Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-12 / 82. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A talajelőkészítést gyorsan, a vetést idejében! Több szövetkezetben a vetésforgót még ügy állítják be, hogy a kapásnövények után is sor kerül az őszi gabonafélék vetésére. Mivel a kapásnövények betakarítása most van soron, viszont sürget az ősziek vetése is, elengedhetetlen a gyors vetőágy-készítés. Amenynyiben a kapásnövények után még az ősz folyamán akarunk vetni, elsősorban ezeken a területeken kel! a betakarítást szorgalmaznunk, hogy a talaj gyors előkészítésével a vetőmag mielőbb a földbe jusson. Nem újság a pár nap alatt befejezendő talajelőkészítés, mert homokon burgonya után a rozs vetése, a mozgó homokon pedig minden vetés alá szintén egy munkamenetben kell elvégezni az egészet. Kukorica után a búza alá sincs sok idő talajelőkészítésre. A Levatics-féle kálnai intenzív vetésforgóban a trágyázott kukorica után árpa (lóhere-rávetéssel), here után cukorrépa következik, ezt pedig őszi búza követi. Ennek sikeréhez sok szempontot kell összeegyeztetni. Gondoskodni kell a kedvező rögszerkezetről, mégpedig a talaj egész művelt rétegében. Főleg a könnyen felvehető tápanyagokat biztosítsuk aszerint, hogy mikor és mily mélységben kívánja azt a növény. Továbbá meg kell jól választani a megfelelő eszközöket is a talajszerkezet megjavítására, illetve annak hasznosítására. Kukorica után búza alá legnehezebb a talaj előkészítése, mert annak gyökérmaradványai nagy tömegben maradnak vissza. A nehézséget éppen a nagyon nehezen korhadó tarlómaradvány okozza. Ez beszántva, enyészetéhez igénybe veszi a talaj nitrogénkészletét és pentozánhatással gyengíti a bevetett búza fejlődését. Kis parcellákon a kukoricamaradványokat ki lehet szedni és el lehet távolítani, de a nagyüzemekben ez még lovas gereblyével és fuvarozással sem sikerül. Itt már a fizikai erő és időpazarlás helyett a tudományt kell igénybe venni. A pentozánhatás megelőzésére annyi nitrogén kell, hogy az ne csak a kukorica gyökérmaradványainak elkorlasztásához legyen elegendő, hanem maradjon a bevetett búza bokrosodásához is. Ezután már ugyanis elegendő nitrogén lesz, mert a korhadást végző baktériumok maradványaiban visszatérül az ősszel elfogyasztott mennyiség. További feladat, hogy a búza részére május —júniusban elegendő foszfor és káli legyen az alsó talajrétegben a bő nitrogénhatás egyensúlyozására. Gondoskodni kell arról is, hogy az ősz folyamán az alulról felhozott vetőmagágy hiányzó televényét pótoljuk és ezzel segítsük a vetéssel sorba adott kisebb mennyiségű nitrogén és foszfor jobb érvényesülését. Végül a tarló- és gyökérmaradványt jól kell bekeverni a talajba, hogy az az egész szántott rétegben kedvezőbbé tegye a rögszerkezetet. A legfőbb teendő, hogy a kukoricatarlót kiélesített tárcsájú boronákkal hoszszában és keresztben megjártatva összeapritsuk. A két tárcsarés között szórjuk el a búza szükségletének megfelelő mennyiségű kálifoszfátos műtrágyát. Az így összeaprított és műtrágyázott réteget ekével aláforgatjuk. A szántást alaposan meghengerezzük és bevetjük a komposztműtrágya sorbaadásával egyidejűleg. A vetést azután takaróborona kövesse. Cukorrépa után már könnyebb a búza vetése, mert itt a gvökérfarkokon kívül, amelyek nagyon gyorsan korhadnak, f----------------------^ TARTALOM Lósy Béla: A talajelőkészítést gyorsan, a vetést idejében . 321 NÖVÉNYTERMESZTÉS Pankovics László (Vel'ké Kapusany): Törődjünk a legelőkkel és rétekkel .....................322 Állattenyésztés Stefan Kocí mérnök: Jó minőségű silóval etessük a borjakat fejlődésük idején . . . 323 О béna u Károly: Könnyebb munka, gazdagabb élet . . 324 TALAJERŐGAZDALKOüAS A talajerőgazdákodás és a vetésforgó kérdései.....................325 Érdemes gyűjteni a baromfitrágyát ..........................................325 TERVEZÉS, ÜZEMSZERVEZÉS Sárogh Endre tanár: Az önköltség tényezőinek elemzése és csoportosítása.....................326 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET К úti Szilárd: Zöldségfajták dísz-szemléje ..........................327 Októberi munkák a zöldségesben 327 MÉHÉSZET Vojtech Simunek (Vel'ky Cetín) : Üj, szabványosított kaptár ....................................................328 Svariczer Lajos, méhészeti szaktanító: Gondolatok a méhek beteleléséről...........................328 V________________________________J nincs egyéb tarlómaradvány. A répa hajszálgyökerei ugyanis a répa leveleivel egyidejűleg elenyésznek. Ezért a komposztozást nagyon meghálálja. Ez nemcsak a búza termésében, hanem a búza utáni rögszerkezetben is jól érvényesül. A cukorrépatarló tulajdonképpen szántásnak tekinthető, és ezért a ráhintett komposztot már csak be kell tárcsázni. Ezt azután henger, vetőgép és takaróborona követi. Az ősz második felében egyéb gyors talajelőkészítést nem kell végezni. A többi talajelőkészítés már a tavasz második felére és a nyár első heteire lesz esedékes. Viszont az újonnan átvett és forgóba osztott részeken előfordulhat, hogy különféle elővetemények után kell előkészíteni a talajt, és ezért, ha csak lehet, tavaszi kalászos következzék bele. A gyors előkészítés esetén feltétlen szükséges, hogy komposzttrágyával televényesítést végezzünk, mert ez pótolja a hagyományos munkamódszert, illetve a többszöri forgatást és pihentetést. A tápanyag feltáródását nagyobb adag műtrágyával fokozzuk. Ebből a foszfort és kálit az első tárcsázással keverjük, és az azonnal következő szántással fordítjuk be. A szántással felhozottat tárcsával vagy megfelelő boronálással jó vetőággyá készítjük, amelyben a sorba adott komposztos nitrogén és a foszforműtrágya biztosítja a búza fejlődését. Napjainkban, amikor géppark áll szövetkezeteink rendelkezésére, jó szervezéssel pár nap alatt is elvégezhető a még hátralevő talajelőkészítés. így tehát október 20-ig földbe kerülhet az őszi kalászosok vetőmagja. Lósy Béla Az ivánkai szövetkezet a képen látható gépcsoporttal naponta 13 hektáron veti el a búzát IV. ÉVFOLYAM • 41. SZÄM 1960. október 12.
