Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-19 / 84. szám
A gyümölcsösök telepítésének kérdése Л gyümölcstelepítés ideje az ősz. Ezt a kérdést nagy körültekintéssel kell megoldani, hiszen a gyümölcsöst évtizedekre tervezzük. A telepített gyümölcsösön későbbi évek folyamán már nem lehet, vagy igen nehéz változtatni. Csakis a nagyüzemi gyümölcsösnek van jövője, amelyben a talajművelést, trágyázást, műtrágyázást, permetezést és részben a termés betakarítását is gépesíteni lehet. A kézi munka csak a metszésre és bizonyos fokig a gyümölcs szedésére korlátozódik. A telepítés tervezője legtöbbször abba a hibába esik, hogy több gyümölcsféleségből sokfajta ültetést tervez. Ez nem helyes, mert drágábbá teszi a termelést, ugyanis ilyen esetben nem érvényesülhetnek a gépesítés előnyei. r.egjövedelmezőbb az egyfajta gyümölcsfa ültetése. Ezt azonban kizárja az a körülmény, hogy a legtöbb gyümölcsfajta öntermékenyülő. Tehát a telepítendő főfajtához megfelelő, egyszerre virágzó és egyszerre érő megporzólajtákat kell választani. Két-három féleséget csak ott célszerű telepíteni, ahol a nagy kiterjedésű gyümölcsös talaja nem egyöntetű, vagy ha a magasabb törzsű fák sorát korábban termő, de rövidebb tenyészéletű bokorfákkal akarjuk kihasználni. A somorjai járásban téli almából főfajtának megfelel a Baumann ranett, Nemessóvári és a Starking. A Nemessóvári és a Starking igen jó kölcsönös megporzók. Ha telepítésre a Baumann ranettet választjuk, akkor ahhoz kölcsönös megporzónak a téli Aranyparmen felel meg. Az Aranyparmen a legkiválóbb téli fajta. A Csallóközben azonban sokat szenved a szélsőséges melegtől, tehát több gondozási igényel. Körte termelésére a somorjai járásban a Vifmos, a Bécs diadala. Hardy őszikörte és Diel vajkörte meg a Papkörte téli fajtái a legalkalmasabbak. Ezek közül a Diel, Papkörte és Vilmos körte hármas kölcsönös megporzásra magasabb terméshozamot eredményez. A meggy kölcsönös megporzása igen kényes. A meggyfajták jó megporzója — egyes cseresznyefajták hímporán kívül — a cigánymeggy. Ebből nem ültetünk sorokat, hanem csak a kiválasztott értékes meggyfajta egyes ágaiba oltunk cigány meggy-gally at. A cseresznyék közül a Germersdorfi és Hedelfingeni kölcsönösen jól termékenyítik egymást. A szilvafélék, kajszibarack, őszibarack, dió többé-kevésbé öntermékenyüiők. A porzófajták száma föi'ajták 15 — 20 •j'o-ának feleljen meg. A porzófajtákat a betelepített területen arányosan kell elosztani. A föfajtaféleség kiválasztásakor mindig az az irányadó, hogy melyik gyümölcs díszük legjobban a telepítendő területen. Kaliforniai pajzstetűvel fertőzött száraz vidéken almatelepítésse! ne is próbálkozzunk, mert ebből a sok költség és munka ellenére sem lenne hasznunk. Mindig kevesebb, de biztosan termő, jó minőségű tömegfajta a jövedelmező. Oj telepítések alkalmával fontos az alanymegválasztása. Minél magasabb a törzs, annál több munkát vesz igénybe a sok létramászás. Több ennél a szélkár és csak a magasabb nyomású gépekkel permetezhetünk. Zárt gyümölcsösökben alkalmazzuk az alacsony törzsű és a bokorfákat, mert nagyüzemi gyümölcstermelésre ezek a legalkalmasabbak. A zárt gyümölcsösben telepített dió, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, ringló oltása legcélszerűbb az 50 — 60 cm-es vadalanyon. Az őszibarack a 30 — 00 cm-es törzsmagasságú mandulaalanyon terem legtöbbet. Az alma és a körte a legnagyobb termést bokoralanyon adja. Az alma EM Vili és EM IX alanyon már 4-5 éves korban, a nagyobb lombot adó EM I, И. IV alaA piros bor készítésének módja Szép, sötétszínű, jőminöségű jellegzetes siller- és vörösbort csak teljes érésben levő, egészséges, kékszínű szőlőből készíthetünk. A legtöbb kék színű szőlőfajtánál a színanyag a bogyók héjának külső sejtjeiben foglal helyet. Egyes, úgynevezett festőszőlő fajták lében dús, húsos része is tartalmaz színanyagot. A színanyag mennyisége évjáratonként és fajták szerint is változik. A hűvös nyár és ősz nem kedvez a kéks/inú szőlőfajták színanyagának képződésére. Ezenfelül a sok eső következtében megrohadt szőlők színanyagát a rothadást előidéző penészek elpusztították. Ez a körümény megnehezíti a siller- és vörösbor készítését. Ha mégis úgy határozunk, hogy sillert vagy vörösbort készítünk, első teendőnk szüretkor az egészséges és rothadt fürtök szétválasztása és külön feldolgozása. Minthogy az egészséges szőlőben is kevés színanyag képződött, azért úgy járunk p|, hogy zúzás és bogyózás után a must egy részét azonnal elválasztjuk a törkölytől és az egész törköly mennyiségén csak a csökkentett musimennyiséget erjesztjük ki. Ezzel a feldolgozásra került egészséges kékszőlő teljes színanyaga a csökkentett mennyiségű mustba, illetve borba jut, és ily módon sötétíti annak színárnyalatát. Sillerbor készítése esetén a mustot csak 2-3 napig hagyjuk együtt a bogyóhéjakkal s azután az erjedő mustot hordóba fejtjük és a törkölyt kisajtoljuk. Ha pedig vörösbort készítünk, a mustot a héjakon ki is erjesztjük. A zajos erjedés befejezése után — ami 6 — 10 nap alatt végbemegy — a kierjedt mustot, illetve újbort hordóba fejtjük, a törkölyt pedig kisajtoljuk. Ne hagyjuk 10 — 12 napon túl együtt az újbort a törköllyel, mert szükségtelen. A színanyag ezután már csak csökkenne, azonkívül a törkölyből túl sok egyéb anyag oldódnék ki, ami a bor ízét, zamatát rontaná. Az erjesztést 15 — 20 C fokú helységben végezzük. Hidegebb helyen az erjesztés vontatott és kevesebb színanyag lúgozódik ki, melegebb helyen ecetesedés következhet be. Erjedés során a must felszíne fölé emelkedő törkölyt 2 — 3 óránként nyomkodjuk az erjedő lé alá és azzal keverjük jól el. nyon és a körte EM A és В birsalanyon 6 — 7 éves korban már teremnek. Ezeknél az alanyoknál téli és nyári metszéssel fokozható a termés. Igaz, hogy életidejük csak 20 — 30' év. A vadalanyra oltott alma- és körtefák 40 — 60 évig élnek, de 5 — 10 évvel hamarabb hoznak jövedelmet. Az ivartalan (vegetatív) úton szaporított szilva-, meggy- és EM-fajta alanyok kitenyésztése folyamatban van. Nagyobjj telepítések részére nem rendelkezünk elég Cajtaazonos alannyal. Az alacsonyabb törzsű fák gondozása kevesebb fáradsággal jár, mégis azt tapasztaljuk. hogy mind telepítésre, mind a háztáji ültetésre a túl erős, magas törzsű csemeték a kedveltebbek. Nagyüzemi gyümölcsösökben a szokásos négyzetes ültetés nem célszerű (például 8X8 m), mert nem alkalmas az új rendszerű, magasnyomású önműködő ködösítő permetezőgépek használatára, sem pedig a talajművelő gépek zavartalan mozgására. A gyümölcsfák lombozata termőreforduláskor összeér, ami a gépek munkáját mozgását akadályozza. Ezért a gyümölcsfasorokat szélesebbre, a sorokban a fatávolságot pedig sűrűbbre kell tervezni. A széles sorok mindig észak- déli irányban haladjanak, hogy a napfény behatolhasson a lombozatba. A kajszibarack eddigi szokásos 8X8 m-es ültetési távolságát például 7X9 méterre kell megváltoztatni, s így az egy fára eső tenyészterület megközelítőleg ugyanaz marad A gyümölcsfák fejlődését legjobban elősegíti, ha nem szűkre szabott gödrökbe ültetjük a fát. hanem az egész területet 60 — 80 cm mélyen telrigolíroztatjuk. Ezt persze nem tehetjük ott. ahol alul nincs tevékeny talaj. Rigolírozáskor, talajfordításkor csakis olyan ekét alkalmazzunk. amely nem fordítja át teljesen a talajt, hanem csak félig dönti át. s így nem semmisülnek meg a talajparányok. A nagyüzemi gyümölcstelepítés kérdéseit csak igen röviden vázoltam, s örülnék, ha ezekhez a kérdésekhez többen is hozzászólnának. Ruttkay Béla, mérnök zőldségpalAntazö-gép Az angol Wolmond Enginnering Со cég zöldségpalántázó-gépet bocsátott forgalomba, amely egy óra alatt 1000 — 2500 káposzta, zeller vagy eperpalántát kiültet. így tehát egy hektárnyi területen a palántázást 5 óra alatt lehet elvégezni. A palántákat ugyanis még kézzel rakják a gép gumikorongjai közé. amelyek a palántákat sértetlenül a földbe nyomkodják. Megjegyzendő, hogy a gép eleje barázdát váj, s a hátsó részén levő két kerék pedig a palántához nyomja a földet. A gép öntöző szerkezete ugyanakkor meg is öntözi a palántákat. A palántázás módja és üteme szabályozható Fatönk kiszedése géppel A Szovjetunióban bokrok és 25 cm átmérőjű fatörzsek kiszedésére KS —55 jelzésű gépet készítettek, amely BU —55 jelzésű buldózerre van szerelve. A gép 2170 mm mélyen dolgozik és 452 kg-ot nyom. 1960. október 19.
