Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-19 / 84. szám
A legkomolyabb tárolási gondokat most a burgonya és a kukorica okozza, már csak tömegénél fogva is. A tárolást úgy kell végeznünk, hogy a legkisebb veszteség és minőségcsökkenés érje a terményt. A nagyüzemi, nagytömegű tárolás még szigorúbban megköveteli az alapvető szabályok betartását. a prizmäs tárolás A burgonyát a téli takarás előtt le kell hűteni plusz 3 — 5 fokra, vigyázva arra, hogy 2 fok alá már ne hűljön. Ügy mondjuk, hogy engedjük a burgonyának kifújni magát. A válogatásnál a barnafoltos, szárazfoltos, perzseléses gumót ne hagyjuk a prizmában. A burgonyát csak kézzel rakjuk le, hegyes villát, éles lapátot használni nem szabad, mert komoly kárt okozhatunk vele. Mielőtt a földelést megkezdjük, győződjünk meg arról, hogy a burgonya és a takarószalma is egészen száraz-e. Sok esetben ezen fordul meg a prizmázás sorsa. Vizes szalma ugyanis a hideg levegőt vezeti és a burgonya megfagy. A prizma helyét a talajvíztől, vízöszszefolyástól mentes helyen jelöljük ki. A talajt egyengessük simára és onnan mindenfajta növényt, gyepet, korhadó anyagot távolítsunk el. A prizma iránya az uralkodó szél iránnyal szemben legyen, ami nálunk főleg észak-déli, illetve észak-nyugat dél-kelet irányt jelent. A burgonyaprizma legkedvezőbb méretei 120 — 140 centi szélesség, 60 — 70 centiméter magasság. Célszerű hosszúsága A burgonya és a kukorica helyes tárolása a 20 — 25 méter. Negyven méternél hoszszabbat ne készítsünk. A prizma mindkét oldalán a burgonya szélétől 140 centiméteres területet kell kijelölni és csak ezen túl kezdhető meg a takaráshoz szükséges föld kitermelése. A burgonya takarása egyszeres, vagy kétszeres szalma-földtakaróval történhetik. Egyszeres takarás esetén 60 — 70 centis szalmaréteget és 20 — 25 centis földréteget rakunk ru, amit tartós, mínusz 4 — 5 fok alatti hőmérséklet bekövetkezésekor 40 centiméterre vastagítunk. Tárolás alatt a prizmák hőmérsékletét 7 — 8 naponként legalább a prizma min-Burgonyaprizma den 5 — 6 méterén prizmahőmérőkkel ellenőrizzük. Ha a hőmérséklet plusz 6 fok fölé emelkedik, hűteni kell a szellőzőrácson keresztül vagy kinyitással. Mínusz két fok külső hőmérséklet esetén a nyílásokat be kell tartani. A KUKORICA CÓRÉZASA A kukoricát szeptemberben 30 %, októberben 28 °/o és még novemberben is 26 °/o-nyi nedvességtartalommal gyűjtjük be. Ennek felét el kell veszíteni ahhoz, hogy veszélytelenül raktározhassuk. Л kukorica tárolásánál ezért legfontosabb szempont a száradási lehetőség biztosítása. A kukorica tárolására általában 1,2 — 1,5 méter széles górékat használunk. Ezek igen alkalmasak a kukorica tárolásához. A már felépült és épülő beton és vasvázas típusgórék azonban nem lesznek elegendők az idei termés tárolására. Sok szövetkezetnek szükségmegoldáshoz kell folyamodni. Góré hiányában szellős padláson is tárolhatjuk a kukoricát, de legfeljebb 20 — 25 centis rétegben és többszöri átforgatással. Cserép felemeléssel a huzatról gondoskodjunk. A górékat eddig általában a szélirányra keresztbe építettük. Az újabb tapasztalatok szerint sokkal jobb a száradás foka. ha a szél irányába építjük (északdéli irányba), mert a száraz levegő így jobban magával rántja a párát, a diffúzió törvénye alapján jobb a légcsere. A burgonyabogát elleni védekezés kérdései Majdnem száz év múlt el Amerika felfedezése óta, amikor megjelentek Európában a burgonya élő gumói. A nagy tengeri utat állítólag Drake admirális hajóin tették meg 1585-ben. Négyszáz évet fordult a történelem kereke és a burgonya már a hektárok százezrein volt hasznos. Ekkor egy új vendég érkezett Amerikából. Követte a burgonya tengeri útját, mint a potyautas az óceánjáró óriáshajók mély fedélközeiben, észrevétlenül, és partra szállt Franciaország némelyik kikötőjében. Ennek a titokzatos utasnak a neve, amely egyetlen jegyzékben sem szerepelt: a burgonyabogár. Rávetette magát a régen áhított terített asztalra, amelyet már néhány száz éve készítettek számára egész Európa burgonyatermelői. Ellepte Franciaországot és Németországot, majd egy ideig megtorpant, mintha megelégelte volna a hódítást, de azután tovább szivárgott mifelénk. Hazánk területén 1945 júniusban, Nova Vés u Chebu község határában észlelték a burgonyabogár fellépését. A 2—3 fészekből álló leletet egy német antifasiszta polgár jelentette a hatóságoknak. Másodszor 1946-ban Most környékén fedezték fel a kártevőt. Szlovákia területén két főirányzat jellemzi a bogár terjedését: az egyik Bécs — Bratislava vonal irányában tör előre, követi a Duna folyását, majd a Garam melletti vidéken folytatódik. A második sáv Morvaországból, körülbelül Hodonín környékéről indul mifelénk. Hazánk keleti részeire valószínűleg Magyarország területéről került a kártevő. így a legnagyobb veszély a nyugat-szlovákiai kerület burgonyatermését fenyegeti. Északra a bogár elterjedését körülbelül a kukorica termelésének felső határa szabja meg, de kisebb lelőhelyek találhatók szórványosan északabbra is (Myto pod Dumbierom). A burgonyabogár okozta károk minden évben 5 — 10 %-ot tesznek ki, ami nem egyeztethető össze a terméshozamok emeléséért vívott harcunkkal. Ezért állandóan előtérbe kell állítanunk a védekezés kérdéseit. Aki ismeri a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola zoológiái tanszékének vezetőjét, Cepálek docenst, mint jó pedagógust és kiváló tudóst emlegeti. Vele beszélgettünk a burgonyabogár elleni védekezésről, mégpedig azért, mert a burgonyabogár elleni módszerét néhány nemzetközi értekezleten általános elismeréssel fogadták. Ez a védekezési mód egyszerű felismerésen alapul: az áttelelt bogárnemzedék, amely tavasszal kibújik a talajból és keresi a burgonyakultúrákat, csapdába fogható és elszigetelhető egy egészen kis területen, ahol könnyen irtható. Az egész védekezés erre a területre szorítkozik. Ismeretes, hogy a bogarak az első kikelt burgonyatöveket keresik fel. Tehát készítenünk kell számukra ilyen töveket. Ez úgy történik, hogy a burgonyatáblán a szél irányával keresztben hektáronként körülbelül 6 sor előcsíráztatott burgonyát ültetünk. A bogarak rávetik magukat ezekre a korábban kikelt sorokra, ahol aztán rendszeresen mindennap összeszedhetek. Ezt a sávot. amíg a lárvák nem fejlődtek ki, nem szabad porozni, mert ezzel a felfogó hatását elvesztené. Érvényét veszti a védősáv akkor is, ha a többi burgonya már megnőtt. Amikor a lárvák befejezik fejlődésüket és piros színt kapnak, a védősáv is beporozható. A növényvédelem további lehetősége: a biológiai harc. A burgonyabogár esetében azonban még sok feladatot kell megoldani ezen a téren. A docens elvtárs kijelentése szerint a kutatások eddigi eredményei nem biztatók, bár a fogoly és fácán állományának növelése komoly segítséget jelentene a burgonyabogár elleni harcban. Az áttelelő bogaraknak aránylag nagy ellensége a Beauveria nevű gombafajta. A Német Demokratikus Köztársaságban megállapították, hogy bizonyos élősködő parazitalegyek körülbelül 10 °/o-os károkat tesznek a bogarakban. A mezőgazdasági termelés emelésének egyik legfontosabb feltétele: a tökéletes növényvédelem. Kellő felkészültséggel és a rendelkezésünkre álló eszközök céltudatos kihasználásával elejét vehetjük a károknak, akármilyen méretű veszedelem is fenyeget. Blaas Géza BÚZA ÉS ROZS KERESZTEZÉSE A kanadai Winnipeg-egyetem mezőgazdasági kutatói már régebben kísérleteznek a búza és a rozs keresztezésével Legújabban kitenyésztettek egy 2 m magas és az eddig ismert búzafajtSknál két és félszer nagyobb termést hozó búzát. Jelenleg azt tanulmányozzák, hogy az új búza alkalmas-e emberi táplálkozásra, vagy pedig csak az állatok takarmányozására használható-e. 1960. október 19.
