Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-10 / 55. szám
Gyorsan és veszteség nélkül! A gabona beérett. Ibid felé hajlik a rozs magtól terhes kalásza, roskadozik a sugártermetű árpa, élettűi duzzad a búzakalász. A falvak népén ünnepi hangulat lett úrrá. Aratni megyünk! S amíg Szlovákia északi járásaiban földműveseink a takarmánybetakarítás mellett az aratásra készülűdnek, a déli járásokban már aranyló gabonakeresztektől terhes a határ, sőt sok helyen már megjelentek a kicsépelt árpa után az első, naptól illatozó szalmakazlak. Itt az aratás, a kenyércsata ideje. „Gyorsan és veszteség nélkül!“ Ez az idei aratás jelszava, amelyet csak akkor teljesíthetünk, ha az aratás első napjától kezdve munkába vetünk minden erőt és a lehető legjobban kihasználjuk a rendelkezésünkre álló arató- és cséplőgépeket. A kaszát már nyugdfjaztattuk, kombájnok és önkötözógépek uralják a határt. A nemrég még másokért dolgozó paraszt a sajátján és magának arat. Tehát megvan arra minden feltétel, hogy az idei aratást 14—18 nap alatt elvégezzük. Nemzetközi verseny a gabonamezökön Ennek ágyát már nem veríték vetette. Az ember helyett a vas feszült, az erő helyett az olaj fogyott, a bizonytalanság kínzó érzetét az összefogás győzte le. Hess, vöröskakas! Kongott az ürességtől a Kráfová nad Váhom-i EFSZ irodája, amikor betoppantunk. Mivel a négy falat nem lehet szórá bírni, hát a községházára mentünk. Itt majd csak lesz valaki... Varsányi Ferencet, a helyi nemzeti bizottság elnökét és P a p p Lénártot, a titkárt éppen megleltük. Az elnök hamarjában elújságolta, hogy az aratási tervet a szövetkezetben kidolgozták.' — Kétszázhetvenöt hektár gabona vár aratásra, amelyet 16 napra terveztek.- S mivel járul hozzá a nemzeti bizottság a- gabona gyors és veszteségmentes betakarításához? Varsányi elvtárs a nóbizottság sikeres munkáját említi fel:- Segítő kézben nem lesz hiány... Tavaly is a nőbizottság jó agitációs munkájának és a lakosság szóértésének alapján úgyszólván az egész falu bekapcsolódott a termésbetakaritás sürgős munkájába, így azután idejében hombárba került a gabona ... Most sem lesz másképp. Sőt annyival jobban állunk, hogy már a szövetkezetnek is van 2 saját kombájnja ■ 4 aratógépje. — Sokat jelent az idén az is — kapcsolódik a beszélgetésbe Papp Lénán, a „nemzeti bizottság .titkára —, hogy a járástól mezőgazdászt kaptunk. No meg igen jól jött az is, hogy a gépek „szakorvost“ kaptak Varga Lénárt személyében, aki sok tapasztalatra tett szert a bratlslavai ORAVA autójavító-üzemben. Nagy odaadással és szakértelemmel végzi munkáját, de az alkatrész-beszerzés még bizonynehézkesen halad. Főleg most, a közös termés betakarításakor látszik meg az a nagy összetartó erő és a bő termés féltése, Ez mutatkozik meg a nőbizottság kezdeményezésében Is; javasolták, hogy az óvodát a nyári szünidőben is „üzemeltessék“, hiszen ekkor van rá a legnagyobb szükség, hogy a gyermekes anyák is kivehessék részüket a gabonabetakarításból. Természetes, hogy a nemzeti bizottság felkarolta a nőbizottság eme helyes kezdeményezését, s meg is valósította a javaslatot. Dicséretre méltó az is, ahogyan a tűzvédelmet évről évre megszervezik. Nem adnak módot a „vöröskakas"-nak arra, hogy kárt tehessen. Mind nappal, mind éjjel tűzőrség ügyel éberen, hogy a nép kenyere hamuvá ne váljék. Nappal a VII. és VIII. osztályos tanulók soraiból kerül ki az őrség, s a 13 tűzftitó-növendék felváltva őrködik. (Tehát, amint látjuk, az utánpótlásról sem feledkeznek meg.) Éjjel pedig a lakosság vigyáz — házszám szerint — a termésre, s az idősebb tűzoltók állandó készültségben vannak. Szárasság idejére Is gondolt a szövetkezet vezetősége. Ugyanis a gazdasági udvarban tartalékvíz-tárolót létesített. Minden tűzoltó-szervezet készenlétére szükség van most, hogy a bő gabonatermést hiánytalanul a hombárokba gyűjtse szorgos népünk, megelőzve a milliós károkat. A hatalmas aratókombájnok felsorakoztak. Tompán búgnak a begyújtott motorok, és a napfény játékos villanással fut végig a gépek világoskék, piros vagy ezüstös testén. Még néhány pillanat, s a verseny megkezdődik. Nagy ívben lendül a kezdést jelzó zászlócska, nagyot mordul a motor és az első ugrásra kész gép előrelódul. A stopperóra szigorú pontossággal méri a másodperceket, s amikor az első gép megteszi a kijelölt 100 méteres utat, zúgva nyomul utána a másik. A Nővé Zámky és Bajc közötti .országúton megkezdődött a kombájnok nemzetközi versenye. Ellenőrzik a gépek gyorsaságát és a gyártási dokumentáció adatainak helyességét. Az ellenfelek néhány nap múlva újra találkoznak a gabonamezőkön. Ott kezdődik meg a verseny döntő része. A versenyre 8 fajta kombájn nevezett be. Magyarországot négy kombájn képviseli, közülük egy-egy a ZSMF-330 és Balaton-C jelzésű, a mi Agrostrojunkban szerkesztett aratógépek utódai. A RÁC és Kalász jelzésűeket az EMAG-gyár dolgozói szerkesztették. Lengyelország két darab egy fajta kombájnt, s a Német Demokratikus Köztársaság pedig egyet küldött. A csehszlovák kombájnokat egyetlen versenyző képviseli: az SMON — 240 jelzésű, új típusú aratókombájn. A pferovi Agrostroj legújabb gépje ez, amely Itt mutatkozik be először a nyilvánosságnak. A szovjet kombájn még útban van, s csak későbben kapcsolódik a versenybe. Megkezdődött a gabonafelvásárlás A Radván nad Dunajom-i szövetkezetesek hétfőn délután a begyűjtővállalat raktáraiba vitték az első 120 mázsa sörárpát, tgy elsőkként az országban teljesítették a jelszót: „A cséplőgéptől egyenesen az állam magtáraiba!“ Eugen Novotny traktoros, valamint Dőlnik, Tárnok és Danii elvtársak, a szövetkezet tagjai ez évben még 7 vagon árpát és 14 vagon búzát szállítanak az állam magtárába. Frantiíek В 1 a n á r, a szövetkezet elnöke kijelentette, hogy a hagyomá-A legtöbb szövetkezetben még csak készülődtek az aratásra, amikor a Sväty Peter-i szövetkezetben 39 hektárról már learatták az őszi árpát. Kaján Vilmos szövetkezeti traktoros kévekötőjével már a tavaszi árpát aratja. Az 56 hektárnyi táblán rajta kívül még két kévekötő vágja az aranyló kalászokat. A gabonát a bevált gyakorlat szerint a mezőről egyenesen a szérűre hordják, ahova bevezették a villanyáramot. Aratás idején éjjel-nappal zúgnak itt a cséplőgépek. A munkacsoportok között meghonosodott versenynek . köszönhetik, hogy egy-egy cséplőgép napi átlagos teljesítménye már tavaly is elérte a 160 — 200 mázsát. Babilon kicsiben A Bajci Állami Gazdaság afialai részlege csak úgy hemzseg a vendégektől. A csehszlovák, szovjet, bolgár, román, magyar, lengyel és német szakembereknek, valamint a gépek kezelőinek 40 fiatal főiskolai haUgatö segít. Az érdekes küzdelemnek hét országból érkezeit 100 nézője és bírálója van. A gépeket minden szempontból rendkívül igényes és alapos bírálatnak vetik alá. A kombájnok a Bajci Állami Gazdaság analai üzemrészlegén összesen 500 — 700 hektár gabonát aratnak le. Azután átköltözködnek a közép-csehországi kerületbe, ahol folytatják a megkezdett versenyt. A verseny egyik alapfeltétele, hogy a gép legalább 75 hektár gabonát arasson le. Ellenőrzik a szem- és szalmaveszteséget, a tisztítás minőségét, a tarló magasságát és az üzemanyafogyasztást. Pontos feljegyzéseket készítenek a gépek munkájáról, az üzemzavarokról, az alkatrészek kopásáról és figyelemmel kíséri': a munka biztonságát, higiéniáját, valamint a gépek munkájának zajtalanságái. A verseny szervezői Gründen gép számára teljesen egyforma gabonatáblákat jelöltek ki. A gabonatáblák különböző részein egy-egy négyzetméternyi területről mintákat vettek, pontosan megszámolták a kalászok gyomok számát. A verseny jelentősége A versenyt, amelynek a szocialista országok mezőgazdaságára nézve igen nagy a jelentősége, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mellett működő földművelésügyi bizottság javaslatára rendeztük meg. A verseny befejezése után megkezdődik a győztes kombájn sorozatgyártása az öszszes európai népi demokratikus országok részére. Ezen a téren is megszűnik a szocialista tábor eddigi gazdasági szétaprózottsága, mivel a gép gyártását abban az országban összpontosítják, ahol erre a legjobb és leggazdaságosabb előfeltételek mutatkoznak. Mezőgazdaságunk így a lehető legjobb gépeket kapja, s a kombájnok tömeges gyártása lényegesen csökkenti azok előállítási költségeit is. Ahol segíf a védnök-üzem... Bő termés mutatkozik árpából a komárnóí járás Zeleny Háj-i szövetkezetében is. Ez nemcsak Anton Poniátnak, a szövetkezet mezőgazdászának a szavaiból tűnik ki, hanem a 25 hektáros tábla is ezt mutatja. — Hát valóban szép termésünk ígérkezik — újságolja az aratógépek körül forgolódó mezőgazdász -, a 25—27 mázsát megadja hektárja. Ha eső nem éri, kiváló sörárpa lesz belőle. Szó szót követ. A beszélgetésből az is kiviláglik, hogy a 910 hektáros közös gazdaságban 14 napra tervezték a 337 hektár gabona Iearatását. Ez így rendjén is lenne. De a mezőgazdász azt is tudomásunkra hozza, hogy nagyon kevés a 4 munkacsoportban dologtevő kéz. Hét-nyolc ember van egy csoportban, ami lényegében csak munkacsapatnak titulálható. Tüzesen süt a nap, s a Dvory nad Zitavou-i szövetkezet földjein baltacímet csépelnek a kombájnok. Kettőnél vígan folyik a murika, de a harmadik megtorpant és kényszerpihenőt tart. S míg a kombájnos a gépet vizsgalatja, a hatodik növénytermesztési csoport tagjai vidám szalohnázásra az útszéli fák árnyékába telepedtek. Szíves szavakkal kínálnak helyet maguk -mellett a füves árokszélen. Az egyik mosolygós szemű asszony fejével a kombájnok felé int és mondja:- Tudja, hogy mázsájáért 000 koronát kapunk? A baltacímre gondol. Látni rajta, hogy meg van elégedve az árával, és azt is, hogy nem először beszélnek róla. Az út másik oldalán beláthatatlan területen fűszerpaprika zöldell.- Az a harmadik növénytermesztési csoport területe — magyarázzák. - Összesen 60 hektáron termesztünk fűszerpaprikát. Természetesen, a bolgár paprikán kiviil. Tetszik nekik, hogy ilyen nagy számokban beszélhetnek. Arról, hogy a szövetkezetnek négy- és félezer hektárja van, s hogy nincs olyan virág a világon (szerintük), amelyet meg ne találnánk az ö kertészetükben. — Még Nővé Zámkyból is csodájára járnak — mondja Gergely József. — Azok a gyönyörű szegfűk! Én is kaptam belőlük egy csokrot a névnapomra, no meg a többiek is - int munkatársai felé. Kényelmesen elnyújtózkodik a hűvös fűvön és a láthatáron zöldellő fák felé mutat. — Amott végződik a mi csoportunk területe. Több mint 400 hektárt művelünk. Maholnap befejezzük a baltacím cséplését és hozzálátunk az árpa kaszálásához. A repcén kívül 150 hektár tavaszi árpa és 120 hektár búza vár csoportunkra. Amilyen gyengének ígérkezett a gabona a száraz tél után, olyan szépen összeszedte magát. Öröm nézni. — Szép termés mutatkozik — bólogatnak a többiek is. — Csak már tető alatt lenne! — Ö, a mi csoportunk egy-kettőre kész lesz az aratással. Tavaly is gyorsan végére jártunk a munkának, most sem lesz másképp. A közelben újra felzúgott a kombájn. Még futtában megemlítik:- Ne feledkezzék el benézni a kertészetünkbe! Olyan gyönyörűséget az egész világon nem talál! Nem volt rá idő. De legközelebb egészen biztosan megnézzük, — S hogyan segítenek magukon? — Hogyan? Elsősorban azt kell megemlítenem, hogy a munkacsoportok versenyeznek. De verseny folyik a traktorosok között is. Ez nagy lendületet ad az aratásnak — példázza Ponits mezőgazdász. Majd azt is hozzáteszi, hogy a legjobb teljesítményt elérő munkacsoportra és traktorosra pénzjutalom vár... Az utóbbi 500 koronát kap (természetesen, a verseny feltételekhez van kötve, s kiterjed nemcsak a munka mennyiségére, hanem á -minőségre és a gyorsaságra is). Jó traktorosaik vannak; fikarcnyi panasz sem hangzik el rájuk a mezőgazdász ajkáról: annál inkább a dicsérő szó. —: Harmatfelszáradástól harmatleszálltáig vágják az árpát, serénykednek becsülettel. Megkockáztatok egy kérdést: — Vajon az öt közül mégis melyik a legjobb traktoros? Anton Ponist a beszélgetés közben odaérkező traktorosra mutat, akit Zahorác Szilveszternek hívnak ő naponta 6 hektárt learat tavaszi árpából. (Mire e sorok megjelennek, a 90 hektár tavaszi árpából még hírmondó sem marad állva.) Majd a mezőgazdász ismét visszatér az előbbi felvetett kérdésre. Elmondja, hogy a Komárnói Járási Egészségügyi Intézet a védnök-üzemük. Szerződést kötöttek. Az aratáscsépléshez, 3 heti időtartamra naponta 11 dolgozót ad segítségül az egészségügyi intézet. Kell is nekik a segítség. Hiszen olyan búzájuk is van, — mintegy 45—50 hektárnyi —, amit kézi kaszával kell majd „felvakarni“ a földről... Még egy dolog, amivel Zahorec traktoros rukkol ki: — Spagátunk van, de minden negyven-ötvenedik kévénél elszakad... „sziszel-madzag“ kellene, mert amaz csomós-görcsös... Az árpában még csak-csak..., de mi lesz a búzában, ahol még nagyobb teherbíró képességre van szükség... Zsineg gyártó üzemeink dolgozói felvehetnék a harcot a selejt ellen: ellenkező esetben az aratás menetét lassítják. Végül: a Zeleny Háj-i szövetkezetesek jól felkészültek a termésbetakarításra. Saját gépjavító szakemberük is van. — A gépállomás vándormühelyét csak akkor hívjuk (erre még eddig nem került sor), ha nagyobb baj történik, mondjuk tengelytörés esetén — jegyezte meg beszélgetésünk végén a mezőgazdász. Az oldalt szerkesztette: Kovács István, Gajdács Irén — Ha eső nem éri, kiváló sörárpi lesz A bíráló bizottság csehszlovák tagjainak igen megtetszett a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott kombájn. Egyszerű és praktikus megoldás, valamint megbízható működés jellemzi nyokhoz híven ez évben is elsőkként az országban akarják teljesíteni gabonabeadásukat. Szalonnázás közben ♦ Idén a nyugat-szlovákiai kerület gabonatábláira 1703 kombájn, 5081 önkötöző, 2900 cséplőgép és 7800 traktoros, illetve gépkezelő rukkol ki. Csehországból 200 kombájn érkezését várják. (ro) 1960. július 10.
