Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-05 / 80. szám
A nagy termőképességű szovjet és olasz búza termesztése fajták viszont aszálytürők. A Produttorc és az Autonómia a hazai fajtáknál 3 — 4, a San Pastore pedig 6 — 7 nappal korábban érik. Szalmájuk rövid, szilárd, a szovjet búzákhoz hasonlóan kiválóan alkalmasak kombájnaratásra. A San Pastore és a Prodeuttore fajtáknál a szem-szalma aránya 1:1, a hazai fajták 1:1 Vi szem-szalma arányával szemben. Tehát ezek az olasz fajták körülbelül annyi szemet teremnek, mint amennyi szalmát. pastose 'PWouttore autonómia Újabban termesztett olasz és szovjet fajták kalászának alakulása Lisztminőségük gyengébb a hazaiakénál. A tapasztalat azt mutatja, hogy az olaszfajták lisztminősége jobb az erősen Miért kell meszezni a talajt? A kenyérgabona termesztésének kérdése valamennyi népi demokratikus országban időszerű. A dolgozók mindennapi kenyerének megteremtése céljából паЭУ a jelentősége a kenyérgabona, kiváltképpen a búza termésátlaga növelésének. A korszerű agrotechnika alkalmazásával évről évre növekszik a hektáronkénti termésátlag. A legjobb állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben már állandósult a hektáronkénti 25 — 30 mázsás búzatermés. A korszerűen gazdálkodó szocialista nagyüzemek azonban tovább akarnak haladni. Ugyanis az eddigi hazai fajták nem bírják a nagyobb műtrágyaadagokat, megdőlésre hajlamosak, gépi betakarításra nem mindig alkalmasak, s így nehezen lehet velük a termésátlagot növelni. Éppen ezért már évek óta kísérleteznek Magyarországon az új hazai nemesítésű, nagyobb termőképességű búzafajták, illetve a külföldi (szovjet és olasz) bűzafajták alkalmazásával. A többéves nagyüzemi fajtaösszehasonlító kísérletek azt mutatják, hogy egyes nagy termőképességű külföldi búzafajták — a szükséges termelési feltételek megteremtésével — hektáronként 10 — 15 mázsával többet teremnek a hazai fajtáknál. Ezek a fajták több gazdaságban megadták a 45 — 50 mázsát hektáronként, sőt a Gyulai Állami Gazdaságban a San Pastore nevű olasz búza 35 hektárnyi táblán hektáronként csaknem 70 mázsát termett. Ezek a külföldi búzafajtuk a bőséges terméshozam mellett most már minőségileg is megállják a helyüket, bár sikértartalmuk nem éri el mindig a legjobb magyar fajtákét. Minőségileg azonban nem marad el az átlagos hazai fajtáktól. Jelentős előnyük, hogy szalmájuk szilárd, a megdőlésnek ellenállóbb, s így betakarításakor igen jól \alkalmazhatók az aratógépek meg a kombájnok is. E nagy termőképességű búzafajták, mint a Kubánból származó Szkoroszpelka 3, a Bezosztája 4 szovjet, valamint a San Pastore, a Produttore és az Autonómia olasz fajták, a hozzájuk fűzött reményeket csak akkor váltják be, ha ezeket a legkorszerűbb agrotechnikai módszerekkel termesztik. Hektáronként 7 — 8 mázsa vegyes műtrágya adagolása ajánlatos. Az egyes mütrágyaféleségeket a talaj erőállapotától és az előveteménytől függően kell alkalmazni. A külföldi fajták a hazai fajtáknál több vetőmagot igényelnek hektáronként, mivel kevésbé bokrosodnak. így az olasz fajtákból hektáronként 230 —240, a szovjet fajtákból pedig 225 — 230 kg kell. Elengedhetetlen, hogy ezek az intenzív búzák — jó minőségű nyári mélyszántás után — legalább egy hónapig üllepedett vetőágyba kerüljenek. Az említett két szovjet fajta: szálkás búza. Télállóságuk kiváló, az aszályt is jól tűrik. Közülük a Bezosztája 4 fajta lisztminősége a legjobb magyar búzák minőségével vetekszik. Száruk rövidebb és annak szilárdsága jobb a köztermesztésében levő magyar fajtákénál. Mindkét búzafajta megfelelő agrotechnikával az egész országban termeszthető a jó talajokon. Az olasz búzafajták jarovizációs igénye 30 — 35 nap, fényállapotuk is rövidebb a hazai fajtákénál, s ezért gyengébb a télállóságuk. A hazaiakkal szemben mindhárom olasz fajta szálkátlan, tar búza. A hazaiaknál gyengébben bírja a telet, éppen ezért termesztésük az ország déli részein ajánlatos. Ezek a A savanyú talajok mindig kevesebb termést adnak, mert hiányzik belőlük a mész. Szlovákia ama területein, ahol a csapadék 650 mm, hektáronként 3 mázsa meszet hord el a csapadék évente. Éppen ezért termőföldjeink, rétjeink és legelőink kétharmada savanyú talaj, amely meszet igényel. Ezt az állandó mészfogyasztást pótolni keli, különben a talaj savanyúsága fokozatosan növekszik, romlik a talajszerkezet, a talaj nehezebben megmunkálható és csökken benne a biológiai élet is. A műtrágyázás keveset segít a bajon. Egyedül csak meszezéssel lehet megjavítani az ilyen talajok termőképességét. Hogy melyik talajt él milyen menvnyiségben kell meszezni, erre a kérdésre a talajelemzés eredményei adhatnak választ. A kerületi talajvizsgálati ügyosztály az érdeklődőknek készséggel rendelkezésre áll. Talaj meszezésére alkalmazhatunk őrölt mészkövet vagy égetett meszet. Általánosságban a homokos talajokra őrölt meszet vagy dolomitos mészkövet alkalmazunk, mégpedig 20 — 40 mázsát hektáronként. A kötött, agyagos talajokon hatásosabb az égetett mész, ha azt a talaj savanyúságához viszonyítva adagoljuk. Ez azonban nem lehet több 25 mázsánál hektáronként. Az őrölt mészkő ugyanis lassabban ható, mint az égetett mész, de végeredményben hatásuk egy és ugyanaz. Nagyon savanyú talajoknak elismert területeken, ahol mésztöbbletre van szükség, ott ezt 2 — 3 részre osztva negyedéves időközökben kell adagolnunk. műtrágyázott táblákon, mint a közepesen mütrágyázottakon. A tapasztalatok továbbá azt igazolják, hogy az olasz búzák lisztminősége fokozatosan javul a szárazságra hajló és napfényes magyarországi éghajlat alatt. Az elmúlt évek kedvező tapasztalatai, valamint a szóbanforgó fajták télállősága folytán Magyarországion a Földművelésügyi Minisztérium az ősz folyamán 200 000 hektárra elegendő vetőmagot bocsát az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek rendelkezésére hazai fajtájú gabona ellenében. Fehér Gyula (Budapest) A vetésforgóban rendszerint here- ém lucernafélék előtt, esetleg ezek keverékei előtt meszezzük a talajt. Mésztrágyázást tehát csak egyszer végzünk a vetésforgóban, éspedig a pillangósok előtt. Meszezhetjük a talajt a nyári időszaktól a tavaszi időszak végéig. Legelőnyösebb a tél beálltáig meszezni. A tavaszi meszezéshez leginkább a cukorgyári mésziszapot alkalmazzuk, amikor ez téli kifagyása következtében könnyen szétszórható. Az égetett meszet vetés előtt körülbelül hat héttel kell a talajba juttatni, különben ártana a csírázásnak. Egetett meszet nem szabad istállótrágyával, ammóniumnitrátos trágyákkal, szuperfoszfáttal és őrölt foszfátokkal együtt alkalmazni. A meszezés hatása mindig attól függ, hogy milyen finomra volt őrölve a mészkő, egyenletesen volt-e szétszórva, Illetve összekeverve a földdel. Ezt tárcsás boronázással vagy szántással szoktuk végezni. Igen jól cselekszünk, ha a mészadagnak a felét mélyszántással helyezzük a talaj mélyébe, a másik felét pedig tárcsás boronával bántjuk be. Ne feledjük, hogy a meszezés a többi trágya alkalmazása nélkül céltalan, sőt ellenkezőleg: csökkentheti a jövő évi termés hozamát. Ne halogassuk tehát a savanyú talajok meszezését, mert ez elengedhetetlen körülmény a jó agrotechnikában. Nyersanyagforrásunk van bőven. A könnyű talajok részére felbecsülhetetlenek a dolomitos mészkő-tartalékaink, főleg a Nyitra, Caram és a Túróc völgyében. BEZÖSTTÁJA * SIHOROSIPEIKA 31 b
