Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-28 / 78. szám

(Folytatás az 1. oldalról) parlamentje rendes működésének biztosítására kell telhasználni. Azok az állarrtok, amelyek nemcsak szavakban, hanem tettekben is be akarják bizonyítani, hogy Kongó sza­badságát és íüggetlenségét óhajtják, tartózkodjanak minden olyan Cselek­ménytől, amely árthatna a Kongói Köztársaság területi épségének és függetlenségének. Helyet a népi Kínának az ENSZ-ben! Sajnos, az ENSZ-ben még mindig érvényesül a nemzetek jogai meg­sértésének politikája. Vegyük például a nagy népi Kína ENSZ-képviseletének kérdését. Ha csak azért gátolják a Kínai Népköz­­társaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítását, mert társadalmi rend­szere nem tetszik egyes nyugati or­szágok kormányköreinek, elsősorban pedig az Amerikai Egyesült Álla­moknak, ez azt jelenti, hogy nem veszik figyelembe a valóságot, nem óhajtják a nemzetközi feszültség enyhülését, a nemzetek közötti béke megszilárdításának, és a nemzetközi együttműködés fejlesztésének érde­keit feláldozzák egy maroknyi állam­csoport szűk politikai terveinek. Ez az állapot árt a békének és lealázó az ENSZ-re. Cj korszak Hruscsov elvtárs beszéde nagy ré­szét a gyarmati uralom kérdésének szentelte. Kijelentette, hogy a gyar­mati uralmat az egész világon vég­legesen föl kell számolni. Üj korszak küszöbére érkeztünk, amikor immár Ázsia, Afrika és La­tin-Amerika népei is tevékenyen megkezdték az egész világ sorsának intézését, együtt Európa és Észak- Amerika népeivel. Kétségtelenül be­bizonyosodott, hogy az új államok megállnak a saját lábukon minden ellenőrzés és a gyarmati hatalmak minden gyámkodása nélkül. Maguk irányíthatják sorsukat, s tevékeny résztvevői az új életnek. Az emberiség döntő többsége már meghozta végleges ítéletét a gyar­mati uralom fölött. A gyarmati ura­lomra a megsemmisülés vár, s ma már gyakorlatilag csupán arról van szó, vajon a gyarmati rendszer bé­késen száll-e a sírba, vagy pedig a gyarmatosítás híveinek veszedelmes kalandjai kísérik-e majd utolsó út­jára. Kötelessége értelmében az Egye­sült Nemzetek Szervezetének min­dent el kell követnie, ami csak ere­jéből telik, hogy megakadályozza Ázsiában, Afrikában és Latin-Ame­­rlkában a háborús összetűzéseket. Vajon ki másnak, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének kell töre­kednie leginkább a gyarmati rend­szer felszámolására? Egyszer s min­denkorra véget kell vetnünk a gyar­mati uralomnak, amelynek a törté­nelem lomtárában a helye. ban és tántórithátatlánul tartsák be áz ENSZ alapokmányának hatá­rozatait. Tartsák tiszteletben min­den állam felségjogát és területi sérthetetlenségét, s ne engedjék meg a gyarmati rendszer semmi­lyen megnyilvánulását, ne adjanak semmilyen kivételes jogot vagy ki­váltságokat az egyik államnak más államok rovására. Hruscsov elvtárs ezután követelte, hogy ezt a határozati javaslatot hi­vatalos okmányként osszák szét az ENSZ közgyűlésének résztvevői kö­zött, s beszédének további részében még néhány fontos tényezőre hívta föl a figyelmet a gyarmati rendszer­rel és ennek megszüntetésével ösz­­széfüggésben. A leszerelés kérdése Beszédének második részében a szovjet kormányfő az általános és teljes leszerelés kérdésével foglal­kozott. Emlékeztetett a Szovjetunió javas­lataira, amelyeket egy esztendővel ezelőtt terjesztett be az ENSZ XIV. közgyűlésén. Ezek a javaslatok az egész világ népeinek széleskörű tá­mogatásával találkoztak. Am ennek ellenére az elmúlt esztendőben a le­szerelés terén egyetlen lépés sem történt előre. Ez az Amerikai Egye­sült Államok és néhány olyan további állam magatartásának a következ­ménye, amelyek Amerikával a NATO keretén belül szövetségben állnak. Ezután Hruscsov elvtárs részlete­sen foglalkozott a nyugati hatalmak leszerelési „javaslataival“, s rámuta­tott arra a huzavonára, amely lesze­relés helyett „ellenőrzést“ akart el­fogadtatni, vagyis szentesíteni akarta a nemzetközi kémkedés rendszerét. Tekintettel a leszerelés problémá­jának hatalmas jelentőségére és arra, hogy a tárgyalásokban fordulatnak kell bekövetkeznie, a szovjet kor­mány kifejezte á következő nézetét: ennek a kérdésnek a letárgyalása végett az ENSZ közgyűlésén maguk az államfők és kormányfők vegyenek részt, akiket teljhatalommal ruház­nak föl. , — Megelégedettséggel állapíthatjuk meg — mondotta Hruscsov elvtárs —, hogy ez a gondolat több állam kormányában megfelelő megértésre talált, s ezek az államok a legfelelő­­sebb államférfiakból alkotott küldött­séggel képviselik magukat a közgyű­lésen. Javaslat a leszerelési szerződésre Abban az igyekezetben, hogy a köz­gyűlés munkája könnyebbé váljék s a leszerelési vita konkrét jelleget kapjon, a szovjet kormány a követ­kező címmel javaslatot terjeszt az ENSZ közgyűlése elé: „Az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szer­ződés legfőbb rendelkezései". Egyút­tal a szovjet kormány kéri, hogy ezt a javaslatot ugyancsak hivatalos ok­mányként osszák szét az ENSZ köz­gyűlésének résztvevői között, éspedig azzal az emlékirattal együtt, amely részletezi a Szovjetunió álláspontját a leszerelés kérdésében. A szovjet javaslatok többi közt ezeket tartalmazzák: • már az általános és teljes le­szerelés első szakaszában föl kell számolni mindazokat az eszközöket, emelyek alkalmasak arra, hogy az atomfegyvereket célba továbbítsák; • részletesen ki kell dolgozni minden szakaszra vonatkozólag a hatékony nemzetközi ellenőrzésre irányuló rendelkezéseket; • figyelembe kell venni a nyugati hatalmak némelyikének kívánságait; • kezdettől törekedni kell arra, hogy a fegyveres erők létszámát és a hagyományos fegyverek mennyi­ségét számbelileg csökkentsék. El a holtpontról! Hogy pedig ez a probléma végre elmozduljon a holtpontról, a közgyű­lésnek tárgyalásra kell fölhívnia mindazokat, akik akadályozzák a le­szerelés kérdésének megoldását és érdemi tárgyalások helyett csupán üres beszédet hallunk tőlük erről a kérdésről. A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy a béke megszilárdí­tásában érdekelt államok nem saj­nálják majd erőfeszítéseiket korunk legfontosabb problémája, a leszerelés kérdésének megoldására. Az egyetlen út Beszédének végén Hruscsov elvtárs a békés együttélés problémájával foglalkozott, mert ez a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének egyetlen ésszerű útja.. A Szovjetunió kormánya és népei tántorlthatatlanul arra törekszenek, hogy az államok közti kapcsolatokban megszilárdítsák a békés együttélés elveit. Ebben nagy szerepet kell vál­lalnia az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének is. Ezzel összefüggésben Ny. 5z. Hruscsov bírálta Hammarskjöld főtitkár ténykedését, s fölvetette, hogy helyes lenne, ha az ENSZ mun­káját egy főtitkár helyett három titkárból álló szerv irányítaná. Ez a szerv tárgyilagosabb lenne, s azt bi­zonyos erők nem használhatnák föl a maguk céljai érdekében. Viharos taps Végül Hruscsov elvtárs kifejezte azt a megyoződését, hogy az ENSZ jelenlegi XV. közgyűlése történelmi jelentőségre emelkedhet, ha eleget tesz azoknak a reményeknek és vá­rakozásoknak, amelyekkel az egész világ jó akaratú emberei feléje te­kintenek. A beszédet mór közben is gyakran szakította félbe élénk helyeslés és hatalmas taps, s amikor Hruscsov elvtárs beszéde véget ért, majdnem minden küldöttség részéről hosszan tartó, viharos taps fogadta a szovjet kormányfő nagy fontosságú megnyi­latkozását. Vasárnap ünnepélyes keretek között zárult be a II. brnói nemzetközi árumintavásár. A csehszlovák külkereskedelmi társaságok az árumin­tavásár befejeztéig külföldi üzletfeleikkel összesen 4 és Vi milliárd korona értékben írtak alá vételi vagy eladási szerződéseket. Ebből az összegből kivitelre két- és félmilliárd korona, a behozatalra pedig kétmilliárd korona esik. A szocialista államok közötti árucsere része­sedése az egész elért forgalomban négymilllárd korona, míg a kapita­lista államokkal kötött gazdasági szerződések értéke félmilliárd koro­nát tesz ki. A megemlített eredmények nem véglegesek, mert a kö­zeli napokban Brnőban és Prágában tovább folynak az üzleti tárgya­lások. De a már eddig megállapított eredmények azt mutatják, hogy a brnói nemzetközi árumintavásár idei forgalma 12-13 %-kal nagyobb, mint az elmúlt esztendőben. A legnagyobb sikert a motorkerékpár-iparunk ért el, amely a leg­több motorkerékpárt exportálja a földtekén; 120 állam tartozik vevői közé, amelyekből a legjelentősebb a Szovjetunió. Ügyszintén figyelemre méltó az a tény is, hogy a brnói vásáron 32 millió koronáért adtak el szövetkezeteinknek mezőgazdasági gépeket. Amit érdemes tudni A cukorrépa-kampány alatt gyak­ran megtörténik, hogy a termesztők és a cukorrépát átvevő és értékelő cukorgyári dolgozók között nézet-, eltérés támad a tisztasági százalék és a veszteség százalékának megálla­pítása körül. Ezek a nézeteltérések leggyakrabban az előírások nem is­meréséből erednek. Ezért hasznos lenne, ha a cukorrépatermesztők megismerkednének a csehszlovák, állami normának legalább a főbb pontjaival. A cukorgyárak csak rothadásmen­tes, a leVelek tövénél lefejezett és 10 dekánál súlyosabb cukorrépát vesznek át. A megcsonkított, meg­sérült cukorrépa mennyisége nem haladhatja meg az átadott cukorrépa mennyiségének 15 %-át, a megfagyott vagy erősen fonnyadt az 1 e/o-ot s a színes takarmányrépa pedig a 0,5 százalékot. A cukorgyár köteles megfelelő és hozzáférhető helyen elhelyezni a má­zsát és biztosítani a cukorrépa terv szerinti, fennakadás nélküli felvásár­lását. Ott, ahol nincsen cukorgyári mázsa, a termesztők hivatalosan le­mérethetik a cukorrépát a Csehszlo­vákiai Autóforgalmi Nemzeti Vállalat mázsáján. A cukorgyár csak az általa kiadott vetőmagból termesztett répát köteles átvenni. A cukorrépa súlyá­ból minden esetben 5%-ot leszámí­tanak a répa közé keveredett tisztát­­talanságra. Ha a répa között több föld és más tlsztátalanság van, akkor a cukorgyár képviselője a termesz­tővel való megegyezés, vagy két tanú jelenlétében történő mosópróba alap­ján nagyobb levonást állapit meg. Ha a répa minősége nem felel meg a csehszlovák normának, akkor a ré­pát a cukorgyár nem veszi át, s az ezzel Járó költségeket a termelő vi­selt. Ha a termelő sokallja a megállapí­tott tisztasági levonást, kérésére mosóprőbát végeznek. Vasvillával 20 — 30 kg répát tesznek a közte levő tisztátlansággal együtt egy fonott kosárba. Lemérik, majd vízzel ala­posan megtisztítják. A tiszta répát újra mázsára teszik, súlyából egy százalékot levonnak a cukorrépa ta­­padt vízre, a a piszkos és a tiszta répa közötti súlykülönbség képviseli a levonandó tisztasági százalékot. Ha ez a százalék nem éri el az ötöt, ez a levonási minimum akkor Is érvény­ben marad. A termelő minden átadott 100 kg cukorrépa után díjmentesen 60 kg friss répaszeletet, Уг kg melaszt, to­vábbá (ha december 31-ig bejelenti az igényét) 6 kg cukorgyári mész­­iszapot is kap. A szocialista szektor­hoz tartozó termelők minden beadott 100 kg cukorrépa után 0,25 kg, a magántermelők pedig 0,15 kg. 6 ko­ronával olcsóbb cukorra kapnak utal­ványt, Az utalvány 3 hónapig érvé­nyes. M. B. A felszámolás időpontja A szovjet kormány megítélése sze­rint elérkezett az idő, hogy fölves­sük a gyarmati rendszer végleges felszámolásának kérdését. Ennek a rendszernek véget kell vetnünk, még­pedig minden szégyenletességével, barbárságával és könyörtelenségével együtt. Ilyen értelemben a szovjet kormány határozati javaslatot ter­jeszt az ENSZ jelenlegi ülése elé, amelyben ünnepiesen nyilvánnosság­­ra hozza ezeket a követelményeket: • Minden gyarmati országnak, gyám­sági területnek és önállósággal nem rendelkező egyéb országnak azonnal meg kell adni a maradék­talan függetlenséget és szabadsá­got, hogy fölépítsék saját nemzeti államukat, népük szabad akarat­­nyilvánítása és kívánsága szerint. A gyarmati uralmat és a gyarmati igazgatást minden formájában vég­képp meg kell szüntetni, s Így eme országok népei számára lehetővé kell tenni, hogy maguk döntsenek sorsuk fölött, s maguk határozzák meg, milyen államformában akar­nak élni. • A gyarmati rendszer minden tá­maszpontját meg kell szüntetni idegen országok területén. • Valamennyi ország kormányát föl kell szólítani, hogy az államok kö­zötti kapcsolatokban a legszlgorúb-Kisebb területen nagyobb termést I960, szeptember 28. A harmadik ötéves terv komoly feladatok elé állítja mezőgazdaságun­kat az állattenyésztés színvonalának emelése terén. A feladatok nagyok, de teljesíthetők, sőt túlteljeslthetők az új technológia révén, ami első­sorban az állatok jobb tartását je­lenti. A Brzotíni Állami Gazdaság dolgo­zói alaposan megvitatták a rájuk háruló feladatokat és megállapítot­ták, hogy teljesíthetők, ha a faj­­állattenyésztésen és az állatok ter­mészetszerű tartásán kívül a takar­mányozásra fordítják a legnagyobb gondot. Ezért elhatározták: a takarmányok hektárhozamának növelésével együtt javítják a minőséget is. hogy hektá­ronként 130 kg emészthető fehérjét termeljenek. Ez a terv a harmadik ötéves terv keretébe tartozik, de már idén is a legtöbb takarmánynál elér­ték ezt a szintet, még a réti széná­nál is egyes területeken, pedig a gazdaság rétjeit veszélyeztette a Sajó, amelyet a magyar határ mentén már szabályoznak. Amíg más gazdaságok rétjén elsodorta a rendeket vagy a füvet iszapolta be az áradat, az ő rétjükön csak a fű tarlóját találta. A szénát idejében és jól megszári­­tották. Ezért jó minőségű, és szépen be is kazalozták téli takarmányozás­ra. A Brzotíni AHami Gazdaság sarjú­­ja is sokkal nagyobb, mint azoké a gazdaságoké, amelyek később kaszál­ták a szénát, s természetes, hogy több emészthető fehérjét is tartal­maz. Az összes réti füvet virágzás kezdetén kaszálták, s a belőlük szá­rított széna 4 % emészthető fehérje tartalmú, a másodrendű réti szénáé pedig alig éri el a 2—2,5 százalékot. A harmadrendű szénák emészthető fehérjéje még kevesebb, holott ebből van a legtöbb más gazdaságokban a Sajó mentén. Másodrendű réti szénával még ak­— Idén silókukoricából 280 kiló emészthető fehérjére számítunk hek­táronként - mondja Kristák elvtárs, a szépen fejlett cső szemlélése köz­ben. (A szerző felvétele.) kor sem lehet olyan jó eredményt elérni, ha kétszeres adagot adnak az állatnak, mert a jószág a jó széná­ból eszik többet. A takarmányban tönkrement fehérje tehát nem pőtolr ható. Ezért tűzte ki célul a gazda­ság, hogy hektáronként 180 kiló emészthető fehérjét termel. Hasonló a helyzet a hereféléknél. A fiatal lucerna szénája 9,5, az elvirágzotté pedig 6 % fehérjét tartalmaz. Ezen­kívül itt is számításba kell venni az állat takarmányértékesitő képességét a különböző minőségű szénákkal szemben. A virágzás kezdetén vagy a megelőzőleg kaszált here többször kaszálható, mint amelyet virágzás végén kaszáltak, s Így mennyiségben is felülmúlja. A jó takarmánnyal lé­nyegesen növekedik az állat terme­lése, és ez nagy hatással van az élet­korára is. — De nemcsak az idejében tör­ténő kaszálással és tartósítással nö­veljük a takarmányok minőségét, ha­nem a talaj termőerejének fokozásá­val is - magyarázta Kristák Ondrej, a szakszervezet járási titkárságának dolgozója, aki a tervezésben és a munkaszervezésben segít az állami gazdaságnak — Minden részlegen bevezetjük a hígított trágyával tör­ténő trágyázást. A Bak-tanyáról is csővezetéken jut majd el a hígított trágya a szántóföldekre. Ezáltal meg­takarítjuk a szállítási költséget és növekszik a trágya tápereje. Ezen a téren értékes tapasztalatokat szerez­tünk a jolsvai gazdaságban, ahol már négy éve hígított trágyával trágyáz­zák a gazdasági udvar közelében el­terülő földeket. Ezenkívül egész sor intézkedésről beszámolt Kristák elvtárs, amelyek annak érdekében történnek, hogy hektáronként elérjék a 180 kg emészt­hető fehérjét. A takarmányok vetés­területét a harmadik ötéves tervben nem bővitik, hanem inkább szűkítik, mégis nagyobb termést érnek el. Az idén 416 hektáron termeltek takar­mányt, ebből 228 hektáron herefélé­ket, 33 hektárt pedig magtermelésre használtak fel. A harmadik ötéves terv utolsó évében viszont 386 hek­tár lesz az összes takarmányok vetés­­területe, s ebből 262 hektár a here­féle. vagyis 39 hektárral több, mint az idén, és 80 hektáron termelnek magot. Ez pedig igen sokat jelent a takarmányok .minőségének növelé­sében. Terv szerint 1965-ben a gazdaság réti szénából 180 kg, herelélékbő! pedig 455 kg emészthető fehérjét termel hektáronként, az idei széna átlag 100 kg-os, a herefélék 280 kg­­os emészthető fehérjével szemben. A herefélék vetésterületének növe­lése tehát indokolt, és azt eredmé­nyezi, hogy még rossz időjárás ese­tén is elérik a 180 kg emészthető fehérjét hektáronként. Ezenkívül a silókukorica terméshozamának és mi­nőségének növelésére fordítanak nagy gondot, ami ugyancsak ezt a célt szolgálja. Csurllla József

Next

/
Thumbnails
Contents