Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-12 / 82. szám
A vegyipar segíti a mezőgazdaságot Mezőgazdaságunkban jelenleg az egyik legfőbb feladat, hegy magasabb színvonalra emeljük a növénytermesztést, éspedig külön tekintettel a takarmányalap bővítésére. Éppen ezért várjuk el a vegylipartól, hogy gyorsítsa a műtrágyák előállításának ütemét, mert a magas hektárhozamokat nemcsak a kifogástalan vetőmag, a megfelelő vízgazdálkodás és a gondos agrotechnika biztosítja, hanem a műtrágyák elegendő mennyisége Is. tegségek által okozott károk évente néhányszáz millió koronát érnek el. A vegyi készítmények, a védekezőszerek helyes alkalmazásával ezeket a károkat lényegesen csökkenteni lehet. Nálunk 1965-ben a szántóföldeknek már több mint a 30 %-át olyan új herbicid készítményekkel lehet majd a gyomok ellen védeni, amelyek előállítására vegyiparunk nagy figyelmet fordít. Ugyancsak széles körben folyik a kísérletezés új rovarírtószerek és a gombabetegségek elleni védőszerek előállítására is. A műanyagok felhasználása A harmadik ötéves terv második felében lehetővé válik majd a mezőgazdaságban is a műanyagok szélesebb körű alkalmazása. Például az öntözéshez PVC-ből vagy polietilénből készült csövek használatát próbálják ld. A műanyagból készült lemezeket a melegágyak és üvegágyak építéséhez lehet felhasználni, ahol műaayagcsöveken áramlik majd az erőművek és ipari vállalatok fáradt gőze. A korai burgonya vagy zöldség sorai közé elhelyezett polietilén lemezek emelik a talaj hőmérsékletét és csökkentik a vízpárologást, miáltal lerövidül a tenyészidó, emelkedik a terméshozam. S ha mindezzel összefüggésben azt is megemlítjük, hogy vegyiparunk rendszeresen állítja elő a nagyértékü takarmánypótlékokat és fehérjés takarmánykeverékeket, kétségtelenül láthatjuk: a vegyipar számottevő mértékben segíti elő mezőgazdaságunk fejlődését Ján Neumann, mérnök, a vegyipari miniszter első helyettese. Jövőnkről tárgyaltak (Folytatás az 1. oldalról.) nünk, hogy tudjon gépekkel dolgozni, hogy elsajátítsa a gépi technikát. A mezőgazdaság műszaki színvonalában döntő fordulat és az ennek megfelelő szervezés eléréséhez feltétlenül szükséges, hogy különös #gondoskodást fordítsunk megfelelő számú politikailag és szakmailag fejlett káder biztosítására valamennyi mezőgazdasági üzemben, nevezetesen az EFSZ-ekben. Ezért kell, hogy az EFSZ-ek tagjaikat, funkcionáriusaikat, de főként a saját soraikból kikerülő fiatalokat a különböző mezőgazdasági iskolákba küldjék. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében Szlovákiában külön feladat a hegyi és hegyaljai körzetek mezőgazdasági termelésének növeléséről való gondoskodás. A mezőgazdasági termelés növelése lehetőségeinek kihasználása céljából ilyen bonyolult feltételek között elsősorban a mezőgazdasági munkák gépesítésének problémáját kell megoldani. Az ipar további fejlesztéséért Szlovákiának a harmadik ötéves tervben kitűzött ipari fejlesztése s a dolgozók élet- és kulturális színvonala további emelése megköveteli a beruházási építkezés feladatainak jő minőségű, folyamatos és gazdaságos teljesítését. Az egész népgazdaság fejlesztésében rendkívüli gazdasági és politikai jelentőséggel bír a Keletszlovákia! Kohőmű felépítése. Ebben az építéstöbb műtrágyát! Azok a tápanyagok, amelyeket a növény a levegőből vesz föl, állandó körforgásban vannak, ezzel szemben a földből felvett tápanyagokat a földbe vissza kell juttatni. Ez elsősorban istállőtrágyázás útján történik, amelyeket a műtrágyák egészítenek ki. A műtrágyagyártás a szociálista Csehszlovákiában rohamosán emelkedik. Amíg 1937-ben csak 25 000 tonna nitrogéntartalmú és 61000 tonna foszforos műtrágyát állítottak elő (ezek az adatok tiszta tápanyagban, vagyis nitrogénban és foszfor-oxidban értendők), 1959-ben a műtrágyatermelés 133 000 tonna nitrogéntartalmú és 135 000 tonna foszforos műtrágyát tett ki. Egyúttal állandóan emelkedik a kálium behozatala a Német Demokratikus Köztársaságból, s ezért emelkedhet szüntelenül az egy hektár mer zőgazdasági földre eső műtrágya mennyisége is. Ennek ellenére a mezőgazdasági termékek hektárhozamai nem emelkedtek olyan arányban, ahogyan ez a trágyaadagok növekedésének megfelelne, mégpedig ezért, mert a talaj tápanyagtartalma alacsony, nem újítjuk föl eléggé a talaj televénytartalmát istállótrágyával és komposzttal. Az agrotechnika pedig még mindig nincs megfelelő színvonalon. Ezért a CSKP XI. kongresszusa határozatot hozott a műtrágyatermelés növeléséről is. Az egy hektár mezőgazdasági földre eső műtrágyaadagnak a harmadik ötéves terv végén 130 — 140 kg tiszta tápanyagmennyiséget kell elérnie. Többféle műtrágya kerül gyártásra; többek között kombinált műtrágyák is készülnek. Nagyméretű kísérletezések folynak a koncentrált cseppfolyós műtrágyákkal is, mint amilyen például az ammóniumos trágya. Ezek az új műtrágyák csökkentik a mezőgazdaságban a termelési költségeket, mert szállításukkor és felhasználásukkor megtakarításokat érünk el. Emellett nyomelemekkel kombinált műtrágyákat is állítanak elő, amelyek védik a növényeket a megbetegedéstől és elősegítik növekedésüket. Hazánkban a műtrágyatermelés elé tűzött nagy feladatok teljesítését a többi szocialista állammal fenntartott baráti együttműködés teszi lehetővé. Saját nyersanyagalapunk csak nitrogéntartalmú trágyák előállításához elegendő. A többi műtrágyához szükséges nyersanyagot behozatallal fogjuk fedezni, mégpedig a Szovjetunióbál főleg foszfátokat, Lengyelországból ként és a Német Demokratikus Köztársaságból káliumot hozunk be. Csehszlovákia ezeknek a nyersanyagoknak a kitermelését a szükséges gépi berendezések szállításával segíti elő. Hatékonyabb készítmények a növények védelmére A mezőgazdasági termelésben nagy s népgazdasági jelentősége a kártevők elleni vegyszeres védekezésnek. A gyom, a rovarok és a növényi be-Hruscsov elvtors találkozott oz újságírókkal A tartós béke feltételei változatlanul megvannak Az amerikai „szavazógép“ meggátolta a népi Kína felvételének' megtárgyalását New Yorkból jelentik. (CTK - TASS). Az Egyesült Nemzetek Szervezete idei közgyűlésének szombati és vasárnapi napirendje rendkívül eseménydús volt. A világszervezet mellett működő sajtóközpont felkérte Hruscsov elvtársat, hogy vegyen részt az újságírókkal valő találkozáson. A szovjet miniszterelnök tiszteletére rendezett ebéden Sanders, a Szövetség elnöke melegen üdvözölte Hruscsov elvtársat és megköszönte, hogy hajlandó volt találkozni az újságírókkal. Hruscsov elvtárs bevezetőül elmondotta, hogy örül az újságírókkal való találkozásnak, akiknek ebben az időben rendkívül sok a dolguk. A rövid bevezető után a szovjet miniszterelnök válaszolt a feltett kérdésekre. Az első kérdés arra kérte Hruscsov elvi társat, hogy nyilatkozzon a jelenlegi amerikai-szovjet kapcsolatokról. A válasz így hangzott: — Ha lemondanánk a megegyezés reményéről és lehetőségéről a leszerelésben, ez felérne azzal, hogy újabb háborúra kárhoztatnánk a világot. Derűlátóan tekintek a megegyezés lehetőségére és már nem egyszer megmondtam, hogy megvannak hozzá a feltételek. Ügy véljük, mindent meg kell tenni a béke biztosítására, nem szabad ölbe tennünk a kezünket. A tartós békéért folytatott harcban a fő kérdés a leszerelés, nem pedig a fegyverkezés ellenőrzése, amint azt Eisenhower elnök javasolja. Az egyik újságíró azt kérdezte Hruscsov elvtárstól, milyen eredményeket értek el New Yorkban a szocialista országok vezetői az ENSZ ke* rétén belül. ző- és építkezési szerelőszervezetek elvtársi, szocialista együttműködése új formáinak. Az ötéves terv feladatait csupán a dolgozóknak gazdaságunk irányításában és fejlesztésében való nagyobbmérvű, fokozott részvételével, a tömegek öntudatos aktivitása és kezdeményezése alapján lehet teljesíteni. A dolgozók politikai, műszaki, gazdasági és szakmai tudásának növelése különösen Szlovákiában fontos, ahol az ipar rohamos fejlődése következtében új munkásosztály és műszaki értelmiség növekszik fel, amelyet alaposan fel kell fegyverezni termelési tapasztalatokkal, valamint műszaki-gazdasági ismeretekkel. A határozat feladatokat ír elő a kerületi és járási pártbizottságoknak, a Szlovák Szakszervezeti Tanács, valamint a CSISZ szlovákiai bizottságának, hogy az 1961 —65-ös évekre szóló népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves terv feladatait maradéktalanul teljesítéséhez idejében biztosíthassák a feltételeket. Beérett a szőlő. A szentpéteri szövetkezet esek szintén hozzálátták a szüreteléshez. Segítséget is kaptak. A Komáromi Mezőgazdasági Iskola tanulói szakszerű, jó munkát végeznek, elégedett velük a tagság. S így a mintegy 70 hektárnyi szőlőt időben leszűretélhetik. A fiatalok örömmel dolgoznak. (Foto: CTK) Hruscsov elvtárs (gy válaszolt: — A favágó is bizonyos mérték szerint méri munkája minőségét és mennyiségét. Valaha az oroszok mértéke az öl volt, ma nem. Valaha géplakatos voltam és bizonyos mértékfok szerint mértem munkámat. Ma politikus vagyok, nem favágó. Azaz pontosabban favágó is vagyok és politikus is. Az ENSZ-ben valő rövid tartózkodásom alatt végzett munkám mennyisége és minősége semmilyen határozott mércével nem mérhető. Aki azt hiszi, hogy munkánk hiábavaló volt, nem értette meg, mi történt. Jó magot vetettünk, a béke és a barátság magvát vetettük el. Lelepleztük a hazugságot és elhintettük az igazság magvát. Az igazság a miénk, az Igazság győzedelmeskedik! A New York Times tudósítója megkérdezte Hruscsov elvtársat, hogy Macmillan-nel folytatott tárgyalásai után mi a helyzet a csúcstalálkozó kérdésében. A válasz így hangzott: — Macmillan úr megnyugtatott, hogy a csúcsértekezlet megvalósul. Én azon az állásponton voltam, amelyet annak idején kifejtettem: a csúcsértekezlet hívei vagyunk azért, mert ez megoldaná a német békeszerződés megkötését és a nyugat-berlini kérdés megoldását. Hruscsov elvtárs még több kérdésre Is válaszolt, majd végül a következőket mondotta: — Fogjunk össze a békeharcban! Én kommunista vagyok. Nem árulok el titkot, ha elárulom, hogy rajtam kívül más kommunisták is jelen vannak. Látom ókét, itt vannak köztünk. A jelenlevők többsége azonban nem kommunista. De egyben meg kell egyeznünk: abban, hogy mindnyájan emberek vagyunk, földön élő emberek, akik élni akarnak. Ismétlem, fogjunk össze egy kérdésben: a békeharcban! • • * Amint azt már előzőleg közöltük, az ENSZ közgyűlésén megvitatták a népi Kína ENSZ-tagságának ügyét. Az amerikai „szavazógép“ ezúttal ismét meghiúsította a Kínai Köztársaság felvételét az ENSZ-be. Csekély szótöbbséggel ugyan, de a latin-amerikai országok hozzájárulásával sikerült az amerikai határozati javaslatot keresztül vinni, amely szerint a népi Kína felvételének ügyét nem vették be a közgyűlés napirendjébe. Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalásában rámutatott, hogy a népi Kína kizárása az ENSZ-bőí azt jelenti, hogy a világszervezet elveszti egyetemességét. Az USA kormánya ha előbb nem, utóbb, él kell hogy ismer* je a közel 700 milliós kínai nép jogait. Nemzeti bizottságaink és az őszi munkák (Folytatás az 1. oldalról.) Ós a lucerna cséplése is. Tehát bőven van mit cselekedni. Nem szabad, hogy a nemzeti bizottságok munkája az őszi munkák idején alábbhagyjon. Nem elég csak azon igyekezni, hogy a szövetkezet teljesítse a beadást, s aztán már felé sem nézni, hanem a teljes befejezésig hathatós segítséget kell nyújtaniok a szövetkezetnek. Ott, ahol arra szükség van, szervezzenek brigádokat, és hívják segítségül a védnökség! üzemeket. Továbbra is szorgalmazzák a komposzt készítését, különösen most ősszel, amikor erre a legnagyobb lehetőség nyílik, mivel sok az értékes hulladék. Az őszi munkák sikeres bebiztosítása nagy felelősséget követel a nemzeti bizottságoktól és természetesen a mezőgazdasági albizottságoktől is. Ne feledjük el azonban, hogy az ötéves tervet négy év alatt csak ügy teljesíthetjük, ha minden őszi munkát idejében elvégzünk. Ez pedig megéri a fáradságot. Santa Michal, mérnök Hogyan szüntethető meg a munka idényjellege szövetkezeteinkben? Az utóbbi 15 esztendő alatt egész népgazdaságunkban beállott szociális-gazdasági változások és a mezőgazdaság szocialista átépítése megteremtették azokat a feltételeket, amelyek a mezőgazdasági termelés, a munka termelékenysége és a szövetkezetesek életszínvonalának emelkedéséhez szükségesek. Am nagyon bonyolult kérdés továbbra is a szövetkezetesek folyamatos, egész évi foglalkoztatása. Ezt a problémát sürgősen meg kell oldanunk, hogy döntő fordulatot érhessünk elia mezőgazdaságban. Főleg a növénytermesztés idényszerüsége az okozója, hogy a szövetkezetek munkaerőinek foglalkoztatása nem egyenletes. A szövetkezeti gazdálkodásnak ebben a fő termelési ágazatában sokkal nehezebb az egymást követő termelési folyamatok láncolatát kialakítani, mint az egyes iparágakban lehetséges. Változó, a munkaerő-szükséglet. A tavaszi és az őszi időszakban nincsen munkaerőtartalék, viszont a csúcsmunkák idején nagy munkaerőhiány mutatkozik. Novembertől áprilisig, vagyis a téli időszakban meg aránytalanűl sok a munkaerőtartalék. A növénytermesztési munka idényjellegének csökkentésére a legnagyobb lehetőséget a gépesítés nyújtja, amely kézi munkaerőket szabadít fel, másféle, sürgős feladatok teljesítését teszi lehetővé, elősegítve a munka folyamatosságát. A munkaerők egyenletesebb foglalkoztatására a belterjesebb gazdálkodással, különösen a gyümölcstermésztés fejlesztésével, korai zöldség előállításával, termelékenyebb rét- és legelőgondozással (főleg a hégyi és hegyáljai körzetekben) kedvezően befolyásolható. De nemcsak a gépesítés, hanem a növénytenyésztés és az állattenyésztés összhangba hozása is döntő szerepet játszik. Az állattenyésztés ugyanis — ellentétben a növénytermesztéssel — az őszi-téli időszakban több munkaidőt igényel. Ebből következik, hogy az állattenyésztés fejlesztésének feladatát a szövetkezeti tagok egész évi foglalkoztatása kérdésének megoldásával kell egybekötni. Azokban a szövetkezetekben, amelyek belterjesebb állattenyésztést folytatnak, kisebb a munkaerőszükséglet ingadozása. Nagy jelentőségű a helyes munkaszervezés is. Az eddigi önálló állattenyésztő és növénytermesztő csoportok elkülönítése vonja maga után, hogy az állatgondozók állandóan túlterheltek, míg a növénytermesztők nincsenek egyenletesen foglalkoztatva Ezt a kérdést komplex termelőesoporfokka! lehetne megoldani, amelyekhez a gépkezelők, traktorosok is tartoznának, s a csoportok élén egy vezető állna. Ilyen haladó munkaszervezési mőd lehetővé teszi a szövetkezetesek állandóbb foglalkoztatását aszerint, ahogy azt az egész év folyamán az egyes termelési ágak szükségletei megkívánják. Am ennek nem szabad a szakmai nevelés rovására történnie. További lehetőség: a helyesen megválasztott melléktermelés. Bár e téren számos jó tapasztalatot szereztünk, ebben a kérdésben egész sor komoly hiányosság merült fel. Egyes szövetkezetekben a melléktermelésben "a munkaegységek értéke növelésének fő forrását látják, s nem pedig a termelőeszközök és a munkaerő jobb elosztásának, s állandóbb foglalkoztatásuk eszközét, valamint a rejtett tartalékok felhasználásának lehetőségét a mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztése érdekében. A melléktermelés ezekben a szövetkezetekben csak a munkaerőtartalék foglalkoztatását oldja meg bizonyos időszakban, s főleg a férfiaknak ad munkát. Ugyanakkor a nők, akik éppen a növénytermesztésben képezik az állandó munkaerők nagy százalékát, a nyugalmi időszakban jóformán nem találnak munkaalkalmat a melléktermelésben. A helyesen irányított melléktermelésnek közvetlen hatással keil lennie a mezőgazdasági termelés fejlődésére, s egyúttal a munkaerőtartalék felhasználását is elő kel! segítenie. Ezért a melléktermelést az önsegélyen alapuló talajjavításra, gazdasági épületek készítésére (ezt teszi a nyárasdi szövetkezet), komposzttelepek létesítésére, tőzegtermelésre (mihályfai és más csallóközi szövetkezetek), valamint mészkő őrlésére kell irányítani. Továbbá gyümölcsösök területének kiszélesítésére, korai zöldség termelésére, a helyi anyagforrások felhasználására (veszsző, cirok, nád feldolgozása: ez utóbbinak jő példáját láthatjuk a bősi szövetkezetben), háziszőnyegek készítésére kell törekedni. Annál is inkább, mert ez a termelés nem igényel külön beruházásokat, Idényjellegű lehet és a nők számára is munkalehetőséget nyújt. A szövetkezetek munkaerőinek és szállító eszközeinek jobb felhasználása érdekében ajánlatos a tagok idényszerű alkalmazása úthálózat építésénél, javításánál, a fakitermelésben, a cukorgyárakban, a dohányiparban stb. Az egész évi foglalkoztatás megoldása, különösen ami a szövetkezet növénytermesztőit illeti, szakképzettségükkel is összefügg. Megfelelő szaktudással bírjanak, hogy téli időszakban is helyben megtalálják a munkalehetőséget (gépjavítás, alkatrészek készítése stb.; az ipolysági szövetkezet gépjavítói főjavítást is végeznek a környékbeli szövetkezetek részére). Ez azonban megköveteli, hogy az alapfokú mezőgazdasági iskolákat e követelményeknek megfelelően módosítsuk. Bonyolult feladat ez,de megoldható. Az szükséges hozzá, hogy a mezőgazdaság irányító szervei, a tudományos dolgozók és a népgazdaság egyéb ágainak dolgozói erre a kérdésre több figyelmet fordítsanak, mert a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének egész népünk ügyévé kell válnia. Az EFSZ-ek V. kongresszusa is bizonyára arra készteti majd szövetkezeteinket és a mezőgazdaság többi dolgozóját, hogy a kongreszszusi anyag megtárgyalásakor — különösen a szövetkezeti gazdálkodás új módszereinek bevezetésével kapcsolatban — a szövetkezet munkaerőinek egyenletes foglalkoztatásáról is beszéljenek. Ez a kérdés megérdemli, hogy a szövetkezetek új munkaalapszabályaiban is rendezve legyen. Dr. Dusán Kokavec, a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozója 1960. október 12.
