Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-05 / 80. szám
A gabona fajösszehasonlífó kísérleteiről A csehszlovák mezőgazdasági szakemberek ajánlatára a kormány több olyan intézetet létesített, amelyek a növénytermesztési kísérletezés elméletével és gyakorlatával, valamint a növénytermesztési kísérletek megszervezésével és azok eredményeinek értékelésével foglalkoznak. A növénytermelési kísérleti intézetek (Praha-Ruzyne, Piestany) fő feladata többek között az is, hogy a növénytermelés terén különböző kísérletekre serkentsék földművesszövetkezeteinket. Kísérletezni mindig olyan körülmények között kell, mint amilyenek között a kísérleti növényt termesztjük. Helytelen lenne, ha például a fajtaösszehasonlító zabkísérletet a legjobb táblán vagy a búzakísérletet kifejezetten rozsföldön végeznénk. A kísérletek főcélja, hogy meggyőződjünk, vajon a különböző fajták a kiszemelt tábla átlagos termőerejű részén azonos természeti feltételek mellett hogyan válnak be. Fajtaösszehasonlító kísérletekre legjobban megfelelnek a 200, 400 és 800 négyszögöles parcellák. Kisebb parcellákon a kísérlet szakszerű lebonyolításához különleges eszközökre van szükség, amelyek nem állnak az EFSZ-eink rendelkezésére. A kis parcellákon végzett kísérletek ugyanis csak a terméseredmények közötti viszony megállapítására' alkalmasak, de üzemi számításokra ezek az eredmények nem használhatók, mert a nagyobb területegységre átszámított terméseredményekben nagyobb arányú kísérleti hiba lehetősége áll fenn. Legjobb, ha a kísérleti parcellák hoszszúra nyúlt téglalap alakjában az egész táblán futnak át. Ezzel az egyes parcellák közelebb kerülnek egymáshoz, a kísérlet könnyebben áttekinthető és kezelhető. A kísérleti parcellák sorrendjét a kísérletezéshez küldött kérdőív „terméskimutatás“ rovata tünteti fel. Ezt a sorrendet az egyöntetűség és a későbbi könnyebb kezelés céljából feltétlenül be kell tartani. Bebizonyosodott, hogy az EFSZ-ek is valamely növény 6 — 8 fajtájával minden nehézség nélkül kísérletezhetnek. Ebben az esetben két sorozat (egy ismétlés) alkalmazása a legjobb. Ha a kísérleti fajták száma 4 vagy ennél kevesebb, akkor be lehet állítani három sorozatot is (lehet kétszer ismételni). Mindez azt jelenti, hogy minden fajtát kétszer (illetve háromszor) kell a terméskimutatásban feltüntetett sorrendben (a megadott nagyságú parcellákon) külön-külön elvetni. Ha például 5 új fajtával, illetőleg a gazdaságban termelttel együtt összesen 6 fajtával kísérleteztünk, akkor a kétszer hat (összesen 12) 200, 400 vagy 800 négyszögletes parcellát egymás mellett kell kimérni. (Lásd az 1. ábrát, ahol az új fajták parcelláit 1 —5-ig terjedő számokkal, a gazdasági fajtát pedig G-vel jelöltük meg. Nem engedhető meg, hogy a II. sorozat a tábla egészen másnemű részére vagy más táblára kerüljön. Helytelen az is, ha a két sorozat azonos parcellái egy hosszban vannak elvetve. (Lásd a 2. ábrát.) Az ilyen elrendezés csak a kényelem következménye, ami az általános szabályok megszegését jelenti. Abban az esetben, ha a II. sorozatot nem az I. mellé, hanem mögé kell helyezni, akkor a fajták fordított sorrendben következzenek egymás után. (Lásd a 3. ébrát.). A fajtasorozatok vetésének megismétlése azért szükséges, hogy meggyőződjünk az első sorozatban kapott kísérletek helyességéről. Ha a fajtából csupán A kísérlet megbízhatósága növekszik, ha a két sorozatból álló kísérlet I. sorozatának 1. parcellája elé elvetjük még azt a fajtát is, amely a II. sorozatban az utolsó. A fajtaösszehasonlító kísérletek beállításáról egyelőre ennyit tartottam elegendőnek ahhoz, hogy ezzel felhívjam az EFSZ-ek figyelmét a fajtaösszehasonlító kísérletre. S ha óhajtják, írhatok még a kísérlet beállításához szükhasonlítanunk. Ha a két sorozat azonos parcelláin nyert terméseredmények nem egyenlők, akkor valamelyik sorozatban hiba van. Ha a hibát nem tudjuk megállapítani, akkor az egész kísérlet eredménye megbízhatatlan. séges vetőmagmennyiségről, a vetésről, a parcellák megjelöléséről, a vetemény ápolásáról, az aratásról, valamint a cséplésről is. Bózner Mikulás (Hurbanovo-Szeszélyes) A mutáció lényege A hirtelen fellépő öröklődő megváltozást nevezzük mutációnak. A kifejezés De Vries holland botanikustól származik, aki az Oenothera (nálunk ligetszépe néven ismert gyomnövény) vizsgálatában foglalkozott a mutáció jelenségével. A kertészek, állattenyésztők és növénytermesztők számos példáját ismerik a mutációnak. A növények változatossága, a virágok teltsége és tarkasága, a levelek alak- és színgazdagsága, a fák kúp-, gömb-, lehajló stb. típusa, számos termesztett növény jellege, betegségellenállósága, albino (fehér) állatok és növények hirtelen feltűnése, platina róka, buldogorrú kutya, tacskólábú juh stb. stb. esetek legtöbbje mind mutációra vezethető vissza. A mutációk végső okai ismeretlenek, gyakran keletkeznek természetes sugárzás, kozmikus és földsugárzás, hőingadozás hatására, amit spontán mutációnak nevezünk. A spontán mutációk arányszámát, gyakoriságát emelhetjük röntgen-, ultraibolya-, gyorsneutron- és különböző izotóp-besugárzással, kémiai anyagok, mint például nehézfémsók, colchicin stb. kezeléssel. Ebben az esetben mesterségesen előállított vagy indukált mutációról beszélünk. A legelső indukált mutációt Müller 1927-ben állította elő röntgenbesugárzással. Értékes vizsgálataiért Nobel-díjat kapott. A mutáció nem téveszthető össze a kombinációval. Mutáció esetében a tulajdonságok módosulnak, míg a kombinációban az öröklési anyag átcsoportosulását vagy kiegészülését értjük. A mutáció a modifikációtól (módosulástól) abban különbözik, hogy utóbbi megváltozása nem öröklődő tulajdonság. Öröklődő megváltozások a növényi testben bárhol keletkezhetnek. Az ivarsejtben keletkező mutációt ivarsejtes öröklődő megváltozásnak nevezzük, amely ivarsejtképzéskor keletkezik. A testi sejtben keletkező mutációnak három típusa ismert: 1. csírasejt: megváltozása kihat az egész testre, 2. fejletlen csírasejt; csak a test egyes részére és 3. a rügymutáció, csakis arra a hajtásra érvényes, amely a rügyből kihajt. A korszerű genetika a mutáció három típusát különbözteti meg: 1. gén- vagy pontmutáció, amikor egyetlen gén tulajdonsága változik meg; 2. kromoszómamutáció, amely kromoszóma-változásban átrendeződésben, törésben stb.-ben jelentkezik és 3. genomutáció, amely a kromoszómaszám teljes megváltozásával áll elő (polyploidia). ★ ★ ★ Van már nylon gépszíj ' A Garton and Knight Со amerikai cég nylon géphajtó-szíjat hozott forgalomba. Ennek az az előnye, hogy nem nyúlik, szélessége pedig csak a fele az eddig alkalmazott bőr- és gumiszíjaknak. egy sorozatot vetnénk el, a kísérlet nem lenne tökéletes, mert a sorozat kísérleteinek eredményeit nem lenne mihez 1960. október 5.
