Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-28 / 78. szám

Hruscsov elvtárs történelmi beszéde az ENSZ-ben A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1960. szeptember 28. Ara 40 fillér XI. évfolyam, 78. szám. Békét a világnak Szabadságot és függetlenséget a gyarmati népeknek — Meg kell oldani a leszerelés problémáját, meg kell őrizni a békét Hruscsov elvtárs nagy Jelentőségű beszédét mondja az ENSZ közgyűlésén Az ENSZ közgyűlése szeptember 23-án folytatta az általános vitát. Ezen a gyűlésen a küldöttek és a sajtó képviselői zsúfoltságig megtöl­tötték az üléstermet és feszült figyelemmel várták Hruscsov elvtárs beszédét. Kudarcot vallott az amerikai kormány minden igyekezete, hogy „agyonhallgassák“ a szovjet miniszterelnök felszólalását. A közgyűlés és New York egész lakossága rendkívül nagy érdeklődést tanúsított a szovjet kormányfő beszéde iránt. A gyűlés megnyitása után Nkru­­mah, a Ghánái Köztársaság elnöke szólalt fel, aki kifejezte azt a re­ményét, hogy rövidesen az összes afrikai államok képviselői felléphet­nek majd az ENSZ fórumán. Az egész világ előtt Hruscsov elvtárs 17 órakor lépett az emelvényre. Szavait a rádión és a televízión keresztül százmilliók hallgatták az egész világon. Beszédé­ben többek közt ezeket mondta: — Nem gyűlhetnek össze az álla­mok képviselői felelősségteljesebb találkozásra, mint a mostani, amelyet méltán neveznek a nemzetek köz­gyűlésének. Korunk az emberi tár­sadalom létformái kitartó megújítá­sának, a természet erői uralására, a társadalom haladó szellemű beren­dezésére irányuló óriási méretű szárnybontásnak a kora. A nagy évszázad — Századunk a szabadságharc szá­zada. A népek lerázzák vállukról az idegen rabigát. Emberhez méltó éle­tet akarnak élni és ilyen életért folytatnak küzdelmet. — Sok ország és sok földrész már győzött. De megelégedhetünk-e eny­­nyivel, amikor tudjuk, hogy még sok tízmillió ember sínylődik gyarmati rabigában ? Két irányvonal — A derűlátók és a borúlátók vi­szálya: ez a mi mai valóságunk. E valóság fő jellegzetessége a' kölcsö­nös nemzetközi kapcsolatok két irány­zatának harca. Az egyik irányzat a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, a lázas fegyverkezés beszüntetésé­hez, a nemzetközi együttműködés kibontakoztatásához és ahhoz vezet, hogy a háborúkat kizárják a társa­dalom életéből. Milyen nemes és nagyszerű irányzat. Hisz az ember az igazság győzelméért él a világon. — Van azonban egy másik irány­zat Is, és nincs jogunk arra, hogy ezt elhallgassuk. Ez a hidegháború szításának irányzata, amely a fegy­verek feltartóztathatatlan halmozásá­hoz a nemzetközi együttműködés pil­léreinek aláásásához vezet, amelyből veszélyes következmények származ­nak. A béke megőrzése — Am 1960-ban, abban az évben, amelyben most élünk, csak a vakok nem látják, hogy egyre határozottab­ban és szembetűnőbben gyökeret ver a népek többségének gondolatában a béke megőrzésének szükségességét valló nézet. A világ népei, munkások és pa­rasztok, az értelmiség és a burzsoá­zia egy része, a monopolisták és mi­litaristák maroknyi csoportja kivé­telével, nem háborút, hanem békét és csak békét akarnak. Éppen ezért, ha a népek aktívan fognak küzdeni a militarista és monopolista körök kezének megkötéséért, biztosítható lesz a béke. . — Nincsenek nemesebb feladatok azoknál, amelyek az ENSZ előtt áll­nak. Az ENSZ rendkívül fontos hatá­rozatokat hozhat az új háború ve­szélyének elhárításáról, a népek tör­vényes jogainak és biztonságának védelméről, s elősegítheti az ered­mények nemzetközi együttműködés megteremtését. — Örülök, hogy a szovjet nép ne­vében lelkesen, őszintén és szívé­lyesen üdvözölhetem az ENSZ tagjai sorába felvett államokat, tolmácsol­hatom jókívánságainkat és felvirág­zást kívánhatok nekik. — A szóban forgó államok képvi­selőinek útja nem volt könnyű. Né­peik elnyomatásban, nyomorban és ínségben szenvedtek. Kitartó függet­lenségi és szabadságharc után jöttek közénk és ez_ért még szívélyesebben üdvözölhetjük őket. A kongói kérdés Beszédének további részében, ame­lyet gyakran szakított meg a jelen-Ny. Sz. Hruscsov elvtárs szívélyes beszélgetésben Krisna Menonnal, India állandó ENSZ-küldöttjé­­vel, Sylvánus Olympio, a Togo Köztársaság mi­niszterelnöke ál­tal szeptember 22-én adott foga­dáson re keltek a kerület járásai, s a Ziar nad Hronom-i járás az őszi munká­latok terén megelőzte a déli járáso­kat is. Teljes gőzzel dolgoznák a szlová­kiai cukorgyárak. E hét elejéig már 6026 vagon cukorrépát vásároltak fel. A termesztők érdeme, hogy a gyárak pontosan és terv szerint kezdték meg munkájukat. Példás munkájukért di­cséretet érdemelnek a topol'níky-i és kosútyi szövetkezetek, valamint a spacincei és castkovcei állami gaz­dasagok. A Dolná Súca-i szövetkeze­­tesek már be is fejezték a cukor­répa betakarítását és 40 hektárról 120 vagon terményt szállítottak a cukorgyárba. Szlovákiai méretben az átlagos hektárhozam körülbelül 281 mázsa körül mozog és a répa cukor­tartalma eléri a 17,55 %-ot. Komoly hiányosságokat tapaszta­lunk a kombájnok kihasználása terén. A felvásárolt répának eddig csak a 0,5 %-át takarítottuk be kombájnnal. Például a Dunajská Streda-i járás, amely az aratásban j.ó példát muta­tott az arató kombájnok munkájának szervezésében, most a 20 csehszlovák gyártmányú SCZ-1 jelzésű kombájn­ból csak ötöt foglalkoztatott! Vessük be^az összes kombájnokat és kiszán­tó ekéket, hogy a gazdag termés az agrotechnikai határidő lejárta előtt a cukorgyárakba kerüljön. levők tapsa, Hruscsov elvtárs rész­letesen vázolta a nemzetközi helyze­tet. Rámutatott a sötét erőkre, ame­lyeknek érdekük a nemzetközi fe­szültség fenntartása. Az ő tevékeny­ségük eredménye a Szovjetunió-elle­nes agresszív cselekmények, a párizsi konferencia kudarcba fullasztása, a felforgató tevékenység, a gazdasági agresszió és az intervencióval való fenyegetés, mint például a bátor ku­bai nép elleni fenyegetések. Ezután a kongói, kérdéssel foglal­kozott és hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetének meg kell követelnie a rend helyreállítását Kongóban, hogy a kongói nép törvéj nyesen megválasztott parlamentje dolgozhassák és létrejöjjenek a kon­gói nép bizalmát élvező Lumumba­­kormány rendes munkafeltételei. A szovjet kormány javasolta, hogy tűzzék Kongó kérdését a közgyűlés napirendjére. A közgyűlésnek szembe kell helyezkednie a gyarmatosítókkal és cinkosaikkal, felelőségre kell von­nia Hammarskjöld urat, hogy ne él­jen vissza főtitkári tisztségével, ha­nem az ENSZ alapokmányának ren­delkezéseivel és a Biztonsági Tanács határozataival összhangban töltse be főtitkári tisztségét. A szovjet kormánynak ez a nézete: határozatot kell hozni, hogy csak az afrikai és ázsiai országok csapatai maradjanak Kongóban, ezek a csa­patok is csak a törvényesen megvá­lasztott Lumumba-kormány bele­egyezésével tartózkodjanak Kongó területén, s a csapatokat a Kongói Köztársaság törvényes kormánya és (Folytatás a 2. oldalon) ****** Ak*****A**ré **** *■* *4>rA Az őszi munkálatok lassú menete, főleg a silókukorica betakarítása te­rén, elgondolkozásra késztet a le­maradás okai felett. Mindenekelőtt azért, mivel annak ellenére, hogy a silókukoricának csaknem a fele még lábon áll, vannak olyan járások és szövetkezetek is, amelyek időben el­végezték feladatukat. Ilyen például a komárnói járás, amely ez év őszén munkaszervezésben és munkatelje­sítményben a szlovák járások élére tört. Példája is mutatja, hogy az őszi munkálatokat agrotechnikai ha­táridőben el lehet végezni. Tehát a lemaradás okát nem a munkafelté­telekben, de az emberekben és a munkaszervezésben kell keresni. Érdemes felfigyelni az olomouci és prerovi járásokban alkalmazott munkamódszerekre, ahol az idén annyi silókukoricát termesztenek, mint tavaly az egész olomouci kerü­letben. A nagy feladatok ellenére is jól halad a munka. A két járás terü­letén a szövetkezetek 55 gépcsopor­tot alakítottak, s ezekbe összponto­sították a két járás összes silókom­bájnját, valamint a szállításhoz szük­séges traktorokat és pótkocsikat. Ügy látszik, hogy a sokat bírált és állandóan lemaradozó közép-szlo­vákiai kerület is végre megtalálta a módját, hogyan vessen véget en­nek az áldatlan állapotnak. Verseny­mlékezzünk csak vissza az ez évi kukoricavetés idősza­kára. Amikor a kukorica négyzetes vetéséről, a hib­rid vetőmagról és a „száza­sokról" kezdtek írni az újságok, ekörül folyt a vita. A minden újtól idegenkedő vezetők lépten-nyomon amellett kardoskodtak, hogy lehetet­lenség egy traktoros-párnak 100 hek­tár. kukorica minden gépi munkáját elvégezni. Am ennek az újnak is akadtak hí­vei, megvalósítói. Az ivánkaiak kuko­ricatermesztési felhívását számos szövetkezet elfogadta. Ugyancsak visszhangra talált a kukoricatermesz­tés teljes gépesítéséről tárgyaló zse­­lízi értekezlet és bemutató, továbbá a szepsi, galántai tanácskozás is. Ezt követően a „százasok" száma meg­szaporodott. Traktoros-párok váltak ismeretessé: nevüket gyakran emlí­tették gyűléseken, rádióban, újság­ban, hivatkoztak példás kezdeménye­zésükre, s követőik is akadtak. Most megint olyasmiről adott hírt a sajtó, hogy a nyugat-szlovákiai kerület 18 traktoros-párja gépére tűzhette a mezőgazdasági miniszter­től kapott kitüntetést, a becsületjel­vényt. Ez a tény is azt példázza, mennyire megbecsüli kormányunk azokat, akik bátrak, kezdeményezők, az újnak, a haladónak pártolói, megvalósítói. Amint példa mutatja, helytálltak a silókukorica learatásában és elver­­melésében. Ezek közé tartozik Stefan S 1 a m a és Pavel Slam», az Üszori Állami Gazdaság silókombájn-vezető-Kukuricatörés idején je (szovjet gyártmányú silókombájn­nal 165 hektárt vágtak le és aprítot­tak föl), továbbá Frantisek Uvácek — Ján Kubis, a trnavai gépállomás kombájnosai (158 hektár), Slová­­cek — Volny, a znojmói gépállomás dolgozói (100 ha), Orosz László — Jozef Bálán, a Gombai Állami Gaz­daság gépkezelői, Hervay —Hor­váth, a felsőpatonyi EFSZ silókom­­bájnosai (6 2ha) csehszlovák géppel, stb. A silókukorica betakarításának agrotechnikai határideje szeptember 25-én lejárt. Ahol iparkodtak, s ele­gendő silókombájn, szállító eszköz állt rendelkezésükre, s jó volt a mun­kaszervezés, ott már gödrökben a silókukorica. Hozzátehetjük, késede­lem nélkül megkezdhetik a beérett kukorica törését. Mert, hiába: rend a lelke mindennek! Ha a kukoricát idejében nem takarítjuk be, s gon­dosan nem tároljuk, temérdek kár származhat belőle. Nemcsak több időt igényel, ha megkésve takarítjuk be, hanem drágul a termelési költ­ség is. Nagy gondot kell tehát fordítani elsősorban a hibridkukorica külön begyűjtésére, s külön tárolására. Ahol ilyen nincs, ott a vetőmagnak szánt kukorica termésével ugyanezt tegyük. Néhol az is előfordulhat, hogy fagy éri a kukoricát, a haragoszöld szín­ben pompázó tábla egyik napról a másikra „beérik“. Mit tehetünk ilyen esetben? Ha egy mód van rá, mű­­szárítást eszközöljünk. Máskülönben az éretlen vagy kevésbé érett kuko­ricát nemigen tárolhatjuk. Még két lehetőség adódik: az állatok etetésére nyomban felhasználjuk, vagy külön­leges silótakarmányt készítünk be­lőle. Ha már a bőséges termés megóvá­sánál tartunk, azt is meg kell mon­dani, hogy jó munkaszervezéssel, a szállító eszközök helyes elosztásával és teljes kihasználásával, a védnöki üzem dolgozóinak segítségével elejét vehetjük a lemaradásnak a kukorica­törést illetően. Ellenkező esetben nemcsak a munkaegységek idő előtti kimerítéséhez, hanem a termés szét­lopkodásához teremtünk alapot, le­hetőséget. Nagyon fontos kérdés a kukorica betakarításánál a tárolóhelyiségek kérdése. Üdvös dolog, ha a nedves, kevésbé érett kukoricát a széljárta, keskenyebb szárítóba rakjuk. így a penészedés veszélyét is elhárítjuk. Ahogy az aratás-cséplésnél vagy a szántás-vetésnél jól bevált a gyors­prémium, úgy a kukorica betakarítása esetében sem feledkezzünk meg an­nak juttatásáról azok részére, akik a tervezett időt lerövidítve hozzájá­rulnak ahhoz, hogy agrotechnikai határidőn belül földbe kerüljön az őszi kalászosok magja, szárítókba az idei bőséges kukoricatermés. A döntő fordulotért a mezőgazdaságban Azért vannak gépeink, hogy dolgozzanak Még mindig a silókukoricáról • A komárnói járás példát mutat • Ahol gépcsoportok gyorsítják a munkát • 2392 vagon burgonyát adnak • Ver­senyben a járások • Magas a cukorrépa hektárhozama és cukortartalma

Next

/
Thumbnails
Contents