Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-02 / 79. szám
A búcsi sajtónap margójára 1 Szüreti vers 1 S Fürtökkel lm a megtetézett kádak $ £ a prés körül töppedten állnak. g Nincs ennél igazabb öröm! $ * ó, ha vége van is a nyárnak, о £ de must csorog a köbevájt kövön. g S Távol a dombról vidám nótaszó о E haitik ide, koppon egy-egy dió о 2 vén tökék üszkös gyökerén. g Ijedt, jészkébe bújik a rigó; 2 % Telt puttonyokkal sürög sok legény. g ä Karos daráló tompán nyekereg. 5 'Ц Mustban áznak a fogaskerekek. £ * Töretik értünk a szőlő! g Csorba bögréből piros öregek S Ц kóstolgatják, s a kedvük megnő. 2 r? S lenn a pincében, hot egymást érik * S hasas hordócskák, s lopóka fénylik; S D surrogva érik az új bor. x о Nyakunkba szakadhat a tél is. % Van már hová futnunk a gondtól. 1 jjjj Demjén Ottó ® *wt<»cgc«®<»3í<»<saKSkSfsa<asc«cK80íKKS«K^ Szeptember utolsó szombatján BCCSRA jötték össze a kör-* nyékbéli falvak dolgozói, hogy a sajtónap alkalmából együtt ünnepeljenek a Szabad Földműves szerkesztőivel; olvasó, levelező és pz újságíró közösen vitassák meg egy körzeti sajtókonferencia keretében a közös problémákat, keresve a lap színvonala további emelésének, s olvasottábbá tételének lehetőségeit. A konferenciát az elnöklő Matunák István élvtárs, a bélai helyi nemzeti bizottság titkára nyitotta meg. Rövid bevezetőjében kiemelte, mily nagy szerepét töltött be a kommunista sajtó 40 év alatt a kapitalista rendszer idején, s most a szocialista társadalmi rendszerben. kézbesítése körül felmerülő nehézségek megoldásában (Muzsláról jár hozzájuk sárban, hóban a kézbesítő, s késő este zörget be az újsággal; emiatt többen beszüntették a lap járatását).- Nagyon hasznos lenne, ha valamilyen versenyt indítana a Szabad Földműves - javasolta Vermesi elvtárs. Ezt követően Sidó Szilveszter tanító ecsetelte, mily hálás cselekedet az újság részéről, ha az ifjúság kérdésével foglalkozik. — Nálunk, Bátorkesziben 240 fiatal dolgozik serényen a szövetkezeti gazdaságban, s nyolc ifi-csoport verser nyez a szocialista munkabrigád címért. Arra kérem a Szabad Földműszóló cikkeket olvásvá felismertem, hogy nálunk is lehetne a termőföldterületet növelni, s azóta 14 hektárt tettünk termőbbé, s két vízgyűjtőmedencét építettünk. Bennük annyi víz elfér, hogy 60-70 hektáros területet tudunk öntözni szárazság esetén mondta Poőr elvtárs, majd azt javasolta, hogy minden szövetkezetben, mezőgazdasági üzemben sajtóbizottságot lehetne életre hívni. Ezeknek a sajtóbizottságoknak az lehetne a feladatuk, hogy az újságokban közölt cikkek, tapasztalatok felhasználásával törődnének. Lengyel Imre elvtárs vitafelszólalásában a sajtó nevelő hatásáról, Jóba Ferenc, a martosi EFSZ mezőgazdásza a Virágzó Mezőgazdaság Miért halad csigalassúsággal...? A konferencia részvevői nagy érdeklődéssel figyelik a beszámolót és a vitafelszólalásokat. Majd Perl Elemér elvtárs, a Szabad Földműves föszerkesztőhelyettese tartotta meg beszámolóját, amelyet nagyon értékes, gazdag vita követett, Elsőként Gábris József, lapunk régi levelezője és terjesztője, a búcsi EFSZ könyvelője kért szót. Vitafelszólalása igén jelentős tényezőre, a művelődési alap jobb felhasználására hívta fel a figyelmet. Többi között elmondotta, hogy a búcsi szövetkezet 110 000 koronát fordít a művelődési alap eszközeiből kulturális célokra. Kilencezer korona értékben járat újságot a tagoknak (ebből 300 Szabad Földműves), háromezer koronát ankétokra költ, kétezret iskoláztatásra, tizenkilencezret tanulmányutakra, társas kirándulásokra (voltak számosán a bmói II. nemzetközi árumintavásáron, az 1. Műrepülő Világbajnokságon, s a konferencia napján vagy félszázan a Magyar Népköztársaságba mentek.. ,),*s nem utolsósorban szövetkezeti kultürházuk rendbehozására, amelyre harminchétezer koronát irányoztak elő. Kilenc hónap alatt az említett pénzösszegből 73 ezret kimerítettek. Példájuk követésre méltó, mert - hogy Gábris elvtárs szavaival éljünk — a szövetkezeti tagok művelődésére fordított pénz sokszorosan visszatérül. A libád! Vermesi Béla arra kért bennünket, hogy segítsünk a lap késői vés szerkesztőségét, a lap hasábjain többet foglalkozzék a fiatalok elért sikereivel, nehézségeivel, a szövetkezeti klubokkal, a szövetkezetek művelődési alapja példás felhasználásának kérdéseivel, a tanítókkal. Szólaltassuk meg őket újságban, rádióban, mutassuk meg számukra a boldog, örömteljes jövő ragyogó távlatait - hangsúlyozta Sidó elvtárs. Karvárói Vasas Ferenc, az ottani mezőgazdasági iskola tanítója a szakemberképzés fontosságáról beszélt, majd a szövetkezetek vezetőinek címére annyit mondott, hogy a legjobb kádereket küldjék az iskolába, azokat, akikben megvan az előfeltétele a szakemberré válásnak, akik munkahelyükön is bebizonyították, hogy nagy tettek megvalósítására képesek. Kemény József régi levelezőnk a célszerűbb és gazdaságosabb férőhelyépítés kérdéseiről beszélt, hivatkozva több jő példára, köztük a Felsőpatony, Dióspatony, Mihályfa szövetkezeteinek követésre méltó kezdeményezésére, amit azok közösen kifejtenek az építkezések szakaszán. Poór elvtárs a többi között igazolta, hogy a nemzeti bizottságok dolgozói részére is nagy segítséget nyújthat a földmúves-sajtő, ha az abban közölt tapasztalatokat okosan felhasználják.- Én a meliorációs munkákról szakmelléklet cikkeinek hasznosságáról tett említést, a többi között hangsúlyozva:- Annyit szólok a szakmellékletről, hogy annak minden betűjét meg kellene tanulni. Soóky Lajos, a búcsi EFSZ elnöke is sok hasznos dologról beszélt. Szót emelt amellett, hogy a Szabad Földműves első számának megjelenésétől fogva sokat fejlődött, de a mezőgazdaságra háruló fokozott feladatok teljesítése megköveteli, hogy nagyobb segítséget nyújtson a mezőgazdaság dolgozóinak. Ezt csak úgy tudja teljesíteni, ha a lap oldalterjedelme bővül. Majd megtoldotta azzal, hogy a mezőgazdasági gépgyárak nagy teljesítményű gépeket gyártsanak. Ezzel a kérdéssel többet foglalkozzon az újság. Végezetül annyit, hogy a sok értékes javaslatot, tanácsot igyekszünk megvalósítani, felhasználni. Köszönjük a búcsiaknak, hogy lehetővé tették e konferencia megrendezését. A részvevők vitafelszólalásait igyekeztünk — bár szűkösen — érzékeltetni, közkinccsé tenni. További jó munkát, erőt, egészséget! Kovács István Egyáltalán nem vagyunk megelégedve az őszi munkák csigalassúságé ütemével a kassai járásban. így nincs biztosíték arra, hogy minden mag idejében a földbe kerüljön. Mindez arra vall, hogy sem a nemzeti bizottságok, sem a szövetkezetek, állami gazdaságok vezetői nem gondoskodtak eléggé a jövő évi bő termés alapjainak megteremtéséről. Annak ellenére, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben több mint 120 lánctalpas traktort tartanak nyilván, ezekből csak 60—70 dolgozik. De csak egy műszakban! A Szenei Állami Gazdaság dolgozói, a helyi szövetkezet javaslata alapján, új répakiszántó-gépet szerkesztettek. Az új gép nagyon egyszerű, előállítása olcsó. Tulajdonképpen egy cserélhető hegyekkel ellátott acél villa. Józan Gáspár traktoros két és fél nap alatt 10 hektárról szántotta vele ki a cukorrépát. A gép még több jó tulajdonsággal rendelkezik. Nagyon száraz és kemény földben is kitünően használható; 10 %-kal csökken a veszteség. Vannak olyan szövetkezetek, amelyek kivételt képeznek. Például a resicai, semsei, ploskéi, zdanái és a szepsi szövetkezet idejében elvetette a rozsot. A többi szövetkezet nagyon lemarad a vetéssel. Addig cselekedjenek, amíg nem késő! Iván Sándor, (Kosice) Gondoljunk a holnapra is! Már megindult a forgalom a cukorrépaföldek és a cukorgyárak között. A hektárhozamok igen magasak, valószínűleg túltesznek minden, Szlovákia területén eddig elért eredménynyel. A betakarítás üteme állandóan gyorsul. Mégsem állíthatjuk, hogy a ★ ★ ★ Kálnai tudósítás Túlhaladta már a hatvanöt KŰCS Gyula bácsi, alsöszecsei levelezőnk. Mindamellett töretlen szorgalommal irogat. Ezt olyanynyira komolyan veszi, hogy ellátogat a környékbeli szövetkezetekbe is, körülnéz, s megírja mindazt, ami tollhegyre kívánkozik, ami az újság hasábjain megjelenve még jobb munkára, a hibák gyors eltávolítására serkent. Gyula bácsi ezúttal a kálnai szövetkezet házatáját kereste föl, hogy anyagot vételezzen. Lássuk, mit ír? * * * A napokban meglátogattam a kálnai szövetkezetei, amely ez év februárjában egyesült a kiskálnaival. így a közösen müveit föld 325 hektárral gyarapodott. Most már a közös tagjai közel ezer hektár földet tudnak magukénak. Szaporán halad az őszi munka. Silózzák a kukoricát. Igyekeznek vele, hogy még a talajmenti fagyok érkezése előtt vermekbe kerüljön. Ahogy mondják a kálnaiak, most — a tavalyihoz viszonyítva — sokkal gyorsabb a munka üteme, mivel több munkaerő áll rendelkezésükre. A silózás mellett szedik a cukorrépát, s vetik az őszi kalászosokat (az őszi árpát és a takarmánykeveréket jókor elvetették). November 1-ig befejezik a kukorica törését, ugyanezen hónap 20-ig pedig a mélyszántást. ők is azon fáradoznak, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesítsék. — Ehhez megteremtjük a szükséges alapot — mondotta Matuska János, a szövetkezet könyvelője. — Elsősorban a föld termőerejét fokozzuk istállótrágyával * és komposzttal. Ez utóbbiból 1600 köbmétert készítettünk. Kúcs Gyula (Alsószecse) Cukorrépaszedök Valahol a főrévi kertek alján vígan zúg a Zetor Super. Milan Dvoíákkal, a helyi szövetkezet mérnök-mezőgazdászával a hang irányába tartunk. Igazi őszi kép tárul elénk, amikor odaérkezünk. Nagy kiterjedésű táblán javában szedik a szövetkezetesek a cukorrépát. A traktorvontatású répaki'szántó éppen áll. Az ekéket igazítják, a meglazult csavarokat srófolják be. Az úttól balra egy kisebb csoport asszony a kiszántott répát rakja kupacokba, majd tisztítja, s a már rendbetett répát levéllel födi be, hogy lényeges súlyveszteség ne álljon be a gyárba szállítás idejéig. Távolabb már nagy halom cukorrépa vár elszállításra. Az egyes táblák frissen s2,ántva, mások meg már ősziekkel bevetve. Két traktor — a Kis-Duna mentén - gépcsoportokat vontatva az őszieket veti. Miután egy ideig elgyönyörködünk a bőséges cukorrépatermésben, a kíváncsiság csak nem hagy nyugton ... Megtudakoljuk, mennyi le-д hét az átlag-hekza .tárhozam. — Az előzetes számítgatások szerint meglesz a nyolcszáz mázsa - mondogatják elégedetten. — S minek tudható be, hogy ilyen magas a hektárhozamuk? Előzőleg a földet alaposan előkészítettük — válaszol Martinca apó, a csoportvezető —, a cukorrépát idejében elvetettük, kiritkítottuk, hektáronként mintegy nyolcvanezer növénykét meghagyva, 25 centi sortávolságra. A későbbi növényápoló munkát is jókor elvégeztük, s itt az eredmény. A főrévi szövetkezetesek már nem egyszer megmutat- ták, hogy példás gazdái a közösnek, Kostiálová Zuzanna és Vrabecová Ludmila szövetkezetesek a halom répát tisztítják. értik a dolgukat. Mar hogyne értenék! Csupán Jusztina Kochanovát hadd említsem, aki lányával 108 árnyi területen több mint 10 vagon cukorrépát termelt. Meglepő az is, mennyire jól tájékozottak ennek a szövetkezetnek a tagjai. Pontosan tudják az őszi munkák agrotechnikai határidejét, főleg azt, mikor és mit kell tenniük. — Hová szállítják a cukorrépát? — Hát a Diószegi Cukorgyárba — válaszolnak a kérdésre a nők, egyszerre többen is. — Köteleztük magunkat, hogy szeptember húszadikától minden nap 600 mázsa cukorrépát átadunk a gyárnak. Ez aztán beszéd! — A tagokkal mindent megbeszélünk — szól bele a beszélgetésbe Matinöák csoportvezető. — így mindannyian be tudják osztani idejüket, munkaerejüket. Számunkra nem marad más hátra, minthogy az idei gazdag cukorrépatermés betakarításához, s mielőbbi gyárba szállításához sok szerencsét kívánjunk. S. J. cukorrépatermesztők portáján minden rendben van! Mintha a gazdag termés miatt elfeledkeztek volna a holnapról. Pedig ha jövőre is szép cukorrépatermést akarnak elérni, akkor a talajt már most elő' kell készíteni vetés alá. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokon a parcellákon, amelyeken a tarlőhántás után szeptemberben szétterítették és 18 — 20 cm mélyre beszántották a trágyát, majd novemberben 28—32 cm mélyszántást végeztek, ott 20 — 100 mázsával magasabb hektárhozamot értek el, mint azokon a parcellákon, ahol a mélyszántással együtt szántották be a trágyát, vagy ahol először mélyszántást végeztek, s csak tavasszal szántották be középszántással a trágyát. A tavaszi trágyázás ugyanis nem felel meg a cukorrépaföld követelményének. S még valamire ügyelnünk kell. A trágyát szétterítése után azonnal szántsuk be. Ha csak három napig hagyjuk beszántatlanul, akkor is 26 %-kal csökken a hatása, 9 nap múlva 35 %-kal és 14 nap után értéke a felére csökken. Mindezt azért említjük, mivel a legtöbb szövetkezet és állami gazdaság késik a trágyázással. Ez főleg a közép-szlovákiai kerületre vonatkpzik, ahol a cukorrépa vetésterületének még az ötödét sem trágyázták meg. Jó példával járnak elől a sládkovicovói cukorgyár körzetébe tartozó cukorrépatermesztők, akik csakhamar végeznek a talaj előkészítésével. M. B. ★ ★ ★ Újra zöldül a határ Nálunk idejében megkezdte a talajelökészítést az ősziek alá Bartók Gyula, Gaál János és Bartók Bálint traktoros. A 30 hektár őszi repce már szépen zöldéi), s az 50 hektár rozs is kikelt. A traktorosok, V о z á r Gyula mezőgazdász vezetésével, olyan ütemben végzik a munkát, hogy a búza is időben földbe, jó magágyba kerül. Szövetkezetünk tagsága a vetés mellett a kapások betakarításával is úgy igyekszik, hogy gondosan végzett munkával jó alapot teremtsen a harmadik ötéves terv idő előtti teljesítéséhez. Radácsi László (Szepsi) csoportvezető a mérnök-mezőgazdásznak magyarázhogy micsoda nagyra nőtt ez a répa ...
