Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-17 / 57. szám

Tovább a megkezdett úton a kommunizmus győzelméért Kormányunk programja A prágai Vár Ulászló-termében Viliam Sirokf miniszterelnök ismertette az új kormány összetételét, majd felolvasta a kormány programnyilatkozatát. Siroky elvtárs beszédét a Nemzetgyűlés képviselői több­ször viharos tapssal szakították félbe. Alapos vita után a Nemzetgyűlés egyhangúan jóváhagyta a program­­nyilatkozatot. A Nemzetgyűlés háromnapos ülése ezzel véget ért. A programnyilatkozatból néhány fontos kérdést ismertetünk: Az ipari termelés idén eléri a há­ború előtti színvonalnak közel négy­szeresét. Megváltozott a társadalmi termelés szerkezete, amelyben lé­nyegesen megszilárdul a nehézipar helyzete. Népgazdaságunk valamennyi ágazatának színvonala nagyobb fej­lettségi fokot ér el. Jellemző vonás az ipar nagyobb fokú koncentrációja és műszaki fel­szerelésének növekedése, a mező­­gazdaság forradalmi átalakulása a gépi technikával bőven felszerelt szo­cialista szövetkezeti nagyüzemi ter­melés alapján, az építészet gyors fejlődése és fokozatos iparosítása Az ipari termelés tervbe vett gyara­podása 1965-ig eléri a tőkés Cseh­szlovákia termelésének hatszorosát, Lerövidítjük a munkaidőt Kormányunk figyelmét elsősorban a műszaki korszerűsítés problémáira összpontosítja, hiszen ez népgazdasá­gunk kulcskérdése. Minden állami és gazdasági szerv összpontosítsa erő­feszítését a műszaki fejlesztés alap­vető problémáira. Intézkedéseket kell tennünk az anyagi érdekeltség még nagyobb felkeltésére. A munkater­melékenység növelése megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a terme­lés gyarapodásának ütemét nem csökkentve, a harmadik ötéves terv során a munkaidőt heti 42, illetve 40 órára rövidítsük le, ugyanakkor reálbérek nem csökkennek, hanem növedeknek. nak, hogy megvalósítsuk az állami vízgazdálkodási tervet. Növelnünk kell a hektárhozamokat, és meg kell teremtenünk állattenyésztésünk biz­tos takarmányalapját. Eddigi tapasz­talataink alapján ennek fő útja a kukorica, elsősorban a silókukorica vetésterületének bővítése. Ezért úgy kell megszabni a mezőgazdasági tu­dományos kutatás irányát és a kuko­ricatermesztés fejlesztését szolgáló gépek szállításait, hogy elérjük a tervben kitűzött 630 ezer hektáros vetésterületet. A mezőgazda-ságban is gondot mezőgazdasági termelésünket 1965- ben 1960-hoz képest 22 — 23 száza­lékkal növeljük. A személyi fogyasztás 30°l0-kal emelkedik A harmadik ötéves tervben a la­kosság fogyasztása 30 %-kal emel­kedik; biztosítjuk a többgyermekes családok jövedelmének fokozását is; 1965-ig 482 ezer új lakást építünk, 110 ezret pedig korszerűsítünk. Áttérünk a kilenc­­osztályos iskolázásra Megnagyobodott feladatainkkal pár­huzamosan növelnünk kell a főisko­lai és középiskolai képzettségű szak­emberek számát. Rövid időn belül áttérünk a kilencosztályos általános képzettségre. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság program-nyilatkozata további részében foglalkozik az egészségügy megjavításával és más fontos problé­mákkal. A külpolitikai részben ki­domborítja, hogy továbbra is harco­lunk a béke megőrzéséért. Nem en­gedjük, hogy az imperialisták újra lángralobbantsák a világot. A nemzeti bizottságok az országos mozgalom élén Az albizottságok azonnal fogjanak munkához! A nemzeti bizottságok alakuló gyű­lésein nagy gonddal választották meg az albizottságokat. A képviselőkön kívül sok szakemberrel töltötték fel az albizottságokat. A kelet-szlová­kiai kerületi nemzeti bizottság me­zőgazdasági albizottsága mellett pél­dául még 80 tagú aktíva dolgozik, amelynek keretén belül növényter­melési, állattenyésztési, talajjavítási, erdőgazdasági, beruházási, gépesítési csoport létesül. A michalovcei járási nemzeti bizottság is hasonlóképpen egészíti ki a mezőgazdasági albizott­ságot. A topol'canyi kezdeményezés A topol'canyi járás példaképe an­nak, hogy a nemzeti bizottságok ala­pos és gyors munkát végeznek, a siker nem marad el. Az országban elsőként elhatározták, hogy az ötéves tervet az egész járás négy év alatt teljesíti. A nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági albizottságok alaposan tanulmányozták az ötéves terv négy év alatti teljesítésének lehetőségét. A szövetkezetek kötelezettségválla­lásai főleg a talaj termöerejének fo­kozására, az új technológia beveze­tésére, a munka jobb megszervezé­sére, a szocialista munkaversenyek elmélyítésére irányulnak. A járási pártbizottság határozatának értelmé­ben a nemzeti bizottságok tovább keresik a módját annak, hogy az öt­éves terv irányszámait még sikere­sebben teljesítsék. Nagy mennyiségű élelmiszer az országnak A nemzeti bizottságok a párt le­velével kapcsolatos vitában megma­gyarázták a dolgozóknak, hogy az ötéves terv négy év alatti teljesítése hatalmas távlatokat tár elénk. Mivel a szövetkezeti tagok a közellátás ré­szére több terméket és terményt adnak, nagyobb lesz a jövedelmük, s minden dolgozó életszínvonala emelkedik. A topol'canyi járás például az ötéves terv negyedik évében — amikor már eléri az ötéves terv mu­tatószámait — 73 000 mázsa húst, 21 millió liter tejet, 25 millió tojást és 70 000 tonna cukorrépát ad terven felül. A nagy kezdeményezés tovább ha­lad. A nemzeti bizottságok segítsé­gével a szövetkezetek egymás után jelentkeznek bátor terveikkel. A kez­det jó, s most már az szükséges, hogy a helyi nemzeti bizottságok to­vábbra is ápolják a ^kezdeményezést és minden tervet alaposan tárgyalja­nak meg, hogy teljesíthetősége ne hagyjon kétséget maga után. Küldjük száműzetésbe Pató Pál urat Viliam Siroky elvtárs kormány-nyilatkozatát olvassa A Szlovák Nemzeti Tanács alakuló ülése (Folytatás az 1. oldalról.) A Szlovák Nemzeti Tanács — Karol Bacílek, Pavol David, Ján Stencl kép­viselők és társaik javaslatára — megválasztotta az SZNT megbízottait, a bizottságok elnökeit és tagjait: Pavol Majlingot a Szlovák Tervbi­zottság elnökévé, Jozef Gajdosíkot az SZNT pénzügyi megbízottjává, az SZNT pénzügyi és költségvetési bizottsága elnökévé, Michal Chudíkot földművelésügyi megbízottá és az SZNT földművelés­­ügyi bizottsága elnökévé, Samuel Takác mérnököt az SZNT építőipari megbízottjává és az SZNT építőipari bizottsága elnökévé, Vasil Bil'akot az SZNT iskola- és kulturálisügyi megbízottjává és az SZNT iskola- és kulturálisügyi bi­zottsága elnökévé, Vojtech Törököt az SZNT egész­ségügyi megbízottjává és az SZNT egészségügyi bizottsága elnökévé, dr. Ladislav Gesot az SZNT igaz­ságügyi megbízottjává és az SZNT jogügyi bizottsága elnökévé, Alexander Paulovicot az SZNT ál­lami ellenőrzési megbízottjává vá­lasztotta. Ezenkívül az SZNT képviselőinek, további politikai, gazdasági és kultu­rális dolgozóinak soraiból megválasz­tották a Szlovák Nemzeti Tanács bi­zottságainak tagjait. Később Rudolf Strechaj elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke Szlovákia rohamos fejlődésével foglalkozott. Örömmel állapította meg, hogy a felszabadulás óta Szlovákiában 218 korszerű új gyár épült és még továbbiakat épí­tünk. Nagy sikereket értünk el a me­zőgazdaság gépesítésében. Amíg 1930- ban Szlovákiában alig volt több 1000 traktornál, tavaly számuk már meg­haladta a 22 000 db-ot, s 1936-hoz képest a mezőgazdasági termelés belterjessége közel 40 °/o-kal nőtt. A képviselők és vendégek nagy lel­kesedéssel és tapssal fogadták az SZNT elnökének nyilatkozatát. Rövid szünet után Antonín Novotny elvtárs köztársasági elnökünk jelent­kezett szólásra. A képviselők és a jelenlevők felálltak s Csehszlovákia Kommunista Pártja éltetésével fejez­­téki ki igaz, szívből jövő lelkesedé­süket és örömüket. Antonín Novotny elvtárs hosszan tartó, viharos taps közepette lépett a szónoki emelvény­re. Köztársasági elnökünk többek között kihangsúlyozta, hogy pártunk minden erejével arra törekedik, hogy Szlovákiát a cseh országrészek szín­vonalára emelje. A szlovákiai kerü­letek gazdasági fejlődése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban továbbra is gyorsabb ütemben halad majd előre, mint a csehországi kerü­letekben. Az egész Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban a harmadik ötéves terv az ipari termelés 56,4 %-os, a mezőgazdasági termelés 22,8 %-, gyarapodásával számol, Szlo­vákiában azonban az ipari termelés 84 %-kal, a mezőgazdasági termelés pedig 27,6 %-kal növekszik. Antonín Novotny elvtárs, köztársa­sági elnökünk beszédét gyakran meg­szakította a képviselők és vendégek éljenzése és tapsvihara. A luceneci járási nemzeti bizott­ságon Makovfts elvtárs újságolta, hogy a busincei szövetkezet hátul kullog a beadásban. A faluba igyekezvén, azon törtük a fejünket, mi lehet az oka, hogy ilyen régi szövetkezet nevén szé­gyenfolt esett. A malacpusztulási járványról már a múlt évben hallot­tunk valamit. Talán azért maradnak el a sertéshúsbeadásban? Sudicky elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára kérdésünkre nem tud azonnal felvilágosítást adni. — Majd a szövetkezeti irodában megmondják; gyerünk oda! — indít­ványozza. A könyvelésből megtudjuk, hogy a szövetkezet 144 mázsa sertéshús helyett csak 86 mázsát adott be. To­jásból 8000 darab, tejből pedig 13 000 liter a hiány. — Hát ez nem kevés ... Hogy tör­ténhetett ez meg, könyvelő elvtárs? — Hát kérem ... hogy is kezdjem — rossz volt az időjárás, esett az eső, jég is volt, árvíz... Kevés az abraktakarmányunk... — Bizony, baj volt elég, amint lát­juk. Más okot nem lát?... — Éppenséggel volt más is... de hát nekünk sohasem kedvez a sze­rencse ... A nagyüzemi tervszerű gazdálkodás nem szerencsejáték, de ha már itt tartunk, tegyük hozzá, hogy minden­ki a maga szerencséjének kovácsa. Ki mily buzgalommal üti a vasat, olyan lesz a gazdasága. Íme, alig vetődik föl bennünk ez a gondolat, máris ráhibáz a lényegre Turis Ist­ván elvtárs, aki a sertések körül serénykedik. — A mi szövetkezetünkben a leg­nagyobb úr a nemtörődömség. Min­dent az időjárásra fognak. Persze, arról már kevesebbet beszélnek, hogy a kapálást elhanyagolták! — Látta volna, mi volt itt pár hónappal ezelőtt! — teszi hozzá Tu­­risné. — Ügy hulltak a malacok, mint őszkor a legyek. Most alig van abra­kunk, mégis több mint tíz malacot fogunk elválasztani egy anyától. Bo­rik, a régi gondozó nem bánta, ha pusztultak a malacok. Beszélgetünk a szövetkezeti tagok­kal a határban, a sertésistállókban, és lassan kibontakozik a szövetkezet hátulkullogásának az oka. A nemtö­rődömség például odáig fejlődött, hogy a kukoricát a zootechnikus sze­rint a tehenek kapálták. Mivel a szövetkezeti tagok nem kapálták be a kukoricát, a betakarí­tással sem akartak bajlódni. Ráhaj­tották a teheneket és két legyet ütöttek egy csapásra. A tehenek be­takarították helyettük a kukoricát és megoldották az állattenyésztésben az önkiszolgáló etetés problémáját. Igen ám, csak az a baj, hogy a közös gaz­dálkodás abraktakarmány nélkül ma­radt, és nem csoda, ha most „nem kedvez a szerencse“. Kevés a tej­hozam és nincs min hizlalni a serté­seket. Pedig épek, egészségesek, amióta Turisnéhez hasonló sertés­etetők gondozzák őket. Persze, akadt több hiba is a szövetkezetben. De hagyjuk azt, ami már elmúlt. Néz­zünk körül, mi a helyzet most. A „díszparcellákon“ burjánzik a gaz A hanyagság itt-ott még most is megnyilvánul. Sudicky elvtárs és több szövetkezeti tag is azt állította, hogy idén már példásan végezték el a nö­vényápolási munkákat. Elmondhatjuk, hogy a múlt évhez viszonyítva sokat javult a helyzet és általában elvé­gezték a kapálásokat. A cukorrépa azonban nem elég sűrű és bizony, szebb is lehetne. Nem beszélve arról, hogy elcsúfítja Kovács Ferenc és Nagy Albert „díszparcellája“. Ezek fittyet hánytak a szövetkezeti házi­rendre és egyszer sem vágták kapá­jukat a számukra kimért cukorrépá-A gyönyörű, nyolcéves középiskola. ba. Most vígan burjánzik benne я gaz. „A takarmányrépáról ne írjon!" összegezvén a látottakat és hal­lottakat, az utcán baktatva egy ke­rékpáros emberrel találkozom. — Éppen most jöttem a takar­mányrépa-tábla mellett; öli a gaz! — mondja inkább Sudicky elvtárs felé. Aztán hirtelen kapcsol, észreveszi, hogy valami hivatalos-féle emberrel van dolga és gyorsan hozzáteszi: — Kérem, nehogy beletegye az új­ságba! Ez a pár szó is rátapint a hely­telen gondolkodásmódra. Éveken ke­resztül elkendőzték a hibákat. A helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége nem törődött eléggé az­zal, hogy a szövetkezet a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépjen. A nyolc­éves szövetkezetben még csak nem­rég összpontosították a szarvasmar­haállományt, azelőtt pedig 11 helyen gondozták őket. Nem építettek, és a munkaegység értéke sem emelke­dett. A múlt évben is csak 8 koro­nát fizettek egy munkaegységre. Te­hát sem pénz, sem posztó. A falu hatalmasat fejlődött. A fel­­szabadulás óta 70 új ház épült. Van szép parkjuk, fogászati rendelőjük, szlovák és magyar tannyelvű nyolc­éves középiskolájuk, amelyre álla­munk 1300 000 koronát fordított. Fel sem tudja sorolni az ember, hogy mit kapott a község. Ezzel szemben a szövetkezeti tagok nem teszik meg kötelességüket. Amikor arról beszé­lünk, hogy cukorrépából 300 — 400 sőt 500 mázsás hektárhozamokat kell el­érni, hagyják, hogy a gaz egye meg a cukrot. A helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége legalább brigádosokkal dolgoztathatta volna meg azok részét, akik elhanyagolták munkájukat és azután meg is lehe­tett volna őket büntetni. Amikor a társadalom érdekéről van szó, nem hagyhatjuk, hogy egyesek hanyagsága miatt nagy értékek menjenek kárba. Sudicky elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára nagy tervekkel ké­szül a jövőbe. Már eddig is törőd­tek azzal, hogy a szövetkezet fel­töltse állatállományát. Nagy segítsé­get nyújtottak a szénabehordásnál is. A helyi nemzeti bizottság kere­tén belül működő mezőgazdasági al­bizottság szintén alapos segítséget nyújt majd a szövetkezetnek. A ki­bontakozáshoz azonban elengedhetet­lenül szükséges, hogy száműzzék a falu határából Pató Pál urat és az „ej, ráérünk arra még“ helyett azon­nal cselekedjenek. Ha a helyi nem­zeti bizottság és a szövetkezet ve­zetősége jobb szervező munkát fejt majd ki, reméljük, hogy a földműve­sek rövidesen letörölik a szégyen­foltot. Balla József Az új nemzett bizottságok ország­szerte nagy lelkesedéssel kezdtek munkájukhoz. Szociális összetételük kifejezi a munkások, parasztok és értelmiségiek szilárd szövetségét. A nemzeti bizottságok új képviselőinek 36 %-a munkás, 28 %-a szövetke­zeti tag, a többi értelmiségi vagy más dolgozó. Az alakuló gyűlések nemcsak ünnepi aktusok voltak, ha­nem komoly munkaértekezletek. Min­denütt felolvasták a párt levelét, amely többek között az ötéves terv négy év alatti teljesítésére hívja föl a figyelmet. Az alapos vita után máris határozatokat hoztak a mező­­gazdasági termelés döntő fordulatá­nak elérésére. kell fordítani a munkatermelé­kenység emelésére. A talaj termöere­jének fokozására bebiztosítjuk, hogy az egy hektárra eső műtrágyafo­gyasztás tekinte­tében a világ első országai közé ke­rüljünk. A kor­mány gondoskodik arról, hogy minél több szakember kerüljön a mező­­gazdaságba. Ezzel kapcsolatban nagy segítséget jelent, hogy a területi át­szervezés során felszabadult épüle­tekből 137 ezer négyzetméteres területet biztosí­tunk mezőgazda­­sági oktatóintéze­tek céljára. A har­madik ötéves terv számol azzal, hogy A mezőgazdasági termelés fellen­dítésének érdekében szükséges, hogy ne csak a szocialista termelési vi­szonyok elmélyítésére, a mezőgazda­­sági termelés jobb és tökéletesebb irányítására törekedjünk, hanem ugyanakkor tegyünk átfogó intézke­déseket a föld termőerejének foko­zására és a mezőgazdaság műszaki fejlesztésére. A kormány gazdasági szervező munkájában és a nemzeti bizottságok irányításában következe­tesen ügyel arra, hogy teljesítsük a föld termőereje növelésének tervét. Nagy fontosságot tulajdonítunk an-A mezőgazdasági térmelés 22-23°lo-kal növekedik

Next

/
Thumbnails
Contents