Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-05 / 80. szám
A sebzett vad utánkeresése becsület dolga! A nagyvadra lövő vadász egyik legnehezebb feladata a sebzetten menekülő vad véres nyomának „kidolgozása“, és így az amúgy is veszendőbe menő vad kézrekerítése. Ha nagyvadra lőttünk, igen nehéz megállapítani, hogy lövésünk talált-e, vagy pedig hibáztunk. Éppen Aért vadászerkülcsünkböl fakadó kötelességünk az utánkeresés. Rajzunk bemutatja azokat a főbb csoportokat, amelyeken belül lősebzésre a vad majd mindig ugyanazon jelzéseket, illetve jeleket mutatja. Nézzük, mire kel! ügyelnie a vadásznak a kilövés és a rálövés helyén, valamint az utánkeresés alkalmával. I. 1. Szívlövésnél a vad magasan előreszökik, néha lerogyik, de azonnal csülökre kap és leszegezett fejjel, mindennek nekirontva, tovairamodik. A rálövés helyétől néhány méterre kezdődik a vérzés, nehéz cseppekben, amelyek sötétvörös színűek. Az utánkeresést körülbelül cigarettaelszívásnyi idő után meg lehet kezdeni. A vad a rálövés helyétől 100 — 150 méternél meszszebbre nem megy el. 2. Tüdőlövésnél ugyanezt tapasztaljuk. 2a. Ha a tüdő hátsó részét éri a lövés, a vad egyszerre négy lábbal szökken a magasba és úgy iramodik tova. A rálövés helyétől néhány méterre már nagy mennyiségben találni világos, habos vért, sokszor a csülöknyomok között is, amelyet a beteg vad kiköhögött. Ezzel a lövéssel a vad 2-300 méterre is elmegy, menet közben többszqr is elfekszik. II. 1. Fej- vagy nyaklövésnél a Vad tűzben rogyik, a rálövés helyén azonnal. A lövés az idegközpontot érte és azonnali halált okoz. 2. Gerinctüskelövés (fésűlövés) alkal-és fejét, nyakát rázyg, köhögve eliramodik. A lövés érhette a főütőeret és akkor a csapa mindkét oldalán bő menynyiségben találni világosvörös vért. Ha csak a gégét érte a lövés, a vér világos szinű, nyálkával kevert és kiköhögött formában található. A vad mindkét esetben 150 — 200 méterre elfekszik. Az utánkeresést két órán belül meg lehet kezdeni. — 3. Szűgylövésnél a vad magasra ágaskodik és hatalmas szökésekkel eliramodik. Előfordul, hogy az ágaskodásból hítravágődik, ilyenkor tűzben marad. A vér színe közepesen vörös és bő mennyiségben található. Vigyázni kell, mert ezzel a lövéssel a vad messzire mehet, közben többször is elfekszik. III. 1. Gerinclövésnél a vad tűzben rogyik, hátára fordul és lábait elnyújtja. 2. Gerinctüskelövés (fésűlövés) alkalmával a vad leroskad, majd csülökre |<ap és eliramodik. A rálövés helyétől 40 — 50 lépésre lehet találni közepes vörös vért a csapa mentén. Az így sebzett vadat nem lehet birtokba venni. A vad meggyógyul. IV. 1. Májlövésnél a vad hevesen összerezzen, majd eliramodik. A rálövés he-1960. október 5. lyétől 1 — 2 méterre a csapa mentén szórványosan lehet találni sötét, barnásvörös vért, benne zöldes, vizenyős foltokkal. Ezzel a lövéssel a beteg vad körülbelül 150 métert tesz meg, hirtelen összeesik és kimúlik. 2 — 3. Bendő- és béllövésnél a vad öszszerázkódik. néhányat szökell, majd lassan meg-megállva, fejét hátrafordítva, begörbített háttal és merev lábmozdulatokkal távozik. A rálövés helyén barnásvörös vért találhatunk, benne vizenyős, zöldes gyomor- vagy béltartalommal. A rálövés helyétől mintegy 120 méterre találjuk meg eszméletlenül. 4. Veselövésnél a vad egy pillanatra hátul lerogyik, majd néhány szökellés után görbe háttal, lassan, lépésben távozik. I.: 1. szívlövés; 2. tüdőlövés; 2a. tüdőhátsólebeny-lövés. — II.: 1. fejlövés, nyaklövés; 2. gégelövés; 3. szügylövés. — III.: 1. gerinclövés; 2. gerinctüskelövés (fésűlövés); 3. agancstő- vagy agancsszár-lövés. — IV.: 1. májlövés; 2. bendölövés; 3. béllövés; 4. veselövés.- V.: 1. farlövés; 2. hullató- vagy faroklövés. — VI.: 1. felsőlábszár-lövés; 2. alsólábszár-lövés. A lövés helyén és a csapa mentén sötétvörös vért találunk. Az utánkeresést három óra múlva szabad megkezdetik V. 1. Farlövésnél, ha a csontot lőttük el, a vad a lövés oldalára roskad egy pillanatra, azután sebzett lábát maga után vonszolva, lassan, lépésben menekül. Ha csak húst ért a lövés, úgy hátuljával összerándul, majd bicegve eliramodik. A rálövés helyétől 2-3 csülöknyomra a csapa jobb vagy bal oldalán középvö-. rös vért (húsvért) találunk. Ha vastagabb ereket szakított a lövedék, úgy bővebb, egyébként kevesebb vért látunk. Ha a farlövés súlyos, úgy a vad nem távozik nagy távolságra, elfekszik. Az utánkeresést 3 óra múlva meg lehet kezdeni, de óvatosan és állandóan lövésre készen, mert a sebesült vad újból csülökre kaphat. 2. Ha a vad hullatóját éri a lövés, laposan előre szökell és gyors iramban tovafut. A rálövés helyén vagy bő vagy alig található vörös húsvért találni. VI. 1. Felsőlábszár-lövésnél a vad sebzett oldalán összeroskad, majd sántikálva menekül. A rálövés helyén a csapában, a sebzett láb felőli oldalon középvörös vért találunk. A csapából meg leflet állapítani, hogy a mellső vagy a hátsó láb sérült-e meg. Ha a lövedék csontot is ért, úgy a vérnyomokban csontszilánkokat találunk a rálövés helyén. Ebben az esetben a vad hamar elfekszik, egyébként messzire menekül. A sebzett vad megtalálására kevés a remény. Az utánkeresést igen óvatosan 3 óra múlva meg lehet kezdeni. 2. Alsólábszár-lövésnél a vad egy pillanatra elől vagy hátul összeroskad, majd a sebzett lábát emelve, elmenekül. A rálövés helyén gyéren lehet találni középvörös vért. Minél feljebb történt a lövés, annál inkább szétfröccsenve találjuk a vért a csapa körül. A vad megtalálása igen nehéz feladat, mert bár hamar elfekszik, mégis a legkisebb neszre azonnal fölkel sebágyából és tovamenekül. Az elmondottak tehát azok a sebzési jelek, amelyeket az utánkeresés helyes ‘ és sikeres végrehajtása érdekében tudni kell. Nem írtam újat. Örök téma ez, amely mindig problémát jelent a vadász számára. Nincs elszomorítóbb, mint az, ha a felületesen történt utánkeresés következtében alig pár méterre tőlünk az élő, de már mozdulni nem tudó vad elpusztul és az erdő ragadozóinak prédájává válik. Mátyás Ferenc Miért játszik a macska az egérrel? Közismert, hogy mielőtt a macska megöli és elfogyasztja az egeret, játszik vele. Idáig az volt a jeltevés, hogy. az állatok játékösztönének egyik megnyit-i vánulásáról van szó. Kísérletek és vizsi gálatok azonban megdöntötték ezt a fet-> tevést. Nyulakon és egereken végzett kísérletek arra a megállapításra vezettek, hogy a megrázkódtatás és a halplfélelem hatása alatt májuk egész cukortartalma a vérbe ömlik, valósággal megédesítve minden porcikájuhat. A ragadozók, így a macska is, tehát „megédesítik" zsákmá-. nyakat, amikor vadászszenvedélyüket, amelyet mi „játéknak“ látunk, kielégítik, « ★ ★ ★ Kifizetödik-e kakast tartani? A kakastartásnak célja csupán az, hogy a tojások termékenyek legyenek. A fiatal kakas növekszik ugyan, amíg teljes fejlettségét el nem éri, de ezzel nem tudja megfizetni azt a sok takarmányt,' amelyet megevett. Ha tehát a - tyúktojásokat nem akarjuk kikeltetni, a kakastartás felesleges és költséges. Л tojáshozamra nincs befolyása annak, hogy kakas van-e a tyúkok között. Sőt bebizonyult, hogy a kakas által megtermékenyített tojások romlandóbbak. Végeredményben tehát, ha a tojások nem kerülnek keltetésre, akkor nemcsak költséges, hanem káros is a tyúkok közt kakast tartani.
