Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-17 / 57. szám
A XII. nemzetközi filmfesztivál Karlovy Varyban A „Svätopluk" Devínben Karlovy Varyban az idei nemzetközi filmfesztiválon ismét számos világhírű rendező és színész találkozik, hogy bemutassák alkotásaikat és a szakmai összejöveteleken megvitassák a filmművészet egyetemes problémáit. „Az emberek közti nemes kapcsolatokért, a népek szilárd barátságáért!“ jelmondat szellemében folyik a verseny 44 ország — Afganisztán, Albánia, Anglia, Aririna Szkopceva gentína, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Ceylon, Csehszlovákia, Dánia, Etiópia, Egyiptom, Finnország, Franciaország, Ghana, Guinea, India, Indonézia, Japán, Jugoszlávia, Kanada, Kína, Korea, Kolumbia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mexiko, Mongolia, NDK, Nyugat-Németország, Olaszország, Pakisztán, Peru, Románia, Szovjetunió, Svédország, Svájc, Törökország, Uruguay, USA, Vietnam — legjobb és leghaladó művésze között. .............. alka miból Irina Szkopceva az ..Othello“ című film Щг Desdemónája s Ge- Я 1 i raszimov a „Csendes Don" rende- Rádzs Kápúr zője. Olaszországot Giovanna Ralli, Giullietta Massina és férje, Frederico Fellini, a Cannesban első díjat nyert „Édes élet“ című film rendezője, valamint Vittorio de ★ ★ ★ • A titokzatos sziget filmen. Verne Gyula „A titokzatos sziget“ című regényének filmváltozatát most forgatják Angliában. (I960, július 9-25.) Sica fogja képviselni. E világhírű vendégeink közé sorakozik az angol Lawrence Olivier, a kiváló Shakespeare-tolmácsoló, akit többek között a „Hamlet“ és „III. Richard“ főszerepében láthattunk. Indiából Radzs Kapur érkezik hozzánk. A néhány említetten kívül sok nevezetes rendező, színész és filmszakember jelentette be részvételét a filmfesztiválra. Az eddig beérkezett filmek jegyzéke nagyon gazdag és sokat ígérő. Az „El nem küldött levél“ és „Szerjozsa“ című szovjet filmektől kezdve az indiai „Néma arcok“-on, az olasz „Róma egy éjszakájáén (Bondarcsukkal a főszerepében) keresztül az angol „Komikuséig minden alkotás életrekeltése a Vittorio de Sica filmszalagon, azt majd a bíráló bizottság ítéletéből, s később a filmek megtekintése után önmagunk is megállapíthatjuk. Az előző híradások szerint a fesztivál nagy ígérete: az „El nem küldött levél“ és a „Róma egy éjszakája“. (bsg) Felszabadulásunk után 15 évvel büszkén mondhatjuk, hogy a zene mint minden művészet, a dolgozók közkincse lett. Ennek az örvendetes A filmmel a békéért Egy időben a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivállal nyitják meg hazánk nagyobb városaiban a dolgozók XI. filmfesztiválját. A nálunk már hagyományossá vált filmünnepségeken az olyan filmek kerülnek bemutatóra, amelyek ez idén Cannesban, Velencében vagy egyéb nemzetközi versenyen nyertek díjat. Ilyen például a mindkét filmfesztivált megnyitó film: a Ballada a katonáról (szovjet). Ezenkívül az Édes élet, Bella Roberre generális, a Nagy háború (mindhárom olasz), Egy tiszta szerelem története (japán), Gyűlölet (angol), Bosszú (spanyol) és számos kiváló alkotás, mint például a Megszakított ének című szlovák-szovjet közös produkció. A fent említett tények arra engednek következtetni és annak bizonyítékául szolgálnak, hogy a dolgozók idei filmfesztiválja magas színvonalat ígér. Képünk nemrégiben a Svätopluk című opera ősbemutatóján készült fejlődésnek ünnepi megnyilatkozását láthatjuk július 17-én Devínben. A körülbelül 100 000 embert befogadó amfiteátrumban szabadtéri előadásnél — ez a egyszerű jó fiú, akiből boldog ember válhatott volna, nem érhette meg a békét, meg kellett halnia. gs — E film — mondotta René Claire, a canessi filmfesztivál bíráló bizottságának elnöke — mély humanizmusával, magas művészi színvonalával, kiváló felvételeivel és színészi teljesítményével túlhaladja az eddig bemutatott filmeket, amelyek a háború értelmetlenségét kívánták érzékeltetni. Szerintem — hangsúlyozta a világhírű francia rendező — ez a lírikus tónusú film a leghatásosabb békekiáltás a háború borzalmas napjaiban. Ennél találóbban és szebben nem lehet kifejezni C suhr a j filmjének művészi értékét és mondanivalóját. A film története egyszerű. Egy fiatal szovjet katona élményeit eleveníti meg életének utolsó napjaiban. Az A falu szocialista építését szolgálják A demandicei CSEMADOK fontos szerepet tölt be a falu kulturális életének fellendítésében és a politikai-népnevelő munkában. A járás legjobb szervezetei közé tartozik. Színjátszóköre, éppúgy mipt a tánccsoportja, szorgalmasan dolgozik. A színjátszók nemcsak a falu lakosságát, de a környékbeli községeket is szórakoztatják játékukkal. Játszották már a Fehér Annát, Dankó Pistát és a Furcsa szerelem című színmüvet. Az utóbbival a kerületi színjtászóversenyen is sikeresen szerepeltek. Az elmúlt évben Csehországba is ellátogattak, ahol a tánccsoport szórakoztatta magyar népi táncokkal a közönséget. Örökké emlékezetes marad számukra a cseh közönség vendégszeretete és őszinte, meleg fogadtatása. Most a Deméndi lakodalom című tánckompozícióval szerepel a tánccsoport. A színjátszók - Merész László, Gergely Lajos, Varga Hona, Sinka Gizella, Varga Dezső, Duhany Erzsébet, Huszár Sándor és Sinka Lajos, aki 10 éve alelnöke a csoportnak — kiveszik részüket nemcsak a kulturális, de a faluszépítési munkálatokból is. Az új kultúrotthon építésénél is, amelyet 1959-ben nyitottak meg, 2180 brigádórát dolgoztak le. A szövetkezetben a csúcsmunkák idején 500 munkaórát dolgoztak le; a testnevelési egyesületnek 1500, a kultúrotthonnak 4000 koronát adtak felszerelés vásárlására. Sinka Lajos elvtárs szerint még komoly feladatok hárulnak a CSEMADOK-ra a falu kulturális és politikai életének fejlesztése terén. Fokozottabban kell segíteniük népgazdaságunk fejlesztését, kulturális népne-QOOODOOD • Alekszandrovék a fréjusi gyermekekért. Ez idő szerint az Alekszandrov-együttes Franciaországban vendégszerepei. Az egyik párizsi hangverseny bevételét a fréjusi gyermekek megsegítésére ajánlották fel. Amint tudjuk, Fréjus városát az elmúlt esztendő decemberében árvíz pusztította el. velő munkájukkal pedig még hatékonyabban kell szolgálniuk a falu szocialista építését. Béla Vladimír (Veiké Zlievce) egyik német támadáskor Aljosa kilő két ellenséges tankot, amiért tábornoka kitüntetésre terjeszti föl. Mivel a fiú nagyon vágyódik édesanyja után, aki nemrégiben azt írta, hogy lyukas a háztetőjük, félénken kéri parancsnokát, hogy inkább engedje haza szabadságra. Mély humanizmussal szövődik át a filmnek az a jelenete, amikor a még pihés állá fiú a halál torkában is a lyukas háztető megjavítására gondol. Hatnapos szabadságot kap, s a film e hat nap boldog és boldogtalan történeteit vetíti elénk. Az úton sok emberrel találkozik, s mindenkinek segíteni akar. Itt ismeri meg Súrocskát, itt találkozik először a szerelemmel. Végül a körülményes utazás csak annyi időt enged, hogy édesanyját röpke pár pillanatra ölelhesse magához. Felejthetetlen látvány és kiváló rendezői munkát bizonyít a film minden jelenete, de kiváltképpen Aljosa édesanyjának rohanása a búzatáblán keresztül, amikor hírül hozzák neki fia megérkezését. Aljosa — mondja a film kommentátora az utolsó képeka legendával fog kezet. Ennek megfelelően zenéje a ballada stílusával rokon, hatalmas kórusai megrázó, mindenki számára érthető nyelven fejezik ki Svätopluk király tragédiáját, aki életművét, a hatalmas szláv birodalmat fiai széthúzása miatt nem tudja a jövőbe átmenteni. Ránk hagyta azonban tanulságát: az összetartásban van az erő, amely minden korban fenn tudja tartani az emberiség nagy vívmányait, így korunkban a szocializmust és a békét. A „Svätopluk“ művészi élmény és fontos tanulság mindnyájunk számára. Simái Miklósné 1960. július 17, Erős, élete delét élő férfiú Kovács Dániel. A nézésének és lépésének egyformán súlya van, a hangja pedig ércesen zeng. Ezzel az erős érces hanggal jelentette ki esztendeje az alakuló közgyűlésen:- Aki kényes a munkához, az most mondja meg! Ez azt jelentette, hogy csak munkát szerető embert tűr meg társnak maga mellett. S a tagság dicséretére legyen mondva, Kovács Dani bátyát egyhangúlag választották be a vezetőségbe ezért az erélyért. Dani bácsi minden szava a szövetkezethez kapcsolódik, hogy odahaza már vitázik miatta csendesszavú felesége. Hát még most, amikor a határban színét változtatja a búza és a zöld búzatenger hamván már átvilágít az élet aranya! Nehéz kalászok erős száron! S lám, meghajlik a teltszemű kalász, amint az emberek között is a szerény, akinek bőségesen van a fejében s az iiresfejü hangoskodik, emelt fejjel jár, akár az üres kalászú búza. Reggel már a határt járja Kovács Dániel és kora délelőtt toppan be csupán néhány percre a szövetkezeti irodára, hogy aztán tovább folytassa határjáró útját. — Milyen a búza, lehet-e aratni már? — kérdezi ilyenkor a főkönyvelő, aki praktikus ember és szereti, ha a termény mielőbb raktárba kerül. Az a biztos pénz! — Ha azt nézzük, hogy az első esztendőt gyűrjük még csak, akkor szépnek ígérkezik a termés — szól érces hangján Kovács. — Ellenben az állami gazdaságé sokkal szebb! KAegjegyzi erre a főkönyvelő: /TI _ az állami gazdaságban már aratnak. — Az nem lehet. — Ellenkezik Kovács Dániel. — Márpedig úgy igaz. Az imént járt itt a föagronómusuk. — No, ezt megnézem magamnak- dörgi Kovács Dániel és magas, nagykarimájú kalapját a füléig nyomja a fejébe. S már megy is, mintha motor hajtaná. A határban, amíg a szövetkezet földjén jár minden csendes, csak a szorgalmasdbbak kapálgatják már harmadszor a kukoricát. De túl a Laposdűlőn, ahol már az állami gazdaság széles nagytáblás földje tágul a láthatárig, ott már sejtelmes gépóriások cammognak, úsznak, mint nagy hajók az élénkzöld vizű tengeren. Kovács Dániel azt hiszi előbb, hogy a természet nyári játéka ez csupán, hiszen megtréfálja még manapság is az alföldi embert a délibáb. Lassan lép, mintha ezzel is a látszatot őrizgetné: öt nem térítheti el útjáról efféle csalafintaság. A csalafintaság azonban egyre inkább a valóság látszatát kelti: már hallani is a gép bugását és az avatott szem felismeri a kombájnt s a gépek nyomán a tarlót. Valami azonban megtévesztő és hihetetlen képzeteket támaszt: az a kombájn ugyanis szép rendre vágja a búzát és a búza rendje ott sorakozik a magas tarlón. — Hát ez meg mi? Mellette ketten is ott állottak. Egy pihés ürcú legény és egy lány overállban, az előbbi a gépműhely dolgozója, az utóbbi az üzemanyagellátás felelőse. — Aratás - mondja a lány és • Űj operaház Lipcsében. Októberben nyitják meg a lipcsei új operaházat, éspedig Wagner „A nürnbergi mesterdalnokok“ című művével. Az ünnepi első évadban több külföldi karmestert hívnak meg vendégszereplésre. • Megalakult az Európai írószövetség. Rómában megalakult az Európai írószövetség, amelynek első elnökévé az olasz Angiolettit, alelnökévé pedig a szovjet Bazsant és a francia Chamsont választották meg. • Átrendezték a prágai Hadtörténeti Múzeumot. A prágai fellegvárban levő Hadtörténeti Múzeumot átrendezték. Főleg a husziták korából származó gyűjtemények elhelyezése vált ezáltal sokkal áttekinthetőbbé. szinte kacag a hangja, mint körülöttük a napsugár. — Miféle aratás? — Kombájn-aratás. Akkor már szembe jön a kombájn és feltűnik, hogy a szerkezete sem a megszokott. Mintha a rák ollója között hegyesednének éles fogak. — Hiszen* *ez a kombájn fűkaszát visz - fakad ki Kovács. — Azt - szól most már a pelyhesállá legény. — Nem jól van ez. — Jól van az — nevet a lány. — Ha így haladunk, visszatérünk a kézi kaszáláshoz - recsegi Kovács. — Mi pedig váltig bíztatjuk a tagságot, hogy amint több lesz a kombájn, sutba kerül a kasza! — A kézi kasza már nem jön viszsza a gép helyébe soha! — szól komolyan a legény és nem érti egészen az ismeretlen férfi megdöbbenését. S ha nem lenne komoly és feldúlt, azonkívül megállapodott korú, hát azt hihetne: tréfál ez az ember. — Ez mire jó akkor? — Hát nem tudja — nevet a lány -, úgy hívják ezt, hogy kétszakaszos aratás. Magas tarló, renirevágott búza: ez az első menet. A második menetben jön a másik kombájn, és felmarkolja a levágott búzát. Kicsépeli, zsákba rakja. — így korábban kezdhetjük az aratást és kisebb a szemveszteség — toldja meg a legény. — Egyelőre kevés a gép ahhoz, hogy mindenütt egyszerre kezdjük az aratást. A gabona pedig igencsak egyszerre érik. No, persze ezt most mi is csak kísérletképpen csináljuk. l/'ovács Dániel egy ideig még né*' zelódik, megvárja a másik kombájnt is, amelyik markol s amely most még csak próbacséplést végez. — Azért nem értem egészen — zengi ércesen. A lány megint csak kacag. — Mit nem ért? — Hogy mért csinálják hétszerre azt, amit egyszerre is elvégezhetnének! A műútra érkezik, éppen akkor motorozik arra az agronómus, Megállítja a motort. — A jövő héten elkezdjük, Dani bácsi! - szól meleg, közvetlen hangon. — Csak a jövő héten? — háborog Kovács Dániel. — Még nagyon zöld. — Az állami gazdaság már arat. — Nem hinném. — Azért mondom, hogy hidd. — Az meg hogyan lehet? — Két szakaszos aratással. Egyik vág, másik markol és csépel. A mezőgazdász olyan arcot vág, mint aki nem érti. — Kétmenetes — szótagolja immár Kovács Dániel és a fejét csóválja. — Már az agronómysok azért ismerhetnék a haladó technikát! En magyarázzam nektek?... f most megnyúlik kicsit Dani bátyó. Büszke arra a nagy technikai tudományára! ban színre kerül Suchoü örökbecsű operája: a Svätopluk. Az opera szövege a messze múltba vezeti a nézőt, ahol a történelem még Ballada a katonáról A „Ballada a katonáról“ című film megható jelenete
