Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-10-05 / 80. szám

Az E 675 kétsoros vontatott burgonyakombáfn Sok állami gazdaságunk, szövetkeze­tünk és gépállomásunk idén kapta meg az E-675 jelzésű és a Német Demokra­tikus Köztársaságból behozott új típusú burgonyakombájnt. Traktor után "kap­csolt kétsoros burgonyabetakarító ez, amely a gumókat kiszántja, szétválasztja a burgonyát a szárától és a rögöktől. Az osztályozó-szalagot kezelő személy­zet osztályozza a burgonyát és egy szál­lítószalag a kombájn mellett haladó ko­csiba rakja a termést. Az E-675 jelzésű kombájn a könnyű és középköiött földeken, síkságon és a 12 fokos szöget meg nem haladó emel­kedésen is kiváló munkát végez. Ha meggondoljuk, hogy ez a gép héttagú kezelöszemélyezettel, helyes alkalmazás mellett naponta 1,5 —2,5 hektáron taka­rítja be a burgonyát, bizonyára igen jó segítőtársunk lesz, főleg azért, mivel a betakarításnál aránylag nagyon csekély veszteséggel dolgozik. fgy például tavaly a Havlickűv Brod-i gépállomás körzetében levő Állami Gép­kísérleti Intézetben megtartott nemzet­közi összehasonlító próbák folyamán megállapították, hogy az E 675-ös kom­bájn 97.16 °/o-ra szedi fel a burgonyát. Az egész hozamból a veszteségek: föld­ben maradt 0,89%; kiásott, de fel nem szedett gumók 1,56%: száron maradt gumó 0.39 %. Ez azt jelenti, hogy a burgonya beta­karításakor mutatkozó veszteség össze­sen 2,81 % volt, ami hozzávetőlegesen '7,1 mázsa burgonyának felel meg hek­táronként. Az így veszteségnek számító gumókat, a körülbelül 4,9 mázsát kitevő földben hagyott burgonyán kívül, két dolgozó kézzel összeszedheti a kombájn után, s így a veszteség még csökkent­hető. Hogy azonban az E 675-ös kombájn hatékony segítőtársunk legyen, aprólé­kosan meg kell ismerkedni nemcsak minden részével, hanem helyes kezelé­sének módjával is. Mire kell ügyelnünk1 a kombájn munkába állításánál? 1. A kiszántó ekéről levakarjuk a védő festékréteget, mivel egészen simá­nak kell lennie, hogy a föld akadályta­lanul kerülhessen a rostáló szalagokra. 2. A kiszántő ekék forgató csapjait meg kell tisztítani a rájuk rakódott tisztálalanságoktól és a rozsdától, hogy könnyen mozogjanak. 3. A gumók mélységét egy 20 méteres szakaszon végighaladva állapítjuk meg. Ha a gumókat az eke nem vágja szét, az igy megállapított mélységre rögzítjük az ekét. Ezután már csak olajat kell szivattyúzni a folyadéknyomásos beren­dezésbe, s a lezárt szelep mellett emel­jük az ekét. A kiszántó ekét a szelep csavarjának elforgatásával engedjük le, hogy a felemelő (folyadéknyomásos) szerkezettel bármikor, készen álljunk a kiszántó eke felemelésére (előre nem látott akadály, kő). A munkába indulás vagy a hazatérés folyamán a kiásó eké­ket felemelt helyzetben rögzítjük a mélységszabályozó csavarral. 4. Rostáló szállítószalagok. A köny­­nyebb, szárazabb talajokban támasztó emelőt használunk. Ezt a morzsalékos talajok esetében is használhatjuk, ami­kor már az első rostáló szalagon kihull a gumókkal együtt fölvett föld. Ügyel­jünk arra, hogy a föld két harmadát az első rostáló szállítószalagnak kell már kiráznia, a másikon pedig a maradékot, aminél a második szállítószalagon a rá­zófelület kétharmad részét kell elfednie. 5. A légnyomásos hengerek. A görön­gyök keménységétől függően a henge­rekben 0,1 —0,5 atmoszféra nyomásnak kell lennie, amit nem szabad túllépni, mert akkor a gumók megsérülnek. A nyomást megbízható nyomásmérővel leg­alább háromszor ellenőrizzük. A henge­reket annyira kell levegővel megtölteni, hogy a gumókat össze ne nyomják. In­kább a szét nem tört rögöket szedjük ki, minthogy a gumók szenvedjenek kárt! 6. A burgonyaszárat szállító szalag. Ha erős és nagy a burgonyaszár, úgy ketté­vágjuk, aminél ügyelni kell a rázóge­rendák és a szélfogó pajzs felállítására. A szélfogó pajzsot úgy kell állítani, hogy a burgonyaszár ne i'öpüljön szét a ki nem szántott sorokba. 7. Felvonó kerék. A földre érkezéskor kinyitjuk az alsó felvonócsiga szelepét. Az átereszeket a csavarok átállításával úgy szaoályozzuk, hogy a föld a többi törmelékkel együtt az osztályozó szállí­tószalagra hulljon. 8. Osztályozó szállítószalag. Hogy kellő szögben legyen, ezt a kézi fogyantyúval szabá’yozzuk. Képezzen szabályt, hogy minél t<" bb a föld és a törmelék annál meredekebb szögben legyen. 9. Az osztályozö-asztalt a törmelék tartalma szerint a kézi szabályozó fogan­tyúval állítjuk be. Minél több a rög és a lapos kő, annál meredekebbre állítjuk az asztalt. Az osztályozó-asztal beállí­tásánál ügyeljünk arra, hogy a gumók nagyobb része az alacsonyabban fekvő felére kerüljön. Az utóosztályozásnál ügyelünk arra, nehogy a középső válasz­tófalban kezünket megsértsük. 10. Felvonó-berendezés. A lejtőn vég­zett munkánál ügyeljünk arra, nehogy a kombájn kiszaladjon a sorból. A nyom­jelző kereket, beállítása után, ne felejt­sük el bebiztosítani. A nyomjelző-beren­dezést sikerrel alkalmazhatjuk, ha a tábla végén a forduláskor a hátsó kere­ket fokozatosan a lehető legjobban el­fordítjuk a traktor és a kombájn fordu­lásával ellentétes irányban. 11. Hogyan kapcsoljuk a kombájnt a traktor után és hogyan dolgozzunk a kombájnnal ? a) A traktor kerekeit úgy szabályozzuk, hogy köztük mindig három kiszántás­ra kerülő sor legyen. b) A kardántengely fogaskerekét biz­tonsági védőburokkal látjuk el. c) A kombájnnal való összekapcsolás előtt ellenőrizzük a traktor kardán­tengelyének fogaskerekét: a motor teljes fordulatszámánál legalább 540 fordulatot kell tennie percenként. d) Felülvizsgáljuk a kombájnt, hogy mindenütt rajta vannak-e a bizton­sági védőburkok. A fő áttételnél és a folyadéknyomásos berendezésnél ellenőrizzük az olajat, és a kombájnt a kenési terv szerint kenjük meg. Ezután kis fordglatszám mellett meg­indítják a kombájnt, amikor nem fe­lejtjük el kioldani a felvonókerék rögzítő csavarét! Szállítás közben a rögzítő csavart ismét meg kell húzni! e) A traktort a kombájnnal úgy kap­csoljuk össze, hogy a kombájn kap­, csoló kampója a traktor vontató lé­cének közepén legyen. f) A tábla szélén a lördulóhelyeken 10 — 15 méter szélességben kiszántjuk a burgonyát és a földet egy műszak alatt elvégezhető, tehát 2 — 2,5 hek­tár nagyságú részekre osztjuk (kom­bájnnal is elvégezhető). E feladatok­nak a munka megkezdése előtti el­végzésével növeljük a kombájn tel­jesítő képességét, mivel csökkentjük \ fordulóknál beálló idővesafeséget. Alapelv legyen: minél hosszabb táb­lákat a kombájnoknak! g) Megszervezzük a burgonya kellő el­szállítását a kombájntól! A 200 — 300 mázsás hektárhozamnál egy napra 6 pótkocsi és 2 — 3 traktor szükséges a föld és a raktár közötti távolságtól függően. Alapelvet képezzen: inkább a kocsi várjon mintsem a kombájn. Ajánlatos egy traktort arra beállí­tani, hogy a kombájn mellett haladva húzza a pótkocsit és ezt a fordulónál kapcsolja le; a másik két traktor a tele kocsikkal megy a raktárba és az üreseket szállítja ki a mezőre. h) A fordulóknál kiürítjük a kombájnt. A tábla elején 2 — 3 métert teszünk meg leengedett felszedővel még mi­előtt megkezdenénk a kiszántást. így a kombájn mellett haladó pótkocsi is a kellő távolságra tud beállni és el­kerüljük a termés szétszórását. 1 — osztályozó szállítószalag; 2 — felvonó-kerék, amely a gumókat az osztá­lyozó szállítószalagra viszi; 3 — a kezelőszemélyzet helye; 4 — osztályozó-asz­tal a kézi utóosztályozásra; 5 — nyomjelző-berendezés; 6 — az osztályozott gumókat a kombájn mellett haladó pótkocsiba rakó szállítószalag; 7 és 8 — folyadéknyomásos berendezés a kiszántó ekék emelésére; 9 — haránlirányú szál­lítószalag; fele az osztályozott gumók, másik fele a rögök és kövek szállítására; 10 — segéd áttétel lassú haladásnál; 11 — a burgonyaszár szállítószalagja; 12 — fő áttétel: 13 — második rostáló szállítószalag; 11 — rögtörő légnyomásos hen­ger; 15 — a kövek és rögök tára; 16 — első rostáló szállítószalag; 17 — Uur­­gonyaszár-elosztó; 16 — kiszántó ekék. 1960. október 5.

Next

/
Thumbnails
Contents