Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-13 / 56. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Idejében végezzük a len betakarítását A nálunk termesztett rostlenfajták növekedéséhez és beéréséhez 90 — 100 nap kell, vagyis ennyi a tenyészidejűk. Ez idő alatt a kóróban értékes rost, a tokokban pedig mag fejlődik, amely ugyan még nem színeződött ki egészen, de kiszáradás után már jó csíraképességü, úgyhogy értékes vetőmagot szolgáltat. Ez a rostlen technikai vagy ipari érettségének időszaka, amelyet a korai sárgaérettség idejének is nevezünk. Ebben az időben nyűjük azt a növényzetet, amelyet rostra termesztünk. A nemesített fajták szaporítási parcelláin, ahol mindenekelőtt vetőmag termesztése a célunk, valamivel később, az ún. sárgaérettség idején, tehát 100 — 110 nappal a vetés után nyűjük a lent, hogy a legjobb tulajdonságokkal rendelkező vetőmaghoz jussunk. A sárgaérettség idején nyűtt len rostja már nem olyan kiváló, mivel a megkésett betakarítás következtében a rostok fásodnak. De az olyan kóró rostja a legrosszabb minőségű, amelyet az ún. teljes érettségkor takarítunk be. Ezzel szemben az első érési fokozaton, vagyis zöldérettség idején betakarított lennek igen finom, de kevésbé szilárd a rostja; a maghozam alacsony, s a rosthozam is gyönge. A rostlen érési fokozatai a következők: Néhány nappal elvirágzás után, tehát 70 — 80 nappal a vetést követőleg áll be a zöldérettség. Ilyenkor a kóró és tokok még egészen zöldek, de a kóró alsó harmadán a levelek sórgulása már megkezdődött. A tokokban a magvak még nem egészen teltek, színük fehér, s tejszerü nedvet tartalmaznak. A korai sárgaérettség szokásos időviszonyok között körülbelül a vetéstől számított 85 — 90 napon következik be, amikor a növényzet színe halványsárga, a kórók túlnyomórészt sárgák, s csupán a csúcsuk zöldes árnyalatú. A levelek a kóró alulsó harmadáról, esetleg már a feléről lehullottak. Ezt az érési fokot mondjuk technikai érettségi foknak, s ilyenkor minden körülmények között el kell végeznünk a nyűvést, hogy jó minőségű lenkórót kapjunk. Azt már említettük, hogy nemesített len esetében amikor maghoz akarunk jutni, okvetlenül meg kell várnunk a 100 — 110. napon beálló sárgaérettséget, mert a betakarított mag csak így érheti el a kívánt minőséget. Termesztett lenfajtáinkat soha ne kaszáljuk, hanem nyűjük. Ehhez a munkához lennyűvő-gépeket vagy lenkombájnokat használjunk, amelyeket a gép- és traktorállomások bocsátanak rendelkezésünkre. Tekintettel az esztendő száraz jellegére, mindent el kell követnünk, hogy a betakarítást idejében hajtsuk végre, s a termést kifogástalan minőségben szállítsuk a lenföldolgozó-üzembe. A felnyütt lenszárat száradás végett 3 — 4 napig hagyjuk kinn; a száradás időtartama attól függ, hogy milyen az idő. Amikor a len megszáradt, kenderzsineggel 35 — 40 cm-es átmérőjű kévékbe kötjük, kazalba rakjuk, majd a gubózást a kazalból végezzük. Ua a len nyűvését kombájnnal végezzük, a száradási időt ugyanolyan hosszúra szabjuk, mint az előző esetben. Ha a lenszárat harmatáztatni akarjuk, ugyanazon a területen történhet meg a harmatáztatás, ahova a lent a kombájn szétterítette. Ezek a len betakarításával összefüggő legfontosabb teendőink. Egyébként a len termesztésére vonatkozó részletesebb felvilágosítást a lengyár mezőgazdásza mindig a legnagyobb készséggel megadja a termesztőknek. Cs. L. Három év alatt az ötéves tervet A Csehszlovák Mezőgazdaságtudotnányi Akadémia dolgozói arról tanácskoztak, hogyan lehetne a legrövidebb idő alatt teljesíteni az ötéves terv feladatait, azaz miképpen lehetne az 1965-re tervezett termésátlagokat már 1963-ban elérni. Megállapították, hogy ez elérhető a talaj helyes megmunkálásával, korai vetéssel, jó vetőmag előkészítésével, a talaj termőerejének neövelésével, gyomirtással és főleg a veszteségek csökkentésével. Mindezen feltételek betartásával a termés átlagát hektáronként 5 mázsával lehet emelni. Az állattenyésztés új technológiájával hektáronként elérthető az 1088 liter tejátlag. Egyébként a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia a kerületekben és járásokban mezőgazdasági oktatóállomásokat létesít. Veszélyben a káposztások A káposztafélék ültetvényeit veszéelyzteti a káposztatetű. Tehát fogjunk hozzá a permetezéshez. Ajánljuk a Fosfotion 1,5 kg-os adagolását hektáronként, 400 liter vízben oldva. Adhesin hozzáadásával a permetezőanyag jobban tapad. A fogyasztásra szánt káposztaféléket hét nappal a szedés előtt már ne permetezzük. Gabonatároló pamutból A Szovjetunió több gazdaságában egy 22 méter átmérőjű köralakú impregnált, pamutból készült és alumíniummal bevont gabonaraktárral kísérleteznek. Egy ilyen raktár 500 tonna gabonát fogad be, s maga a raktár csak 400 kg-ot nyom. Az ilyen raktárt fúvószerkezettel 5 — 10 perc alatt töltik meg. Legújabb gyártmányú lennyűvőgépünk nemcsak nyűvl, de be is köti a lent IV. ÉVFOLYAM • 28 SZÁM 1960. július 13. TARTALOM Idejében végezzük a len betakarítását Я7 Dr. Frideczky Ákos gazdasági mérnök, egyetemi tanár: A kettős termesztés jelentősége ...............................................218 Külön arassuk, csépeljük a vetőmagot .........................................218 A gabona tárolása..........................219 Előzzük meg a zsizsik kártételeit ....................................................219 Gazdakalendárium ..........................219 KUTATOK, KÍSÉRLETEZŐK Vrcík Ján: A tudomány segíti a mezőgazdaságot .... 220 A talaj mikroorganizmusai . . 220 Állattenyésztés Csűr ill a József: A Kosieei Állatorvosi Főiskola állatte- щ nyésztésünk felvirágzásáért . 221 Bercsényi Miklós: A gépi fejés problémája..........................222 Patkányirtás és riasztás . . . 222 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET R u 11 к а у Béla mezőgazd. mérnök: A gyümölcsfa alvószemzése.....................................................223 Ottmár Lajos: Milyen betegségeket okoz a tápanyag hiánya és bősége...............................223 * * * Az új alkotmány és a természetvédelem .........................................224 Gyűjtsünk lombtakarmányt . . 224 J ( -4
