Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-10-09 / 81. szám

Munkában a vojnicei fiatalok Lámpafénynél Beérett a fűszerpaprika látogatja majd a szövetkezeti mun­kaiskolát, 200-an a CSISZ és a párt­oktatási iskolázáson vesznek részt, 8-an pedig tévúton a mezőgazdasági technikumot végzik el. — Ügy szeretnénk, ha itt nálunk, Bátorkeszin volna a konzultációs köz­pont — jegyzi meg Podhradsky elv­társ. Ezt a búcsiakkal karöltve akar­juk megvalósítani. Ott már 10 jelent­kező van, nálunk pedig 6. TLX a az ember kezébe veszi a köz­­ség krónikáját, elébetárul az a nagy fejlődés, amely a községben és a szövetkezetben ment végbe az elmúlt tíz esztendő alatt. A község lakosainak száma közel 4000. Ebből a fiatal körülbelül 500. A legörvende­­tesebb az a tény, hogy a szövetke­zetben mintegy 270 fiatal dolgozik, ami a szövetkezet tag­ságának 50 °/o-át képezi. De nézzük :sak meg köze­lebbről a bátorke­­szi fiatalok mun- Pszota Ilonka káját, gondjait. 1958-ban a bátorkeszi CSISZ szer­vezetet még az utolsók között emle­gették, ma már nevüket ismeri az egész komáromi járás. Ugyanis ők voltak azok, akik elsőként tűzték ki, hogy a harmadik ötéves terv mutatóit négy év alatt teljesítik. Példájukat ma már a komáromi járás számos szervezete követte. Podhradsky elv­társ, a CSISZ szervezet elnöke a kö­vetkezőket mondotta: — Az elmúlt évben egy szervezet volt a községben, s ez nem volt jó, mert egy ilyen nagy szervezetet ne­héz volt gyűlésre összehívnunk, mivel különböző munkahelyeken dolgoztak. Az idei évzáró gyűlésen négy alap­szervezetet alapítottunk a munkabe­osztások figyelembe vétele mellett. Ezeket a szervezeteket a központi vezetőség irányítja. így, ha valamit meg akarunk beszélni, nem kell gyű­lést összehívni, mivel az alapszerve­zet tagjai egy helyen dolgoznak, s ezért ebédszünetben is megbeszél­hetik a feladatokat. — Hogyan készültek fel vállalásuk teljesítésére ? — Elsősorban is kiszélesítjük a csoportok közötti szocialista munka­versenyt, s legalább három ifjúsági csoportot előkészítünk a „szocialista munka brigádja“ címért folyó ver­senyre. Nyers Anna vezetésével már az egyik csoport e büszke cím elnye­réséért versenyez. — Már 1500 m3 komposztot készí­tettünk — szól közbe Pszota Ilonka. Az év végéig a CSISZ tagok még 3500 tonnát készítenek el. Hiszen csakis a talajerő fokozásával tudjuk valóra váltani vállalásunkat. Nos, a bátorkeszi fiatalok gondolnak a politikai és szakmai tudásuk bőví­tésére is. A téli hónapokban 60 fiatal Kellemes vasárnap délután van. Az őszi nap sugarai még az öregeket is az utcára csalja, hát még a fiatalo­kat! Az utcán sokkal több fiatalt látni, mint máskor. Hogy ennek mi az oka? Nem csupán az őszi nap sugarainak lágy simogatása, hanem az, hogy a besai CSISZ-tagok évzáró taggyűlést tartanak. A többi fiatallal én is a kul­túrotthon felé veszem az utam. Me­netközben egyik fiú megjegyzése jut a fülemhez: — Évzáró közgyűlést tartunk? Hi­szen semmit sem csináltunk! Igen, ez így van. De nézzük csak közelebbről a dolgokat. Hiszen az el­múlt időben a besai fiatalok szervez­ték meg elsőnek az ifjúsági munka­­csoportokat. Bármerre jársz-kelsz, a bátor­keszi fiatalok munkájáról el­ismeréssel beszélnek. A fiatalok pedig türelmetlenül várjájc, hogy megérkez­zen a 600 gyümölcsfacsemete, hogy ifjúsági kertet létesíthessenek. Ter­mészetesen, a kiültetett fákat a fia­talok gondozzák majd. A szövetke­zettel karöltve gyümölcsfacsemete­­iskolát alapítanak, amelyben aztán a CSISZ tagok és a pionírok a gyü­mölcstermesztés mesterségét tanul­ják meg. A legnagyobb gond az állattenyész­tésben mutatkozik. Itt ugyanis igen kevés fiatal dolgozik. S ez bizony nem könnyű kérdés, mivel ünnep, vagy nem ünnep, az állatokat etetni kell. A bátorkeszi fiatalok ettől a fel­adattól sem riadnak vissza. Célul tűzték ki, hogy 1965-ig az állatte­nyésztésben dolgozók 60 %-a a fiata­lok sorából kerül majd ki. — S hogyan valósítják meg ezt a nem könnyű feladatot — kérdeztük meg Vankó elvtársat, a szövetkezet elnökét. — Elsősorban is az új technológia és a gépesítés bevezetésével. Az újon­nan épülő istállókban fürdőt építünk. A Fényes patak szabályzásával strandfürdőt létesítünk. Egyszóval törődni fogunk a fiatalokkal, mert őszintén be kell ismernem, bár jó munkát végeznek, de eddig vajmi ke­veset törődtünk velük. Molnár Magda, Nyers Anna A fiatalok szépen keresnek a szö­vetkezetben. Megelégedettek. Csak az bosszantja őket, hogy nem tudnak hol szórakozni. Igaz, van a CSISZ-nek egy helyisége, csak az a baj, hogy az em­lített helyiséget az összedőlés veszé­lye fenyegeti. Az is igaz, hogy kultúr­­otthonuk is van, csakhogy abban he­tente négyszer filmet vetítenek. Te­hát hol szórakozzunk? — veti fel a kérdést Pszota Ilonka és Molnár Mag­da. A fiúk elmennek a kocsmába, de hát mi, lányok mit csináljunk. Pedig a szervezetünknek van saját televí­ziója (jelenleg a szövetkezet irodá­jában porosodik), gramafonja (a Mű­velődési otthonnak egy rádiója, amely ezidáig a kocsmában volt), csak vala­milyen helyiség kellene. — Megbeszéljük a szövetkezet ve­zetőségével — mondja Zatykó elv­társ, a szövetkezet pártszervezetének elnöke, — és megjavítjuk. Ami igaz igaz, kell nekik a helyiség. — A gépállomás brigádközpontját a volt szeszgyárat szeretnénk meg­kapni — vélekedik a szövetkezet el­nöke. — Itt aztán volna a fiatalok részére helyiség, amelyet a szövet­kezet berendezne a számukra. Tehát van elgondolás kettő is. Most már csak az a fontos, hogy mielőbb a kettő közül legalább egy helyiség legyen a fiataloknak. Kert alatt vannak már a hosszú téli esték, amelyeket kell, hogy a fiatalok tanulásra használjanak ki, hogy a téli hónapokban jól felkészüljenek a har­madik ötéves terv első évének telje­sítésére. A papírra kívánkozik még az is, hogy fel kell lendíteni a faluban a sportéletet. Egy kö^el 4000 lakosú községben csupán csak futball-csapat van. A fiatalok nemegyszer mondo­gatják: Két gazdag esztendő alatt a besai fiatalok munkájáról vajmi keveset hallottunk. Ennek egyik oka, s talán a legnagyobb oka az, hogy a falusi pártszervezet nem foglalkozott kellően a CSISZ-szervezettel. Az utóbbi időben azonban megvál­tozott a helyzet. Mind a pártszervezet, mind pedig a nemzeti bizottság élére új elvtársak kerültek, akik sokkal jobb szervező- és nevelömunkát végeznek S habár ezen a gyűlésen még ered­ményekről nem sokat hallhatunk, de annál többet a CSISZ-szervezet jövő­beni terveiről. Az új CSISZ vezetősé­gével a besai fiatalok nemcsak, hogy visszaszerezhetik régi jó hírnevüket, hanem azt jóval fölül is múlhatják. CSATLÓS ISTVÁN (Besa) — Kosárlabda, asztalitenisz csapa­tokat is jó volna alakítani. Reméljük, a tavaszi bajnokságok során már ezek is a pályára lépnek. — Jó volna egy tánccsoportot is létesíteni, mert vasárnap megöli az embert az unalom — vélekedik Pszota Ilonka, majd hozzáteszi: — varró és főző tanfolyamra is szívesen eljár­nánk. Igen, s ez sok-sok bátorkeszi lány panasza. Mit szól ehhez a kultúrott­hon vezetősége? Nem gondolja, hogy feladata lenne varrási és főzési tan­folyamokat rendezni? De íme, egy másik vélemény, ame­lyet Molnár Magda mondott: — Jó lenne, ha a falu vezetői több­ször eljönnének a fiatalok közé, s el­beszélgetnének vélük a falu minden­napi dolgairól? Mért nem szervezik meg, hogy az út mentén parkot léte­sítsünk? Csinosabb, szebb lenne fa­lunk képe. A fiatalok nem húznák ki magukat a brigádmunkából. Reméljük, hogy az itt felvetett problémák hamarosan megoldódnak, s a falu fiataljai pedig szavukat áll­ják és az elkövetkező évben még több fiatal talál életpályát a mezőgazda­ságban. Németh János ♦ 83 000 lakosa volt tavaly Kosicé­­nek. Ma a lakosság száma már meg­haladja a 90 000-et. A város nagy iramban fejlődik és feltételezhető, hogy a lakosság száma 1970-re eléri a 180-200 000-et. ♦ A bratislavai Turista utazási iroda a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ez évi ünnepségeire társasutazást rendez Moszkvába. A „Barátság von­­natja“ Kijevben és Lwowban áll meg. ♦ Az Ostrava-karvinai bányavidéken a Ludvig Bányában ez év február 1-én vezették be az 5-napos munkahetet. E bányához október 1-én a Csehszlo­vák Hadsereg, a Július Fuóík és a Dukla Bánya is csatlakozott. ♦ 2000 brigádos állt munkában az elmúlt vasárnap a kosicei járás föld­jein, hogy a burgonyaszedésben se­gítsen. ♦ Tizenegymillió 500 ezer órát dol­goztak le az észak-morvaországi kerü­let lakói 1960 első felében a város- és falufejlesztési akció keretében. ♦ PIzen utcáin új T-2 típusú villa­moskocsik jelentek meg. Egyelőre próbautakat végeznek, majd Slovany lakótelep és a város szíve között fog­nak közlekedni. ♦ A Stará Tura-i Finommechanikai Üzemben 15 kollektíva versenyez a Szocialista Munka Brigádja címért. Közülük öt ifjúsági kollektíva. ♦ A prágai Dunaj palotában meg­nyílt a svéd könyvek kiállítása. A ki­állítást a stockholmi királyi könyvtár készítette elő. A kiállított könyvek egy részét a Prágai Állami Könyvtár ajándékba kapja. ♦ Krasznodarban a szovjet szak­szervezeti sportolók bajnokságán szép eredmények születtek az atlétikában. Néhány jelentősebb eredmény: 10 000 méteres síkfutás: Bolotnyikov 28:52; gerelyvetés: Ozollna 58,17 (a világ második legjobb eredménye). A BUDAPESTI TELEVÍZIÓ MŰSORA Október 11., kedd: 18.00 Iskolások műsora. 20.00 Filmközvetítés. Szerda: Labdarúgó-közvetítés. 20.00 Riport­­műsor. 20.20 Filmközvetítés. Csütör­tök: 18.00 A mi otthonunk. 18.35 TV- híradó. 19.00 Operettközvetítés. Szom­bat: 18.25 TV-híradó. 19.00 Színházi közvetítés. Vasárnap: 10.00 Ifjúsági filmmatiné. 19.00 Élő újság. 19.50 Színházi közvetítés. Jelsöcre ráborult az éj homálya. A sötétbe lopakodó ködöt csak néhány halványan pislákoló utcai lámpa fénye töri át. Az óra mutatója már későre jár. Egy ablak azonban még most is hívja a vendégeket. Bent őszhajú ember hajol az írógép felé. Halkan kopogtatva nyi­tunk be. — Jó estét... Fejezze már be a munkát, mert itt éri)a hajnal — tréfál­kozunk Szabó Béla elvtárssal, a helyi nemzeti bizottság titkárával. — A munka nem tűr halasztást... Aludni. ráérünk a télen is — válaszol. — Min dolgozik? — A nemzeti bizottság teljes ülését készítem elő, amelyen alaposan érté­keljük majd a nyári munkákat és jóvá­hagyjuk a költségvetést. Természete­sen, foglalkozunk a betakarítással és az őszi munkákkal is. — Hogy megy a vetés? — Sajnos, a szövetkezet nem tart lé­pést az idővel. A rozsot még nem ve­tettük el, a búza alá a talajt csak most készítjük elő. — Már a körmükre égett a munka. Talán keveset foglalkoztak a szövetke­zettel ? — Be kell ismernünk, hogy nem fog­tunk idejében a szántáshoz. A mező­****** ********* gazdasági albizottság, bár ülésezik, de nem fejt ki rugalmas munkát — Titkár elvtárs, bizony most a tet­teken a sor. Az idő nem vár. Mii nesz­nek annak érdekében, hogy о munka megjavuljon? — A hibákból okulva, most hetenként többször is értékeljük a munkákat és azonnal intézkedünk, ha a szervezési munkában hiányosságokat észlelünk. — A burgonyabeadással Hátul kullog a járás. Községük hogyan birkózik meg ezzel a feladattal? — A burgonyabeadással a mezőgaz­dasági albizottság idejében és alaposan foglalkozott. Segített a szervező mun­kában. Szövetkezetünk tagjai minden időt kihasználtak a burgonya ásására, és már szeptember 25-én teljesítettük a beadást. — A Luéeneci Járási Nemzeti Bi­zottság tanácsa a napokban értékelte a húsfélék beadását. Megállapította, hogy sok szövetkezet bizony hátul kul­log. A község hogyan teljesíti az állat­­tenyésztési termékek beadását? — A tojásbeadást már augusztus 31- én teljesítettük. Elmondhatjuk, hogy a marhahússal is jól állunk. Megvan rá minden lehetőség, hogy a tejbeadást az év végéig túlteljesítjük. — A sertéshúsbeadás maguknál is le­maradt? — Bizony nem dicsekedhetünk. A szövetkezet az előirányzott 238 mázsa sertéshúsból még csak 121 mázsát adott be. A helyi nemzeti bizottság nem foglalkozott idejében a sertésállomány tervének betartásával és az új hízla­­lási módszerekkel. Most minden erőn­ket meg kell feszíteni, hogy a lehető­ségeket kihasználva, az év végéig be­hozzuk a lemaradást. Közben megjön a helyi nemzeti bi­zottság elnöke is. Közösen meghányjuk­­vetjük a helyi nemzeti bizottság mun­káját. A vitában kikristályozódik, hogy az albizottságok, bár foglalkoznak a problémákkal, tervszerűbben ülésezhet­nének. Főleg a mezőgazdasági albizott­ságnak kellene alapos munkát kifejte­nie most, az őszi munkák dandárja ide­jén. Olyan hangok is hallatszottak, hogy ha sok a munka, nincs idő az ülésezésre. Nem az a fontos, hogy az albizottságok hosszú gyűléseket tartsanak, hanem az, hogy az albizottságok jól előkészített, rövid gyűléseken azonnal hozzanak ha­tározatokat a feladatok megoldására. A jelsöci helyi nemzeti bizottság álta­lában elég jó munkát végez; Szabó Bé­la elvtárs a falu régi forradalmi ha­gyományaihoz híven lelkiismeretesen látja el munkakörét. A helyi nemzeti bizottság munkájában azonban még több forradalmi szellemet kell vinni. Nem szabad megalkudni a nehézségek­kel. Bizony, egy olyan régi szövetkezet­ben, mint a jelsöci, már szégyen, hogy az őszi munkákkal elmaradtak. Balla József Köztársaságunk területi átrendezése következtében módosultak a kerületi és járási határok, megváltozott a köz­­igazgatási területegységek beosztása. A kerületek és járások számának csök­kentése folytán nagyobb kiterjedésű területek igazgatása háramlik a járási és kerületi nemzeti bizottságokra. Ezen­kívül a különböző fokozatú nemzeti bi­zottságok ügy- és jogköre is bővül, s a nemzeti bizottságok dolgozóinak igé­nyesebb, felelösebb feladatokat kell megoldaniok. A következőkben azokról a mezőgaz­dasági Beladatokról tájékoztatjuk olva­sóinkat, amelyekben — a 91/1960 Zb. számú törvény alapján — az intézkedés és döntés joga a községi és városi nem­zeti bizottságokat illeti meg mind a szervezetekkel, közületekkel, mind pe­dig a polgárokkal szemben. Tehát a nemzeti bizottságok ezzel összefüggő jogai és kötelességei: a) döntenek a mezőgazdasági földte­rületek kiutalásáról ezek hasznosítása céljából, s egyéb intézkedéseket fogana­tosítanak a mezőgazdasági termelés biztosítására: b) közreműködnek a tagosítás vég­h) nyilvántartják az állattenyésztők által beadott jelentéseket a háziállatok szaporulatáról vagy fogyatékáról, kiáll­­lítják a borjak, birkák vagy sertések levágására jogosító engedélyeket, vala­mint a felsorolt állatok eladására jo­gosító bizonylatokat vágóhídi célokra; i) megszervezik az állatok takarmá­nyozására alkalmas hulladékok gyűj­tését ; j) a háziállatok megbetegedése vagy fertőzöttségének gyanúja esetén vesz­tegzár alá helyezik az állatokat közös istállózásuk előtt, ellenőrzik az álla­tok elhullására vonatkozó bejelentési kötelezettség betartását, gondoskodnak a fertőzött állati tetemek elkülönítésé­ről, eltiltják a megfigyelés alatt álló állatokat az utak, kutak, itatók és úsz­tatok használatától; k) határozatilag megállapítják az egyénileg gazdálkodó parasztok beadá­si feladatainak terjedelmét a mezőgaz­dasági főterményekre vonatkozólag, ha pedig az egyéni gazdálkodók feladatu­kat nem teljesítik, megtárgyalják ve­lük ennek okait és segítséget nyújtanak a nehézségek áthidalásához; rehajtásában; c) gondoskodnak a növényi kártevők irtására irányuló intézkedésekről; d) föltárják azokat a földterületeket, amelyek termőfölddé alakíthatók, tár­gyalnak az ilyen területek tulajdonosai­val és indokolt esetben utasítást adnak a termőfölddé történő átalakításra; e) előírják a műtrágya kötelező hasz­nálatát olyan földművesek esetében, akik nem tettek eleget termelési és be­adási feladataiknak, jóllehet földjük gondos megművelésének nincs külö­nösebb akadálya; f) megvitatják a komlótermesztökkel a komlótelepek felújításának és kibő­vítésének lehetőségeit; g) intézkedést tesznek a kiszáradt, száradásnak induló vagy elöregedett gyümölcsfák kivágatására; 1) döntenek a begyűjtési szervek és az egyénileg gazdálkodó parasztok kö­zötti szerződésekből származó vitás ügyekben. Ezekben a kérdésekben illeti meg az intézkedés és döntés joga a nemzeti bizottságokat, azonban földműveseink­nek is legjobb tudásuk és lehetőségeik szerint kell támogatniok a hivatalos szerveket felelős munkájukban. К. E. 1960. október 9. Az önsegélyes építkezésekről rek, sportpályák építésének szakaszán. Csupán Szlovákiában önsegélyes akció­ban több mint 4 és félmilliárd korona értékű munkát végeztek el. öt év alatt 450 kultúrotthont, 154 iskolát, 315 tűzoltószertárt, 305 sportintézményt adtak át rendeltetésének. Az 1960. év a Z-akció óriási fellen­dülésének időszaka. Hazánk felszaba­dulásának 15. évfordulója alkalmából szocialista versenymozgalom indult országszerte. Ez év első felében ha­zánk dolgozói 97 millió brigádórát dol­goztak le 1 milliárd 200 millió korona értékben. Ez a teljesítmény az 1959. év első felében elért eredmény két­szerese. Az országos versenymozgalomban a kelet-szlovákiai kerület került az első helyre. A második helyet az észak­­morvaországi, a harmadikat pedig a közép-szlovákiai kerület foglalta el. A beszámoló további részében foglal­kozott a fogyatékosságokkal is. Főleg a tervek pontatlan kidolgozására és a számtalan megkezdett, be nem fe­jezett építkezésre hívta fel a figyel­met. Rámutatott a versenymozgalom kiszélesítésének fontosságára, a bevált építkezési tervek felhasználására és a több célt szolgáló építkezések meg­kezdésére. (S-K) A város- és faluszépítési akció ke­retében október 4-én országos érte­kezletet rendezett Bratislavában a Z- akció kormány-bizottságának titkár­sága. Az ülésen részt vettek a kerü­letek, az Állami Bank, a pénzügy, iskolaügy és földművelésügy képvise­lői. Jozef Gajdosík, a Szlovák Nemzeti Tanács pénzügyi megbízottja a Z-akció kormány-bizottságának tag­ja, tartott beszámolót. Gajdosík elvtárs beszámolójá­ban értékelte az elmúlt 5 év eredmé­nyeit, s elmondotta, hogy 1954-től 1960-ig 4 milliárd korona értékkel gyarapodott országunk az építkezés, parkosítás, fásítás, talajjavítás, utak, hidak, kutak, vízvezetékek, játszóte-Felébredtek a besai fiatalok

Next

/
Thumbnails
Contents