Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-09 / 81. szám
Érdemes megpróbálni A sládkovicovói szövetkezetben is már régebben rájöttek arra, hogy a szövetkezeti termelés sikere nagymértékben függ a munka helyes szervezésétől és az igazságos, jó munkát jutalmazó és rossz munkát büntető fizetési rendszertől. Ez a két tényező, ha a szövetkezet és a tagok érdekeivel összhangban alkalmazzuk őket, szinte csodálatos gyorsasággal helyrebillenti a gyengén gazdálkodó szövetkezetek gazdasági egyensúlyát. Nézzük meg, milyen eredményeket hozott a munka helyes szervezése és a prémiumrendszer bevezetése a sládkovicovói szövetkezetben. — Elsősorban a munka jó szervezésére fektettünk nagy súlyt — magyarázza Stefan Zatkó, a szövetkezet elnöke. Munkacsoportokat alakítottak mind a szarvasmarhák, mind a sertések és a baromfi mellett dolgozó tagokból. Ezenkívül zöldségtermesztői és mezei csoportokat szerveztek. A mezei csoportokat további kisebb csoportokra osztották, amelyek önállóan végezhették el az egyes termények növényápolását anélkül, hogy ez a munkaszervezés fékezné a munkálatok gépesítését. A munkacsoportok igen szép munkaeredményeket mutattak fel. Hasonló kisebb csoportokat alakítottak az állattenyésztésben is. Mindegyik csoportnak egyforma feladatokat adtak és számukra egyforma munkafeltételeket teremtettek. Ennek alapján bevezették a termelési eredmények utáni jutalmazást. Az egyik istállóban, ahol jó kollektíva alakult ki, teljesítették a tej termelési tervét és 41000 literrel több tejet termeltek, mint a termelésben utolsó helyen álló istálló kollektívája. A termelési eredmények alapján minden 100 liter tejért 2,7 munkaegységet kaptak. Természetesen, így a 41000 liter tejtöbblet lényegesen magasabb alapfizetést biztosított nekik, mint a termelésben lemaradt szomszédos istálló dolgozóinak. Ezenkívül bevezették a terv túlteljesítését szolgáló prémiumrendszert és minden terven felül termelt liter tejért 80 fillér jutalmat fizettek ki. sem volt a tejtermelés kifizetődő, mivel egy liter tej előállítása 2,28 koronába kerül. Viszont sokkal olcsóbban termeltek, mint az előző években. A jutalmazásnak ez az új módja vitára adott alkalmat az egyes istállók fejőgulyásai között. Az évzáró gyűlésen ugyanis nyilvánosan átadták a jó munkaeredményekért járó jutal-A sertéstenyésztésben is sok kivetnivaló akadt. Még két évvel ezelőtt aszerint fizették az anyasertések gondozóit, mennyi állat volt a gondjaikra bízva. Mindamellett a malacok gyengék és betegesek voltak és a zárt istállózásból származó betegségek átterjedtek az anyakocákra is. Fogyott a takarmány, de ennek ellenére semmilyen súlygyarapodást sem észleltek. Ezen a munkahelyen is bevezették a termelékenység utáni jutalmazást. Néhány sertésgondozó beleegyezett az új fizetési rendszerbe; négyen elmentek, s helyükre új állatgondozókat kellett állítani. Az első hónapban a vezetőség kénytelen volt havonta 50 munkaegységet előlegezni minden gondozónak, mivel a termelési eredmények alapján csak 12 munkaegységet kaptak volna. De alig telt el néhány hét, az eredmények annyira megjavultak, hogy a sertésgondozók megkeresték a havi 70 — 80 munkaegységet is. Amikor ezt látták a többiek. Csallóközben ebben az évben egymás után fúrják az öntözésre szánt kutakat. Egy kút fúrására négy nap is elegendő, mivel már 8 méteres mélységben vízre bukkannak. A kutakat főleg kukorica, cukorrépa, burgonya, takarmány félék és zöldség öntözésére készítették, mivel ezek a belterjes termények hálálják meg a legjobban az öntözésre fordított fáradságot és költségeket Építik Szlovákia legkorszerűbb mélyalmos tojóházát, amely lehetővé teszi, hogy a baromfitenyésztésben háromszorosára növeljék a baromfigondozók munkájának eddigi termelékenységét В о ó r, gazdasági mérnök, (a képen balra) a szövetkezet zootechnikusa nagyban hozzájárult a haladó szervezési, jutalmazási és termelési módszerek bevezetéséhez A tehenek átlagos évi tejhozama a sládkovicovói szövetkezetben 1750 liter volt. Ezzel szemben az első istállóban állatonként elérték a 2140 literes átlagot. Igaz, hogy még így Amikor tavaly arról írtak az újságok, hogy a trebisovi szövetkezet egy hektárnyi kísérleti parcelláján 917 mázsa cukorrépa termett, se szeri, se száma nem volt a hitetlenkedőknek. Számuk még csak gyarapodott, amikor ez év márciusában Juraj Lopatník, a trebisovi szövetkezet elnöke munkafelajánlást tett, hogy egy liéktáron 1300 mázsa cukorrépát termeszt és a további 255 hektáron 500 mázsás átlagos hektárhozamot ér el. A munkafelajánlás hallatára az emberek még az ország legtávolibb zugából is Trebisovra készültek. Három hitetlenkedő nem sajnált pénz és fáradtságot; Plzenből Kosicére utazott s onnan taxival a trebisovi szövetkezet földjeire ment, hogy a saját szemével is meggyőződjék a munkafelajánlás létezéséről. S utánuk a kíváncsiak százai özönlöttek; ki hivatalosan, ki titokban, hogy megnézzék Lopatník elnök „csodáját". De ezt a „csodát“, amely ma is napról napra gyarapszik, már nem gondozta Lopatník elnök egymagában, mint a tavalyi kísérleti parcellát. Idén már vagy 30 trebisovi szövetkezetes szorgoskodott vele egy sorban a munkafelajánlás teljesítéséért. Ez évben a kelet-szlovákiai kerületben nemcsak a trebisovi szövetkezet takarít be rekordtermést cukorrépából. Hiszen a trebisovi szövetkezet felhívása visszhangra talált a kerület 50 szövetkezetében. Figyelemre méltó hektárhozamokat várnak mat. Az első istálló hat tagból álló kollektívája az alapfizetésen felül 20 000 korona prémiumot kapott. Erre felszólaltak azok, akik semmit sem kaptak. Méltatlankodtak, hogy ők is éppen úgy etették és fejték az állatokat, mint az első istálló kollektívája, tehát éppen olyan fizetésre van joguk, mint azoknak. Látszólag igazuk volt. Csak akkor indult meg a vita, amikor a vezetőség megkérdezte: — Valóban, ti is etettetek és fejtetek. De hogyan történhetett meg, hogy ennek ellenére 41000 liter tejjel kevesebbet termeltetek, mint az első istállóban? Az első istálló kollektívájának érdeme, hogy a 41000 liter terven felül előállított tejet szabadon eladhattuk, és literjéért 2,30 koronát kaptunk. Akadtak olyanok, akik azt bizonygatták, hogy ők rosszabb takarmányt kaptak, mint a megjutalmazottak. Végül a tagok saját maguk mutattak rá arra, hogy ez nem igaz, ellenben az első istállóban jobban gazdálkodtak a takarmánnyal, mint a többiben. Megmutatkozott a munkacsoportoknak az a nagy előnye, hogy az együtt dolgozó 6 — 8 ember kölcsönösen bírálja és ellenőrzi egymás munkáját, együttesen igyekszik megoldani a felvetődött problémákat és naponként összehasonlítja a munkacsoport egyes tagjainak munkaeredményeit. ők is igyekezni kezdtek. Az említett tapasztalatok alapján a sládkovicovói szövetkezetben ebben az évben kiszélesítették és elmélyítették a prémiumozás rendszerét. Minden munkacsoport ismeri a nyerstermelésben rá váró feladatokat. Az emberektől megkívánják a terv minőségi és mennyiségi termelését is. Pontosan meghatározták és ismertették a szövetkezet és az egyes munkacsoportok nyers- és árutermelési feladatait. Figyelemmel kísérik a takarmányfogyasztást. Például az állatgondozók másfél millió értékű állati termék előállítására 75 000 zabegységet használhatnak fel. Minden megtakarított zabegység után 20 fillér prémiumot kapnak. Tehát prémiumot kap az is, aki túlteljesíti a termelési tervet, továbbá az is, aki csökkenti a termelési költségeket. Ezzel szemben szigorúan büntetik és a prémiumozásból kizárják azokat, akik valamit eltulajdonítanak a közös vagyonból. Néhány tapasztalatot említettünk egy nemrégiben még gyengének ismert szövetkezetből. Nem vitás, hogy nem egy szövetkezet meríthet belőlük tanulságot, s az említett szervezési és jutalmazási módszerek nagyban hozzájárulhatnak a szövetkezetek felvirágoztatásához és a harmadik ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítéséhez. Gir. A kechneci szövetkezet jó gazdasági eredményeiről ismert nemcsak a kosicei járásban, hanem az egész kelet-szlovákiai kerületben is. Összesen 740 hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodik, s ebből 540 hektár szántóföld. Kiegyensúlyozott gazdálkodásra vall az a tény is, hogy tavaly a munkaegység értéke 22 korona volt és az idén bevezethették a szilárd pénzbeni jutalmazást. Minden munkaegységre 19 koronát fizetnek ki, 3 koronát prémiumra tartogatnak, és ezenfelül munkaegységenként 2 kg gabonát juttatnak a tagoknak. A szilárd jutalmazás bevált. C s a m a j Bertalan tehéngondozó például augusztusban 1850 korona fizetést kapott s a többi szövetkezeti tagnak is hasonlóan szép fizetése volt. Igyekeznek is mindnyájan, hogy napról napra szebb eredményeket s ezzel együtt még magasabb fizetést érjenek el. Időben végeztek a gabona betakarításával és a beadást is a határidő lejárta előtt teljesítették. A sertéstenyésztésben 250 sertésnél bevezették a szárazetetést. A tehenek átlagos tejhozama állatonként napi 7,2 liter és Juraj H а г а к s i borjúgondozó neveltjei 70 dekás napi súlygyarapodást érnek el. A kechneci szövetkezet tagjai ebben az évben hozzáláttak a pulykatenyésztéshez. Összesen 1000 pulykát tartanak, s ezeknek átlagos súlya körülbelül 3 kiló. Egy kiló pulykahús előállitására 7,5 koronát fordítottak. A pulykák már 2 hónapja legelnek, s fejenként naponta csak 5 deka szemestakarmányt kapnak. Ügy számítják, hogy a szövetkezet 100 000 koronát kap a pulykákért s ebből 50 000 korona a tiszta haszon. A szövetkezet tagjainak minden igyekezete arra irányul, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt elvégezzék. A beadásban is példás eredményekkel dicsekedhetnek. A sertéshúson kívül minden mezőgazdasági termék időbeni beadási tervét teljesítették s tojásból már májusban beadták az egész évre tervezett mennyiséget. Bohus Nemcek (Kosice) __és akik követik példájukat A kosicei járás szövetkezetei közül Kechnec után Milhost is munkafelajánlást tett, amelyben megígérte, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti. Búzából, árpából, kukoricából és burgonyából négy év alatt, cukorrépából pedig 3 év alatt annyit termelnek, amennyi az ötéves terv feladata. Az öt évre tervezett 244 vagon cukorrépa helyett már 1963-ig 315 vagonnal termesztenek. Húsból, tejből és tojásból 4 év alatt teljesítik a termelési terv feladatait és már 1964-ben 922 mázsa húst, 139 680 liter tejet és 81 00'' darab tojást adnak be terven felül. Ügy tervezik, hogy 1964-ben minden hektár földre 205 kg húst termelnek. Természetesen, a termelés növelésével párhuzamosan növekszik majd a munkaegységek értéke is. Az 1964-es gazdasági évben 29 korona, 1965-ben Hektáronként 1000 mázsa cukorrépa például a jenkovcei szövetkezetben. De azért a legszebb és legegyöntetübb termést mégis a trebisoviak földjén találjuk. A munkafelajánlás szerint a trebisovi szövetkezet a tavalyi egy hektár helyett ebben az évben egy öthektáros kísérleti parcellát akart létesíteni. A vége az lett, hogy három ilyen öthektárnyi kísérleti parcellát létesítettek, s mindegyikben 1300 mázsás hektárhozamot akartak elérni. A kísérleti parcellák három különböző dűlőben vannak. A Lyson-dűlőben az előző években rétek voltak. Ezeket jókor felszántották, trágyázták. Az Andrej-dűlőben a cukorrépa előtt őszi keverékeket termesztettek és a vetés előtt a parcellát háromszor felszántották. A harmadik kísérleti parcellát, a Niznansky-dűlőben felszántott legelőn létesítették. Mind a három öthektáros kísérleti parcellára 600 mázsa érett istállótrágyát hordtak. A trágyát azonnal beszántották és még a tél beállta előtt mélyszántást végeztek. A műtrágyákat úgy adagolták, hogy elősegítsék a cukorrépa gyors fejlődését Minden hektárra összesen 28 mázsa műtrágyát szórtak. A répát gondosan, gyors tavaszi talajelőkészítés után 45 cm-és sortávolságra vetették. A tenyészidő alatt a cukorrépát háromszor megkapálták.- Negyedszer máy nem jutottunk a kapáláshoz — mondja Lopatník elvtárs. - A répa olyan gyorsan ki-Juraj Lopatník bokrosodott, hogy egyáltalán nem lehetett a répatábláre lépni. A répalevelek hossza csaknem 110 cm volt, s ezért nem valósíthattuk meg a negyedik sarabolást, bár jól tudtuk, hogy csak hasznára lett volna a cukorrépa fejlődésének. Olvasóinkat biztosan érdekli, milyen vetőmagot vetettek el a trebisovi szövetkezetesek. A Lyson-dűlöben 2 hektárra Dobrovicei vetőmagot, kettőre új nemesítésű Ce — R (cerkospórának ellenálló, Semcicéből származó) magot, az ötödikre pedig Dobrovicei N vetőmagot vetettek. A cerkospórának ellenálló répa dacolt minden betegséggel. Némelyik cukorrépa-test eléri az 1 kg-ot, sőt akad 4 kilós is. A látogatók százai az iránt érdeklődnek, hogyan sikerült a trebisovi szövetkezet dolgozóinak a cukorrépát ilyen gyors fejlődésre kényszeríteniük, és mit csináltak, hogy a parcellák olyan egyöntetűek, sehol sem lehet látni üres helyeket. Ez azért van, mert a trebisovi szövetkezet dolgozói nagy súlyt fektettek a cukorrépa egyelésére. Minden hektáron 100 000 — 110 000 növényegyedet hagytak. A trebisovi kísérleti parcellákon még most is növekszik a cukorrépa. Minden jel arra mutat, hogy nálunk soha nem látott rekordtermés várható. Nehéz megmondani, vajon egy hektáron 1000 vagy 1300 mázsa répa lesz-e. Annyi bizonyos, hogy a trebisovi szövetkezet dolgozói bebizonyították; az emberi szorgalomtól és tudástól függ, mennyire tudjuk növelni az egyes termények hektárhozamát. B. Dusek pedig 30 korona lesz a munkaegység értéke. Sokakban felvetődik a kérdés, hogyan érik el a milhosti szövetkezet dolgozói ezeket az eredményeket. Elsősorban a talaj fokozatos javításával. A szántóterület 25 %-át minden évben szervestrágyázzák és 1300 m3 komposztot készítenek. A nyári kifutókban, ahol egész nyáron át a szarvasmarha pihen, a trágya és trágyalé alom hiányában eddig mindig veszendőbe ment, s így a szövetkezet a nyári trágyatermelésnek a felét mindig elvesztette. Jövőre alomnak megfelelő tőzeget vásárolnak, s így a trágya és trágyalé a tőzeggel együtt kitűnő szerves trágyát szolgáltat. Jövőre bevezetik a zöldtrágyázást is, amelyet minden évben megismételnek. A szántóterület 25 %-án őszi gabonát, 25 %-án tavaszi gabonát, 25 %-án kapásnövényeket és maradék 25 %-án takarmányt termelnek. A vetésforgón kívül 40 hektárt lucernatermesztésre és 10 hektárt gyümölcsös létesítésére hagynak meg. A szántóterületet 1964-ig kishozamú rétek és legelők felszántásával 22 hektárral kiszélesítik. így évente 1540 mázsa jő minőségű' lucernát vagy lóherét nyernek. Figyelemre méltó eredményeket terveznek az állattenyésztésben is, ahol 2400 literre akarják növelni a tehenek évi átlagos tejhozamát, a sertéshizlalásnál napi 0,5, s a szarvasmarháknál pedig 1 kilós súlygyarapodást remélnek elérni. Az állattenyésztésben bevezetik a prémiumozást. A tervezettnél magasabb termelési eredményekért a dolgozókat külön jutalomban részesítik. A teheneknél áttérnek az egyedi etetésre és a sertéstenyésztésben bevezetik az előhizlalást. Az oszthatatlan alapot tovább erősítik, hogy elegendő pénz maradjon Vagyonuk további fejlesztésére és a családi pótlékok növelésére. Minden feltételt megteremtenek arra, hogy a kechneci szövetkezet példája szerint már 1961-ben áttérhessenek a tagok pénzbeni szilárd jutalmazására. Iván Sándor (Kosice) 1960. október 9. Akik bevezették a szilárd pénzjutalmazást...
