Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-05 / 80. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A búza vetése nem tűr halasztást Ha figyelemmel kísérjük az őszi munkák menetét, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a gépek segítsége és a jó munkaszervezés révén rendes ütemben halad az ősziek vetése, de a kapásnövények betakarítása is. Az idő kedvez, nincs tehát akadálya annak, hogy ezt a tempót tartsuk, sőt fokozzuk. Különösen megkívánja ezt a búzavetés. Hiszen köztudomású, hogy az agrotechnikai időben földbe tett búza mindenkor nagyobb terméssel fizet, vagyis a jókor végrehajtott vetés biztos termésfokozó hatással jár. Aligha vonja valaki kétségbe ezt az aranyigazságot, a gyakorlat mégte azt mutatja, hogy minden évben akadnak lemaradók, s Pató Pál módjára elkésnek a vetéssel, aminek következményeként a betakarításkor vékonyan fizet a gabona. Mezőgazdászaink előtt nem titok, hogy szeptember 20-tól október 15-ig van a búza vetésének legcélszerűbb ideje. Ettől a határidőtől csak 10 nap választ el bennünket, meg kell tehát ragadnunk minden lehetőséget, hogy az időbeni vetéssel járó terméstöbblettel gazdagítsuk a szövetkezetét, s nem utolsósorban csökkentsük a búza termelési költségét. A korábban vetett búza a magasabb hőmérséklet hatására még az ősz folyamán megerősödik. Gyökérzetét kifejleszti, elbokrosodik és egyenletesen beborítja a talajt. Késői vetés esetén erre a növény már nem képes, mert ha a napi hőmérséklet 6 — 8 fok alá süllyed, a bokrosodás megáll. Az ősszel megerősödött vetésben a tél nem okoz kárt, ha azonban a késői vetés miatt gyengén megy a búza a télbe, már Tokajhegyalján is bevezetik a szőlő kordonmüvelését. A képünkön látható furmint csak szüret után kap kordont, de metszését már ennek a módszernek megfelelően végezték, vagyis szálvesszőre. Tóth Gyula, a Szölőskei Tangazdaság vezetője megelégedéssel nézi a bő termést. A szőlő már érett, de csak október végén kezdik a szüretelést, hogy addig is asszúsodjék. r ^ TARTALOM A búza vetése nem túr halasztást ....................................................313 NÖVÉNYTERMESZTÉS Olcsó és hasznos keveréktakarmány ...............................................314 Fehér Gyula (Budapest): A nagy termőképességú szovjet és olasz búza termesztése 315 Miért kell meszezni a talajt . . 315 Csűr illa József: A magas hektárhozamoK mesterei között ....................................................316 A burgonya-fonalféreg elleni védekezés módszerei . . . 316 KUTATOK, KÍSÉRLETEZŐK Bózner Mikulás (Szeszélyespuszta): A gabona fajtaösszehasonlító kísérleteiről . . . 317 A mutáció lényege.........................317 Az E 675 kétsoros vontatott burgonyakombájn.........................318 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Juhász Árpád: Október a gyümölcsösben ....................................319 VADÁSZAT Mátyás Ferenc: A sebzett vad utánkeresése becsület dolga 320 ________________________J a közvetlen fagy is komoly növényritkulást okozhat. Még súlyosabb veszélyt jelent a kora tavaszi időjárás, amikor a nappalok melegek, az éjjelek pedig minden átmenet nélkül hűvösek. Ilyen esetben a legyengült növény nehezen tud megbirkózni az időjárás viszontagságaival. A magas búzatermés egyik főkövetelménye: a szükséges tenyészidő biztosítása. Mivel az őszi búza átlagos tenyészideje 290 nap, s ha ezt az időt késői vetéssel megrövidítjük, 20 — 30 vagy ennél is több napot a búza már nem képes behozni. A korábban vetett búza korábban is érik be. A nálunk gyakori július eleji hőségnél ez is fontos szempont, mert a hirtelen megérkező hőhullám a tejes érésben levő, zöldes búzáink kényszerérését okozhatja és a magvak beszorulását idézheti elő. Ha időben vetünk, több mag kel ki, s elegendő számú búza növekszik kalászthozó növényként. Október végén, november elején mintegy 10 %-kal több vetőmagra van szükség, nem is beszélve arról, hogy ebben az időben megjöhetnek a hetes esők, amikor a vízzel telített talajban nem tudunk megfelelő morzsalékos talajt előkészíteni. Az elkövetkezendő napokban a magas hektárhozamok érdekében mezőgazdászainknak tudatosítaniuk kell, hogy a búza vetése nem tűr halasztást. A röntgensugarak emelik a terméshozamot Az egyik ukrajnai növénykísérleti állomáson a 20 fokos vízben áztatott és 1000 —1500-as röntgensugarakkal áthatott köles terméshozama 36 %-kal emelkedett. IV. ÉVFOLYAM - 40. SZÁM 1960. október 5.
