Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-12-07 / 98. szám
ASZABAD FÖLDMŰVES S Z AK M E L L É К L E T E Segítenek az új módszerek A Sedlec pri Mikulove-i szövetkezet tapasztalataiból r ^ TARTALOM Segítenek az új módszerek . . 577 Rácz József: így segítettek magukon.........................................378 Mikor bonthatjuk ki a silót . . 378 Állattenyésztés Csűri 1 la József: Szakosított termelés.........................................379 Molnár Ferenc: Önálló kezdeményezés, új típusú istálló 380 A nyitott és zárt tehénistállók levegőjének összehasonlítása . 330 GÉPESÍTÉS Gépesítés, automatizálás . . . 381 Szántás önműködő traktorral . 381 A sedleci szövetkezetesek nagy figyelmet fordítanak a sertéshús termelésre. A sertéshizlalást a legújabb módszerekkel végzik az előhizlalóban és a hizlaldában. A 15 — 40 kilós süldőket előhizlalásra fogják. Ezeket egyelőre hagyományos módon hizlalják. Nyáron állatonként és naponta 1,1 kg szemest és tetszés szerinti mennyiségű zöldtakarmányt, télen pedig a szemestakarmányhoz burgonyát és cukorrépát vagy szárítótt répaszeletet adagolnak. A hizlalás folyamata már korszerűbb. Itt ugyanis az állatokat önetetők segítségével száraz takarmánykeverékkel etetik, amelynek az összetétele: 1,5 —1,6 kg szemestakarmány, 0,5 kg aprított lucerna, 0,5 kg félig őrölt, szárított cukorrépa naponta minden állat— ra Ilyen rendszerű Шо$1аш 0ndra£_ hizlalásnál az al átok szövetke— ebben a szövetke- ~"’a zetben Leopold Kadlec — el tudja végezni. A sertésól nagyobb befogadóképessége mellett még több állatot is gondozhatna. A gépesített önetetésen kívül további előny az, hogy a sertések mélyalmozását vezették be, s így a felgyülemlett trágyát három hónaponként egyszer hordják ki. E hizlalási mód mellett 0,6 kg napi súlygyarapodást értek el. A sedleci szövetkezeti tagok nemsokára üzembe helyezik a sertések moslékos hizlalására szolgáló berendezést. A szövetkezet zootechnikusának, Have 1 к a mérnöknek a szavai szerint ez a hizlalási módszer a leggazdaságosabb, mivel a takarmányadagokban nagy mennyiségű terimés takarmánnyal lehet helyettesíteni a szemestakarmányok egy részét. E hizlalási módszer előnye még az is, hogy a moslékot melegen adják, és így kiküszöbölhető a hidegvízzel történő itatás káros hatása. A moslékot ^ keverőbői üvegcsöveken keresztül vezetik a vályúkba, a vályúk fölött elhelyezett szelepek kinyitása után. A moslékos etetést újonnan épült sertésóljukba vezetik be, amely teljesen korszerű. Itt bevezették a központi fűtést, úgy-A süldők szárazhizlalásánál nagyszerűen beváltak az önetetök, hiszen jelentős munkaerő- és időmegtakarítást eredményeznek hogy a hízók már nem fognak szenvedni a hidegtől. Itt is hasonló feltételeket teremtenek, mint a szárazhizlalásnál, tehát bevezetik a mélyalmozást és három havonként traktor segítségével tisztítják majd ki az ólakat. A hagyományos, a száraz és a gépesített moslékos hizlalás módszerének gazdasági összehasonlításánál a szövetkezeti tagok arra az eredményre jutottak, hogy a hagyományos módszer mellett egy kiló sertéshús kitermelése 6,50 koronába, szárazhizlalásnál 5,80 koronába, a gépesített moslékos hizlalásnál pedig körülbelül 4,50 — 5 koronába kerül. Kiszámították például azt is, hogy a hagyományos hizlalásnál a gondozás költségei 1 kg sertéshús előállításánál 0,60 Kcs-t, a szárazhizlalásnál csupán 0,30 Kcs-t tesznek ki. A hagyományos hizlalásnál 1 kg súlygyarapodásra 5 zabegységet, szárazhizlalásnál 4,5 zabegységet használnak fel. Az ilyen gazdasági mérlegelés ellenére is a sedleci szövetkezeti tagok a sertéstenyésztésnél mégis egy komoly hibába estek: idei sertéshústermelési tervüket, amelyet 730 mázsában állapítottak meg, nagymértékben nem a saját tenyésztésű, hanem a vett süldőkre alapozták. És megtörtént az, amivel nem számoltak. A vett sertésekkel betegséget hurcoltak be, éspedig a himlőt, amelylyel egész állatállományukat megfertőzték. Ennek következtében most a 626 sertés helyett nem is egészen 550-e,t hizlalnak. Annak ellenére, hogy egy hektár szántóterületre 108 kg sertéshúst termelnek ki, tervük teljesítéséhez mégis vagy 150 mázsa hiányuk majd. NÖVÉNYVÉDELEM Danis Ferenc agromérnök: A növényvédelemre is dolgozzunk ki komplex tervet . . . 382 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Juhász Árpád: Hullámterek és folyópartok kihasználása gyümölcsösök létesítésére . . . 383 Huszár József: A vetésforgó fontossága a zöldségtermesztésben ..........................................383 VADÁSZAT A vadász-szervezet 40 éve . . 384 llaczel Pál: Hajtóvadászat az Alsóhegyen................................384 V_____________J A jövőre nézve megszívlelendő, de drágán fizetett tanulság ez. Sertésállományuk egészségi állapotának visszaállítása után csupán saját tenyésztésű sertéseket fognak tartani. Az 1960-as év a sedleci szövetkezetben a gyökeres változás évének nevezhető, főképp a sertéstenyésztésben. Óriási változás következett be ugyanis a malacnevelés terén, de ugyanakkor az új módszerek bevezetése által a sertéshústermelésben is. S ezenfelül jövőre, még nagyobb eredményekre számítanak, amikor felépítik új sertésistállójukat, különválasztják a beteg állatokat az egészségektől, és így gyorsabban leszámolhatnak az állatállományukat tizedelő, behurcolt himlővel. Ezáltal pedig kedvező feltételeket létesíthetnek a harmadik ötéves terv feladatainak idő előtti teljosítMóre is. -sk-IV. ÉVFOLYAM • 48. SZÄM 1960. december 7.
