Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-19 / 84. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Ne halogassuk az őszi mélyszántást Még javában folyik az ősziek vetése, a gazdag termés betakarítása, de kell, hogy napirendre kerüljön az őszi mélyszántás elvégzése is. Ez igen fontos dolog, hiszen a tavaszi gabonafélék, kapásnövényeink, s nem utolsó sorban az ipari növények termelési alapját az őszi mélyszántás teremti meg. Elengedhetetlen tehát, hogy az őszi munkák sokaságában megfeledkezzünk az őszi mélyszántásról. Ha a jó munkaszervezés révén a gépeket több műszakban eléggé kihasználjuk, nem szabad megtörténnie annak, hogy a mélyszántás tavaszra marad, ami biztos terméscsökkenéssel jár. Ezt a kockázatot nem szabad megengednünk, annál is inkább, mert harmadik ötéves tervünk irányszámai konkréten meghatározzák az egyes növények hozamainak nagyságát, vagyis mindenáron emelkednie kell a hektárhozamoknak, nem pedig csökennie. Tehát az őszi mélyszántás időbeni elvégzését sem a munkatorlódás, sem egyéb más okok nem akadályozhatják. Az őszi mélyszántás legfontosabb szerepe a talaj vízkészletének biztosítása. Iparkodnunk kell tehát ezzel a munkával, hogy a kiadós őszi csapadék már a felszántott talajra hulljon. Ugyanis Viljamsz megállapítása szerint míg az ősszel mélyen szántott talaj a leesett őszi és téli csapadék közel 100 %-át magábaveszi, addig a szántatlan talaj vízbefogadó-képessége alig haladja meg a 40 — 50 %-ot. Minél később szántunk, annál kisebb a talaj víztárolásának lehetősége, s így fennáll annak a veszélye, hogy a növény a vegetációs időtartam egy részében nélkülözni fogja a növekedéséhez elengedhetetlen vizet. Ilyenkor azután a növények hozama valóban függvénye lesz az időjárás viszontagságainak, különösen, ha a tenyészidő alatt nem hűli elég csapadék, vagy öntözéssel nem pótoljuk a hiányzó vízkészletet. Többen attól félnek, hogy az őszi mélyszántás korábban történő végrehajtásakor a talaj kigyomosodik, s újra szántani kell. Ez téves gondolat. A kigyomosodás veszélye nem lényeges, mivel a gyom télen kifagy, de ha nem, akkor a tavaszi talajelőkészítés munkálataival úgyis elpusztulnak. 11a valamilyen oknál fogva a mélyszántással elkésünk és az eke „kifagy“ a földből, a tél folyamán még okkalinóddal e szántás folytatható. Enyhe téli időben, amikor a földeket nem fedi hótakaró, az őszi szántást téli mélyszántással kell helyettesíteni, mert a rossz téli szántás is jobb mint a legjobb tavaszi szántás. Ugyanis a szántást követő fagyok a föld szerkezetét megjavítják, a talajt porhanyóvá teszik. Ha hó borítja a földet, a szántás káros, mert a beszántott hó tavasszal lassan olvad, így a hideg föld hosszabb időn át tevéketlenné válik. Az ilyen földbe vetett mag lassan, vontatottan csírázik, a kelő növényzet fejlődése is lassú lesz. Ennek elkerülése végett a szántást mindig a legalkalmasabb időben kell végezni. Az őszi mélyszántás mélységét mindig a talaj összetétele, s főleg a szántott réteg vastagsága szabja meg. Adott körülmények között a mélyebb szántásnak nagyobb a tápanyag és vízfelvevő képessége, amely előfeltétele a nagy termésnek. A múltban 20 cin-es talajréteg volt az általánosságban elegendő műveleti réteg, de a magasabb terméshozam bizr Л TARTALOM Dr. Frideczky Ákos mérnök, egyetemi tanár: Ne halogassuk az őszi mélyszántást .... 329 NÖVÉNYTERMESZTÉS A burgonya és kukorica helyes tárolása..........................................330 Blaas Géza: A burgonyabogár elleni védekezés kérdései . . 330 Fehér Gyula mezőgazdasági mérnök (Budapest): A lucerna nemesítésének tapasztalatai . 331 S á г о g h Endre tanár: A belterjes gazdálkodás az Önköltségcsökkentés útja ..........................332 Állattenyésztés Dr. Веке László: A mélyalom és a tüdőpenész..........................333 Téli legelőt teheneinknek . . . 334 A tej zsírtartalma növelésének lehetősége ....................................334 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET R u 11 к а у Béla mérnök: A gyümölcsösök telepítésének kérdése ....................................................335 A piros bor készítésének módja . 335 VADÁSZAT 'A vadászati körzetek megalakításáról ...............................................336 V________________________________J tosítása mélyebb termőréteg kialakítását igényli. Mégis azt kell mondanunk, hogy általában ma sem kívánatos a mélyebb szántás, de szükséges a talaj mélyítése. Ezt altalajporhanyítással érjük el, amely rendszerint 5 — 10 cm-ig terjed, így a termőtalaj tényleges mélysége 30 cm körül mozog. Szakemberek között többször felvetődik a kérdés, szükséges-e a mélyszántást tovább művelni, hullámos vagy sima felülettel hagyjuk-e télre. A hullámos felület jó hófogó és hozzájárul a téli fagy porhanyító hatásának fokozásához. Tavasszal viszont több munkát igényel, sokszor kétszeri simítózást és boronálást. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az ülepedésre hajlamos és a lejtős talajokat nem szabad eldolgozni. Viszont a korán (nyáron, ősz elején) szántott talajoknál tanácsos a felület elmunkálása (boronával, gyűrűs hengerrel, simítóval stb.). Ugyanis az eldolgozás a légüregek csökkentésével jár, amely elősegíti a talaj beéredését. Ebben az időben még igen intenzív a talajbaktériumok munkája, s ezek nélkül tartós morzsás talajszerkezet elérése lehetetlen. A fagy által elért talajérett állapot nem tartós. A talajbaktériumok száma az ősz előrehaladásával jelentékenyen csökken és működésük lassul, majd egészen alábbhagy. A késői szántás esetén tehát a biológiai talajbeéredésre számítani már nem lehet, ezért a földdel történő további munka fölösleges. A mélyszántásnak a talaj víztároló hatásán kívül még számos előnye van, amelyek mind, mind hozzájárulnak a magas terméshozam eléréséhez. Ne halogassuk tehát ezt a munkát s jó szervezéssel hassunk oda, hogy egy talpalattnyi föld sem maradjon a téli hónapokra szántatlanul. Dr. Fridecky Ákos mérnök, egyetemi tanár IV. ÉVFOLYAM #42. SZÁM 1960. október 19.
