Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-10-12 / 82. szám

Gyors intézkedésre van szükség Mindenki a saját szemével tapasz­talhatja, hogy falvainkon meg­változott az élet. Cj, emberibb kap­csolatok alakultak ki аж emberek kö­zött, könnyebb és érdekesebb lett az emberek munkája. A szövetkezeti nagylizemi gazdálkodás nemcsak erőt, de elsősorban több tudást és alkotó leleményességet kiván meg a dolgo­zókról. A szövetkezeti nagyüzemi gaz­dálkodás gépesítést és új munkamód­szereket jelent, s ezek szakmai tudást követelnek. Szocialista államunk ez­ért áldoz annyi pénzt és fáradságot a fiatalok nevelésére és a mezőgazda­sági iskolák számának rohamos növe­lésére. Hogy ez mennyire igaz, azt világosan bizonyítják az alábbi ada­tok: Az 1936-37-es iskolai évben a kö­zépfokú mezőgazdasági iskoláknak 1866 növendéke volt és a mezőgazda­sági főiskolát körUlbelöl 700 diák lá­togatta. Ebben az évben a középfokú mezőgazdasági Iskolát 17 000 tanuló látogatja és a mezőgazdasági főisko­láknak közel 5000 rendes hallgatója van. Ezen kívül 4500 szövetkezeti tag tanul távtanulóként a mezőgazdasá­gi technikumon, többszáz a főiskolán és 50 000 fiú és lány iratkozott be az alsóbbfokú mezőgazdasági Iskolák­­ba. Az említett adatok azt bizonyítják, hogy ma már eltűnt a különbség a mezőgazdaságban és a többi munka­helyeken dolgozó emberek között. Mert ki állíthatná, hogy kevésbé ügyes és tanult ember kell a mezőgazdasági gépek irányításához, mint a forgácso­ló- vagy marógépek kezeléséhez? A mezőgazdasági nevelés alapját a növénytermesztői és állattenyésztői szakoktatás képezi. A tervek szerint ezen a szakon szeptemberben több mint 10 000 fiúnak és leánynak kel­lett megkezdenie a tanoncl viszonyt. Sajnos, a szlovákiai mezőgazdasági ta­nonciskolákban szeptember 1-én a beiratkozó tanulóknak csak 68 %-a je­lent meg. A legkomolyabb helyzet a közép-szlovákiai kerületben alakult ki, ahol a beiratkozott 2244 tanuló­ból csak 1068 jelent meg az iskolá­ban, ami a tervezettnek még a felét sem képviseli. A hibát elsősorban a toborzók fe­lületes munkájában kell keresnünk, akik megelégedtek a jelentkezési ív aláírásával és nem törődtek azzal, hogy a tanulókban felébresszék a me­zőgazdasági munka iránti szeretetet. Jgy sok helyen a szülők maradisága győzött, akik még ma is a régi világ szemével nézik a paraszti munkát és nem látják vagy nem akarják látni azt a forradalmi változást, amely fal­­valókban végbemegy, s amelynek be­tetőzését és a mezőgazdasági mun­kának tudományos szintre való eme­lését éppen a mezőgazdasági iskolák­ban tudással felfegyverzett fiatalja­inktól várjuk. A toborzók, tanítók és szülők jó vagy rossz munkáját tükrözik vissza az egy-egy járásban elért eredmények. Nézzük meg ,a leggyen­gébb eredményekkel „dicsekvő" kö­zép-szlovákiai kerület két járását. A Dolny Kubin-i járás mezőgazdasági tanonciskolájába szeptember elsején a beiratkozott tanulókon kívül továb­bi 24 új, felvételre jelentkező tanuló jelent meg. Ezzel szemben a cadcai járásban, amely a fiatalok toborzásá­nak tervét tavasszal 120 u/o-ra telje­sítette, a beiratkozott tanulóknak alig 40 %-a jelent meg az iskolában. Sajnos, elég sok azoknak a járások­nak a száma, amelyek a éadcaihoz ha­sonlóan elaludnak a könnyű szerrel felületes meggyőző munkával szerzett babérokon. A nemzeti bizottságok képviselőire és a’szövetkezetek vezetőire vár az a feladat, hogy a hibát kiköszörüljék. Vizsgálják meg, mi történt azokkal a tanulókkal, akik aláírták a jelentkezé­si ívet, de az iskolába nem jöttek el. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a mezőgazdaságban ránk váró feladatokat csak akkor teljesíthetjük, ha a tapasztalt, de kiöregedett föld­műveseink sorát, akiknek átlagos életkora országos viszonylatban a 46 év körül mozog, képzett és új terme­lési módszerekért lelkesedő (tataiok­kal egészítjük ki. / Gajdács Irén Városik Mária, и sielnicai szövetkezet dolgozója forralt tejjel itatja a gü­­mökóros tehenektől elkülönített egész­séges borjakat. A szövetkezet egész­séges, saját nevelésű állatokkal pó­tolja az állatállományból kiselejtezett beteg teheneket, ÄZ új technológia eredményessége A közelmúltban Zsilincsik Márton­nal, a átefanikovoi szövetkezet fiatal elnökével beszélgettünk EFSZ-ük me­netéről. örömmel újságolta, hogy a tehenek nyitott istállózását a kerü­letben az elsők között vezették be.- És milyenek az eredmények? kérdeztem. — Ami a gazdasságosságát illeti, — mondotta - azt leginkább bizonyltja az a tény, hogy eddig a 70 tehén gon­dozásához 4 etetőt és 5 fejőnőt alkal­maztunk. Most ezt a munkát hárman végzik el. Szóba került még sok minden, de az elnök leginkább amellett kardoskodott, hogy nézzük meg a helyszínen büsz­keségüket, az új istállót, ahol már a teheneknél is bevezették az „önki­szolgálást“. Valóban volt látványosság a nyi­tott istállóban. Gyorsabb és könnyebb a munka. Ahogy a pótkocsiról lefor­dítják a zöldtakarmányt, pillanatok alatt a vályúba kerül s a kifutóban le­vő tehenek mindjárt bele is kóstol­hatnak az Ízletes csalamádéba. Az el­nök azt is megemlítette, hogy télen pedig fúvóberendezéssel szállítják majd a takarmányt az istállóba, illet­ve a vályúkba. Az abraktakarmánnyal is célszerű­en gazdálkodnak. Ezt a fejőállásban kapják a tehenek s így a gondozók, Onró Márta, Kohút János és Martinko­­vics Vince megkímélhetik magukat attól a fáradságtól, hogy a teheneket betereljék a fejőállásba. A fejést is végignéztük. Amikor a gondozók kinyitották a fejőállások aj­taját. 8 tehén nyomban besorakozott a rekeszekbe. A csövek helybe állít­ják a meleg vizet, így a tögymosás csak percekig tartott. Aztán Onró Márta mégegyszer átvizsgálta a fejő­berendezést, majd felszerelte a tő­­gyekre és bekapcsolta a fejőgépet. A friss tej, anélkül, hogy bármivel is érintkezhetne, üvegcsöveken jut a hű­­töházba. Nem csoda, ha a gondozók egekig magasztalják a tehenek nyitott istál­lózását. K, F. KIS HÍREK a kelet-szlovákiai kerületből • A kelet-szlovákiai kerület járá­saiban ebben az évben terv szerint 1480 hektáron kellett bevezetni a híg­­trágyázást, de a szövetkezetek mun­­kafelajánlásaikban megígérték, hogy további 5000 hektárt vonnak be a híg­trágya-gazdaságba. Ezenkívül körül­belül 5 km hosszúságban szabályoz­zák a folyók medrét. A kishozamú rétek és az eddig kihasználatlanul he­verő területek felszántásával 5500 hektárral növelik a szántóterületet, s közel 125 000 tonna komposztot készí­tenek. • A kerület földműveseinek a cu­korrépa szedésében 313 répakiszántő­­eke és 54 egysoros répaszedőgép se­gít. • A Cerjaky-i Állami Gazdaságban elsőként a kerületben kezdték meg a gyorskomposzt készítését. Eddig már 2200 m3 gyorskomposztot készítettek és az év végéig ezt a mennyiséget to­vábbi 1800 m3-rel növelik. A gyors­­komposztoláshoz jó anyagot szolgáltat a sertéshizlalda, ahol 2000 sertést ne­velnek. A hizlaldából a sertéstrágyát naponként a komposztolás helyére hordják. • A Kosicei Vasútigazgatóság kör­zetében 304 vasutaskollektíva verseng a szocialista munkabrigád címért. • Bardejovban a nagykereskedelmi vállalat dolgozói hathatósan segítenek az osikovi szövetkezetnek. Brigád­munkában 200 hektárról behordták a lóherét, 81 mázsa komposztot készí­tettek, továbbá kavicsot hordtak az istálló építéséhez, s a gabona betaka­rításának idején egy tehergépkocsit bocsátottak a szövetkezet rendelkezé­sére. • A Tátrai Nemzeti Park dolgozói minden évben közel félmillió piszt­ráng-ikrát bocsátanak a patakok vi­zébe. • A bzanyi szövetkezet (bardejovl járás) a tejtermelésben már 1963-ban teljesíti a harmadik ötéves tervben előirányzott feladatokat. Idén 28 hek­tárral kiszélesítik a takarmányalapot, s jövőre az évelő takarmányok trá­gyázására 1200 m3 komposztot készí­tenek. Ф A kerület vasúti dolgozói 25 000 brigádórát ajánlottak fel a mezőgaz­dasági őszi munkálatok meggyorsítá­sára. ★ ★ ★ • Az észak-csehországi kerület föld­művesei szombaton 100,06 °/o-ra telje­sítették a burgonya felvásárlását, ami azt jelenti, hogy egy héttel a meg­szabott határidő előtt 4000 vagon bur­gonyát adtak át a felvásárló raktárak­nak. * * * • A levleei járásban az istállótrá­gyát és a komposztot már 13 900 hek­táron szántották be, ami a tervezett szántóterületnek 92,6 %-át teszi ki. * • * • Október 8-lg a burgonya 59,9 °/o a került az állam raktárába. A burgo­nya felvásárlásában a kelet-szlová­kiai kerület legjobban lemaradt. A kö­zép- és a nyugat-szlovákiai kerület­nek már alig 20 % hiányzik a 100 Vő- Ш. Ez évben hazánkban 800 darab SCZ-1 jelzésű csehszlovák gyártmányú cukorrépakombájn dolgozik a földeken. Igaz, hogy egyszerre csak egyet­len sor cukorrépát szed fel s egyidejűleg a mellette lévöt lefejezi, de már így is nagy segítséget nyújt földműveseinknek és a kézi erővel vég­zett munkát csaknem a felére csökkenti. rakat, és ki tudja, hogy még mit lak­­mároznak. Én csak azt vettem észre, hogy a kacsáim szebbek és többet tojnak, mint azoké, akik drága ele­­séggel traktálják őket. Dugasz bácsitól nagyon sokan kér­nek kacsatojást keltetésre, mivel azt gondolják, hogy különleges fajta ka­csát «tart. Szívesen cserélnek vela nyulakat is, ugyanebből az okból, pedig nem a fajtáról van szó, amely nagyobb hasznot hozna, hanem a he­lyes tartásról. A legérdekesebb pedig az, hogy a nyugdíjas határőr felismerte az álla­tok természetszerű tartásának elő­nyét, amely az állattenyésztésben be­vezetett új technológia alapja is. Cs. J. Ki nem ismerné Torna környékén Dugasz bécsit, a nyugdíjas határőrt, a csehszlovák-magyar határon 25 évig hordta az egyenruhát, ö mindig a munkanélküliségből csempészetbe menekült szegényekkel érzett. A felszabadítás után megváltozott az élet. Az emberek életszínvonalá­nak emelkedése eltörölte a csem­pészkedést. Most már a határőrök­nek is jó soruk van, de Dugasz bácsi átadta egyenruháját a fiataloknak. Nyugdíjba ment. A Tornai Állami Gazdaság egyik családi házában hú­zódott meg kis családjával. Ott él a kastély tava mellett egy kis kert­tel körülvett házban. Nagyon szép ez a hely, szebbet nem is kívánhatott volna magának az örökifjú termé­szetű, de már galambősz határőr. A pihenést azonban a nyugdíjazás utáni néhány napon belül megunta. Fele­sége és lánya az állami gazdaságban dolgozik, fia iskolába jár, így hát a nap nagyobb részét egyedül töltöt­te. Egy szép napon fűrészt, oltókést vett a kezébe és ritkítani, oltani kezdte a ház kertjének vadszilva­­fával benőtt őserdejét. Idén 50 olt­ványa megfogant és ezer ribizlivesszó vert gyökeret keze nyomán. Minden megterem ebben a kertben, ami a háztartáshoz szükséges: paprika, pa­radicsom, retek, saláta, káposzta, ka­ralábé stb. Dugasz bácsi még arra is gondol, hogy a gyom se vesszen kár­ba, s ezért nyulat is tart. Hozzákez­dett a kacsatenyésztéshez is, de csak kicsiben. — Ezek is a kertből élnek — mond­ja mosolyogva. — Nagyon szeretik a salátát, káposztalevelet, de akár­milyen más zöldfélét is felfalnak, ha egy kevés ételmaradékot keverek hozzá. — De mit ad nekik télen, amikor már nincs zöld a kertben? — A kacsákat a természetre bí­zom. Egész télen abból élnek, amit a tóból kihalásznak. Megkeresik az iszapban meghúzódó békákat, boga-Legyőzik a mocsarakat Nagy munka folyik a Gellér köz­vetlen közelében. Szünet nélkül dol­goznak a 80—100 lóerős gépek. Csata dúl az évszázados ellenséggel, a vad­vizekkel szemben. A Medvén dolgozó Hydrostavtól ka­pott kotrógép egy teljesen kiszáradt csatornameder mentén halad a mérnö­ki műszerek által kijelölt Irányban, megkétszerezve a csatorna szélessé­gét. Mintegy másfél méter magas víz­állást tesz lehetővé. Ezáltal a vad­vizektől mentesíti a környező föld­területeket. Naponta 700—800 köbméter földet emel ki ez a telhetetlen „földevö", s tíz folyómétert halad előre. Minden remény megvan rá, hogy az év végé­ig rendbe teszi a három kilométernyi csatornát, kiszélesíti azt. Van egy szólás-mondás: „Hulla nél­kül nincs háború!“ Itt, az új meder irányába ugyanis még kitermelésre nem alkalmas, számos élő fa esik. De minden kárból van haszon. A tüzelő­szükséglet kielégítését szolgálja ez a fa, amelyet árverés útján a falusiak megvásárolnak. Hálás az itteni lakosság az érde­kükben hozott anyagi áldozatért, ame­lyet államunk hoz eme nagyfontossá­­gú munkálatokra, a belvíz levezetésé­re. Mi tudjuk igazán, mit jelent a vadvizek, mocsarak legyőzése, az ár­vízveszély teljes megszüntetése. Számtalanszor tönkretette a termést. Most, a magára talált nép, a tech­nika és államunk nyújtotta anyagi se­gítség révén a megzabolázott vadvize­ket-összegyűjtve, hasznos erővé egye­síti, öntözésre használja majd fel, hogy többet teremjen a föld ,.. Erdélyi Pál (Gellér)' A prerovi {áras szövetkezetei jól telkészülnek a harmadik ötéves terv első évére A prerovi járás szövetkezetesei, — a nemzeti bizottságok, a pártszerve­zetek és a védnökségi üzemek hat­hatós segítségével — széleskörű kez­deményezést fejtenek ki a mezőgaz­dasági termelés rejtett tartalékainak feltárására, hogy ezáltal megteremt­sék az állami terv teljesítésének és túlszárnyalásának feltételeit. Ennek útja: a szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalások. Egy évvel ezelőtt a prerovi járás szövetkezetesei kötelezték magukat, hogy a mezőgazdasági termelést eb­ben az évben 9,75 %-kal növelik, ígéretüket lényegében teljesítették. Hús- és tejbeadási kötelezettségüket túlteljesítették, csak a tojásbeadás­ban maradtak le. A jövőben a tyúk­állomány növelésével igyekeznek a hiányt pótolni. Szeptemberben fölülvizsgálták a kötelezettségvállalások teljesítését és sort kerítettek a rejtett tartalékok feltárására. Továbbra is nagy figyel­met fordítanak a növénytermesztés­ben vállalt kötelezettségek teljesí­tésére, mert ennek 10,54 %-os emel­kedése azt jelenti, hogy elegendő takarmányunk lesz és ezáltal az álla­tok termelékenysége is emelkedik majd. Minden EFSZ teljesítse vállalását! A prerovi járás minden szövetke­­zetese arra törekszik, hogy idejében teljesítse vállalt kötelezettségeit, sőt túllépje. Mindnyájan igyekeznek, hogy az őszi munkákat idejében el­végezzék, a gabonaféléket az agro­technikai határidőn belül elvessék. Szeptember 25-én kezdték a cukor­répa betakarítását. November 7-ig nemcsak a répát, hanem a répafejet is le akarják takarítani a mezőről. Az őszi munkák idején 100 000 m3 komposztot készítenek, hogy minden szövetkezetnek hektáronként 4 m3 jó minőségű komposztja legyen. A mélyszántást november 30-ig befejezik, s a jövő évi cukorrépa­területen az istállótrágyát is be­szántják. Négy év alatt az ötéves tervet Ez a célkitűzés megköveteli, hogy az 1961. évi termelési tervet gondo­san előkészítsék és kidolgozzák a járás szövetkezetesei. Ez a járás 1964-ig a mezőgazdasági termelést 27,3 %-kal, a munka termelékenysé­gét 65 %-kal emeli, a költségeket pedig 15 %-kal csökkenti. Gondoskodnak a föld termőerejének növeléséről, s öntözőberendezéseket létesítenek. Ily módon akarnak 500 mázsa cukorrépát hektáronként el­érni. Jó vetőmagot szereznek be és tö­rődnek a helyes vetésforgó össze­állításával. A répatermesztési kör­zetben 44 % gabonafélét, 19 jK> cukor­répát, őszi repcét, zöldséget, 7 % burgonyát és 30 % száraz takar­mányt termelnek majd. A répatermesztési körzetben a siló­­kukoricának legalább 10 %-át, a bur­gonyatermesztési körzetben meg kö­rülbelül 14 %-át illesztik a vetés­forgóba. Az állattenyésztésben arra törek­szenek, hogy az állatállomány minél egészségesebb és mindenekelőtt gü­­mőkórmentes legyen. Bevezetik a szakaszos legeltetést, kifutókat léte­sítenek, gondoskodnak az istállók jobb szellőztetéséről. Potstat környé­kén a növendékállatok legelőn tar­tását már az idén előkészítik. Ezer­­ezerötszáz üszővel farmokat létesíte­nek Stredolesíben, Bozkovban és Lip­­nában is. Még az idén kibővítik a szarvas­­marha nyitott istállózását, továbbá 2000 sertés önetetését vezetik be; az anyakocák csoportos tenyésztését to­vábbi 450 darabbal bővítik, s jövő esztendőben 10 000 tojóstyúk befo­gadására alkalmas korszerű csarno­kot létesítenek. Ä harmadik ötéves terv céljainak megvalósításához tartozik a falu kol­lektivizálásának befejezése is. így válik a prerovi járás politikai és gazdasági téren a szocialista nagy­üzemi mezőgazdasági termelés min­taképévé. M. P. 1960. október 12. Kacsáit a természetre bízza ж ж ж Lesz férőhely Ez év elejétől a presovi járás szö­vetkezetei 107 millió korona beruhá­zási költséget fordítottak mezőgaz­dasági építkezésekre. Több mint 10 000 szarvasmarha és 19 000 sertés szá­mára készítettek férőhelyet. Október végéig újabb gazdasági épületeket fejeznek be, amelyekben összesen 36 000 szarvasmarha, sertés és baromfi fér el. R. Stybar (Koáice) ★ ★ ★ • A trencíni járásban a földben lévő 450 hektár burgonya és 1300 hektár cukorrépa betakarításának meggyorsí­tását szombaton és vasárnap 700 bri­­gádos a védnökség! üzemekből, 2500 brigádos a különböző iskolákból segí­tette elő.

Next

/
Thumbnails
Contents