Keresték és meg is találták a helyes utat a megtermett takarmánykészlet helyes tárolására és felhasználására. Elhatározták, hogy a takarmányozásra szánt 20 vagon burgonyát nem a hagyományos tárolási módon, prizmázással, hanem silózással tartósítják. A burgonya ily módon történt tárolása nem újság, csak a burgonya párolása számít újságnak vidékünkön. Húsz vagon burgonyát megfőzni nem csekélység. A szövetkezet nem rendelkezett olyan berendezéssel, amelynek segítségével ennyi burgonyát rövid idő alatt megfőzhetett volna. S a dolgozók mégis megoldották ezt a feladatot. A gőz fejlesztésére egy öreg gőzgépet használtak, amelyet Nyeső László gépész e célra megfelelően átszerelt. A fejlesztett gőzt 20 mázsát befogadó, házilag készített „főzőbe" vezették. A főző deszkából készült alkalmatosság (lóré), amely a gazdasági vasút sínpárján gördül. A lóré egyik oldala — a silótérségek felől — alulról felfelé nyíló ajtó. Ezen keresztül a párolt burgonya gyorsan áthalad, mert az ajtó felnyitása után részben magától belegurul a siló nyílásához állított garatba. A lóré használt ponyvával fedhető, ami elég jól szigetel és felnyitása, eltávolítása nem ütközik nehézségekbe. Főzés közben a lóré aljának résein elcsorog a gőz lehűlésével keletkezett víz, az általa kilúgozott szolanin nevű mérgező alkaloiddal együtt, amelyet emésztögödörbe kell vezetni. Két ilyen iórét készített Gányovies Lajos, a szövetkezet bognára. Amíg az egyikben párolják a burgonyát, addig a másikat ürítik, majd újból telerakják. A főzés folyamatosságát a sínpárba szerelt fordítólemez biztosítja. A 90 fokos szögben elfordított lóré holtvágányra tolható, addig a másikat a gőzgéphez kapcsolják. A 20 mázsa burgonya főzése egy mázsa szén eltüzelésével két órát vesz igénybe. így naponta 3—4 ember 14-16 tonna burgonyát főz meg. Amíg prizmázással a burgonya 20-25 %-os veszteségnek van kitéve a rothadás és csírázás következtében — ami A burgonya párolására átalakított gőzgép szövetkezetünkben ilyen burgonya vesztesége alig 2 — 4 %-os. Lucernapolyva vagy lucernadara hozzákeverésével könnyen emészthető fehérjedús takarmányt nyerünk sertéseink számára. Azok a szövetkezetek, ahol a burgonya betakarításával megkéstek és burgonyájuk nedves, sáros, aminek következtében nagy veszteség fenyegeti, még mindig alkalmazhatják szövetkezetünk e módszerét. Különösen a silókeverékek takarmányozásával kiürült betonfalú silótérségek használhatók föl az ilyen jó minőségű takarmány megmentésére. Ezzel gyarapíthatják takarmánykészletüket és gazdaságosabbá tehetik a termelést. H á c z József (Trhové Myto) Mikor bonthatjuk ki a silót? A silóba töltött és légmentesen elzárt takarmány nem marad változatlanul, hanem erjed. Ennek az erjedésnek a lefolyása a különböző körülmények szerint más és más. Azonnali leföldelés esetén a silóba töltött takarmány hidegen, tejsavbaktériumok hatására tejsavasan erjed. Ha viszont levegő marad közte, akkor hőmérséklete 30 — 35 fok fölé emelkedik, s ilyenkor nemcsak tejsavas erjedés, hanem jelentős mértékben ecetsavas és még vajsavas erjedés is végbemegy benne. Ez utóbbi folyamatok nagyobb fokú szénsavképződéssel járnak a tápanyagok rovására. A szénsavképződés már a silőtöltéskor megindul, azután az erjedés folyamán mindinkább fokozódik, a siló lezárása után 6 — 7 óra múlva megkétszereződik s további egy nap elteltével a legnagyobb mértékig növekszik. De később mind az erjedés, mind a szénsavképződés alábbhagy. Körülbelül egy hónap is eltelik, amíg egész kis mértékre csökken, de még továbbra sem szűnik meg teljesen. Tehát a silót legkorábban megtöltése és lezárása után mintegy négy hét elteltével bontjuk ki. Még jobb, ha erre csak 6 hét múlva kerítünk sort. mert így még biztosabb, hogy a takarmányban az erjedési folyamatok túlnyomóan befejeződtek. A még erősen erjedő silózott takarmányt nem szabad etetni, mert étrendi zavarokat (felfúvódást, hasmenést) okozhat. Épített silóban a takarmány akár 2 — 3 évig, árok- illetve földsilóban egy évig is bennmaradhat. Annak, hogy a silózott takarmány túljutott-e már annyira az erjedésen, hogy etethető, biztos ismertetőjele nincs. Nagy általánosságban feltételezzük, hogy javarészt túl van az erjedésen. Minden esetre az előbbiekben említett négy, illetve hat hét elteltét meg kell várni. Amikor kibontottuk a silót, első teendőnk az legyen, hogy nézzük meg körültekintően, milyen is benne a takarmány. Ha a legfelső és esetleg a falmenti rétege penészes, ezt a réteget ne adjuk a jószágnak, mert súlyos megbetegedést, sőt elhullást is okozhat. 1960. december 7.
