Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-05 / 80. szám
Október a gyümölcsösben A gyümölcstermelő vidékeken lassan befejezéséhez közeledik a gyümölcsszüret. Októberben már lekerül a fáról a téli alma és körte is. A téli körtét azonban addig hagyjuk a fán, ameddig lehet. A korán szedett körte tárolásra alkalmatlanná válik, megfonnyad. A további érlelésre és tárolásra szedett körténél nagyon vigyázzunk arra, hogy á kocsányrész egészben megmaradjon. A kiszakadt kocsány helyén a gyümölcs gyorsan romlani kezd és megfertőzi a többi egészséges gyümölcsöt is. Ezért tárolásra csak jól megválogatott, egészséges gyümölcsöt használjunk fel. Az alma szedésénél szintén tartsuk be ezeket a szabályokat. A téli alma szedése rendszerint a világos fajtákkal kezdődik és a szines, pirosba hajlókkal folytatódik. Leghelyesebb ezt a sorren- det betartani: Téli arany parmen, Batul, Pepin-félék, Jonathán Starking. Téli raktározásra erre megfelelő hűvös, portól és széltől védett helyiségeket használjunk. Fő követelménye, hogy szellőztethető fagymentes és nagy hőingadozás nélküli legyen ez a gyümölcsraktár. Legmegfelelőbb a 3c"5 fok közötti hőmérséklet, 80 - 90 Уо-os viszonylagos páratartalommal. Kisebb páratartalmú raktáron a jelentősebb párolgás következtében fonnyad a gyümölcs. Azok a pincék is megfelelnek, amelyekben szellőztetéssel elejét vesszük a dohosodásnak és nyirkosságnak. Erős illatú permetszerek, hagyma ne legyen a helyiségben, mert az illatokat a gyümölcs magába szívja és így értéktelenné válik. Október második felében megkezdhetjük a kiültetésre és eladásra szánt faiskolai oltványok kiszedését is. Ezt egészen a talaj befagyásáig végezhetjük. Vigyázzunk a hosszú tenyészidejű almafélék kiszedésére, s ezeket hagyjuk legtovább a helyükön. Az ágakról távolítsuk el a még fennmaradt leveleket, így elejét vesszük az erős kipárolgásnak, ami a fiatalabb hajtások fonnyadását okozza. Az oltványok kitermelésére erős, tompított végű ásókat használjunk. A kitermelést rendszerint két személy végzi. Az oltványsor két oldalán 30 cm tótávolságra 40 cm mély futóárkot ásunk. Ezután ásóval alálapozva elvágjuk a gyökereket és az oltványokat kiemeljük a földből. Az így kiszedett csemetéket kisebb kötegekbe kötve a csomagolóvagy vermelőhelyre szállítjuk. A hoszszabb időre, esetleg tavaszig vermelt növényeket állítva, az átmenetileg vermeiteket pedig fektetve vermeljük. Az ideiglenesen vermelt oltványokat sűrűn egymás^ mellé, 40 — 45 fokos szögbe fektetve vermeljük. Ezeket szükség esetén kézzel kihúzhatjuk. A szállításra élőké-, szített fákat gondosan, 5—10-es kötegekben szalmába vagy csomagolópapírba csomagoljuk. Nagyobb távolságra küldött oltványoknál ajánlatos mind a gyökereket, mind a vázágakat nedves szalmával vagy törekkel bélelni. A fajtaazonossági címtáblákat ne feledjük a kötegre erősíteni. A hónap közepén megkezdhetjük az oltványok kiültetését is. Tartsuk mindig szem előtt, hogy a gyümölcsfák évtizedekig lesznek egy helyen. A helyes talajelökészítés és művelés a fa fejlődésére, egész életére nagy hatást gyakorol. Gyümölcstelepítés előtt a területen talajforgatást használunk vagy gödröket ásunk. A talajforgatás vagy rigolozás a talaj legtökéletesebb előkészítése, de egyben a legdrágább is. Rigolozás alkalmával 60 cm mélyen forgatjuk meg a talajt. Ezt gépi, de kézi erővel is végezhetjük. Kézi rigolozásnál szedjük össze a cserebogár-pajorokat, mert a fiatal gyümölcsösben nagy károkat okozhat- _ nak. Hegyes vidékeken jól bevált gödörkészítés a talaj robbantása, amivel széleskörű talajlazítást érünk el. A leggyakoribb mégis a gödörásás. Gödör ásásakor mindig a talaj lazasága vagy kötöttsége az irányadó. Jó talajban 70 cm mély és 100 — 120 cm széles gödröket ásunk. Kötött talajokban ez még szélesebb legyen, így a gyökerek terjeszkedését előnyösen elősegítjük. Ásásnál a felső talajréteget az egyik, az alsót a másik oldalra hányjuk ki. Oltványokat ősszel és tavasszal lehet ültetni. Előnyös azonban az őszi ültetés, mert a visszavágott gyökerek hegedősük után mindjárt fejlődni kezdenek, s a fa 100 cm sávban a termőfa .csurgója alatt. Ezekkel a trágyákkal nitrogént, kálidét és foszfort juttatunk a főidbe. Ha ezek arányát szükségképpen javítani akarjuk, műtrágyát is adagolunk. Ősszel nehezen oldható műtrágyát alkalmazzunk, ilyen a kainit (10 — 12 kg), Thomas-liszt (6 — 10 kg) és mésznitrogén (4-6 kg). Ä számok egy árra vonatkoznak. Könnyen oldódó műtrágyákat csak tavasszal alkalmazunk. Számottevő kárt okoznak a gyümölcsöseinkben a mezei pockok a pocokiárás éveiben. Szeretnek a gyümölcsösben meghúzódni a szántással bolygatott és beomlott fészkeikből. De leginkább a lucernával vagy más évelő takarmányzavartalanul táplálkozhat a tavaszi nedvkeringés megindulása után. őszi ültetés esetén a nedvességtárolás is jobb. A ribizlit és egrest (köszméte) már szeptember végén is ültethetjük. De más gyümölcsöt október közepénél hamarabb ne ültessünk. Ezeknél fontos, hogy rendesen beérjenek a vesszők és a szemek. Közvetlen földbehelyezés előtt a gyökereket, elsősorban a sérülteket metsszük meg. úgyhogy a metszési lap a föld felé legyen. A már néhány héttel előbb elkészített gödrökbe ültetés előtt kisebb mennyiségű kevert földet hányunk s csak azután helyezzük ültetőléc segítségével helyére az oltványt. A gyökerek közeit porhanyó földdel jól betöltjük, majd- lábbal lenyomkodjuk a törzs körüli részt. A törzs körül a földet felhalmozzuk. így védjük a téli fagyoktól, valamint elősegítjük a télidei gyökérképződést. Ültetéskor a gyökér 8 — 10 cm-rel feljebb kerüljön, mint a faiskolában, mert ennyit süllyedni fog a talaj leüfiepedése közben. A fát nem szabad mélyebbre tenni, mint a faiskolában volt, mert elcsenevészesedik és idő előtt elpusztul. A növények, tehát a gyümölcsfák sem élhetnek táplálék nélkül. Októberben már megkezdhetjük a fogyó tápanyagok pótlását trágyázással. Legjobb trágya a komposzt, amely a talajt nemcsak tápanyaggal, hanem hasznos talajbaktériumokkal is gazdagítja. Egy ár területre 2 — 3 mázsát szántsunk vagy ássunk Jól beérett istállótrágyával is trágyázhatunk, minden árnyi területet 4 — 5 mázsa mennyiséggel. Ha nem az egész területet trágyázzuk, tegyük ezt meg 80 — növénnyel szomzsédos gyümölcsösökben tesznek nagy károkat. A fa gyökerénél befészkelnek és télen az élelemhiány idején körülrágják a fatörzs föld alatti részét. Ez a fa teljes pusztulásához vezet. Ilyen helyen a pockokat rendszeresen irtsuk szénkéneg-oldattal. amelyből egyegy lyukba 5 — 6 grammot öntsünk. A mérgezett kukoricadara is bevált pusztítészer. A téli kis és nagy araszolok lepkéi is előbújnak a fa tenyésznyugalmának megkezdésekor a földben levő bábjaikból. Az elkorcsosult szárnyú lepkék felmásznak a fa koronaágaira és a rügyiiíc mellé rakják tojásaikat. A tojások kezdetben világoszöld színűek, majd megbámulnák. Belőlük a tél folyamán kis hernyók fejlődnek. Ezek egy része még a rügyfakadás előtt kirágja a i ügyek belsejét. A védekezéshez tartozik elsősorban a jó talajmüvelés és a gyepes részek felszámolása gyümölcsöseinkben. OktóbeP elején helyezzünk a fák törzsére hernyóenyv-gyűrüket. Ezek megakadályozzák a lepkék feljutását a fára. Ajánlatos még, ha a fakéreg repedéseiben meghúzódó gombaspőrák elleni téli hígítású mészkénlével vagy 2 %-os bordóilével permetezünk október végén. Juhász Árpád 1960. ektuber 5.
