Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-09 / 81. szám
Hruscsov elvtárs beszédéből A szovjet ENSZ küldöttség nevében Hruscsov elvtárs a közgyűlés hétfői ülésén felszólalt és foglalkozott az ENSZ titkárságának munkájával, valamint Hammarskjöld főtitkár szerepével. A többi között a következőket mondotta: — Az ENSZ 1945-ben alakult meg. E kor legnagyobb lángelméi a második világháború győzelmes befejezésének légkörében meghényták-vetették az államok rendes viszonyának helyreállítását, olyan nemzetközi szerv létesítését, amely meg tudná oldani az államok között felmerülő vitás problémákat és megakadályozza a nemzetközi helyzet kiéleződését, stb. A világszervezet alapokmánya lerögzítette, hogy a Biztonsági Tanács határozatait a nevezett államoknak egyöntetűen kell jóváhagyniok. Azóta tizenöt év telt el. A világban koloszszális változások következtek be. Aki ezt nem érti, álomban él. Számunkra azonban nem azok a fontosak helyesebben nem azoknak kellene fontosnak lenniük, akik álomállapotban vannak, hanem azoknak, akik az egész idő alatt népükkel és az államokkal együtt éltek és dolgoztak, és látják, hogy világszerte óriási társadalmi és politikai átalakulások történtek. A Szovjetunió sikerei bebizonyították, milyen nagyok az előnyei a szocialista rendszernek, milyen korlátlan lehetőségeket nyújt a szocializmus és a kommunizmus a nép tehetségének kibontakozására. A szocializmus útjára lépett nagy Kína szemléltető példája annak, hogy az imperializmus elnyomásától megszabadult népek mily gyorsan kaphatnak, erőre, megszilárdíthatják függetlenségüket és felszámolhatják gazdasági és kulturális elmaradottságukat. A burzsoá ideológusok azt állítják, hogy a szocializmus csak az elmaradott, gyengén fejlett országokban talál talajra. Csehszlovákia, amely a múltban iparilag igen fejlett tőkés állam volt, nagyon tanulságos példa. Ez az ország megcáfolta az esztelenségeket, amelyeket a nyugati ideológusok előszeretettel hangoztatnak és bebizonyította, hogy a szocializmus útjára lépve egy igen fejlett ország is rendkívül jó feltételeket biztosít népe rohamos fejlődésére, életének javulására. Hruscsov elvtárs ezután foglalkozott az ENSZ szerepével. — Egy bolygón élünk — mondotta, és ezért törekednünk kell valamenynyi állam viszonyának rendezésére és az egyenjogú együttműködés megteremtésére. Az ENSZ legyen az a fórum, az a hely, ahol a béke megőrzése érdekében a lehető legszélesebb és legigazságosabb alapon valósul meg ez az együttműködés. Amikor például a szovjet kormány felveti a főtitkári tisztség átszervezésének kérdését, az az őszinte igyekezete tükröződik, hogy az ENSZ helyes tevékenységet fejtsen ki, vegye tekintetbe valamennyi nép, necsak valamely államcsoport vagy ország érdekei^ Hammarskjöld úr sohasem volt objektív a szocialista országokkal szemben. Mindenkor az USA és a monopóltőke többi országainak érdekeit védelmezte. A kongói eseményekkel, amelyekben kimondottan negatív szerepet játszott, elfogyott türelmünk szála. Valóban, ha az ENSZ titkárságának és a Biztonsági Tanácsnak összetétele más lenne, nem került volna sor rendkívül heves eseményekre Kongóban. Á szovjet küldöttség Clen Cove-i üdülőjében Hruscsov elvtárs az újságírók kérdéseire válaszol. (Foto: CTK — TASSZ) Az ENSZ közgyűlésének hétfői napirendjén felszólalt Kádár János elvtárs, a Magyar Népköztársaság küldöttségének vezetője is, aki többek között a következőket mondta: , „Mindenki tudja, hogy amíg a Szovjetunió és a többi szocialista ország az utóbbi években jelentős mértékben csökkentette haderőinek létszámát, a NATO hatalmak tényezői csak az általuk folytatott fegyverkezési hajsza palástolásaképpen hangoztatnak békeszólamokat. Tanulságos a népek számára az, hogy míg a Szovjetunió és a többi szocialista ország kormányai új leszerelési javaslatokkal jöttek New Yorkba, a NATO vezetői a legnagyobb katonai hadgyakorlatokat készítették elő ugyanerre az időre. A gyarmati rendszer haldoklása Az egész emberiség együttérzéssel és feszülten figyeli a gyarmati népeknek felszabadulásukért vívott, széles sodrású és drámai küzdelmeit. Valóban megérett az idő a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolására annál is inkább, mert a gyarmati rendszer, az imperializmus e gyászos terméke, az összeütközések állandó forrása. Hazánk nagy sikerei Magyarországon az ipar adja a nemzeti jövedelemnek csaknem két harmadát. Mezőgazdaságunk gyors ütemben fejlődik. A gyarmatosító urak még saját országaik fejlődésében sem tudnak ilyen tempót felmutatni, nemhogy az általuk leigázott gyarmati népek életében.“ Kádár János elvtárs ezután foglalkozott Kína ENSZ tagságával. Kijelentette, hogy képtelenség a világszervezet egyetemességéről beszélni addig, amíg a majdnem 700 millió lelket számláló embert magában foglaló Kínai Népköztársaság képviselői nem foglalják el helyüket az őket megillető helyen. Az ún. magyar kérdésnek semmi köze a magyar valósághoz „Az ún. magyar kérdésnek az ENSZ- ben van köze a hidegháborúhoz és sok mindenhez, de semmi köze sincs a magyar valósághoz, sem pedig a világszervezet alapokmány szerinti rendeltetéséhez. A magyar dolgozó nép örökre véget vetett a nagytőkések és a földbirtokosok hatalmának. Szocialista államot és társadalmat teremtett önmaga számára és abban fog élni a jövőben is." * NEW YORK-I IDILL Emigráns: — Főnök úr, ha óránként nem kapok legalább öt dollárt, nem tűntetek „elveszett hazámért“. Olcsóbban nem adom el hazafiasságomat. Az üt semleges ország javaslata, amely a nemzetközi kapcsolatokban beállott feszültséget egy Hruscsov- Eisenhower találkozóval kívánja feloldani, igen élénk visszhangra talált a világközvéleményben. Nem kétséges, hogy ez az indítvány az ENSZ közgyűlés idei munkájának egyik kiemelkedő eseménye. Nkrumah ghanai, Nehru indiai, Szukarno indonéz, Tito jugoszláv és Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének javaslata még a legbórulátóbb nyugati politikusok várakozásán is túltett. Hírügynökségek jelentései szerint mind amerikai, mind szovjet részről választ adtak a javaslatra. Eisenhower, mint az várható volt, elutasította az öt semleges ország javaslatát. Ezzel újból bebizonyította, hogy a washingtoni Fehér Ház távozó ura elnöki működésének hátralevő időszakában sem hajlandó olyan lépést tenni, amely a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok megjavulását és a vitás nemzetközi kérdések békés úton történő megoldását szolgálná. Így hát Eisenhower mint a hidegháborús politika híve, az amerikai diplomácia további vereségével távozik a világpolitika színpadától. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pozitív választ adott az említett öt állam javaslatára. Kijelentette, hogy bármikor és bárhol kész tárgyalóasztalhoz ülni az amerikai elnökkel, ha arra a másik oldalon is megvannak a jóakarat és a tárgyalókészség jelei. A szovjet kormányfő válaszlevelében hangsúlyozza, hogy ehhez szükséges az amerikai kormánynak elítélnie más országok ellen folytatott kémtevékenységét és biztosítékot nyújtania afelől, hogy ez a jövőben nem fordul elő. A világsajtó továbbra is élénken foglalkozik az öthatalmi javaslat amerikai részről történt elutasításával és elismeri, hogy ismét a Szovjetunió kezében maradt a kezdeményezés, amely nyitva hagyja az ajtót a tárgyalások előtt. Az öthatalmi javaslathoz más ország részéről is módosító indítvány érkezett. Norvégia képviselője például bejelentette, hogy kormánya véleménye szerint, az adott esetben szükség volna egy szovjet-amerikai-francia-angol négyhatalmi értekezletre, amely elmozdítaná a holtpontról a leszerelés problémáját és más fontos nemzetközi kérdést. * * * Amíg az ENSZ közgyűlésén a szocialista tábor és több semleges or- Békepipát ajándékozott Hruscsov elvtársnak W. 0. Pears, amerikai tudó- szág képviselője a legnagyobb erőfemányos dolgozó. (Foto: TASSZ) szítéseket tesznek meg korunk égető TIZENEGYÉVES a Német Demokratikus Köztársaság A nagy világégés után Európa népei megértették a történelmi leckét és a Szovjet Hadsereg által felszabadított országok dolgozói végleg leráz ták a kapitalizmus igáját és a szocializmus építésének útjára léptek. Kiszélesedett a szocialista rendszer és a szocialista országok rohamos fejlődésükkel bebizonyították a marx-lenini gondolat igazságát, hogy a kapitalista kizsákmányolástól felszabadult dolgozó tömegek kommunista pártjaik vezetése alatt az államépítés terén hatalmas feladatokat képesek megoldani. A német fasizmus leverése lehetővé tette, hogy a német nép is új életet kezdhessen, megszabaduljon tőkéseitől, generálisaitól és a fajelméletet hirdető barbár gonosztevőktől. Németország keleti részében, ahol a szovjet hatalom volt felelős a potsdami szerződés végrehajtásáért, ez meg is történt. De a nyugati hatalmak által megszállt területeken ,egy lépés sem történt a potsdami szerződés végrehaptása terén. A nyugati országok politikai életében a háború után mindinkább túlsúlyba került a kommunistaellenes irányzat. Ez a politikai irány, melynek hordozói a monopolisták, újra életre keltette a német militarizmust és Nyugat-Németországban egy soviniszta és militarista jellegű államot hozott létre, mely a „német élettér“ régi jelszavával újra az európai népek békés életére tör. 1949. október 7-én alakult meg a Német Demokratikus Köztársaság, a munkások és parasztok állama, amely a nagy német gondolkodók, Szocialisták hagyományaiból merítve, a történelemben először békeszerető német államot épít, szakítva a militarizmussál, a revánspol.itikával és a világuralmi törekvésekkel. A Német Demokratikus Köztársaság óriási fejlődésen ment át megalapítása óta. Gyors ütemben fejlődő ipara, virágzó, magas színvonalú szocialista mezőgazdasága, népének politikai egysége példaképpen áll az egész német nép előtt, bizonyítva azt, hogy ha a tehetséges német dolgozók tömegei a béke és a népek barátságának útjára térnek, gátat emelhetnek a háború veszélyének és bebiztosíthatják békés jövőjüket. A Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 12. évfordulóján az egész szocialista tábor és a világ békeszerető népeivel együtt szívből köszöntjük az első német szocialista államot. nemzetközi problémáinak békés úton történő megoldásáért, Adenauer Nyugat-Németországa újból bebizonyította, hogy távolról sem hajlandó a békés együttélés útját választani. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya a minap bejelentette, hogy a jövő évtől kezdődően megszakítja mindennemű kereskedelmi kapcsolatait a Német Demokratikus Köztársasággal. A bonni kormány önkényes, agresszív lépése élénk nemtetszést váltott ki még európai szövetségeseinek körében is. A két német állam kereskedelmének egyoldalú megszüntetését általában elhamarkodott lépésnek minősítik, és rámutatnak arra, hogy ez tulajdonképpen csak Nyugat-Németországnak jelent veszteséget, miután az NDK piacain még inkább teret nyer a népi demokratikus országok kereskedelme. Az angol sajtó legnagyobb része bizalmatlankodással vette tudomásul a hírt. A munkáspárti Daily Worker hangsúlyozza, hogy Bonn legutóbbi lépése komoly politikai aggodalmakat kelt Angliában, majd leszögezi: az angol kormány jóváhagyta Adenauer lépését, amely kirívó ellentétben áll Macmillan sokszor hangoztatott- békés szándékával. A párizsi Combat című jobboldali lap a Bonn által kirobbantott gazdasági háborúról írva hangsúlyozza, hogy az kétélű fegyver. A népi demokráciák elfoglalják majd azt a helyet, amelyet most a nyugatnémetek feladnak, másrészről Bonn újra bebizonyította, hogy egyáltalán nem hajlandó a két német állam együttműködéséhez hozzájárulni. ★ ★ ★ Mégsem Bormann ... Néhány napja nagy érdeklődést keltett a nyugati sajtóban az a hír, hogy Argentína egyik városában elfogták az annakidején titokzatos körülmények között eltűnt Martin Bormannt, Hitler rettegett helyettesét. Az AP hírügynökség Buenos Aires-i tudósítója jól tájékozott körökre hivatkozva közli: az argentin hatóságok megállapították, hogy a Zarate városában letartóztatott német — feltűnő hasonlatossága ellenére — nem azonos Bormannal. ★ ★ ★ • Félmillió néző a londoni Picassokiállításon. Eddig 500 000 néző tekintette meg Picasso londoni kiállítását, amelyet az évad legkiemelkedőbb művészeti eseményének tartanak. A szovjet ENSZ-küldöttség székhaza előtt az egyik svájci újságíró egy szovjetellenes tüntetőtől megkérdezte: — Hruscsov ellen tüntet? — Ahogy látja — jelelte. — Meg tudná nekem mondani, mi baja van Hruscsovval? — Nekem? Hruscsovval? Semmi. Ellenkezőleg, örülök, hogy itt van. Bár még egy hónapig itt maradna! — De hisz ... ellene tüntet?! — Ja, — jelelte a tüntető — az egész más dolog. Naponta 10 dollárt kapok ezért. Hol kapnák másutt ennyi pénzt? Különben Hruscsov úrral semmi bajom sincsen. • Az. angol ENSZ-küldöttség közvetlen az Egyesült Arab Köztársaság küldöttségének szomszédságában foglal helyet. így tehát Mac-New Yorkból millan és Nasszer gyakran találkozik. Első találkozásukról a szemfüles újságírók a következő anekdotát jegyezték fel: Macmillan: — Milyen szépen lebarnult, elnök úr. Nasszer: — Szabadságon voltam a Szuezi-csatorna partján. Macmillan: — Szueznél? Nem is tudtam, hogy ott így lebarnul az ember. Nasszer: — Miért ne? Csak Szuezzel úgy áll a dolog, hogy aki nem vigyáz, meg is süti magát... Amikor az ENSZ közgyűlésén Macmillan angol miniszterelnök védelmébe vette a nyugatnémet militarizmust, az újságírók Bonnba a következő kérdést tették jel Adenauernek: — Mi a véleménye Macmillan beszédére? — Macmillan über alles! — jelelte Hitler utódja. >!« Hruscsov elvtárs Kádár Jánossal, a magyar küldöttséget ért imperialista támadásról beszélt. — Ha az imperialisták szidják önöket, mint a bokrot, ez csak azt bizonyítja, hogy helyes úton haladnak. Ellenben, ha dicsérnének valakit, kell hogy gondolkodóba ejtse az illetőt. * Az egyik New .York-i utcán két ember beszélget. — Rettenetes — mondja az egyik: ■ Egész Amerika Hruscsovról beszél. 'Ha most egy ember a Holdról kő- i zénk esne, azt mondaná, hogy Hruscsov Amerika legismertebb embere. | — Tévedés — nyugtatja meg a • másik. Ha a Holdról ember szállna J le, az biztos szovjet lenne. S ő már « tudná, ki az a Hruscsov. | * i New Yorkban nagyszámú sajtó- | tudósító gyűlt össze. Egy fogadás i alkalmával az amerikai újságírók egyike a következő kijelentést tét- | te: 1 — Érdekes ez a Hruscsov! Kiszá- í mítottam, hogy eddig körülbelül 50.000 szót mondott. — I.ehet, — felelte az egyik * szovjet újságíró. - De az a fontos, j hogy minden szó egy gondolatot l szolgál, és ezt így fejezhetjük ki: ! béke! i ____________________ • Kádár elvtárs beszédéből
