Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-12 / 82. szám
Új szabványosított kaptár A természetet átalakító ember új és új módszereket talál ki és alkalmaz, hogy megélhetését, munkáját megkönynyítse, eredményesebbé tegye. E folytonos fejlődés elől a méhész sem lehet kivétel. Sőt, a méhészet mint a „gazdálkodás költészete“ sokkal intenzívebbr-n és tudatosabban fejlődik, mint a gazdálkodás akármely más ága. A méhészet fejlődésének egyik számottevő jelensége: a kaptárkérdés. A kaptár fejlődésének, szerkezetének, célszerű és eredményes kihasználásának alapja a keret. A keretméretnek alkalmazkodnia kell a méh élettani követelményeihez, a méz- és viaszhozam menynyiségéhez. Ez az indítóoka a kaptár és a vele szorosan összefüggő keret fejlődésének. Ezt a célt szolgálta a szabványozó bizottság munkája, amely gyakorlati méhészekből és elméleti szakemberekből tevődött össze. A bizottság hosszas kísérletezés és gondos körültekintő mérlegelés mellett megállapította, a hazánk egész területére alkalmas keretméretet és az ezzel szorosan összefüggő szabványos kaptárt. A bizottság az egész ország területére alkalmazandó egységes szabványkeret méretét 37X30 cm-be állapította meg. A „Vcelár“ ez évi 8. száma közli V. Krizán méhészeti szaktanító c.kkét, amelyben ismerteti az új keretméret adatait és az új kaptárt. Krizán méhésztárs cikkének rövid tartamával kívánjuk ismertetni az új szabványos keretméret és kaptár lényegét. A jelzett 37X30 cm-es keretméret az új keret külső méretét adja. A keret belmérete 35,4 X 27,6 cm = 9,77 dm2. A felső léc 25 mm széles, 12 mm vastag és 405 mm hosszú. Az alsó léc 10 mm széles, 12 mm vastag és 387 mm hosszú. Az oldalléc 8 mm vastag, továbbá 25, illetve 35 cm széles és 291 mm hosszú. Az oldalléc jelzett 35 mm-es szélessége adja a léptávolságot, rögzítő vállazást. Ha ezt a vállazást elhagyjuk, akkor fahengeres távkapcsolőt használjunk. A keret 6 darab, 1,4X32 nagyságú szeggel állítható össze (4 szög a felső lécen és 2 az alsón). A keret a kaptár falába vájt 7,5 mm mély vájatban fekszik. A bizottság ezt az új szabványos kaptárt „Rekord“-nak ajánlja elnevezni, mert sokkal több előnyt biztosít, mint az eddig használt kaptárak. A fészek 11 rendes és egy építtető keretet fogad be. Az építtető keret a kaptár oldalán levő ablaknyílásban foglal helyet. A kaptár méretét úgy szerkesztették, hogy a kereteket akár meleg. akár hideg építményre berendezhetjük. A keretek alatt 25 mm-es a tisztítóűr. A kijárót szabályozó betéttel és felhajtható röpdeszkával látták el. A kijáró a röpdeszkával teljesen elzárható. Az oldalfalon elhelyezett építtető keretnél az ablaknyílást belülről rostával fedték, kívülről pedig lehúzható solotitbéléssel. A tisztítórés betéttel elzárható. Az etető bádogból készült 3 liter tartalmú. Ez az ablakban helyezhető el, amelyet 3 mm-es üveggel fedni lehet. A fészek fölé 6 mm-es vastagságban 42X42 cm nagyságú rácsot alkalmaznak a fészek és mézkamra elválasztására. A fészek belső fala 16 mm vastag. kívülről 10 mm-es zsaluzással és 40 mm-es welitbéléssel van szigetelve. A mézkamra szintén 11 keretet tartalmaz a font leírt méretek szerint. A mézkamra belső fala 16 mm-es, szintén zsaluzott, de welit helyett cellulózzal bélelték. A mézűr hátsó falát úgy építették, hogy abban 74 mm-es üres hely maradt az etető, söprűtoll stb. elraktározására. A tető lapos, a rámája 16 mm-es deszkával fedett, amely a kaptár peremétől 2 cm-re eláll. Keretének négy falába kivehető lécek által szellőztető nyílás van. A fészek, a mézkamra és a tető összekötőkapcsokkal tartja egymást, úgyhogy vándorlásra teljesen alkalmas. Keretfedés: Keretközökben a léputcák 9X15 mm-es lécek vannak, amelyek a keretek fölé 6 mm-re kiállnak. De ezek helyett tehetünk a- keretek fölé 6 mm magasságban 5 mm vastag és 60 mm széles léceket is, amelyek szintén a hivatalos kaptár tartozékai. A kerettakaró lécekre, illetve deszkákra szigetelő anyagot teszünk. A fészekben egy fakeretbe foglalt sololit-választófal is található. A bizottság ajánlja, hogy a jövőben a nagyüzemi méhészek már ezen ismertetett kaptárakkai méhészkedjenek. Vojtech Simúnek (Vel'ky Cetín) Gondolatok a méhek beteléséről Az idei rendellenes időjárás következtében méheink betelelése a szokottól némileg eltérő. Sok helyen nyár végén a hordás teljesen megszűnt, sőt sok esetben a méhcsaládok már augusztusban mézhiányban szenvedtek. Ennek következtében a családok beszüntették a fiasítást, úgyhogy szeptember első hétében már csak itt-ott láthattunk fiasítást. A legtöbb családban nyílt fiasítás egyáltalában nem volt. Ez a helyzet veszélyezteti a családok tavaszi fejlődését, valamint az egészségi állapotukat is. A családokat ugyanis minél több fiatal munkával meg nem terhelt bogárral kell betelelni. Az anyák petézésének idő előtti beszüntetése következtében egy nemzedék fiatal méh hiányzik a családból, aminek hiányát csak a jövő tavaszszal fogjuk megérezni. Az a fiatal méhcsoport, amely szeptember elején a családállomány egy részét képezte, a cukorral végzett etetés következtében, illetőleg annak szőlő- és gyümölcscukorrá történő változtatásával, besűrítésével és fedelezésével tetemes mértékben elpazarolja életerejét. Az így agyongyötört méhek rövidebb életűek. Tavasszal kimúlnak, mielőtt még tetemesebb számban kelnének ki a fiatal méhek. A család gyakran — ahelyett, hogy erősödnék — gyengül. Az ilyen gyenge ellenállóképességű családokon könnyebben erőt vesz a gyomorvész (nosema), amely hátráltatja a családok fejlődését, sőt sokszor elpusztulásukat is okozhatja. Az ilyen esetek elkerülése végett tanácsos e kérdéssel foglalkozni, még akkor is, ha ez már az idejét múlta. Ha tehát augusztusban nem volt hordás, s a mézkészletek fogytán vannak, a családokat cukoroldattal kell etetni. Ezt úgy végezzük, hogy bádog edényben adjuk be mézűrbe a kristálycukor-oldatot. Erre célszerűek azok az edények, amelyek légmentesen záró fedele finom dróthálóval van ellátva. Az edénybe egyenlő mennyiségű vizet és cukrot adunk, lezárjuk és felborítva a költőtér kereteire helyezzük. A víz feloldja a cukrot: az oldat a finom szitán nem folyik át, de a méhek alulról szívhatják. Ily módon egy-egy család körülbelül 1 kg cukrot fogyaszt naponta. Ennek serkentő hatása megbecsülendő. Előnye még az is, hogy nem idéz elő rablást. Ha 8 literes ilyen edény áll rendelkezésünkre, akkor ebbe egyszerre csak 5 kg cukrot adhatunk egy családnak (ugyanis 5 kg cukor és 5 liter víz térfogata 8 liternyi űr). Ez különösen a nagy állományú méhészetekben munkamegtakarítást és megbecsülhetetlen előnyt jelent, mert ily módon a családok megkezdik a fiasítást és a készlethiányt is pótolják. A családok Hasításra ösztönzés céljából ajánlatos a költőtér kereteire cukros-mézes tésztát helyezni. Augusztus végén azután a családokat a szokott módon beteleljük, leszűkítjük, készleteiket kiegészítjük és melegen betakarjuk. Ha ezeket a műveleteket elmulasztottuk, halasztás nélkül szűkítsük le a méhcsaládokat, mégpedig annyi keretre, amennyit a méhek sűrűn befedhetnek. Inkább kevesebb számú keretre szűkítsük a családot, mint többre. A családoknak meghagyott kereteken megbecsülendő a mézkészlet. A három és fél dm!nyi, mindkét oldalon fedett méz súlya körülbelül 1 kg. A fedetlen területen ennek csak a fele. Azonnal egészítsük ki a készleteket, úgyhogy minden családban annyi méz legyen, amennyi a meghagyott keretek 1,75-tel szorzott száma tesz ki. A hiányzó készletet a lehető leggyorsabb ütemben pótoljuk. Azután a családokat meleg takarókkal látjuk el. Az ősszel ilyen hiányosan betelelt családokra nagy gondot kell fordítani. Minthogy a családokat későn teleltük be. többnyire rövid életű bogarakból áll. Gyakran már októberben és novemberben sok bogár kivész anélkül, hogy ezt a méhész észre is venné. Így tehát megeshet az olyan családokban is, amelyekben ősszel a bogarak alig fértek el a kereteken, hogy tavasszal két keret is feleslegessé válik. A felesleges kereteket átmenetileg okvetlenül el kell távolítani a családokból, s a családokat újra le kell szűkíteni. Tapasztaltam, hogy a család szorgalmasabban repül, vizet, virágport és nektárt hord, mihelyt tavasszal legalább egy felesleges keretet vettem el. Ez érthető, mert azok a bogarak, amelyek azelőtt feleslegesen gondozták és melegítették a lépet, a méz hordására szabadultak fel. Megjegyzendő, hogy a meleggel végzett gazdálkodás a tökéletesen leszűkített családokban sokkal könnyebb és kedvezőbb, mint a le nem szűkítettekben. Svancer Lajos, méhészeti szaktanító 1960. október 12.
